Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-12 / 266. szám
1986. november 12. Számítógépek a textiliparban A számítástechnika textilipari alkalmazásáról november 12-én és 13-án kétnapos műszaki konferenciát rendez a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület - jelentették be az egyesület keddi sajtótájékoztatóján. A szervezők elmondták, hogy a Duna Intercontinental Szállóban sorra kerülő tanácskozáson 300 szakember cseréli ki tapasztalatait a számítógépek szövő- és ruhaipari alkalmazásának lehetőségeiről. Az egyetemek és kutatóintézetek képviselői pedig beszámolnak a termelési gyakorlatban felhasználható legújabb kutatási eredményeikről. A sajtó képviselőinek Geleji Frigyes az egyesület elnöke elmondotta: hazánkban a textilipari vállalatok többsége már alkalmazza a számítástechnikát. A vállalatoknál azonban eltérő a számítástechnikai eszközök műszaki színvonala és a jelenleginél jóval több területen kellenne felhasználni a korszerű módszereket. Ez az egyik feltétele annak, hogy a magyar textilipar versenyképes legyen a külföldi piacokon. A számítógépek használata hazánkban a szövő- és a textiliparban legelter- jedtebb. A szövőiparban számos vállalatnál alkalmaznak különböző típusú számítógépes adatgyűjtő rendszereket. Ezek a rendszerek automatikusan jelzik, hogy melyik orsónál szakadt el a fonal, s önállóan intézkedik a hiba kijavításáról. A számítógépet felhasználják továbbá a szövőgépek működési sebességének a beállításánál is. A vállalati festödékben az utóbbi három-négy esztendőben terjedt el a számítógépek alkalmazása. A tanácskozáson a Magyaróvári Kötöttárugyár, a Magyar Selyemipari Vállalat Kikészítőgyára és a Váci Kötöttárugyár képviselői számolnak be a számítógépes festékrecept- összeállítás vállalati tapasztalatairól. Ezekben az üzemekben a szakemberek a nagyüzemi termelésben is lényegesen jobban meg tudják közelíteni a tervezők elképzeléseit. A ruhaipari vállalatok szakemberei külön szekciókban cserélik ki tapasztalataikat a gyakorlatban már bevezetett, számítógéppel vezérelt gyártmány-elő- készítő es folyamatirányító rendszerekről. A konfekcióiparban különösen jó eredményeket értek el a zalaegerszegi, a debreceni, a szegedi valamint a Május 1. Ruhagyárban. A hazai és külföldi gyártmányú számítógéprendszereket sikerrel alkalmazzák a különböző méretű modellek tervezésénél és kiszabásánál. A kétnapos konferencián 40 előadás hangzik el a számítógépek textilipari alkalmazásának lehetőségeiről. Szezonvég a Befejezéséhez közeledik az idei légi növényvédelem. A MÉM Repülőgépes Szolgálata eddig a tavalyinál 130 ezer hektárral nagyobb területen, összesen 4,8 millió hektáron végzett permetezést és műtrágyázást. Mint az összesítésekből kiderül, ezen belül visszaesett a műtrágyázás, viszont jóval több növényvédelmi munkát végeztek. A légi talajerő-utánpótlás iránti igény csökkenése azzal magyarázható, szegényebbek a mezőgazdasági nagyüzemek erre fordítható anyagi eszközei. Növényvédelemre azért kaptak több rendelést, mert a tavalyi enyhe tél és az idei szárazság kedvezett a kártevők elszaporodásának így többet kellett áldozni irtásukra. A helikopterek és reülőgépek egy része még most is dolgozik, legfontosabb feladatuk az úgynevezett redentinezés:-repülőknél mérgezett kukorica kiszórása a száraz időben mértéktelenül élszaporodott pockok, mezei egerek ellen. Ezek a jó étvágyú rágcsálók milliós károkat okoznak, főként az Alföld és a Tiszántúl vetéseiben, lucernásaiban. A méreg hatóanyar- ga más állatokra nem veszélyes. Emellett tart még az őszi permetezés, és néhány száz hektáron hátra van a talajerő-utánpótlás is. Ugyanakkor a munkából már kivont gépeknél megkezdődött a téli nagyjavítás, amire Budaörsön, Kaposváron és Nyíregyházán rendezkedtek be. Az elkopott alkatrészeket, fődarabokat kicserélik, s gondosan előkészítik a légi járműveket a következő szezonra. A korszerű technikai eszközökkel ellátott műhelyekben a szerelők bérmunkában bolgár, csehszlovák és NDK-beli növényvédő repülőgépeket is javítanak. MÉM Folyékonyműtrágya-üzem Sárváron Megkezdődött’a próbagyártás a sárvári folyékonyműtrágya-üzemben, amelyet százmillió forintért építettek fel az IKR és a Vas megyei mezőgazdasági üzemek társulásával létrejött biokémiai társaság taggazdaságai. Az új üzem 60 ezer hektár mezőgazdasági szántóterület folyamatos tápanyag-visszapótlására elegendő folyékony műtrágya előállítására képes. Huszonnyolcféle változatban évi 50 ezer tonna szuszpenziós műtrágyát fognak gyártani a teljesen automatizált, zárt technológiát alkalmazó, korszerű berendezésekben. Emellett az őszi búzák tavaszi fejtrágyázásához évente 8-10 ezer tonna folyékony nitrogén-műtrágyát készítenek, és tervezik mészoldat előállítását is a gyorsan savanyodó vasi talajok javítására. A most induló próbagyártás során 1500-2000 tonna folyékony műtrágyát készítenek, melyet az őszi alaptrágyázáshoz használnak fel a gazdaságok. Kalocsán egy régi malomépületben a Mezőgazdasági Múzeum összegyűjtötte a fűszerpaprika történetével kapcsolatos adatokat, egykori termesztési és feldolgozási eszközöket. A századfordulón mintegy 2000-3000 hektáron termesztettek fűszerpaprikát. A nyugat-európai országok vevői már akkor többre értékelték a magyar paprikát, mint a spanyolt, mert a Kárpát-medence éghajlata különleges minőséget biztosít. Az őrlemény fűszerező hatása, íz-, aromaanyagai jobbak, mint a hasonló fajtájú külföldi paprikáé. A termelés fokozatosan bővült. Jelenleg 10-12 ezer hektáron termelnek paprikát. Fűszerpaprika-múzeum Kalocsán f *--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------F acsemetenézőben ____________________________________________"KÉPÚJSÁG 3 Az elmúlt évben Tolna megye minden városában működött faiskola-lerakat. Többségükben ezeket a helyi áfészek tartották fenn, de a kínálatot sok esetben a magánvállalkozók is bővítették. Ennek ellenére tavaly több facsemetefajtából és szőlőoltványból is hiány volt. Ez volt az oka annak, hogy többen próbálkoztak a szaporítóanyag másodlagos előállításával, forgalmazásával. Ezek előállítása viszont engedélyhez kötött, csak a Növény Minősítő Intézet által ellenőrzött szaporítóanyagot lehet forgalomba hozni. Sorsuk a megsemmisítés lett. A fagy- és jégkár okozta hiányt tetézte az is, hogy a gazdaságok póttelepítése egybeesett a lakosság megnövekedett szőlőtelepítési kedvével. Az idén a megyeszékhelyen három lerakat működik. Több településen újra nyitnak a faiskola-lerakatok, viszont Dombóvár környékén s Tamásiban az áfész megszűntette a facsemeték árusítását - gazdasági okokra hivatkozva. De nézzünk körül néhány telephelyen. Ahol bő a választék- Azért nyitottam ajtót, mert azt hittem, hogy a feleségem jött meg az áruval - mondja Szekszárdon, a Sárköz- és Vidéke Áfész Rákóczi utcai lerakatának kisegítője. - De ha vásárolni akar, akkor fáradjon be. Tele van a ház udvara facsemetékkel - mutat a kertre. Most nagyobb a választékunk, mint tavaly volt, lehet válogatni bőven. Tizenegyféle körténk van, tizenkétféle barackunk, de van kiwi és lasponyafánk is. A többi gyümölQsfából is hasonló a választékunk, és még díszcserjék árusításával is foglalkozunk. Ha a szőlő érdekli, inkább holnap jöjjön! Holnap kapjuk meg az első szőlőoltvány- szállítmányt; ma válogatják a fajtákat.- Már évek óta „bejáratott” üzlet a faiskolai lerakat nálunk. Az idén október 26-án nyitottunk - ad tájékoztatást Császár János, a Sárköz- és Vidéke Áfész felvásárlási előadója. - Jelenleg csak gyümölcsfa- és díszcserjecsemetékből van bő választékunk. A szőlőoltványokra még keveset várni kell, mert a balatonvi- lágosi, a balatonboglári és a villányi állami gazdaságok - amelyektől vásárolunk - most kezdték meg a szőlőszaporítóanyagok kitermelését az oltványkertekben. ,- Tavaly kevés volt a szőlőoltvány. Az idén milyen kínálat várható?- Mindenféleképpen kedvezőbb. Csemegeszőlő és fehérszőlő szaporítóanyagból sokkal bővebb választékra számíthatunk. Vörös borszőlőoltványból viszont szerényebb lesz a kínálat, esetleg átmeneti hiány is bekövetkezhet, de jó a barackfacsemete beszerzési lehetősége. Tavaly közel egymillió forint értékű árut forgalmaztunk, tavalyelőtt kevesebbet. Az idén jóval többet szeretnénk eladni. Többen többféleképpen Szekszárd és vidéke a hazai bortermelés egyik „őshazája”. A szőlő szaporítóanyagának előállításáról a mezőgazda- sági kombinát műszaki igazgatóhelyettese, dr. Kovács József ad tájékoztatást.- Nem vagyunk felkészülve arra, hogy a kistermelők oltványigényét kielégítsük. Gazdaságunk korábban foglalkozott ugyan nagyobb mennyiségű szaporítóanyag előállításával, de azt 1982-ben abbahagyta. A Mórágyon örökölt anyatelepünk tönkrement, az állami minősítést az ültetvénytől megvonták. Csak saját magunk részére állítunk elő nemes vesszőt, de a teljes palettát így sem tudjuk biztosítani. A villányi gazdasággal tartunk fenn kapcsolatot. Tamásiban sem állami, sem szövetkezeti faiskola-lerakat nem működik. Kérdésünkre, hogy miért szüntették meg, a Kop-Ka Áfész főosztályvezetője, Tóth József válaszolt.- Gazdasági okok miatt az idén nem nyitottunk faiskola-lerakatot, és egyelőre nincs is lehetőségünk rá, bár tudjuk, hogy a város lakossága igényelné. Átmeneti megoldásként felvásárló.helyeinken veszünk fel gyümölcsfa megrendeléseket, s ennek alapján értékesítjük a kívánt facsemetéket. Szekszárdon a Mátyás király utca végén, a sorompón túl, a Kisállattenyésztő Felvásárló- és Értékesítő Szövetkezet faiskola-lerakatát kerestük fel. Nyitva tartási idő: csak délelőtt. A kertben sok az üres ágyás - a lerakat feltöltésre vár. A gyümölcsfa-árusításról és forgalmazásról Málinger Mihály, a szövetkezet főkönyvelője ad tájékoztatást.- Szövetkezétünk megalakulása óta foglalkozik facsemete-árusítással. A Kecskeméti Állami Gazdaság borbási faiskolájával állunk kapcsolatban. A növényeket bizományba kapjuk, ami szákiunkra nem túl előnyös üzlet. Csak ezért csináljuk, hogy a vásárlók igényeinek eleget tudjunk tenni és a városban bővítsük a választékot. Emellett tápot is kell árusítanunk itt, hogy az üzlet nyereséges legyen. Sajnos nálunk a jutalékos rendszer mindig is veszteséges volt, s ha a szövetkezet átlagos költségét ráosztjuk erre az üzletre, akkor még fenntartását sem igen hozza be. « A szaporítóanyagok termelői A Tolna megyei faiskolai lerakatokba a szaporító-alapanyagot a kecskeméti Szikra Állami Gazdaság, a balatonboglári, balatonvilágosi, a békéscsabai állami gazdaság és az alsótekeresi faiskola szállítja. Ez utóbbi az ország legrégibb és legnagyobb szaporítóanyagot előállító kertje, amely többek között Pakson, Hő- gyészen, Bátaszéken és Bonyhádon nyitva tartó faiskolai lerakatokat is ellátja szaporítóanyaggal. A várható választékról Daradics Elemér, az alsótekeresi faiskola vezetője ad tájékoztatást.- A szárazság gondot okozott nekünk is, kissé nehezen indult be a szezon az idén. Közel háromnegyed millió gyümölcsoltványt, valamint kétszázezer cserjét kínálunk a vásárlóknak. Bő a választékunk. Nálunk őszibarackból nincs hiány, almából, szilvából, cseresznyéből több újdonságunk van, de ugyanez elmondható a diófélékről is. Ebben az évben mindenféleképpen többet szeretnénk forgalmazni minden fajtából. Tolna megyéből legutóbb a bonyhádiak rendelése érkezett be hozzánk. Teljes mértékben eleget tudunk tenni kérésüknek. De a kisebb településekről is többen érdeklődnek. Szívesen kötünk az árusításra bizományi szerződéseket is. A jobb ellátás érdekében az egyéni igényeket és kívánalmakat is figyelembe vesszük és ezért a levélben érkezett megrendelésekre a növényeket utánvéttel vasúton küldjük el. W A nyár vége, ősz eleje csapadék nélküli volt. Az őszi munkákat később kezdték a kertekben, a tervezett telepítések egy része tavaszra húzódik el. Nedves a föld, még enyhe az idő, van olyan fajta, ami még telepíthető, ültethető. De a tavaszra várható csúcsra is fel kell készülni- SZEKÉR JÓZSEF Dán műszaki napok Budapesten Kedden Budapesten megkezdődött a dán műszaki napok csütörtökig tartó rendezvénysorozata. A Hilton Szállóban megnyitott kiállításon 16 dán vállalat mutatja be exportkínálatát, fejlett technológiáit, legújabb fejlesztési eredményeit. Olyan ismert cégek is eljöttek Budapestre, mint az Alfa-Laval Group tagvállalata, a Hoyer, amely a világ egyik legjelentősebb fagylaltgyártó berendezés előállítója, vagy az energiatakarékos szárító, párologtató, fagyasztó és kondenzáló élelmiszeriapri berendezések gyártásával foglalkozó Atlas-Dan- mark. A kiállító cégek többsége már eredményesen működik együtt magyar vállalatokkal, így az ISS Electronics 10 éve szállít különböző elektronikus szabályozókat Magyarországra, a Grindstéd Products pedig több éve különleges emulgátorokkal látja el a magyar élelmiszeripart. A kiállítás időszakában számos műszaki előadáson tájékoztatják a dán szakemberek magyar partnereiket műszaki újdonságaikról, az új kooperációs lehetőségekről. Az őszi- és kajszibarackfákat keresik a legtöbben Bonyhádon