Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-12 / 266. szám

1986. november 12. ' TOLNA­............. . ■■»...— ■ : ■ " ...........- -■ ■ ■■■ ■ ■ ■ 1 — 1 " r 2 NÉPÚJSÁG Titkos fegyverszállítások Iránnak I Reagan magyarázkodásra kényszerült Mai kommentárunk Meddig tart az időzavar? Nem áll le Moszkva diplomáciai békeoffenzivája, az amerikaiak pedig továbbra is időzavarban vannak. így összegezhető röviden a nyugati sajtó értékelése a reykja- víki találkozó utáni hetek eseményeiről. Meglehetősen sommás ez a megállapítás, - igazát azonban nem lehet elvitatni. Legutóbb Bécsben is kiderült: Moszkva igen következetesen kiáll nagyszabású javaslatai mellett, ám ez nem zárja ki a kompro­misszum keresésének lehetőségét. Nincs viszont kompromisszum abban, hogy a biztonság csak kiegyensúlyozottan képzelhető el, nem engedhető meg egyik fél számára sem a katonai fölény. Ezért tartja továbbra is a Szovjetunió elengedhetet­lennek, hogy a hadászati fegyverek valamennyi válfajára kiterjedjen az először öt­ven-, majd százszázalékos csökkentés. Ezt szögezte le legutóbbi moszkvai sajtóértekezletén Sevardnadze külügyminiszter is. A sajtóértekezleten elhangzottakból kiviláglik az is, miként látja Moszkva a Reyk­javik utáni helyzetet: olyan időszak ez, amelyben meg kell ragadni a kínálkozó alkal­mat arra, hogy egyezséget kössenek a fegyverzetcsökkentésről. Az egyezség el­érésére fokozatosan is sor kerülhet, s az egyes megállapodások magukban foglal­hatják a további leszerelési intézkedések ígéretét. így például a közép-hatótávolsá­gú rakétákról szóló egyezmény szoros kapcsolatban lenne a harcászati rakéta fegy­verek kivonásáról kötendő későbbi megállapodással. Ismeretes, hogy a Szovjet­unió és szövetségesei az idén tavasszal Budapesten indítványozták, az európai (te­hát az Ural és az Atlanti-óceán közötti térségben lévő) hagyományos fegyverzetek mennyiségének és a csapatok létszámának jelentős csökkentését. Bár Reykjavíkban nem volt mód megállapodni, a Szovjetunióban az izlandi mun­ka-csúcstalálkozó napirendjét továbbra is olyan alapnak nyilvánítják, amire építeni lehet. Mi több, Moszkva hajlandó tovább lépni és kibővíteni a párbeszédet, bevonva a napirendbe például az emberi jogok kérdését. Mindez azonban nem kampány, azaz olyan hadjárat, ami valamiféle gyors eredmény elérését tűzi ki célul. A szovjet politika most külföldön hasonló dinamikus stílust követ, mint odahaza az elmúlt másfél évben. A gazdaság korszerűsítése, a gyökeres reformok, vagy ahogy azt Gorbacsov főtitkár mondta a „forradalmi átalakítás” együtt halad az egész em­beriség egyetemes céljait, jobb és nyugodt életet szolgáló külpolitikai lépésekkel. Washingtonban ezt érthető nyugtalansággal és zavarral szemlélik. A megfigyelő úgy látja, hogy az Egyesült Államok politikájának irányítói nem tudnak mindezzel lé­pést tartani, a szovjet döntések kiszámításának régi tudománya, a „kremlinológia” sem segít nekik. Mind világosabb Amerika szövetségesei számára, hogy nem szovjet propagandakampányról, leválasztási akciókról van szó, hanem új távlatokat nyitó politikáról. Ebben a helyzetben mind nehezebb lesz megmagyarázni nekik, miért készül az Egyesült Államok a SALT-ll. szerződés felrúgására, miért torpedóz- za meg az irreális csillagháborús „védelmi” program ábrándjáért a gyors és valódi biztonságot kínáló fegyverzetcsökkentést? MIKLÓS GÁBOR Az Országos Anyag- és Árhivatal Semmit sem közöltek arról a rendkívüli tanácskozásról, amelyet Reagan elnök hívott össze hétfőn a Fehér Házban. Az elnök arról folytatott megbeszélést ta­nácsadóival, milyen helyzetet teremtett Washington számára, hogy napvilágra kerültek az Iránnal kötött titkos megálla­podások. Az elnök megtagadta, hogy váalszoljon az újságírók ezzel kapcsola­tos kérdéseire. A Fehér Ház szerint „semmiféle tör­vénysértés” sem történt az ügyben. Mint ismeretes, a fennálló amerikai törvények megtiltják fegyverek szállítását Iránnak, amelyet „terrorizmust támogató ország­nak” minősítenek. Most viszont kiderült, hogy Reagan, elnök jóváhagyásával, ám a kormányzat más vezetőinek kizárásá­val létrejött titkos megállapodás alapján mégis sor került fegyverszállításokra, ál­lítólag azért, hogy megnyerjék Teherán támogatását a Libanonban fogva tartott amerikai túszok szabadon bocsátásá­hoz. Az NBC televízió hétfőn olyan érte­sülést közölt, hogy a fegyvereket és a ka­tonai jelentőségű pótalkatrészeket egy virginiai támaszpontról juttattak el titok­ban Izraelbe, s a továbbítást már Izrael végezte. Reagan elnök hallgatásra kötelezte a vezető kormánytisztviselőket is az iráni fegyverszállítások ügyében. Reagan ezt azzal indokolta, hogy a nyilatkozatok „ve­szélyeztetnék a Libanonban még fog­ságban lévő amerikai túszok életét”. Az elnök azonban, - szóvivője útján - ismét azt bizonygatta, hogy a fegyverszállítá­(Folytatás az 1. oldalról.) A megyei tanács vb egészségügyi osz­tályának szerteágazó tevékenységéről már a munka fű területeinek felsorolásá­val is képet lehet alkotni. Ezek közül né­hány; a gyógyító-megelőző munka szer­vezése, irányítása, ellenőrzése. Ugyanez vonatkozik a tanácsok egészségügyi és szociális tevékenységére, az anya-, cse­csemő és ifjúságvédelemre. Rájuk tarto­zik a közegészségügyi és járványügyi te­vékenység felügyelete, a felnőttvédelmi szociális feladatok az intézmények, és szolgáltatások felügyelete és ellenőrzé­se. Tevékenységi körükhöz tartozik a sok nem sértették meg az érvényben lévő amerikai törvényeket. A The Washington Post ezután jelen­tette azt, hogy a Fehér Ház végül is enge­dett a kongresszus vezetői követelései­nek és Reagan nemzetbiztonsági ta­nácsadója, Poindexter tengernagy adott számukra bizonyos tájékoztatást. A lap úgy idézi Poindexter nyilatkozatát, hogy „a Fehér Ház rosszul számította ki, kiben bízhat meg Iránban”, amikor felvette a te- heráni kormánnyal a titkos kapcsolatot- vagyis a tanácsadó ném a fegyverszállí­tások tényét tartotta hibásnak, hanem azt, hogy azt iráni részről közhírré tették. Poindexter állítólag azt mondotta, hogy mivel „az egymással vetélkedő iráni tiszt­ségviselők” beszámoltak Robert McFar- lane titkos teheráni útjáról, a fegyverszál­lítási programot „időlegesen leállították”. Az amerikai sajtó nem csupán azért tartja kínosnak a titkos akció ügyét, mert az ellentétes az Egyesült Államoknak a nyilvánoság számára meghirdetett politi­kájával, hanem azért is, mert az az ameri­kai „szavahihetőségi válság" újabb bot­rányos megnyilvánulása. Shultz külügy­miniszter például javában arról győzköd­te meg Washington nyugat-európai szö­vetségeseit, hogy lépéseket kell tenniök „a terrorizmust támogató országok” ellen - általa önkényesen ebbe a kategóriába sorolt - államnak. A Líbia ellen indított „félrevezetési hadjárat” és a nicaraguai ellenforradalmárok államilag irányított •támogatása után ez az újabb leleplezés még inkább csökkenti a hivatalos wa­shingtoni állítások hitelét - állapítja meg számos amerikai kommentár. személyzeti és kádermunka, az etikai helyzet folyamatos figyelemmel kisérése, a szakképzés és továbbképzés szerve­zése, valamint a tervgazdasági feladatok ellátása. A végrehajtó bizottság ezen kívül meg­tárgyalta a Tamási Városi Tanács tevé­kenységéről szóló beszámolót. Két témát összevontan vitatott meg a testület. A Fogyasztók Megyei Tanácsa adott tájékoztatót munkájáról, a megyei kereskedelmi felügyelőség pedig arról számolt be, hogyan működnek együtt a rendőrséggel a fogyasztói érdekvéde­lemben. PANORÁMA BUDAPEST - Horn Gyula külügymr- nisztériumi államtitkár meghívására no­vember 10-11-én látogatást tett Magyar- országon John C. Whitehead, az Egye­sült Államok külügyminiszterének első helyettese. Az amerikai politikust fogadta Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Szűrös Mátyás, a KB titkára és Várkonyi Péter külügyminiszter. A ven­déggel Horn Gyula államtitkársés Kovács László külügyminiszter^helyettes folyta­tott megbeszéléseket. j » / Szovjet könyvkiadók termékeiből kiál­lítás nyílt kedden a Szovjet Kultúra és Tu­domány Házában. VESZPRÉM - Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese kedden Veszprém megyébe látogatott. Felkeres­te a Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísér­leti Intézetet és a Nehézvegyipari Kutató Intézetet. MANAGUA - Borbély Sándor, az MSZMP KB tagja, a Munkásőrség orszá­gos parancsnoka Managuában kitünte­téseket adott át a sandanista népi milícia 15 tagjának, akik a „Haza Szolgálatáért” és a „Fegyverbarátságért” érdemérem arany, ezüst illetve bronz fokozatát kap­ták meg. Borbély Sándor a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front (FSLN) megalakulásának 25. és Carlos Fonseca halálának 10. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken részt vevő ma­gyar pártküldöttség vezetőjeként tartóz­kodott Managuában. DAMASZKUSZ - Damaszkuszba érkezett Jevgenyij Ivanovszkij, a Szovjet­unió honvédelmi miniszterének helyet­tese és megbeszélést folytatott a két or­szág kapcsolatairól Musztafa Tlász Szí­riái hadügyminiszterrel. MAPUTO - Az AIM mozambiki hír- ügynökség hétfőn közölte, hogy az au­gusztus 15-én kezdődött és a tervek sze­rint november 15-ig tartó, ám Samora Machel halála miatt megszakadt általá­nos választásokat hétfőtől ismét folytat­ják. Az általános választások a tervek szerint december 15-én fejeződnek be. PÁRIZS - A francia külügyminiszté­rium közleményben fejezte ki köszönetét Szíriának, mert közreműködött két liba­noni francia túsz kiszabadításában. Jean-Bernard Raimond külügyminiszter igyekezett lebeszélni a televíziós hírma­gyarázót arról a feltevésről, hogy közvet­len összefüggés van a két túsz szabadu­lása és a francia-iráni pénzügyi követe­lések rendezése között. Az állami költségvetés helyzetének, a vá­sárlóerő és az árukínálat egyensúlyának javí­tása érdekében a dohányipari termékek fo­gyasztói árai 1986. november 12-től átlago­san 18 százalékkal emelkednek. Az áremelkedés differenciált. Az átlagnál nagyobb arányú az egészségre fokozottan káros, füstszűrő nélküli termékek árnöveke­dése. A Munkás cigaretta csomagonkénti ára 20,7 százalékkal, 7 forintra, a Kossuth-é 19,4 százalékkal, 8 forintra emelkedik. A füstszűrös cigaretták csoportjának ára átlagosan 18,4 százalékkal, a Symphonia és a Sophianae ára közleménye csomagonként 1,90 forinttal, illetve 2 forinttal nő. Az egészségre kevésbé veszélyes, ala­csony kátrány- és nikotintartalmú típusok (So­pianae Lady és Junior, Agria, Helikon) áremel­kedése az átlagosnál mérsékeltebb. A licenc alapján gyártott cigaretták fo­gyasztói ára csomagonként 4-8 forinttal nő, a 85 mm-es Marlboro ára az eddigi 38 forint he­lyett 44 forint lesz. Az intézkedéssel egyidejűleg arányosan növekszik az import cigaretták, kisebb mér­tékben pedig az egyéb dohánytermékek ára. Ülést tartott a megyei tanács vb Reykjavíki prizma A megállapodás feltételei- Esélylatolgatás egy szovjet szakértővel ­A Palme-bizottság budapesti ülésén találkoztunk Mihail Milstein pro­fesszorral, nyugalmazott altábornaggyal, a moszkvai Amerikakutató In­tézet osztályvezetőjével, aki készségesen válaszolt a Központi Sajtó- szolgálat kérdéseire. I- Sokan és sokféleképpen elemzik a világon a reykjavíki. találkozót. Ön mi­ként vélekedik Mihail Gorbacsov csú- csértékezletéről?- Kétségtelen, hogy a reykjavíki talál­kozó fontos mérföldkövet jelent a szov­jet-amerikai kapcsolatokban. Most min­den más eseményt, találkozót a reykjaví­ki prizmán keresztül kell értékelni. Az iz­landi fővárosban nagyon fontos dolgok történtek. A szovjet javaslatoknak kö­szönhető ez, amelyeket újszerű felvetési módjuk miatt bátran minősíthetünk forra­dalmiaknak. Gondoljunk csak az atom­fegyverek megsemmisítésére, a közepes hatótávolságú nukleáris rakéták felszá­molására vonatkozó kezdeményezések­re. Mégis, Reykjavik úgy vonul be a törté­nelembe, mint egy nagy lehetőség elsza­lasztásának találkozója, de nem a szovjet fél hibájából. Úgy gondolom, olyan lehe­tőség maradt kihasználatlanul, amely nem biztos, hogy még egyszer megis­métlődik. mert az események és körül­mények változnak. Ismeretes, hogy a másik fél jelenleg a már létrejött elvi meg­állapodásoktól is megpróbálja elhatá­rolni magát, olyan elemeket kezd emle­getni, amelyekről nem is esett szó. Tehát valamiféle pozícióváltás figyelhető meg az Egyesült Államoknál, miközben a szovjet javaslatok továbbra is az asztalon vannak, érvényesek. I- A szovjet javaslatok emlegetése­kor általában egy „csomagról” beszé­lünk. Miért volt e formára-szükség?- Valóban, az izíandi fővárosban ja­vaslatainkat egy csomagtervben terjesz­tettük elő. Mégpedig azért, mert az alko­tórészek kölcsönhatásban állnak egy­mással. yalami módon összefüggő terü­letekről van szó, amikor a hadászati tá­madófegyverekről, a közép-hatósugarú atomrakétákról, vagy a csillagháborús lehetőségeket korlátozó, a rakétaelhárító rendszerekről 1972-ben megkötött ABM-szerződésről beszélünk. Ezért van­nak egy csomagban, továbbá azért, mert fő veszélyt most az amerikai hadászati védelmi kezdeményezés (SDI), az űr­fegyverkezési program jelenti. Az e terü­leten mutatkozó veszélyes tendenciák megállítása érdekében a Szovjetunió kész egy sor jelentős engedményre. Először is: az általános csökkentés so­rán a Szovjetunió kész a hadászati táma­dófegyverzetek területén egyenlő plafon kialakítására. Az is jelentős engedmény, hogy a közép-hatósugarú atomrakéták esetében javaslatunk lényegében meg­egyezik a Nyugat által korábban szorgal­mazott nulla változattal, s egyelőre sze­met hunytunk a brit és a francia nukleáris erő megléte felett. Az ázsiai rakéták ügyében is készek voltunk a kompromisz- szumra. Mindezekért cserében egyetlen dolgot vártunk el az amerikaiaktól: a ra­kétaelhárító rendszerekről kötött ABM- szerződés betartását. Felvetettük, hogy a felek vállaljanak kötelezettséget: 10 évig nem mondják fel a különben korlátlan időtartamú szerződést. Az USA erre nem volt hajlandó, mert ragaszkodik csillag­háborús tervezihez. Ez pedig megaka­dályozta a megegyezést. I- Az egyik legtöbbször felvetett kér­dés most: kibontható-e ez a csomag?- Röviden válaszolhatok: a reykjavíki szellemben, alapokon nem. Mert ez eset­ben megváltoznak a feltételek, hiszen kiszakítanának egy szemet a láncból. I- A Szovjetunió miért tartja olyan ve­szélyesnek az amerikai SDI-progra- mot, ugyanakkor miért egyezett bele a laboratóriumi kísérletek folytatásába?- Bár nevében védelmi kezdeménye­zés az SDI, a valóságban azonban olyan nagyszabású rakétaelhárító rendszer programját jelenti, amelynek keretében támadó jellegű fegyvereket telepíthetné­nek a kozmoszba. Ennek következmé­nyei nehezen felmérhetők még. Az azon­ban biztos, hogy roppant drága és nem is olyan megbízható, ám annál veszélye­sebb rendszerről van szó. Hiszen azon túl, hogy az SDI kifejlesztése új fejezetet nyitna a fegyverkezési hajszában, az amerikai vezetés köreiben könnyen ki­alakulhat egy téveszme: a viszonylagos sebezhetetlenség érzete. Ez esetben pe­dig felmerüleht egy esetleges kockázat- mentes első csapás lehetősége is. Abból indulnak ki: ha lesz is válaszcsapás, közel sem akkora mint az űrpajzs hiányá­ban. A Szovjetunió természetesen fellép a csillagháborús tervek ellen, amelyek aláássák a nemzetközi biztonságot. Vi­szont sem az ABM-szerződés, sem mi nem tiltjuk a laboratóriumi kísérleteket, ez lehetetlen is lenne. Hiszen nem tilthat­juk meg az emberi gondolkodást. Java­soltuk ugyanakkor, hogy nyissák ki a la­boratóriumok ajtaját, hadd ellenőrizhes­sük mi is az ottani munkát. Ezt elutasítot­ták. Hogy teljesen világos legyen állás­pontunk: nem a laboratóriumi, hanem a „gyakorló téri” azaz a világűrbeli kísérle­tek ellen vagyunk, mivel ez utóbbi azt je­lentené: fegyvert vittek a világűrbe. I- Ebben a bonyolult szakaszba mi tehát a szakértők feladata?- A politikusoknak és diplomatáknak most a pozíciók, álláspontok közelítésé­nek lehetséges módozatait kçll kutat­niuk. Mindannyiunk feladata ugyanak­kor, hogy objektív elemzést adjunk a Reykjavíkban történtekről. Bizonyos kö­rök ugyanis most a széles néptömegek félretájékoztatására törekszenek. I- Az utóbbi időszak fejleményei, kezdeményezései kapcsán sokan már új szovjet külpolitikáról beszélnek. Ön hogyan vélekedik erről?- Úgy gondolom, nem új politikáról kell beszélnünk, hanem arról, hogy a régi po­litika napjainkban kezd megfelelni a kor követelményeinek, ami elengedhetetlen. A szovjet vezetés tisztán látja korunk fő problémáit, a háborús veszély fokozódá­sát, tudatában van az időtényező fontos­ságának is. Ez pedig új megközelítést, új gondolkodásmódot követel. Az újfajta hozzállást szemléltető gyakorlat meg­nyilvánulásaként hadd emlékeztessek a Varsói Szerződés tagállamainak a NA- TO-hoz intézett budapesti felhívására, Mihail Gorbacsov ez év január 15-i nyi­latkozatára, s természetesen a reykjavíki szovjet javaslatokra. I - Köszönöm a beszélgetést. DARÓí CZI LÁSZLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents