Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-06 / 262. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LARJ MA ~ OLVASÓ1986. november 6. CSÜTÖRTÖK SZOLGÁLAT XXXVI. évfolyam, 262. szám (5-6. old.) ÁRA: 1,80 Ft • Befejeződött a KGST 42. ülésszaka Lázár György hazaérkezett A KGST 42. ülésszaka szerdán befejezte munkáját. Az újabb teljes ülésen a tagállamok küldöttségeinek vezetői aláírták az ülésszak jegyzőkönyvét, továbbá azokat a nemrég létrejött egyezményeket, amelyek a KGST együttműködését szabályozzák Angolával, Etiópiával és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársasággal. Ezután a záróülésen elnöklő Constantin Dascalescu román miniszterelnök ősz- szefoglalta és méltatta az ülésszak munkáját. Kiemelte: a KGST-tagállamok ismételten kézségüket nyilvánították, hogy fejlesztik együttműködésüket a többi szocialista országgal, a fejlődő országokkal, továbbá a kölcsönös előnyök és az egyenlőség alapján bővíteni kívánják kapcsolataikat a tőkés rendszerű országokkal is. Az ülés végén Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnök emelkedett szólásra, mint a legközelebbi ülésszakot vendégül látó ország küldöttségének vezetője. Hangoztatta, a tanácskozáson kritikus szellemben vizsgálták a végzett munkát és a küldöttségek figyelme e munka fogyatékosságaira irányult, azzal a céllal, hogy javítsák az együttműködést, és fogyatékosságait mielőbb felszámolják. Előtérben állt a műszaki-tudomámyos együttműködés, a tavaly elfogadott és 2000-ig szóló komplex program végrehajtása. A szovjet kormányfő kifejezte meggyőződését, hogy a tagállamok továbbra is alkotó módon tevékenykednek e program megvalósításáért. Szerdán délelőtt megtartotta 121. ülését a KGST Végrehajtó Bizottsága. A magyar küldöttséget Marjai József miniszterelnök-helyettes vezette. A Végrehajtó Bizottság áttekintette azokat a kérdéseket, amelyek a tanács 42. ülésszakán hozott határozatok megvalósítására irányuló munka szervezésével függnek össze. A KGST tervezési együttműködési bizottsága megtartotta 39. ülését. Az ülés munkájában a KGST-országok bizottsági képviselői, a központi tervező szervek elnökei vettek részt. A magyar küldöttséget Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke vezette. A bizottság megvizsgálta a KGST 42. ülésszakán és a KGST Végrehajtó Bizottságának 120. ülésén elfogadott határozatokból eredő feladatokat, és megfelelő döntéseket hozott. Megvizsgálta továbbá a tüzelőanyagok és az energia észszerű felhasználására irányuló intézkedések teljesítésének kérdéseit, valamint az érdekelt országok között a Krivoj Rog-i ércdúsító kombinát közös létesítéséről szóló egyezmény végrehajtásának helyzetét. Marjai József miniszterelnök-helyettes az ülésszak idején kétoldalú megbeszéléseket folytatott Carlos Rafael Rodriguez kubai miniszterelnök-helyettessel, Wladyslaw Gwiazda lengyel miniszterelnök-helyettessel és Janez Zemljariccsal, a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács (kormány) elnökhelyettesével. Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke szerdán hazaérkezett Bukarestből, ahol küldöttség élén a KGST 42. ülésszakán vett részt. A delegáció tagjai voltak: Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai József miniszterelnök-helyettes, hazánk állandó KGST-képviselője, Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke, Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, valamint Barity Miklós külügyminiszter-helyettes. A KGST 42. ülésszakáról közleményt adtak ki, amelyet a 2. oldalon ismertetünk. November 7. méltó megünneplésére készülünk. Tegnap Szekszárdon is nagy volt a sürgés-forgás. A Városgazdálkodási Vállalat dolgozói takarították, csinosították a szovjet emlékmű környékét, a házakat zászlódíszbe öltöztették. Király László és Pécsi János - a vállalat két dolgozója, közel másfélszáz zászlót tűzött ki a városban. Készülődés az ünnepre Várkonyi Péter beszéde Bécsben: A konferenciától a helsinki folyamat előre vitelét várjuk Az európai biztonsági és együttműködési utótalálkozó szerda délelőtti ülésének első felszólalója Várkonyi Péter magyar külügyminiszter volt. Beszédében hangoztatta, hogy Magyarország minden erőfeszítésre kész az összeurópai együttműködés fejlesztése érdekében. Beszámolt az ezzel kapcsolatos magyar tettekről, kezdeményezésekről, s kifejtette az új elgondolásokat, javaslatokat. Az évtizedek óta ápolt magyar-osztrák jószomszédi kapcsolatokat az európai együttműködési folyamat serkentőjének tekintjük - mondotta bevezetőben. Várkonyi Péter bizakodóan ítélte meg a bécsi találkozó kilátásait: a legutóbbi, madridi találkozó a mainál jóval feszültebb nemzetközi viszonyok közepette (sőt, azok ellenére is) jelentős eredményeket hozott, Bécs pedig kedvezőbb légkörben kezdheti meg munkáját. Az érdemi párbeszéd nélkülözhetetlen „A különböző megközelítések és értékelések ellenére a nemzetközi politikában mindinkább utat tör a nukleáris-kozmikus korszak veszélyeit felismerő, a szembenállás helyett a termékeny párbeszédet szorgalmazó, felelős gondolkodás. Az európai biztonság és együttműködés jövője szempontjából rendkívül fontos tapasztalatok halmozódtak fel. Bebizonyosodott, hogy a világpolitikai feszültségek növekedése, ezen belül a szovjet-amerikai viszonyban korábban bekövetkezett lehűlés ellenére lehetséges és szükséges volt, hogy Európa népei a keleti-nyugati párbeszéd fenntartására, az együttműködés elmélyítésére törekedjenek. Érdemi párbeszéd alakult ki, amely egyaránt alapult az ellentétek számbavételén és az egymásra utaltság elismerésén” - mondotta. Várkonyi Péter méltatta a reykjavíki találkozót, majd stockholmi európai biztonság- és bizalomerősítő intézkedésekkel A kis és közepes Az európai államok, a népek, az emberek és az intézmények közötti széles körű érintkezés építése, fejlődése során „érzékelhetően megnőtt és új értelmet kapott a kis és közepes országok szerepe - folytatta. - Ennek objektív alapja az, hogy a feszültségek enyhítése egyenesen igényli, a nemzetközi kapcsolatok demokratizálása pedig lehetővé teszi, hogy ezek az országok, sajátos mozgásterüket, kötődéseiket kihasználva, tevékeVárkonyi Péter magyar külügyminiszter szólal fel a bécsi utótalálkozón és, a leszereléssel foglalkozó konferencián született megállapodás jelentőségét, amely mint mondotta, kiszámíthatóbbá teszi a két katonai szövetség magatartását, és megnyithatja az utat a bizalom és a biztonság erősödéséhez, a katonai szembenállás szintjének csökkentéséhez és a leszerelésre való áttéréshez. A magyar külügyminiszter emlékeztetett a Varsói Szerződés országainak budapesti felhívására, kezdeményezéseikre, amelyek szervesen kiegészítik a Szovjetunió által a nekleáris fegyverek csökkentésére és felszámolására tett nagy horderejű javaslatokat. „Bátorító jelzésnek tarjuk azt az érdeklődést és figyelmet, amelyet a stockholmi konferencia valamennyi résztvevője a felhívás iránt tanúsított. Azt várjuk a bécsi találkozótól, hogy - felmérve a stockholmi haladást - dönt a folytatásról és mandátumot ad a tényleges leszerelés kérdéskörének tárgyalásához is” - mondotta. országok szerepe nyen részt vállaljanak szűkebb környezetük és az általános európai viszonyok alakításában. A kis és közepes országok bár nem meghatározó, de nem is nélkülözhető tényezői az európai folyamatoknak. Hozzájárulásuk a politikai, a gazdasági, a kulturális, a humanitárius kapcsolatok sokrétű rendszerének kiépüléséhez nagymértékben csökkentheti a katonai tényező szerepét.” Lépjünk tovább Helsinki útján Várkonyi Péter hangoztatta: a helsinki záróokmány aláírása óta eltelt 11 év éppen azzal igazolta a folyamat objektív nélkülözhetetlenségét, hogy a feszültebb viszonyok közepette is tovább élt, sőt előrehaladt. „Teendőink azonban óhatatlanul nagyok, hiszen a záróokmányban rejlő tényleges lehetőségeket nem mindig tudtuk kiaknázni, nem voltunk képesek az elvárható és a szükséges mértékben haladni. Bécsre az a feladat vár, hogy biztosítsa a lendületes előrelépést. Ezt azzal szolgálhatjuk a legjobban, ha tárgyszerű légkörben, céltudatosan törekszünk az előremutató, a kölcsönösen elfogadható megoldások kimunkálására és kiegyensúlyozott megvalósítására, valamennyi témakörben.” Beszédében hasznosnak ítélte a madridi találkozó óta rendezett számos szakértői értekezletet. „Bebizonyosodott, hogy valamennyi kérdésben, még az emberi jogok és a humanitárius együttműködés oly érzékenynek tekintett területén is lehetséges az épitő eszmecsere, sőt a megegyezés is, ha valamennyi fél erre törekszik. A véleményeknek a közös érdekek felkutatásának céljával való szembesítését, az alkotó szellemű vitatkozást, az európai együttműködés természetes állapotának kell elfogadnunk” - hangoztatta, hozzátéve: Magyarország messzemenően érdekelt a záróokmányban foglaltak maradéktalan megvétlósításában, az európai biztonsági és együttműködési folyamat állandó szélesítésében és gazdagításában. „Magyar részről a találkozón aktívan, kezdeményezően, az előrelépést biztosító gyakorlati intézkedések érdekében kívánunk tevékenykedni - folytatta. - Figyelmünket nem kerülik el majd a záróokmány azon területei sem, ahol eddig viszonylag kevés történt a Helsinkiben elhatározónak megvalósulásáért. Készek vagyunk valamennyi kérdés nyílt, építő vizsgálatára, egyetlen téma megvitatása elől sem zárkózunk el.” Beszélt arról, milyen nagy jelentőségű a nyílt gazdaságú Magyarország számára, hogy a záróokmány második kosarának eddig viszonylag elhanyagolt kérdéseiben a találkozó konkrét intézkedéseket tegyen a kölcsönösen előnyös együttműködés gyakorlati előmozdítására, új lehetőségek és kapcsolati formák feltárása, az együttműködést gátló tényezők felszámolása révén. A megkülönböztető és protekcionista intézkedések, amelyek oly sok kárt okoznak az európai földrész számos országának, köztük Magyarországnak, súlyos akadályt jelentenek az összeurópai gazdaság-kereskedelmi együttműködés útjában - mondotta. Együttműködési javaslataink „Nem a két különböző társdalmi-gaz- dasági rendszer abszolutizálása, hanem annak tudomásul vétele és a közös érdekeket kielégítő konkrét megoldások feltárása viheti előre a helsinki folyamatot. Ennek előmozdítására támogatjuk újabb fórumok és szakértői találkozók összehívását, például a gazdasági és a műszakitudományos együttműködés, vagy a környezetvédelem területén” - javasolta. A múltból, földrajzi és gazdasági adottságokból következik, hogy a magyar állampolgárok, intézmények kapcsolatai a világ más országaival sokrétűek, nagy hagyományokkal rendelkeznek, folytatta, rámutatva: célunk, hogy minél kedvezőbb körülményeket hozzunk létre mind az országon belül, mind azon kívül a kulturális, a humanitárius, az információs és az oktatási együttműködés termékeny feltételeinek kialakításához. „Ezzel szoros összefüggésben - és különösen kontinensünk múltjának ismeretében - jelentősnek tartjuk azokat az erőfeszítéseket, amelyek az Európa különböző országaiban élő nemzetiségek konstruktív kapcsolatépítő és az államközi viszonyt kölcsönösen gazdagító szerepének még teljesebb kibontakoztatására irányulnak” - hangsúlyozta. Várkonyi Péter méltatta a résztvevők túlnyomó többsége által egyértelműen hasznosnak és sikeresnek minősített budapesti ' kulturális fórum jelentőségét, kiemelve az ott résztvett alkotó személyiségek szerepét, a mintegy 250 javaslatot, amelyek gazdag alapot jelentenek a továbblépéshez. - A fórumot mi kiindulópontnak tekintjük és számos országgal tanácskozásokat kezdtünk az ott beterjesztett legéletképesebbnek elfogadására legesélyesebbnek tartott javaslatok megvalósítása érdekében. A javaslatok valóra váltásához nagyobb következetességre, fokozott kompromisszumkészségre, s nem utolsó sorban kitartó türelemre van szükség - hangoztatta nagy érdeklődéssel fogadott beszédében Várkonyi Péter külügyminiszter. Sevardnadze felszólalása Ez a találkozó nem kerülheti meg Reykjavíkot, mert az fordulópontot jelentett abban a folyamatban, hogy Európát eljuttassuk az atomfegyvermentes álla- (Folytatás a 2. oldalon.)
