Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-12 / 266. szám

1986. november 12. Számítógépek a textiliparban A számítástechnika textilipari alkalma­zásáról november 12-én és 13-án kétna­pos műszaki konferenciát rendez a Tex­tilipari Műszaki és Tudományos Egyesü­let - jelentették be az egyesület keddi sajtótájékoztatóján. A szervezők elmond­ták, hogy a Duna Intercontinental Szálló­ban sorra kerülő tanácskozáson 300 szakember cseréli ki tapasztalatait a szá­mítógépek szövő- és ruhaipari alkalma­zásának lehetőségeiről. Az egyetemek és kutatóintézetek képviselői pedig be­számolnak a termelési gyakorlatban fel­használható legújabb kutatási eredmé­nyeikről. A sajtó képviselőinek Geleji Frigyes az egyesület elnöke elmondotta: hazánk­ban a textilipari vállalatok többsége már alkalmazza a számítástechnikát. A válla­latoknál azonban eltérő a számítástech­nikai eszközök műszaki színvonala és a jelenleginél jóval több területen kellen­ne felhasználni a korszerű módszereket. Ez az egyik feltétele annak, hogy a ma­gyar textilipar versenyképes legyen a külföldi piacokon. A számítógépek használata hazánk­ban a szövő- és a textiliparban legelter- jedtebb. A szövőiparban számos vállalat­nál alkalmaznak különböző típusú szá­mítógépes adatgyűjtő rendszereket. Ezek a rendszerek automatikusan jelzik, hogy melyik orsónál szakadt el a fonal, s önállóan intézkedik a hiba kijavításáról. A számítógépet felhasználják továbbá a szövőgépek működési sebességének a beállításánál is. A vállalati festödékben az utóbbi há­rom-négy esztendőben terjedt el a szá­mítógépek alkalmazása. A tanácskozá­son a Magyaróvári Kötöttárugyár, a Ma­gyar Selyemipari Vállalat Kikészítőgyára és a Váci Kötöttárugyár képviselői szá­molnak be a számítógépes festékrecept- összeállítás vállalati tapasztalatairól. Ezekben az üzemekben a szakemberek a nagyüzemi termelésben is lényegesen jobban meg tudják közelíteni a tervezők elképzeléseit. A ruhaipari vállalatok szakemberei kü­lön szekciókban cserélik ki tapasztala­taikat a gyakorlatban már bevezetett, számítógéppel vezérelt gyártmány-elő- készítő es folyamatirányító rendszerek­ről. A konfekcióiparban különösen jó eredményeket értek el a zalaegerszegi, a debreceni, a szegedi valamint a Május 1. Ruhagyárban. A hazai és külföldi gyárt­mányú számítógéprendszereket siker­rel alkalmazzák a különböző méretű mo­dellek tervezésénél és kiszabásánál. A kétnapos konferencián 40 előadás hangzik el a számítógépek textilipari al­kalmazásának lehetőségeiről. Szezonvég a Befejezéséhez közeledik az idei légi növényvédelem. A MÉM Repülőgépes Szolgálata eddig a tavalyinál 130 ezer hektárral nagyobb területen, összesen 4,8 millió hektáron végzett permetezést és műtrágyázást. Mint az összesítések­ből kiderül, ezen belül visszaesett a mű­trágyázás, viszont jóval több növényvé­delmi munkát végeztek. A légi talajerő-utánpótlás iránti igény csökkenése azzal magyarázható, sze­gényebbek a mezőgazdasági nagyüze­mek erre fordítható anyagi eszközei. Nö­vényvédelemre azért kaptak több rende­lést, mert a tavalyi enyhe tél és az idei szárazság kedvezett a kártevők elszapo­rodásának így többet kellett áldozni irtá­sukra. A helikopterek és reülőgépek egy ré­sze még most is dolgozik, legfontosabb feladatuk az úgynevezett redentinezés:-repülőknél mérgezett kukorica kiszórása a száraz időben mértéktelenül élszaporodott poc­kok, mezei egerek ellen. Ezek a jó étvá­gyú rágcsálók milliós károkat okoznak, főként az Alföld és a Tiszántúl vetései­ben, lucernásaiban. A méreg hatóanyar- ga más állatokra nem veszélyes. Emellett tart még az őszi permetezés, és néhány száz hektáron hátra van a talajerő-után­pótlás is. Ugyanakkor a munkából már kivont gépeknél megkezdődött a téli nagyjaví­tás, amire Budaörsön, Kaposváron és Nyíregyházán rendezkedtek be. Az elko­pott alkatrészeket, fődarabokat kicseré­lik, s gondosan előkészítik a légi jármű­veket a következő szezonra. A korszerű technikai eszközökkel ellátott műhelyek­ben a szerelők bérmunkában bolgár, csehszlovák és NDK-beli növényvédő repülőgépeket is javítanak. MÉM Folyékonyműtrágya-üzem Sárváron Megkezdődött’a próbagyártás a sár­vári folyékonyműtrágya-üzemben, ame­lyet százmillió forintért építettek fel az IKR és a Vas megyei mezőgazdasági üzemek társulásával létrejött biokémiai társaság taggazdaságai. Az új üzem 60 ezer hek­tár mezőgazdasági szántóterület folya­matos tápanyag-visszapótlására ele­gendő folyékony műtrágya előállítására képes. Huszonnyolcféle változatban évi 50 ezer tonna szuszpenziós műtrágyát fognak gyártani a teljesen automatizált, zárt technológiát alkalmazó, korszerű berendezésekben. Emellett az őszi búzák tavaszi fejtrá­gyázásához évente 8-10 ezer tonna fo­lyékony nitrogén-műtrágyát készítenek, és tervezik mészoldat előállítását is a gyorsan savanyodó vasi talajok javításá­ra. A most induló próbagyártás során 1500-2000 tonna folyékony műtrágyát készítenek, melyet az őszi alaptrágyá­záshoz használnak fel a gazdaságok. Kalocsán egy régi malomépületben a Mezőgazdasági Múzeum összegyűjtötte a fűszerpaprika történetével kapcsolatos adatokat, egykori termesztési és feldol­gozási eszközöket. A századfordulón mintegy 2000-3000 hektáron termesztet­tek fűszerpaprikát. A nyugat-európai országok vevői már akkor többre értékel­ték a magyar paprikát, mint a spanyolt, mert a Kárpát-medence éghajlata külön­leges minőséget biztosít. Az őrlemény fűszerező hatása, íz-, aromaanyagai job­bak, mint a hasonló fajtájú külföldi paprikáé. A termelés fokozatosan bővült. Jelenleg 10-12 ezer hektáron termelnek paprikát. Fűszerpaprika-múzeum Kalocsán f *--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­F acsemetenézőben ____________________________________________"KÉPÚJSÁG 3 Az elmúlt évben Tolna megye minden városában működött faiskola-lerakat. Többségükben ezeket a helyi áfészek tartották fenn, de a kínálatot sok esetben a magánvállalkozók is bővítették. Ennek ellenére tavaly több facsemetefajtából és szőlőoltványból is hiány volt. Ez volt az oka annak, hogy többen próbálkoztak a szaporítóanyag másodlagos előállításá­val, forgalmazásával. Ezek előállítása vi­szont engedélyhez kötött, csak a Növény Minősítő Intézet által ellenőrzött szaporí­tóanyagot lehet forgalomba hozni. Sor­suk a megsemmisítés lett. A fagy- és jég­kár okozta hiányt tetézte az is, hogy a gazdaságok póttelepítése egybeesett a lakosság megnövekedett szőlőtelepítési kedvével. Az idén a megyeszékhelyen három le­rakat működik. Több településen újra nyitnak a faiskola-lerakatok, viszont Dombóvár környékén s Tamásiban az áfész megszűntette a facsemeték árusí­tását - gazdasági okokra hivatkozva. De nézzünk körül néhány telephelyen. Ahol bő a választék- Azért nyitottam ajtót, mert azt hittem, hogy a feleségem jött meg az áruval - mondja Szekszárdon, a Sárköz- és Vidé­ke Áfész Rákóczi utcai lerakatának kise­gítője. - De ha vásárolni akar, akkor fá­radjon be. Tele van a ház udvara facse­metékkel - mutat a kertre. Most nagyobb a választékunk, mint tavaly volt, lehet vá­logatni bőven. Tizenegyféle körténk van, tizenkétféle barackunk, de van kiwi és lasponyafánk is. A többi gyümölQsfából is hasonló a választékunk, és még dísz­cserjék árusításával is foglalkozunk. Ha a szőlő érdekli, inkább holnap jöjjön! Hol­nap kapjuk meg az első szőlőoltvány- szállítmányt; ma válogatják a fajtákat.- Már évek óta „bejáratott” üzlet a faiskolai lerakat nálunk. Az idén október 26-án nyitottunk - ad tájékoztatást Csá­szár János, a Sárköz- és Vidéke Áfész felvásárlási előadója. - Jelenleg csak gyümölcsfa- és díszcserjecsemetékből van bő választékunk. A szőlőoltványokra még keveset várni kell, mert a balatonvi- lágosi, a balatonboglári és a villányi álla­mi gazdaságok - amelyektől vásárolunk - most kezdték meg a szőlőszaporító­anyagok kitermelését az oltványkertek­ben. ,- Tavaly kevés volt a szőlőoltvány. Az idén milyen kínálat várható?- Mindenféleképpen kedvezőbb. Cse­megeszőlő és fehérszőlő szaporító­anyagból sokkal bővebb választékra számíthatunk. Vörös borszőlőoltványból viszont szerényebb lesz a kínálat, esetleg átmeneti hiány is bekövetkezhet, de jó a barackfacsemete beszerzési lehetősé­ge. Tavaly közel egymillió forint értékű árut forgalmaztunk, tavalyelőtt keveseb­bet. Az idén jóval többet szeretnénk elad­ni. Többen többféleképpen Szekszárd és vidéke a hazai borterme­lés egyik „őshazája”. A szőlő szaporító­anyagának előállításáról a mezőgazda- sági kombinát műszaki igazgatóhelyet­tese, dr. Kovács József ad tájékoztatást.- Nem vagyunk felkészülve arra, hogy a kistermelők oltványigényét kielégítsük. Gazdaságunk korábban foglalkozott ugyan nagyobb mennyiségű szaporító­anyag előállításával, de azt 1982-ben ab­bahagyta. A Mórágyon örökölt anyatele­pünk tönkrement, az állami minősítést az ültetvénytől megvonták. Csak saját ma­gunk részére állítunk elő nemes vesszőt, de a teljes palettát így sem tudjuk biztosí­tani. A villányi gazdasággal tartunk fenn kapcsolatot. Tamásiban sem állami, sem szövetke­zeti faiskola-lerakat nem működik. Kér­désünkre, hogy miért szüntették meg, a Kop-Ka Áfész főosztályvezetője, Tóth Jó­zsef válaszolt.- Gazdasági okok miatt az idén nem nyitottunk faiskola-lerakatot, és egyelőre nincs is lehetőségünk rá, bár tudjuk, hogy a város lakossága igényelné. Átme­neti megoldásként felvásárló.helyeinken veszünk fel gyümölcsfa megrendelése­ket, s ennek alapján értékesítjük a kívánt facsemetéket. Szekszárdon a Mátyás király utca vé­gén, a sorompón túl, a Kisállattenyésztő Felvásárló- és Értékesítő Szövetkezet faiskola-lerakatát kerestük fel. Nyitva tar­tási idő: csak délelőtt. A kertben sok az üres ágyás - a lerakat feltöltésre vár. A gyümölcsfa-árusításról és forgalmazás­ról Málinger Mihály, a szövetkezet fő­könyvelője ad tájékoztatást.- Szövetkezétünk megalakulása óta foglalkozik facsemete-árusítással. A Kecskeméti Állami Gazdaság borbási faiskolájával állunk kapcsolatban. A nö­vényeket bizományba kapjuk, ami szá­kiunkra nem túl előnyös üzlet. Csak ezért csináljuk, hogy a vásárlók igényeinek eleget tudjunk tenni és a városban bővít­sük a választékot. Emellett tápot is kell árusítanunk itt, hogy az üzlet nyereséges legyen. Sajnos nálunk a jutalékos rendszer mindig is veszteséges volt, s ha a szövet­kezet átlagos költségét ráosztjuk erre az üzletre, akkor még fenntartását sem igen hozza be. « A szaporítóanyagok termelői A Tolna megyei faiskolai lerakatokba a szaporító-alapanyagot a kecskeméti Szikra Állami Gazdaság, a balatonboglá­ri, balatonvilágosi, a békéscsabai állami gazdaság és az alsótekeresi faiskola szállítja. Ez utóbbi az ország legrégibb és legnagyobb szaporítóanyagot előállító kertje, amely többek között Pakson, Hő- gyészen, Bátaszéken és Bonyhádon nyitva tartó faiskolai lerakatokat is ellátja szaporítóanyaggal. A várható választék­ról Daradics Elemér, az alsótekeresi fais­kola vezetője ad tájékoztatást.- A szárazság gondot okozott nekünk is, kissé nehezen indult be a szezon az idén. Közel háromnegyed millió gyü­mölcsoltványt, valamint kétszázezer cserjét kínálunk a vásárlóknak. Bő a vá­lasztékunk. Nálunk őszibarackból nincs hiány, almából, szilvából, cseresznyéből több újdonságunk van, de ugyanez el­mondható a diófélékről is. Ebben az év­ben mindenféleképpen többet szeret­nénk forgalmazni minden fajtából. Tolna megyéből legutóbb a bonyhádiak rende­lése érkezett be hozzánk. Teljes mérték­ben eleget tudunk tenni kérésüknek. De a kisebb településekről is többen érdek­lődnek. Szívesen kötünk az árusításra bi­zományi szerződéseket is. A jobb ellátás érdekében az egyéni igényeket és kívá­nalmakat is figyelembe vesszük és ezért a levélben érkezett megrendelésekre a növényeket utánvéttel vasúton küldjük el. W A nyár vége, ősz eleje csapadék nél­küli volt. Az őszi munkákat később kezd­ték a kertekben, a tervezett telepítések egy része tavaszra húzódik el. Nedves a föld, még enyhe az idő, van olyan fajta, ami még telepíthető, ültethető. De a ta­vaszra várható csúcsra is fel kell készül­ni- SZEKÉR JÓZSEF Dán műszaki napok Budapesten Kedden Budapesten megkezdődött a dán műszaki napok csütörtökig tartó rendezvénysorozata. A Hilton Szállóban megnyitott kiállítá­son 16 dán vállalat mutatja be exportkí­nálatát, fejlett technológiáit, legújabb fej­lesztési eredményeit. Olyan ismert cégek is eljöttek Budapestre, mint az Alfa-Laval Group tagvállalata, a Hoyer, amely a világ egyik legjelentősebb fagylaltgyártó be­rendezés előállítója, vagy az energiata­karékos szárító, párologtató, fagyasztó és kondenzáló élelmiszeriapri berende­zések gyártásával foglalkozó Atlas-Dan- mark. A kiállító cégek többsége már eredményesen működik együtt magyar vállalatokkal, így az ISS Electronics 10 éve szállít különböző elektronikus sza­bályozókat Magyarországra, a Grindstéd Products pedig több éve különleges emulgátorokkal látja el a magyar élelmi­szeripart. A kiállítás időszakában számos mű­szaki előadáson tájékoztatják a dán szakemberek magyar partnereiket mű­szaki újdonságaikról, az új kooperációs lehetőségekről. Az őszi- és kajszibarackfákat keresik a legtöbben Bonyhádon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents