Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-06 / 262. szám

2 Képújság 1986. november 6. \ A konferenciától a helsinki folyamat előre vitelét várjuk Sevardnadze felszólalása (Folytatás az 1. oldalról.) pothoz - jelentette ki szerda délelőtt a bécsi utótalálkozón Eduard Sevardnad­ze, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere. A tárgyalások csúcs­pontja kétségtelenül az volt, a Szovjet­unió és az Egyesült Államok vezetője egyező álláspontra helyezkedett minden atomfegyver felszámolásának kérdésé­ben. Konkrét volt a kölcsönös megértés ab­ban, hogy a felek az első szakaszban 50 százalékkal csökkentsék az úgyneve­zett nukleáris hármas minden elemét. Ez vonatkozott a szovjet nehézrakétákra is. A főtitkár és az amerikai elnök határozati tervezetet hagytak jóvá a közepes ható- távolságú nukleáris rakétákról. Eszerint Európában nem hagyható sem szovjet, sem amerikai rakéta ebben az osztály­ban. Sevardnadze megállapította: a genfi tárgyalások lényegében újabb impulzust kaptak- Amennyiben az Egyesült Álla­mok valóban ebben az irányban kíván to­vábbhaladni, akkora küldöttségekGenf- ben máris hozzáfoghatnak a megfelelő megállapodások előkészítéséhez, mert a mi küldöttségünk készen áll erre a mun­kára. Ezen az úton egyetlen akadály emel­kedik: az amerikai űrfegyverkezési prog­ram. Enélkül egyetlen probléma sem oldha­tó meg a jelenlegi csomagból. Hangsú­lyozni szeretném, hogy nem a feltételek, hanem a kompromisszumok csomagjá­ról van szó, s azt ilyen értelmezésben kell vizsgálni. A szovjet külügyminiszter méltatta a stockholmi konferencia első szakaszá­nak sikeres befejezését, ami lefektette az alapot „Stockholm-2”-höz, vagyis a tényleges európai leszerelési intézkedé­sek megtételéhez. „Stockholm-2” elvei­nek kidolgozása a bécsi utótalálkozó résztvevőire vár - mondotta Sevardnad­ze. A Szovjetunió támogatja számos or­szág azon javaslatát, hogy tartsanak egy európai gazdasági fórumot. Az emberi jogok kérdéskörét érintve Sevardnadze kijelentette: Mivel ezen a téren számos megoldatlan probléma halmozódott fel, a Szovjetunió javasolja, hogy ezeknek a kérdéseknek a megtár­gyalására hívják össze a helsinki tanács­kozás résztvevőinek széles képviseletű konferenciáját. Javasoljuk - fűzte hozzá a szónok -, hogy ezt a fórumot Moszkvá­ban tartsák meg. Reméljük, hogy ezen a fórumon sikerül kölcsönös megértésre jutnunk, ami elő­segítené, hogy az összeurópai folyamat­hoz csatlakozott valamennyi országban javítsuk a helyzetet humanitárius terüle­ten - fejezte be bécsi felszólalását Eduard Sevardnadze szovjet külügymi­Kitüntetések A nagy októberi szocialista forradalom 69. évfordulója alkalmából szerdán a Parlamentben kitüntetéseket adtak át a sajtó dolgozóinak. Az ünnepségen Bá­nyász Rezső államtitkár, a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivatalának elnöke köszöntötte amegjelenteket, szólt_a sajtó dolgozóinak elkötelezett tevékenységé­ről, feladatairól, majd átadta a kitünteté­seket. A Kiváló Munkáért kitüntetést hetve­nen - köztük Ihárosi Ibolya, lapunk rovat­vezetője és Pálkovács Jenő főmunkatárs - kapták meg. Balogi Jenőt, a Paksi Atomerőmű Vál­lalat vezérigazgató-helyettesét a Magyar Népköztársasági Sport Érdemérem arany fokozatával tüntettek ki november 7-e alkalmából. A kitüntetést Budapes­ten, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal ün­nepségén adta át Deák Gábor államtit­kár, az ÁISH elnöke. Tegnap ünnepséget rendeztek a SzakszervezetekTolna Megyei Tanácsá­nál. Ennek keretében Horváth Géza, az SZMT titkára mondott beszédet, majd hatvankét szakszervezeti aktivistának adtak át jutalmat, tíznek Szakszervezeti munkáért oklevelet, egy fő pedig Kiváló társadalmi munkáért kitüntetést kapott. Amerikai választások A szerdán Washingtonban közzétett adatok szerint a Demokrata Párt 55 man­dátum birtokosa lesz a januárban új ösz- szetételben összeülő szenátusban. A párt Reagan elnök 1980-as választási győzelme óta kisebbségben volt e fóru­mon. A demokraták valamelyest megnövel­ték többségüket a képviselőházban is, ahol az eddigi 253 helyett várhatóan 260 helyett kapnak - bár a többséghez 218 mandátum is elég. A párt azonban egyik házban sem lesz olyan többség birtokában, amely adott esetben elegen­dő lenne például az elnöki vétók felülbi- rálatához. PANORÁMA BUDAPEST Borbély Sándornak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Munkásőrség országos parancsnoká­nak vezetésével pártküldöttség utazott Nicaraguába. A küldöttség részt vesz a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front megalakulása 25. évfordulójának ün­nepségein, valamint a szervezet megala­pítója, Carlos Fonseca születésének 50., illetve halálának 10. évfordulójáról való megemlékezésen. LUANDA José Eduardo dos Santos, az MPLA-Munkapárt és az Angolai Népi Köztársaság elnöke szerdán Luandában fogadta Maróti Lászlót, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagját, a Miniszterta­nács elnökhelyettesét, aki a magyar-an­golai gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizottság ülésszakára utazott Angolába. A szívé­lyes, elvtársi légkörű találkozón Maróti László átadta azt az írásos üzenetet amelyet Kádár János, az MSZMP főtitká­ra küldött az angolai vezetőnek. BUENOS AIRES Kedden Buenos Airesben háromezer fős tömeggyűléssel kezdte munkáját az Argentin Kommunis­ta Párt 16. kongresszusa. A Központi Bi­zottság beszámolóját Athos Fava, a köz­ponti bizottság főtitkára terjesztette elő. Az előreláthatólag ötnapos tanácskozás további részében mintegy hátszáz kül­dött vesz részt. Az MSZMP delegációját Aczél György, a Politikai Bizottság tagja vezeti. BÉCS George Shultz amerikai külügyminiszter szerdán reggel az oszt­rák fővárosba érkezett. A déli órákban beszélt az európai utótalálkozón, majd délután, az amerikai nagykövetség épü-. létében volt első találkozója Eduard Se­vardnadze szovjet külügyminiszterrel. A .második, szintén másfél-két órára terve­zett találkozót ma, csütörtökön reggel, a szovjet nagykövetségen tartják s ez­után mindkét külügyminiszter külön saj­tóértekezletet tervei. GENF A nukleáris és űrfegyverekről folyó szovjet-ámerikai tárgyalások kere­tében szerdán Genfben ülést tartott a st­ratégiai fegyverekkel foglalkozó munka- csoport. MANAGUA Eugene Hasenfus ke­gyelmet fog kérni a nicaraguau kor­mánytól, ha a sandinista népbíróság sza­badságvesztésre ítéli. Az amerikai pilóta - akinek gépét október 5-én lőtték le Ni­caragua légterében - a managuai per­ben kedden tett vallomást. Azt is elmond­ta, azért vállalta, hogy fegyvereket szállít a nicaraguai ellenforradalmároknak, mert munkanélküli volt. KÖZLEMÉNY a KGST 42. ülésszakáról 1986. november 3. és 5. között a Ro­mán Szocialista Köztársaság fővárosá­ban, Bukarestben megtartották a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak 42. ülésszakát. Az ülésszakon részt Vettek a KGST- tagországok küldöttségei. Az ülésszak munkájában részt vett a J SZSZK küldött­sége. Megfigyelőként részt vettek az An­golai Népi köztársaság, az Afgán De­mokratikus Köztársaság, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, a Laoszi Né­pi Demokratikus Köztársaság, a Nicara­guai Köztársaság és a Szocialista Etiópia képviselői. Az ülésszakon a Román Szocialista Köztársaság küldöttségének vezetője, Constantin Descalescu elnökölt. Az ülésszak megtárgyalta a VB beszá­molóját a KGST-tagországok felső szintű gazdasági értekezlete határozatainak teljesítése tétén, a Tanács 40. és 42. ülésszaka között végzett tevékenységé­ről. Megállapították, hogy a KGST-tagor- szágok felső szintű gazdasági értekezle­te határozatainak és ezt követő megálla­podásainak valóra váltása, a kommunis­ta és munkáspártok szervező és irányító tevékenysége, az országok népeinek ön­feláldozó munkája, a meglevő tartalékok mozgósítása, valamint a KGST-tagorszá­gok közötti együttműködés lehetőségei­nek kihasználása nagy hatással volt gaz­dasági potenciáljuk növekedésére, egy­ségük és összeforrottságuk erősítésére. A KGST-tagországok jelentős sikereket értek el az előző tervidőszakban. 1981-85-ben az országok együttes megtermelt nemzeti jövedelme 18 száza­lékkal, az ipar bruttó termelése 18 száza­lékkal, a mezőgazdaságé 11 százalékkal növekedett. Jelentősen megnőtt a köl­csönös árucsereforgalom, 1985-ben elérte a 198 milliárd transzferábilis rubel értékét. Emelkedett a lakosság reáljöve­delme, bővült a lakásépítés, javult az or- vosi és a szociális ellátás. 1985-ben az elűző évhez képest a KGST-tagországokban a megtermelt nemzeti jövedelem összesen 3,6 száza­lékkal, az ipari termelés 3,9 százaikkal, a külkereskedelem volumene 3,2 száza­lékkal emelkedett. A termelés növekedésében döntő té­nyező volt a munka termelékenységének emelkedése, ennek révén biztosították az iparban az összes többlettermék több mint 80 százalékát. A testvéri országok kommunista és munkárpártjainak 1984-86-ban tartott kongresszusain hangsúlyozták annak fontosságát, hogy elmélyítsék a gazda­sági együttműködést és új formákat al­kalmazzanak a társadalmi termelés tu­dományos-műszaki haladáson alapuló intenzifikálása érdekében, a nagy gaz­dasági hatékonyság biztosítása és a né­pek jólétének emelése céljából. A KGST- tagországok tudományos-műszaki hala­dásának 2000-ig szóló komplex prog­ramja alapján nagy horderejű nemzetkö­zi tudományos-termelési kooperáció bontakozik ki. Ez a program elősegíti a szakosítás és a kooperáció széles körű fejlesztését a tudomány, a technika és a termelés terén, továbbá a külkereskede­lem növekedésének gyorsítását. Az ülésszak megállapította, hogy e fel­adatokat gyorsított ütemben kell megol­dani. A jelenlegi ötéves tervidőszakra szóló népgazdasági tervek korrdipációja ered­ményeinek vizsgálatakor megállapítot­ták, hogy az elősegítette az országok le­hetőségeinek jobb kihasználását és köl­csönös együttműködésük erősítését az egyes országok és a KGST-tagországok összessége gazdaságának dinamikus és harmonikus növekedése céljából. A tervkoordináció során az együttműkö­dés fejlesztéséről elért megállapodások valóra váltása elő fogja segíteni a KGST- tagországok gazdasága hatékonyságá­nak fokozását. A tervdokumentáció során határoza­tainak teljesítésére, a KGST-tagországok közötti szilárd hosszú távú gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatok kialakítására. Az országok aláírták vagy előkészítették a gazdasági és műszaki- tudományos együttműködés 2000-ig szóló kétoldalú hosszú távú programjait. Az ülésszak felhívta a figyelmet arra, hogy - az előző tervkoordináció során egyeztetett szinthez viszonyítva - további lehetőségeket kell feltárni a kölcsönös áruszállítások növelésére, különösen a világszínvonalnak megfelelő élvonalbeli technika, valamint a fűtőanyag, az ener­gia, a nyersanyagok, a különféle vegy­ipari termékek, jó minőségű közszükség­leti cikkek és élelmiszerek körében. Az ülésszak megbízást adott a követ­kező ötéves időszakra szóló tervdoku­mentáció programjának kidolgozására, széles körű komplex intézkedéseket irá­nyozva elő a programhoz. A tagországok szándéka, hogy kibontakoztassák a köl­csönös együttműködéssel összefüggő területeken a gazdaságpolitika egyezte­tését, a szilárd gazdasági kapcsolatok kialakítását célzó munkát, mindenekelőtt a tudományos-műszaki haladást meg­határozó területeken. Feladatul tűzték ki azt is, hogy a kölcsönösen szállított áruk világszínvonalúak legyenek. Intézkedé­seket kell tenni a KGST-tagországok mű­szaki-gazdasági sebezhetetlenségének erősítésére. Az ülésszak megállapította, hogy a testvéri országok gazdasági növekedé­sének gyorsítását, az együttműködés és a szocialista gazdasági integrációs fo­lyamatok elmélyítését előmozdítja a kie­melt irányokkal kapcsolatos számos nagy horderejű többoldalú egyezmény valóraváltásának megkezdése. Idetarto­zik a Jamburg és a Szovjetunió nyugati határa közötti gázvezeték építésében, a földgáz közlekedési eszközök üzem- ányagaként történő felhasználásában való együttműködés. A fűtőanyag-nyers­anyag probléma megoldása során a KGST-tagországok folytatták az együtt­működést számos nagy objektum építé­sében, közös erővel növelték az atom- erőművi kapacitásokat, valamint egyez­tetett együttműködési intézkedéseket tettek az anyag- és energaitakarékosság céljából. Az ülésszak rámutatott az együttműkö­dés számos.hiányosságára, azt a felada­tot tűzve a Anács szervei elé, hogy kö­vetkezetesen teljesítsék a felső szintű gazdasági értekezlet határozatait, telje­sebb mértékben használják ki a nemzet­közi termelési szakosítás és kooperáció lehetőségeit. Az ülésszak hangsúlyozta, hogy a je­lenlegi szakaszban az egyik legfonto­sabb együttműködési feladat a termelési szakosítás és kooperáció további elmé­lyítése olyan korszerű együttműködési formák fejlesztése alapján, mint a KGST- tagországok gazdálkodó szervezetei kö­zötti közvetlen kapcsolatok a tudomány és a termelés területén, az érdekelt álla­mok által önálló gazdasági elszámolású közös vállalatok, egyesülések, tervező irodák, tudományos szervezetek és egyéb nemzetközi kollektívák létrehozá­sa. Az ülésszak nagy jelentőséget tulajdo­nított a KGST-országok atomenergetikai együttműködése további fejlesztésének. Jóváhagyta az atomerőművek és atom- fűtőművek építésének 2000-ig szóló programját. Előirányozta az atomerőművi kapacitások üzembehelyezésének nö­velését, az atomerőművek berendezé­seinek nemzetközi kooperáción alapuló biztosítását. Komplex intézkedések ki­dolgozását irányozták elő, amelyek meg­felelnek az atomenergetika biztonságos fejlesztése nemzetközi rendjének létre­hozásával kapcsolatban a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által jóváha­gyott programnak. Megelégedéssel állapították meg, hogy mélyültek a kapcsolatok a KGST és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság kö­zött. Kifejezték azt a határozott szándé­kukat, hogy a KGST-tagországok a jövő­ben is következetesen fejlesztik a gazda­sági együttműködést a többi szocaialista állammal. A KGST-tagországok a jövőben is gaz­dasági és tudományos-műszaki segítsé­get nyújtanak a fejlődő államok számára ezek népeinek érdekében. A KGST-tagországok fejleszteni kí­vánják a kölcsönösen előnyös és egyen­jogú kereskedelmi-gazdasági és tudo­mányos-műszaki kapcsolatokat a fejlett tőkés országokkal. A gyümölcsöző együttműködés példájául szolgálhat a KGST-tagországok és a Finn Köztársa­ság közötti sokoldalú együttműködés. Megállapítva, hogy a KGST-tagorszá­gok gazdasága és kölcsönös együttmű­ködése az elipúlt ötéves időszakban és 1986-ban feszült nemzetközi légkörben fejlődött, a testvéri szocialista országok komoly aggodalmukat fejezték ki a fegy­verkezési verseny, elsősorban a nukleá­ris fegyverkezési verseny erősödése miatt, amelyet az Egyesült Államok és a NÁTO cselekedetei idéznek elő. Ezek az erők nem kívánnak a fegyverkezési ver­seny megfékezésének, a világűrre való kiterjesztése megakadályozásának, az atomfegyverkisérletek beszüntetésének útjára lépni. A KGST-országok teljes mértékben tá­mogatásukról biztosították a Szovjetunió konstruktív állásfoglalását a Reykjavík- ban megtartott felső szintű szovjet-ame­rikai találkozón, nagyra értékelték a le­szerelésért, a nukleáris háború veszélyé­nek elhárításáért folyó küzdelem vala­mennyi területén áttörés elérését célzó nagy horderejű szovjet javaslatokat. Az ülésszak résztvevői kifejezték or­szágaik eltökéltségét a párbeszéd folyta­tására, a nukleáris fegyverkezési ver­seny beszüntetéséért, a nemzetközi biz­tonság és béke átfogó rendszerének megteremtéséért való további aktív harc­ra. Az ülésszak megállapította, hogy nagy jelentőségűek a Varsói Szerződés tagál­lamainak budapesti felhívásában foglalt, az európai hagyományos fegyverzet és fegyveres erők csökkentésére, az állam- mok katonai kiadásainak megfelelő mér­séklésére vonatkozó javaslatok. A KGST-tagországok nagyra értékelik a stockholmi konferencia első szakaszá­nak eredményeit. Megállapítják, hogy a politikai akarat, az értelem és a kölcsö­nös megértés olyan megállapodások elérését tette lehetővé, amelyek a biza­lom és a biztonság erősítése szempont­jából nagy jelentőségűek. A KGST-tagországok hangsúlyozzák, hogy a mai nemzetközi helyzetben egyre fontosabbá és sürgetőbbé válik a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok mentesí­tése mindenféle mesterséges akadálytól és korláttól, olyan nemzetközi gazdasági biztonság megteremtése, amely egyfor­mán védi minden állam érdekeit. A KGST-tagorszá§ok kiemelik annak fontosságát, hogy az ENSZ keretében minden ország részvételével tárgyalá­sokat kell folytatni a legfontosabb nem­zetközi gazdasági problémák átfogó, igazságos megoldása végett. Állást fog­lalnak egy olyan világfórum összehívása mellett, amelyen komplex módon meg le­hetne vitatni a világgazdasági kapcsola­tokat nehezítő tényezőket. Az ülésszak hangsúlyozta, hogy a bo­nyolult és ellentmondásos nemzetközi helyzetben különösen fontosak az együttműködés és a szocialista gazda­sági integráció elmélyítése céljából ho­zott döntései. Kifejezte meggyőződését, hogy ezek elősegítik a KGST-tagorszá­gok gazdaságának további fejlődését, pozícióik erősítését a világban, valamint a szocializmus által a világ fejlődésének egész menetére gyakorolt befolyás nö­vekedését. A KGST ülésszaka az egység, a testvé­ri barátság, a kölcsönös tisztelet és meg­értés légkörében zajlott le.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents