Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-04 / 260. szám
1986. november 4. Képújság 3 A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben négy evvel ezelőtt a nem fizikai munkát végzők aránya alatta maradt a 10 százaléknak, tavaly viszont már 16 százalék fölé emelkedett. S e növekedés elsősorban nem abból származott, hogy az üzemekben több lett a felsőfokú végzettségű vezető, az adminisztrációval foglalkozók tábora gyarapodott ily látványosan. Nem véletlenül. A tsz-eket is érintő hatályos pénzügyi jogszabálygyűjtemény vaskos kötet; 256 oldalon csak a szabályok száma és megjelenésének ideje olvasható. A kizárólag csak a közös gazdaságokra vonatkozó jogszabályok meghaladják az ezerötszázat, s szinte naponta látnak napvilágot újabbak. A megállíthatatlanul áramló szabályok, rendelkezések, belső utasítások már-már fékezik a termelőmunkát is, hiszen oly dzsungelt alkotnak a határban, amelyen szinte lehetetlen átlátni. Elnök, főkönyvelő legyen a talpán, aki képes mindezeket nyomon követni, naprakészen kezelni. Nem kevésbé bonyolult a számviteli rendszer. Ez főképpen abból adódik, hogy a gazdaságokban kénytelenek kétféle könyvelést vezetni. Azért, mert a jelenlegi hivatalos számviteli mechanizmus elsősorban az állami irányítást és ellenőrzést hivatott szolgálni. Atsz-ek tehát párhuzamosan könyvelnek: egyet készítenek maguknak, amiből pontos információkat kapnak a gazdálkodás napi helyzetéről, egy másikat pedig a felsőbb szervek részére. De nemcsak e területen van párhuzamosság. A gazdaságok - általában - évente becsületesen kitöltik a Központi Statisztikai Hivatalok jelentőtömbjét, amelynek adatlapjai a két évvel ezelőtti 138 oldalról mára 149-re szaporodtak. Csakhogy a KSH-val tudatott számokra mások is kíváncsiak, ugyanezeket az adatokat megkéri a MÉM, a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyminisztérium is. De kérdeznek, adatszolgáltatást kérnek mások is. A Közlekedési Minisztériumnak például a tsz-ek évente kétszer kötelesek beszámolni a gépparkjuk helyzetéről, teljesítményéről. S hogy e részletes jelentés elkészítése milyen munkát követel? A gazdaságokban bizony egy-két ember csak azzal foglalkozik, hogy naponta összesíti a menetleveleket, kigyűjtvén, hogy a gépek meny- -nyit futottak, üresen és rakománnyal, föld-, aszfalt- és pormentes úton. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal ez évben a tsz-ek vezető állású dolgozóinak alapbérére volt kíváncsi, ezeket az adatokat meg is kérte az összes tsz-től, ahelyett, hogy a megyei tanácsoktól szerezte volna be, ahol ugyanis tudtak volna e kérdésekre válaszolni. De az üzemekhez érkeznek'olyan kérdések is, amelyekre akkor sem tudnak pontosan felelni, ha akarnának. Mert például honnan tudná ma egy gazdaság, hogy öt-tíz év múlva mit fog a földjein elvetni, milyen vállalkozásba kezd majd, ha nem ismertek az akkorra vonatkozó szabályozók? A gazdaságok legtöbbjében a belső szabályzatok terjedelme eléri az 50-100 oldalt, de akad olyan is, ahol a négyszázat. S e dokumentumokban a legtöbb helyet az amúgy is kötelező munkavédelmi szabályok foglalják el. Atsz-ekben számos bizottság működik, amelyek többnyire jól szolgálják a szövetkezeti demokráciát, az önkormányzat erősítését. De nemegyszer e bizottságok párhuzamos, így teljesen fölösleges tevékenységet is végeznek, ami idő- és energiapazarlás. A közösségi tanácskozások, fórumok mindegyikéről precíz jegyzőkönyvet kell vezetni, dokumentálni kell tehát a demokratikus működést. Ezt igénylik ugyanis az ellenőrző szervek. Hogy ezzel is gyarapszik a papírmunka? Nekik nem számit. De egyre több a gazdaságokban az ilyen-olyan felelős, a megbízott is - tűzvédelmis, polgári védelmis, munkavédelmis -, akik elsősorban nem azért kapnak rendszerint függetlenített posztot, mert a tsz-vezetés ezt indokoltnak érzi, hanem rpert a felsőbb szervek ezt megkívánják. „Újabban gyors ütemben haladunk a kincstáriasodás irányába. Az adminisztráció munkájának nagyobb részére ma már nem a gazdaságvezetésnek van szüksége. Burjánzik a külső szervek indokolt, vagy indokolatlan adatigénye". E mondatok a TOT második kongresszusára készült beszámolóban olvashatók. Az időpont: 1972. Négy évvel ezelőtt a negyedik kongresszus már szigorúbban fogalmazott: „A mezőgazdasági szövetkezetek még sok területen kénytelenek eleget tenni a túlzottan aprólékos szabályozási, számviteli és elszámolási előírásoknak. Ez a kötöttség az elmúlt években alig oldódott, sőt, sok tekintetben erősödött. Még mindig túlzott információs igény terheli az üzemeket... Ezen a helyzeten a jövőben határozottan változtatni kell.” Kellett volna, hiszen a bürokrácia azóta sem kisebbedett, ellenkezőleg - sok tsz-vezető alátámasztja ezt - tovább burjánzott.-S csak remélhető, hogy a szövetkezetek decemberi, ötödik kongresszusa után a már korábban is sürgősnek tartott „határozott változtatás” nem fog ismét erejét vesztetten kihunyni. HORVÁTH L. ISTVÁN INTERROBOTPROGRAM A KGST-együttműködés keretében a Tungsram RT robotfejlesztési osztályán - szovjet információk alapján - a fejlesztő mérnökök egyéves munkával elkészítették a Béta-robot elektronikus vezérlő szekrényét. A nemzetközi munkamegosztás keretében készülő új robot alkalmas autókarosszériák ponthegesztésére, autóipari szerelésére, és munkadarabok átcsoportosítására. A sorozat- gyártásra a Tungsram RT kaposvári elektronikai gyára készült fel, és 5 év alatt több mint ezer darabot készítenek szovjet megrendelésre. Munkaidőmérleg - kívülről A bevásárlópéntek és a meglopott munkahét Mindig forgalmas a szekszárdi utca A nyugdíjas asszony indulatos lesz. Leteszi a két teli szatyrát, majd kifakad.- Ne bolondozzon velem! Hogy mondjam meg a nevem?! Azt nem. Hogy mi a véleményem a pénteki munkanapról és a munkaerkölcsről? Hogy nem jó. Mert nem dolgozzák le az emberek a nyolc órát, de nemcsak pénteken, máskor sem. Amikor még dolgoztam, nekem akkor sem volt ettől különböző a véleményem. Megmondom őszintén, amikor húsért megyek, odaállok a sorba és látom, hogy már ott van jó néhány hivatalban dolgozó titkárnő. Ha lemegyek reggel, ha lemegyek délben mindig ott találom őket, vagy munkatársaikat, hosszú listával a kezükben, hogy kinek kell hús. Vagy szóljak a fodrászatról? Lapunkban nemrégiben arra voltunk kíváncsiak, hogy hivatalosan fogalmazva - az emberek mennyire dolgozzák le a munkaidőalapot. Magyarul, mennyi időt töltenek el a munkahelyükön, a gépek, a munkapadok vagy az íróasztalok mellett. A kép, amit akkor felmutattunk megszívlelendő volt. Az akkori ténykép egy gyár kapuján belül készült. Ezúttal e sorok írójaa másik oldalra volt kíváncsi. S mivel ő kötetlen munkaidőben dolgozik, így minden lel- kiismeretfurdalás nélkül megtehette, hogy az elmúlt pénteken kimenjen az utcára, betérjen jónéhány helyré, kérdezősködjön és beszélgessen. Elvásárolt délelőtt Amolyan megszokott, átlagos pénteki munkanap a mai. Alig múlt délelőtt 10 óra, de már akkora a nyüzsgés a szekszárdi belvárosban, mintha éppenséggel ünnep előtti szombat lenne. Áramlik a nép a Skálától a piacig, a piactól a Korzóig, a Korzótól a szórakozóhelyekig. Már csak azért is nehéz elfogadható módon megtudni, hogy valójában az „ügyeiket most intéző” nők-, és férfiak közül kinek van joga mindezt éppen most, október 31-én ilyen idő tájt megtenni. Az egyenruha sok mindent elárul. Minden bizonnyal „csak kiugorha- tott” az a két egyenköpenyes - egy oliva- zöld és egy melegbarna - hölgy is, aki nagysietve tart már vissza munkahelyére. Az egyik kezében egy zacskó egy jókora ponttyal, a másik „S”-modelles ta- sakjában valami. Természetesen az őket kísérő asszonypárjaikkal külön-külön szó nélkül sem maradnak. Merthogy így jobban telik az idő. Helyesebben, a munkaidő. Kereken 11 óra. A szekszárdi Skála Áruház egyik földszinti szerencseládája mellett egy fiatal hölgy éppen Fortunában bízik. Miközben a Skála-nyereménygála szelvényre írja fel a nevét - amelyet nem volt hajlandó nekünk megadni - ekkor szólítom meg.- Munkaidőben van?- Természetesen - feleli. - Csak egy kis időre jöttem ide, hogy vásároljak.- Volt rá engedélye?- Igen. - méltatlankodik. - Nálunk ez nem jelent gondot. Hivatalban dolgozom, csak szólni kell a főnöknek, hogy ügyeim vannak és elenged.- Kilépő kell ehhez?- Nincs nálunk olyan. Ellenben mi szinte mindig dolgozunk. Van, amikor szombaton és a hét végeken is. Tehát végül is ledolgozzuk azt, amit ilyenkor elvásároltunk. Végül is, az alma is kerek... Hivatalos ügy és hivatalos ügy Csobod Imre dombóvári lakossal, a Tolna Megyei Tanácsi Kommuniális Szolgáltató Vállalat dombóvári kirendeltségének vezetőjével is a Skála mellett találkoztam. Megtudtam tőle, hogy hivatalos ügyben érkezett a vállalat központjába és a visszainduló fél egyes buszhoz siet.- Otthon mikor szokta ügyeit intézni?- Én sokat járok hivatali munkámat végezve a tanácshoz, a Köjálhoz és ezeket az utakat összekötöm saját ügyeim intézésével is. Egyenként szerencsére nekem kevés elintézni valóm akad.- De munkatársai körében mit tapasztalt? Ok mikor mennek az OTP-be, a tanácsra igazolást kérni, vagy éppen hitelt felvenni a takarékszövetkezetbe?- Az ilyen dolgokat nálunk a kirendet- ségnél is általában munkaidőben tudják csak elvégezni az emberek. Mert akkor van ügyfélfogadás, vagy délelőttre van híva az ember. Ilyenkor kilépőt kérnek a munkatársak és aztán vagy ledolgozzák, vagy arra az időre nem kapnak fizetést. A Szekszárdi Városi Tanács ügyfél- ’ szolgálati irodájában 11 óra 13 perckor egy fiatalasszonyt látok papírokkal bíbelődni. Tálos Alexandra, a DÉDÁSZ szekszárdi keselyusi telepének műszaki adminisztrátora éppen egy nyilatkozatot tölt ki, hogy engedélyeztetése után visszavi- hesse az OTP-be.- Ennyire sürgős, hogy munkaidőben jön? - kérdezem tőle.- Két dologért is el kellett jönnöm délelőtt - mondja. - Elvált asszony vagyok és a gyámügyre hívtak, láthatás miatt. Emellett pedig nemrégiben vettem egy másfélszobás társasházi lakást. Ehhez kell ez a nyilatkozat. Egyébként ezt és a kereseti igazolást is már harmadjára kéri tőlem az OTP. Szórakoznak velem.- Akkor csak a lakás miatt már háromszor kéretőzött el munkaidőben, igaz? Főnökei mit szólnak ehhez?- Nézze - mosolyodik el -, megértik. Emellett pedig jó dolgozónak tartanak, aki pontosan és precízen dolgozik.- Le kell dolgoznia a kilépés idejét?- Nem hiszem. A fogadtatás és a sör Kéri Józsefnét, a városi tanács ügyfél- szolgálati irodájának nyugdíjas munkatársát arról kérdezem, hogy pénteken hányán fordultak meg náluk.- Huszonötén - feleli. - Ez nem átlagos forgalom nálunk, máskor többen fordulnak meg.- A mai huszonötből hányán hivatkoztak arra, hogy sürgős az ügyük, mert munkaidőben vannak és sietniük kell visz- sza?- Senki nem hivatkozott ilyenre - feleli. Egyébként mi nemrégiben csináltunk egy felmérést. Megkérdeztük az embereket, hogy munkaidőben vannak-e és így jönnek-e el a tanácsra? Erre a legtöbben azt válaszolták, hogy nyugdíjasok. Még a fiatalok is azt mondták, hogy rokkant- nyugdíjasok. Érti, rokkantnyugdíjasok!- A hosszított ügyintézési napon, amikor szerdán reggel héttől este hatig vannak ügyeletben, hány ügyfél keresi fel az irodát?- Legutóbbi szerdán egyetlen egy házaspár jött ide munkaidő után... A szekszárdi Szász-söröző egyik pincérének megígértem, hogy nem adom tovább a nevét. Különben se tudnám, mert nem mondta meg. De a kérdéseimre válaszolt. Amikor betértem hozzájuk, kevesen barátkoztak a korsókkal. Elmondta, hogy természetesen tudják, kik térnek be hozzájuk munkaidőben sörözni. Míg korában többen, addig mostanában már kevesebben szakítanak arra időt, hogy munkaidőben oltsák szom- jukat”.- A Minisztertanács nemrégiben munkaidővédelmet szolgáló határozatot léptetett életbe.- Természetesen tudok róla. - mondja a pincér - Éppen azóta csökkent a forgalmunk. A rendelet előtt többen voltak nálunk napközben. Mostanság, ahogy ma is látja, már kevesebben vannak.- Egy utolsó kérdés: a jó pincér ismeri a vendégeit. Mennyi közülük az alkalmazott, a hivatalnok és mennyi a munkás?- Úgy hatven-negyven százalék az előbbiek javára. A nyugdíjas asszony indulata azóta sem párolgott el. Visszakérdez:- Hogy mindez hová vezet?- Ahová már elvezetett. A lógáshoz, oda, hogy mindenki jószerével akkor megy el a munkahelyéről, amikor akar. Közben pedig mindenki azon méltatlankodik, hogy nem annyi pénz van a borítékben, mint amennyit szeretne... SZŰCS LÁSZLÓ JÁNOS Fotó: GOTTVALD KÁROLY Papíráradat a tsz-ekben
