Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-07 / 263. szám

1986. november 7. Képújság 7 Közútfejlesztés Az Uvaterv asztalán a szekszárdi híd Része az országos fejlesztésnek a szekszárdi Duna-híd építése. Ez a híd a nyolcadik ötéves tervben készül el. Egyelőre a híddal kapcsolatos munkák még az Uvaterv asztalán van, s a tanul­mányterv készítése a mostani feladat. Felkerestük az út-vasút tervező vállalat igazgatóját Szécsy Lászlót és Mihályfi Árpád főtechnológust. Készséggel álltak rendelkezésünkre. Az előzményekről kértünk tájékoztatást.-< Tulajdonképpen három változatot készítettünk elő döntésre. Az a cél, hogy az új híd felvállalja a növekvő forgalom elterelését Budapesttől. így szóba került elsősorban az MO-as budapesti körgyű­rű, ez megépül. Hidat is kell építeni eh­hez, hiszen a Csepel-szigeten megy át a gyűrű, és nem is egy, hanem a fő ágon, és a mellékágon is kell hidat építeni - mondta az igazgató. A változatokról: vizsgáltuk Budapest alatt a Duna számításba jöhető átkelő he­lyeket. Dunaújváros, Szekszárd, Mohács is szóba került, végül Baja is igényt tartott a hídra. Vizsgálataink egyértelműen azt bizonyítják - hogy a hidat Szekszárd térségében kell felépíteni - érvel a fő- technológus. - Az országos programnak megfelelően a Dunán Szekszárd térsége a legalkalmasabb új híd építésére. Hi­szen a kelet-nyugati útrendszer - ké­pünk melléklete is ezt ábrázolja - nem­csak elkerüli a fővárost, hanem megte­remti a kapcsolatot Dél-Magyarország 'és Dél-Dunántúl között. Ki lehet számíta­ni, hogy mekkora megtakarítás érhető el ennek az útrendszernek a révén, megtet­tük ezt, s állítom, hogy ha nem épül híd, az útrendszert nem korszerűsítjük, akkor az ezredfordulóig 80-100 milliárd forint veszteség éri az országot. A szekszárdi változat mellett szólt az az érv is, hogy a tájat kíméli az útrendszer, Mihályfi Árpád hiszen mintegy ötven kilométeres körben kell építkezni, csomópontokat kialakíta­ni, egyéb műtárgyakat létesíteni. Gemen- cen nem vihették át az utat, hiszen a sok gépkocsi - napi 15 ezer átbocsátásra kell számolni a kétsávos hídnál -, szeny- nyezi a környezetet. Egyébként a mező­gazdasági, az ipari érdekek is a szek­szárdi híd mellett szólnak. Az idegenfor­galom, a belső turizmus éppen úgy a számítások között szerepelt, mint az a tény, hogy az ezredfordulóig a gépjár­műállomány mintegy másfélszeresére nő a jelenleginek. A hid felépítéséről a múlt év végén döntöttek. A Pécsi Közúti Igazgatóság, mint beruházó megrendelte a munkát.- Az úthálózat korszerűsítésének ré­sze a már említett útrendszer. Ám a hatos számú fő közlekedési út bizonyos kor­rekciói is elkerülhetetlenek. A munkát már megkezdték, részeként a program­nak. A hídról annyit tudunk mondani most, hogy dolgozunk a tanulmányter­ven. A VITUKI-val közösen kidolgozzuk a laboratóriumi vizipróbát, tehát hogyan vi­selkedik majdan a híd a Duna vízmozgá­sával kapcsolatban. Még nincsen el­döntve, hogy milyen szerkezetű lesz, ám Szécsy László nagy a valószínűsége, hogy acél-vasbe­ton kombinációt használnak majd. A híd építésével kapcsolatos lépés Dusnok térségének útrendszer-tervét elkészítet­ni. Ebben az esetben is, mint a szek­szárdi hídfőnél, meghívásos nyilvános tervpályázatot hirdetünk meg, s ezeket a munkákat jövő év március elejéig kell be­küldeni - tájékoztat az igazgató. Hazánkban új, végleges híd a Dunán, új helyen a felszabadulás óta nem épült. A szekszárdi híd költsége, az útrendszer­rel együtt, kétmilliárd forint körül lesz - a mai árakon számítva. A Közlekedési Mi­nisztérium álláspontja szerint még ebben az ötéves tervben el kell kezdeni a mun­kát, s a befejezés a nyolcadik ötéves tervidőszakra húzódik át. Az időeltoló­dást részben a szűkös beruházási lehe­tőségek okozzák. A vízimodell-kísérletek azonban már a jövő évben befejeződnek. Az a terv, hogy a pályamunkák közül a legjobban hasz­nosítható elemeket egy kollektívának ad­ják, s az készíti el a híddal kapcsolatos végleges tervet. Úgy számítják, hogy a hí­don naponta az első években 8-9 ezer gépjármű halad majd át. A kétsávos rendszer azonban naponta 15 ezer jár­művet is át tud bocsátani. A hídhoz veze­tő utak is kétsávosak lesznek, kivétel az előző cikkünkben említett 6-os út kor­szerűsítése Paks és Szekszárd térségé­ben. A hidat a Duna 1503 folyamkilomé­ternél építik fel, hossza az ártéri hidakkal együtt 1400 méter, a meder-híd az egy kilométer körül lesz. A Tolna, Bács me­gyék vezetőivel a programot egyeztették. November közepén lesz egy újabb tár­gyalás, de most már sokkal többet tud­nak a két megyét érintő programról mon­dani. A hajózással és a Közlekedési Mi­nisztérium más ágazataival is egyeztet­ték a programot. E szerint zöld utat kap a szekszárdi híd. Szólni kell a bajai híd korszerűsítésé­ről. Bács megye ugyanis Baja térségé­ben akarta a hidat felépíttetni, ám a kü­lönféle számítások ezt nem indokolták. Azt igen, hogy még ebben az ötéves terv­ben szélesítsék a hidat. A jelenlegi acél­híd pillérjeit nyolcvan éve már úgy építet­ték, hogy szélesíteni lehet az úttestet. Így konzolrendszerrel egy-egy sávot készí­tenek. Ezeken a közlekedési sávokon azonban csak személygépkocsik közle­kedhetnek. A kamionok és más súlyos járművek a vasúttal közősei) használják a meglévő úttestet. Természetesen ez azt is jelenti, hogy a várakozási idő nem csökken. S minden amellett szól, hogy a bajai térségből eltereljék a szekszárdi híd irányába a forgalmat. Volt egy olyan javaslat is a tárca előtt, hogy Mohács térségében építsenek hi­dat. Érv: Bács és Baranya összekötteté­se ezt indokolja. Ám a számítások is ezt igazolják, hogy még nem aktuális a mo­hácsi híd, majd talán az ezredforduló környékén. A paksi híd építése sem indo­kolt, ugyanis volt olyan elképzelés, hogy Dunaföldvárt mentesítve Pakson építse­nek hidat. Dunaújváros is előlépett híd igénnyel, de ez utóbbi kérésekről majd csak kétezer körül tárgyalnak. Most az a fontos, hogy az országos közúthálózat korszerűsítése részeként a hatos út megyei szakaszát, illetőleg a hídhoz vezető rendszereket mielőbb megépítsék. PÁLKOVÁCS JENŐ A közúthálózat fejlesztési tervén jól látható, hogy Szekszárd-Szeged irányában mennyire gyorsabbá válhat a forgalom, hiszen nem érinti az útrendszer a lakott településeket Novemberi délelőtt a IV-es blokkban Paksi Atomerőmű, november negyedi­ké. Az épülő IV. reaktorblokk beruházá­sán több mint 6800 munkás dolgozik. 43 hazai és külföldi cég, különböző alvállal­kozók, csehszlovák és szovjet szakem­berek. Százuj István, a Paksi Atomerőmű Vállalat beruházási igazgatóságának koordinációs osztályvezetője elém teszi a napijelentést, miszerint ma 8771 a lét­szám, amelyben többek között benne foglaltatnak a beruházás alkalmazottai, a különböző tervező cégek mérnökei is a fizikaiakon túlmenően. Százuj Istvánnal, aki jónéhány évvel ezelőtt még a Beremendi Cement és Mészmüben dolgozott, az úgynevezett szekunderkör, másszóval a turbinacsar­nok irányába tartunk. Siklósról szárma­zott el, ám kötődése érthetően erős, ugyanis a szülök ma is a dél-baranyai vá­rosban élnek: mikor csak teheti, ma is ott tölti a hétvégét családjával. Csak sejteni vélem, hogy a fiatal műszaki miért is vált meg a kisebb, ugyanakkor jól összeko- vácsolódott beremendi kollektívától. Valószínű, mint sok társát az ország min­den részéből, a nagyobb feladat és fele­lősség késztette e lépés megtételére. És így lehet ezzel az a több ezres mun­kásgárda, amelynek derékhada immár tiz esztendeje Pakshoz kötődik. E gondo­latok foglalkoztatnak, miközben a fél kilo­méter hosszúságú turbinacsarnok észa­ki részén mind feljebb kapaszkodunk a vaslépcsőkön. Innen, vagy tiz emelet ma­gasságból, a járópad korlátjának tá­maszkodva érzékelhető csak igazán a monumentalitás. Alattunk legalább har­minc méternyi mélység tátong, odébb, a 8-as turbina már lefedett palástja körül törpévé zsugorodott piros kobakos sze­relők hajlonganak. E helyről csak annyit érzékelek, hogy valamilyen vezetéket en­gednek a búvónyiláson a turbina gyom­rába. Lefelé ereszkedve Százuj István meg­jegyzi :ÿ- A Gyár- és Gépszerelő Vállalat egyik brigádja dolgozik odalenn. Mikorra a szürke gépmonstrumhoz érek, már csak Ivacs Vilmos hegesztővel válthatok szót, társai Lengyel Sándor és Keserű József eltűntek a váll szélességű lyukon.- A nyolcas gépegység tartórúdjainak a hegesztését készítjük elő. Úgy számít­juk, hogy két ciklus alatt, azaz a jövő hét végéig befejezzük ezt a munkát - említi Ivacs Vilmos, majd hozzáfűzi: Egymásra ügyelve kell végeznünk a hegesztést, mert odalenn a turbinatestben nehezebb a mozgás, a nyitott búvónyílások adta szellőzés egy-másfél órás folyamatos munkát tesz lehetővé. Olyankor aztán ki­jövünk egy kis pihenőre: a szomjunkat szódával oltjuk, frissítőként kávét iszunk. Mint meggyőződhetett róla, nincsenek késésben a kivitelezők. A primer kör irá­nyából érkező s majdan a turbinákat megpörgető gőzvezeték csőrendszere is kész. Rajtunk nem múlik a program to­vábbi tartása! Ivacs Vilmos gondolatait kísérőnk fűzi tovább:- A készültségi fokot a beruházó ré­széről is megfelelőnek tartjuk. A 7-es és 8-as turbinák idegen gőzzel történő meghajtását jövőre tervezzük. Természe­tesen az 1987-es év végére kitűzött ener­getikai indításig még ezernyi teendő vár a sok ezres csapatra. Ezzel együttvéve azt mondhatom: mindenki program szerint dolgozik, nincs veszélyeztetve az említett határidő. AIV. reaktorblokk leendő számítóköz­pontja, a külső szemlélő számára is azt sugallja, megkezdték a rendszer élesztő­sét, miközben a majdani több ezernyi in­formációs jelet továbbító vezetékek be­kötését végzik az MMG szerelői. Itt is, mint ahogy a IH. blokknál, az MMG és a KFKI által kifejlesztett számítóközpont ügyel majd az új egységre, szükség sze­rint beavatkozik illetve továbbítja a min­denkori nélkülözhetetlen információkat a vezénylőbe. A szerelési munkák ellenére, a tiszta­ság példás. A hangelnyelő falakat egye­lőre fólialepedő takarja, miközben asz- szonyok nedves ruhával törlik a mű­anyag padozatot, s porszívóval a kézben sorra járják az egymáshoz simuló kábel­kötegeket... A IV. blokkvezénylőben folyamatos műszakban váltják egymást az operáto­rok. Mindezt a már megkezdett technoló­giai ellenőrzések teszik szükségessé. Folynak a retesz- és tolózárpróbák, s mint megtudtuk: az élesztősen túljutott a számítógép cirkulációs mosatáshoz il­leszkedő tartalékút rendszere'is. Ajtó szélességű betonfalban képzett bejáraton át jutunk a reaktortérbe. A reaktorszinten ezüstös csillogású savál­ló burkolaton érjük el a VEGYÉPSZER és a GYGV szerelőit, hegesztőit. Dalló Imre, a pihentető medence mel­lett saválló lemezt csiszol. A VEGYÉP­SZER szerkezeti lakatosa.- Januárban lesz három esztendeje, hogy elhagytam a termelőszövetkezetet. Egyébként nagykarácsonyi vagyok: nem bántam meg, hogy váltottam. Szép ez a munka és pénz is van benne. Átlagosan hat-hétezer forint a keresetem havonta.- A többiek mit csinálnak odalenn? - kérdem a piros melegítős fiatalembert.- Nemrég fejeztük be az úgynevezett rasztercsíkok elhelyezését. Ezek közé il­lesztjük be a méretre szabott lemezeket, amit aztán még egy réteggel burkolunk. A reaktor nyitott szájánál a GYGV két munkása figyeli a mélyben dolgozókat. Százuj Istvántól közben megtudom, hogy megkezdték a reaktor előkészítését a cir­kulációs mosatáshoz. S közben hozzáfű­zi, hogy a napokban fejeződött be a gőz- fejlesztők nyomáspróbája. Zsiga István lakatos és Mókus János csőszerelő-hegesztő, a GYGV-hez tarto­zik. Zsiga a fiatalabb, aki alig több mint egy esztendeje dolgozik a szakmában, de az itteni munkákról olyan magabiztos­sággal szól, hogy nem titkolom meglepő­désemet.- A reaktor alján, a csavarok hézagmé­rése a jelenlegi feladatunk. Hatvan csa­var fogja a reaktor nyomógyűrűjét. A méréseket, a tisztítást többször megis­mételjük, majd ezt követően a csehszlo­vák mérnökök ellenőrzik az elvégzette­ket. Mókus János csendes szemlélőként hallgatja társa magyarázatát, s érezve, hogy reagálására várók, megjegyzi:- Nem sokat mondhatok. Ma vettem föl a munkát a Q^GV-nél. Itt nincs annyi csőszerelés, mint a VEGYÉPSZER-nél. És az sem utolsó dolog, hogy 26-ról 31 forintra ugrott az órabérem. Nyikus Józsefnek fogalma sincs arról, hogy az elmúlt tíz évben hány varratot he­gesztett Pakson. De a VERTESZ hegesz­tőjével, már valahol jónéhány méterrel a talajszint alatt, a primerkörben kialakított zóna-üzemzavari hűtőrendszer egyik helyiségében találkoztam. Miközben a fejebúbjára tolja a védőpajzsot, a követ­kezőket mondja:- A szerkezeti vizsgálatokhoz és a nyo­máspróbákhoz, a rendszer előkészíté­sén dolgozunk, miközben folyik a kábel- szerelés, az impulzuscsövek hegeszté­se. Én épp az utóbbin dolgozom. Nyikus Józsefnek és társainak napi át­lagban 18 varratot kell elkészíteni kézre­megés és hiba nélkül. Ö is, mint sok társa hajnali öt óra után ül buszra Nagydoro- gon és este hatra jár mikorra családja vi­szontláthatja. Búcsúzóul még megjegyzi:- Ha egy hónap múlva erre járna, itt már nem talál hanem az úgynevezett 15- ös szinten, ahol szénacél-csöveket he- gesztünk... SALAMON GYULA GOTTVALD KÁROLY felvétele Az üzemzavari hűtőrendszer egyik helyisége

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents