Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-10 / 264. szám

2 KÉPÚJSÁG 1986. november 10. Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: Bukarestben összeült a KGST 42. ülésszaka - Gor­bacsov főtitkár Moszkvában fogadta Harilaosz Floraki'szt, a Görög KP főtitkárát - Mozambikban Joaquim Chissanót vá­lasztották meg a repülőgép-szerencsétlenség áldozatává lett Samora Machel utódjává - megkezdődött az Albán Munka­párt IX. Kongresszusa. Kedd: Lázár György, a Minisztertanács elnöke fejtette ki a magyar álláspontot a KGST ülésszakán - Bécsben megkez­dődött az összeurópai konferencia, az úgynevezett „helsinki utótalálkozó” - amerikai-iráni alkudozásról jönnek hírek, Ro­bert McFarlane, az elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadója teheránban járt. Szerda: Bécsben Várkonyi Péter felszólalásában a magyar külpolitika törekvéseit ismertette, a konferencián felszólalt Eduard Sevardnadze és George Shultz, majd a két külügymi­niszter háromórás megbeszélést tartott - az amerikai válasz­tásokon a demokraták többségre jutottak a szenátusban, a képviselőházban is megőrizték eddigi többségüket, a kor­mányzói helyek közül viszont Reagan elnök pártjának jelöltjei hódítottak el többet - Egyhetes udvariassági látogatásra a kí­nai Csingtao kikötőjébe érkezett egy amerikai flottaegység - Libanonban folytatódnak a harcok a palesztinok és a siita Amal fegyveresei között. Csütörtök: Jegor Ligacsov moszkvai ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió az USA-val való párbe­széd fenntartását szorgalmazza - Helmut Kohl kancellár a Bundestagban kormánynyilatkozat formájában mentegető­zött: nem állt szándékában megsérteni Gorbacsov főtitkárt - George Shultz hazatérőben megállt Párizsban és Mitter­rand elnökkel, valamint Chirac miniszterelnökkel tárgyalt. Bukarestben tartotta 42. ülésszakát a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa. A magyar küldöttséget Lázár György miniszterelnök vezette (Telefotő) Péntek: Mihail Gorbacsov a moszkvai ünnepi felvonulás után a Kremlben adott fogadáson kijelentette, hogy Reykjavik után olyan új helyzet alakult ki, amelytől nem lehet visszalépni - Politikai válság Washingtonban, miután kiderült, hogy kán­nal titkos tárgyalásokat folytattak, s fegyvereket szállítanak cserébe az amerikai túszok kiszabadulásáért - Puccshírek Manilában, a Fülöp-szigetek hadseregének vezérkari főnöke hiúsította meg saját fölöttese, a hadügyminiszter hatalomát­vételét. Szombat: Nakaszone japán kormányfő Pekingbe látoga­tott és a kínai vezetőkkel tárgyalt - Aquino asszony cáfolta a puccskísérlet híreit - Chirac francia kormányfő a Newsweek- ben megjelent interjúban azt mondta: Kohl kancellártól tudja, hogy a londoni El Al-gép elleni merényletkísérletet maga a Moszad, az izraeli titkosszolgálat szervezte - Befejeződött az Albán Munkapárt kongresszusa - Asszad szír elnök visz- szaveri a nyugati vádakat. Vasárnap: Felipe González három latin-amerikai országot érintő kőrútjának első állomásán, Quitóban tárgyal - Ameri­kai kongresszusi tagok viszgálóbizottság kiküldését sürgetik az iránnal való titkos kapcsolatok ügyében - Chirac francia kormányfő Bonnba utazik, a Newsweek-interjú kínos helyze­tet teremtett. A hét visszatérő kérdése: Mit jelent az, hogy a genfi tárgyalóasztalra került a szovjet „csomagterv”? Genfben a szovjet-amerikai fegyverzetkorlátozási tárgya­lássorozaton a szovjet küldöttség november 7-én letette az asztalra az új javaslatokat. A TASZSZ úgy tájékoztatott erről, Bécsben megnyílt az európai biztonság és együttműkö­dés kérdéseivel foglalkozó harmadik utótalálkozó. A képen: a nyitóülés a Hofburg konferenciatermében (Te- lefotó) hogy ez az a „csomagterv”, amelyet Reykjavíkban Mihail Gorbacsov már előterjesztett, vagyis a szovjet javaslatok ösz- szessége: az „eurorakétáktól” az űfegyverkezés tilalmáig. Talán nem Véletlen, hogy éppen november 7-én, ami - per­sze - Genfben munkanap volt, nyújtották be a szovjet javasla­tokat. Azok elnevezéséhez ezután a november 7-i jelző kötő­dik... Köztudomású, hogy Reykjavíkban két kérdéscsoport­ban: a közepes hatótávolságú nukleáris rakéták és a hadá­szati -tehát legnagyobb, legpusztítóbb - fegyverek dolgában közel került a két fél álláspontja, a harmadikban azonban Reagan és az USA fegyverkezési „hobbijának” ellenállása folytán ugyanakkora a nézetkülönbség, mint eddig. Ezért nem is jött létre megegyezés az izlandi fővárosban, a csúcs- találkozón. Hogyan lehetett volna azt várni, hogy Sevardnadze és Shultz bécsi találkozóján a két külügyminiszternek sikerült volna az, ami az SZKP főtitkárának és az amerikai elnöknek nem? Kétségtelen, hogy mindketten csalódottságról beszél­tek a tárgyalásaik végén, de a politikai megfigyelők főleg azt szűrték ki a bécsben történtekről, hogy a párbeszéd folytatá­sát mindkét fél kívánja. Még akkor is, ha most nem is állapod­tak meg egy újabb csúcstalálkozó dátumában. Moszkvában a november 7-i ünnepségek során elhangzott megnyilatko­zások mindegyikében fellelhető a párbeszéd fenntartásának szándéké. S ez a legfontosabb. A hét két legkényesebb kérdése - egyben: Kikkel tárgyal titokban Washington és Párizs a túszok ügyében? Ez az egy kérdés tulajdonképpen kettős: miközben mind az amerikai, mind a francia fővárosban azt hajtogatják, hogy a Libanonban fogva tartott túszok ügyében senkivel sem haj­landók tárgyalni, egyre több jel mutat arra, hogy amerikaiak Iránban, franciák Szíriában alkudoznak. (A képet csak bo­nyolultabbá festi, hogy közben Nagy-Britannia - az USA tá­mogatásával - szembefordult Szíriával és szankciókat köve­tel ellenében.) Az amerikai politikai körökbén legalábbis kí­nos meglepetést, ha nem éppen felháborodást keltett, hogy kiderült: McFarlane, az elnök volt nemzetbiztonsági tanács­adója titkos küldetésben Teheránban járt, s onnan napok múltán többé-kevésbé megalázó módon kellett távoznia. Ugyanakkor azt is elkezdték híresztelni, hogy az USA fegyve­reket vagy lőszert, és alkatrészeket szállít Iránnak a még a sah idejében vásárolt amerikai fegyverekhez... Kevés érve lehetett tehát George Shultznak, amikor Pá­rizsban Szíria elleni kemény fellépésre igyekeztt rávenni a francia vezetőket. Azok - legalábbis a párizsi sajtó ezt állítja - már rég alkudoznak szír közvetítéssel a Libanonban fogva tartott franciák kiszabadításáért. S jellemző, hogy a Szíriának nyújtott francia segítség (például élelmiszerek szállítása) nem szűnt meg. A washingtoni kínos helyzethez hasonló alakult ki Párizs­ban is: Jacques Chirac kormányfő a Newsweek hírma­gazinnak adott interjúban - állítólag „csak háttérbeszélgetés során” - azt mondta, hogy Kohl nyugatnémet kancellár és Genscher külügyminiszter tájékoztatása szerint a londoni El AI merényletkisérletet, amelynek címén Nagy-Britannia megszakította diplomáciai kapcsolatait Szíriával, tulajdon­képpen az izraeli titkosszolgálat, a Moszad szervezte! A pári­zsi sajtónak Izraellal rokonszenvező része az ügy tisztázását követeli. Chirac cáfolata kevéssé hatott. Díszszemle, felvonulás a Vörös téren Katonai díszszemlét és felvonulást tar­tottak pénteken Moszkvában, a nagy ok­tóberi szocialista forradalom 69. évfor­dulóján. A díszszemlét megelőzően, majd a dolgozók felvonulása idején a te­levízió, a rádió felidézte a 45 évvel ezelőt­ti, 1941. évi díszszemlét, amikor a szokat­lanul hideg november 7-én a katonák egyenesen a frontra mentek a térről, hogy megütközzenek a Moszkva ellen tá­madó fasiszta csapatokkal. Néhány másodperccel tíz óra előtt az emberek lelkes tapsa, forró üdvözlése közepette jelent meg Lenin mauzóleu­mának dísztribünjén Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, továbbá az SZKP és a szovjet állam többi vezetője. A mau­zóleum melletti tribünöket a Szovjetunió­ba érkezett vendégek, a diplomáciai kép­viseletek tagjai és a Moszkvában dolgo­zó újságírók töltötték meg. Tíz órakor gördült ki a Kreml Szpassz- kaja-tornyának kapuján a díszszemlét fogadó Pjotr Lusev hadseregtábornok­nak, a Szovjetunió honvédelmi miniszte­re első helyettesének nyitott gépkocsija. Arhipov vezérezredes, a moszkvai kato­nai körzet parancsnoka, diszszemlepa- rancsnok jelentését követően Lusev hadseregtábornok üdvözölte a felsora­kozott díszzászlóaljakat. A Lenin-mftuzóleum mellvédjéről el­mondott ünnepi köszöntőbeszédében a hovédelmi miniszterhelyettes hangsú­lyozta, hogy a szovjet állam békeszerető külpolitikája megfelel az egész emberi­ség érdekeinek. Erről tanúskodik az a széles körű támogatás, amelyet a Reyk- javikban előterjesztett szovjet javaslat és az egyoldalúan vállalt atomrobbantási moratórium kapott a világközvélemény széles köreiben.- Az SZKP és a szovjet állam állhatato­san követi az SZKP XXVII. kongresszu­sán kidolgozott külpolitikai irányvonalat, amelyet a józan realizmus, a politikai gondolkodás bátorsága, a kölcsönösen elfogadható megoldások felkutatásának készsége jellemez - mondotta. A szónok rámutatott, hogy e politika meggyőzően fejeződött ki a Mihail Gor­bacsov által Reykjavíkban előterjesztett javaslatokban. Csupán azért nem kezdő­dött meg a nukleáris fegyverkezés haj­szájának beszüntetése, a nukleáris há­ború veszélyének csökkentése, mert az amerikai kormányzat nem volt kész meg­tenni saját lépéseit ebben az irányban. A testvéri szocialista országok hadse­regeinek harcosaival egy sorban a Szov­jetunó fegyveres erőinek katonái a jövő­ben is megbízhatóan fogják védelmezni a szovjet nép békés, alkotó munkáját, mél­tó módon teljesítik hazafias és interna­cionalista kötelezettségüket - jelentette ki Pjotr Lusev. A szovjet himnusz elhangzását köve­tően megkezdődött a díszzászlóaljak fel­vonulása, majd a moszkvaiak színpom­pás menete 75 percen át tartott, a dolgo­zók virágcsokrokkal, hatalmas színes papírvirágokkal, léggömbökkel, zászlók­kal, transzparensekkel vonultak át hosz- szú sorokban a Vörös téren. Reykjavik után olyan új helyzet alakult ki a nemzetközi kapcsolatokban, amely­től nem lehet visszalépni - mondotta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára azon a fogadáson, amelyet a Szovjetunió kormánya adott pénteken a Kreml Kong­resszusi Palotájában a nagy októberi szocialista forradalom 69. évfordulója al­kalmából. Az előre vezető út kizárólag az új politikai gondolkodásmódon, az egész ellentmondásos világ jelenkori sokolda­lúságának és realitásainak felismerésén keresztül vezet. A világban kialakult hely­zet megköveteli azt, hogy tiszteletben tartsák minden egyes nép választását, jogát az önállósághoz, ahhoz, hogy hal­lassa saját hangját a világ ügyeivel kap­csolatban - mutatott rá a főtitkár. A fogadáson megjelentek az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai és póttag­jai, a Központi Bizottság titkárai, tagjai és póttagjai, a Központi Ellenőrző Bizott­ság tagjai, a Szovjetunió és az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának kül­döttei, a minisztériumok és főhatóságok vezetői, katonai vezetők, a párt, a hadse­reg és a munka veteránjai, a párt, tanácsi és társadalmi szervezetek képviselői, a termelésben élenjárók, a tudomány és kultúra munkásai, a Szovjetunió űrhajó­sai. Jelen voltak több kommunista és munkáspárt vezetői, és a november 7-e megünneplésére a Szovjetunióba érke- cett más külföldi vendégek, a diplomáciai képviseletek vezetői, az egyházak képvi­selői és újságírók. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­sége és a szovjet kormány nevében kö­szöntötte a megjelenteket. Emlékeztetett arra, hogy ezt az ünnepet a szovjet állam történetének felelősségteljes időszaká­ban ünnepük. A nép és a párt határozot­tan halad a XXVII. kongresszus által kije­lölt irányban, minden energiájával arra törekszik, hogy még szilárdabbá és erő­sebbé váljék a szovjet állam, hogy e sza­bad országban az emberek még inkább élhessenek a szocialista társadalmi rendszer nyújtotta előnyökkel. Érthető, mutatott rá a szónok, hogy mindezt nem sikerülhet egy csapásra elérni, mindez nem valósul meg magától. Munkára, megfeszített és céltudatos munkára, minden egyes szovjet ember munkájára van szükség. Tökéletesíteni kell és gyökeresen meg kell javítani a tár­sadalmi élettevékenység minden szférá­ját, alkotó módon fel kell kutatni a lehető­ségeket és bátor döntéseket kell hozni, erősíteni kell a fegyelmet és növelni kell a felelősséget minden lehetséges módon, fejleszteni kell a szovjet állam demokra­tizmusát. Ebbe az irányba halad az SZKP, amely a KB 1985. áprilisi plénumán ki­dolgozta programját az ország társadal­mi és gazdasági fejlesztésének meggyorsítására. Bármiféle önelégültség a bajok kezde­tét jelenti, s ezt a Szovjetunióban jól tud­ják. A haladó hagyományokat megőrizve nem szabad megfeledkezni arról a lenini útmutatásról, amely szerint több figyel­met kell szentelni a meg nem oldott problémáknak és kevesebb üres frázis­ra, elragadtatásra és örömujjongásra van szükség - mondotta Gorbacsov. A főtitkár a továbbiakban emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió a testvéri szo­cialista országok népeivel együtt oldja meg új feladatait. Ezen az ünnepi napon a szovjet vezető biztosította az ország ba­rátait, hogy a szovjet nép a jövőben is erősíteni fogja együttműködését a szo­cialista országok népeivel a szocializmus és a béke érdekében. Örömünkre szolgál, hogy minden föld­részen hatalmas erők jöttek mozgásba a béke és a haladás megvédelmezése, a nemzeti és társadalmi felszabadítás ér­dekében. Szolidárisak vagyunk e nagy­szabású harc minden résztvevőjével és ünnepi üdvözletünket küldjük nekik - je­lentette ki Mihail Gorbacsov. PANORÁMA BUDAPEST - A Laoszi Népi Forradal­mi Párt Központi Bizottságának meghívá­sára Szakali Józsefnek, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága tagjának, a Központi Né­pi Ellenőrzési Bizottság elnökének veze­tésével magyar pártküldöttség utazott vasárnap Vientianeba. A delegáció részt vesz a Laoszi Népi Forradalmi Párt közeli napokban kezdődő 4. kongresszusán. GENF - Pénteken délután plenáris ülést tartottak Genfben, az atom- és űr- fegyverzetekkel kapcsolatos szovjet­amerikai tárgyalásokon. Az ülésen a szovjet küldöttség a reykjavíki szovjet­amerikai csúcstalálkozó eredményein alapuló, az atom- és űrfegyverzetek egész komplexumát érintő javaslatot ter­jesztett elő. BUENOS AIRES - Raul Alfonsin ar­gentin köztársasági elnök hivatalában fogadta a Buenos Airesben tartózkodó Aczél Görgyöt, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagját. Aczél György átadta az argentin államfőnek Losonczi Pál sze­mélyes üzenetét. A szívélyes légkörű megbeszélésen áttekintették a ma­gyar-argentin kapcsolatok, az együtt­működés bővítésének lehetőségeit, vala­mint a nemzetközi helyzet időszerű kér­déseit. A találkozón jelen volt Klein Már­ton, hazánk Buenos Aires-i nagykövete.- Befejezte munkáját az Argentin Kom­munista Párt XVI. kongresszusa. A ta­nácskozáson 600 küldött vett részt. Szá­mos külföldi delegáció kísérte figyelem­mel a kongresszus munkáját, az MSZMP küldöttségét Aczél György, a Politikai Bi­zottság tagja vezette. A kongresszus jó­váhagyta a Központi Bizottság beszámo­lóját, amelyet Athos Fava, a párt főtitkára terjesztett elő. Elfogadták a párt új szer­kesztésű programját és szervezeti sza­bályzatát, s több fontos határozatot hoz­tak. A kongresszus végezetül megvá­lasztotta a párt vezető szerveinek tagjait. Az AKP főtitkára ismét Athos Fava lett. BEJRÚT - Heten meghaltak, har­minckilencen megsebesültek pénteken Libanonban a siita milíciák és a palesztin fegyveres csoportok közötti összecsa­pásokban. A Palesztinái Nemzeti Meg- mentési Front, amely hat Szíria-barát pa­lesztin csoportot tömörít, pénteken ugyan egyoldalúan tűzszünetet hirdetett meg, ám ezt a siita Amal mozgalom sem­mibe vette, s a harcok még hevesebbé váltak. Az utóbbi kilenc napon így már 47-re emelkedett a halálos áldozatok, s csaknem 300-ra a sebesültek száma. A harcok, amelyekben tüzérség is részt vesz, egy több mint 50 ezer fős palesztin menekülttábor körül folynak, Bejrút déli külvárosában. Lövöldözés volt a bejrúti nemzetközi repülőtérre vezető főúton is, egy járókelő életét vesztette. A légiforga­lomban ennek ellenére nem volt fenn­akadás, az utasok mellékutakon közelí­tették meg, vagy hagyták el a légikikötőt. KAIRÓ - Az egyiptomi kormány, élén Ali Lutfi miniszterelnökkel, vasárnap be­nyújtotta lemondását Hoszni Mubarak el­nöknek. Az államfő a kabinet lemondását elfogadta. Kormányalakításra Mubarak Atef Szidki közgazdát, a szervezési és igazgatási ügyekben illetékes központi hatóság eddigi elnökét kérte fel. Az új kormány feltételezhetöleg huszonnégy órán belül megalakul. Hétfőn ül össze ugyanis a parlament, a Népi Gyűlés új ülésszaka,ahol be akarják mutatni. A volt kormányfő, Ali Lutfi, 1985 szeptemberé­ben lépett hivatalba. Lutfi maga is köz- gazdasági szakértő, volt egyetemi tanár. Az lett volna a feladata, hogy átszervezze az ország gazdasági és pénzügyi rend­szerét. Ezt súlyosan érintette a kőolaj árának világszerte végbement csökke­nése. Lutfi módszereivel és terveivel lát­hatólag nem értett egyet az ország vezető rétege, és azok nem vezettek a kívánt eredményre.

Next

/
Thumbnails
Contents