Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-29 / 281. szám

1986. november 29. Képújság 9 Mongólia A hőmij művészete Bulgária Sikeres szíw- és veseátültetések Mielőtt válaszolnánk a kérdésre, hogy mi is a hőmij, hunyjuk be egy pillanatra sze­münket és képzeljük magunk elé azt a csodálatos természeti környezetet, amely az első hőmij-énekest megihlette, s amelyet ez a művészeti ág azóta sem szűnt meg ma­gasztalni. Az Altaj hegyei között szökell a fürge Jeven folyó, amely gyönyörű dallamokat zeng, miközben utat tört magának a hegység sziklái között. Ez a zene visszhangot ver a völgyben, s eljut az emberek füléig, akik újra és újra megpróbálják utánozni a folyó egyedülálló hangját, (gy keletkezett a hőmij - legalábbis ezt tartja a legenda. A hőmijéneklés valóban olyan hatást kelt, mint az a dallam, amely egyszerre több regiszterben szól. Szinte hihetetlen, de igaz: egyetlen emberi hang képezi ezt a dalla­mot. A hőmij lényege abban áll, hogy némely ember képes egyidejűleg kiadni magá­ból egy mély morgó hangot és egy felhangot, amely az alapmelódiát szólaltatja meg. Eközben erős rezonanciahatás is tapasztalható, amit a gégén, a szájüregen és a fo­gazaton keresztülpréselt levegő idéz elő. Az énekes előadás közben a rekeszizom- zatát, a torok- és szájizmait használja. Nem más ez, mint kéthangú torokéneklés. Műfaj szerint az éneklés két csoportra oszlik: a lírai éneklésre és a harhirára. A harhira mongolul fekete darut jelent. Erede­te: az ember megpróbálta ellesni a fekete darvak hangját. A lírai hőmij polifónikus szólóéneklés - különleges csúcsteljesítmény. Vannak zenetudósok, akik úgy vélik, a hőmij a fütyülésből alakult ki. Valószínűleg nekik van igazuk, hiszen az ember már eszmélése kezdetén igyekezett utánozni a természet, a szél, a víz, a madarak és az állatok hangjait. Nem Mongólia az egyetlen hely, ahol a hőmijnek hagyományai vannak. A Szovjet­unióban a Tuvai Autonóm Köztársaságban és Baskíriában is sokan ismerik és gya­korolják ezt az éneklési módot, de akadnak hőmij énekesek Tibetben és India északnyugati részén is. Már a második sikeres szívátültetést haj­totta végre dr. Ludmil Bojadzsiev irányításá­val a Bolgár Orvostudományi Akadémia szó­fiai Szív- és Érsebészeti Klinikájának transzplantáló orvoscsoportja. A több órás műtétet a 34 éves Sztan- cso Ivanov-Vlajkov mozdonyvezetőn végez­ték, aki kóros szívischaemia (a vér szívbejutá­sának akadályoztatása) miatt került életve­szélyes állapotban a klinikára. A fiatal Sztara Zagora-i mozdonyvezető korábban már szív- infarktust élt át, s több alkalommal a klinikai halálból hozták vissza kezelőorvosai. Az átültetés indokolt volt, s miután megfe­lelő donorra találtak, az operációt levezették Borisz Misev, Atanasz Todorov és Gencso Nacsev szívsebészek asszisztenciájával. A beteg állapota több mint kielégítő, minden re­mény megvan arra, hogy éppúgy gyógyultan hagyja el a klinikát, mint a 11 éves Ivan Sza- rafszki, aki a nyáron esett át szívtranszplantá­ción, s ma már teljesen egészséges. A szívátültetéssel egy időben két vese­transzplantációra is sor került az intézetben. A krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek életét már csak folyamatos vércse­rével tudták fenntartani. A szív és a vese egy közúti balesetben elhalálozott 19 éves fiatalembertől szárma­zott. Pozsony Korszerűsítik a dunai kikötőt A pozsonyi dunai kikötő új medencéje Üreredmények a Földön VEGA UTÂN APEX Jövő év áprilisában lesz húszeszten­dős az Interkozmosz a szocialista orszá­gok űrkutatási együttműködése. Vissza­tekintve a múltra, kétséget kizáróan állít­ható: az Interkozmosz sokat tett a világűr meghódításáért. Egyúttal segítette a tagországok technikai, technológiai fej­lődését. Hiszen a kozmikus technika, az űrkísérletek tapasztalatait valamennyi résztvevő jól hasznosíthatja itt a Földön. A mi szempontunkból különösen elő­nyösnek mondható az együttműködés. Az Interkozmosz kitágította a magyar szakemberek lehetőségét, teret adott egy egészen újfajta fejlesztésnek, kuta­tásnak. A mérnökök elsődlegesen szel­lemi munkájukat adják a programok eredményes megvalósulásához. Már több szputnyikon, űrhajón, geofizikai ra­kétán vizsgáztak kitűnőre a magyar űr­kutatási műszerek és szakemberek. Ed­digi munkáik, feladataik csúcsa azon­ban a Vega-program volt. Úgy is fogal­mazhatnánk, húszesztendős tapasztalat összegződött a Vénusz bolygó és a Hal- ley-üstökös vizsgálatára indított szon­dákban. (A szonda neve egyébként orosz elnevezésének kezdő szótagjai­ból született.) Bár ez nem kimondottan az Interkozmoszon belül valósult meg, hiszen a szocialista országokon kívül részt vettek benne francia, amerikai és osztrák szakértők is. Ma már tudjuk: sikeres volt a nagy­szabású vállalkozás, noha az informá­ciók, az adatok feldolgozása jövő év ele­jén fejeződik be. Számos magyar kuta­tó-fejlesztő szakember és intézet kapott feladatot a programban. A Budapesti Műszaki Egyetem űrkutató csoportja rendkívül büszke arra, hogy az általuk kifejlesztett és elkészített műszerek, adatgyűjtő-és tápegységek hiba nélkül működtek a program befejeztéig. Már új feladatokat kell megoldani az űrkutató csoportnak, de a beszélgeté­sek során minduntalan visszatérnek a Vega-programra. Nem mintha a jelenle­gi munkájuk kisebb értékű volna, csak­hát a Vénusz bolygóra és a Halley-üstö- kösre irányuló kutatás az eddigi legna­gyobb próbatétel volt számukra. Az ott szerzett tapasztalatokat már ma hasz­nosítani tudják. Mindjárt az első önálló magyar kísérletnél, a SAS-nál. Ez volta­képpen egy jellemző és mintavevő be­rendezés (angol nevének kezdőbetűiből született a SAS szó), amely azt vizsgálja, hogy a légtérbe kijutó, és onnan vissza­térő alacsony frekvenciájú rádióhullá­mok miként változnak és módosulnak a különböző légköri tartományokban. A SAS-tól a Föld körüli térség jobb megis­merését remélik a kutatók, a tapasztala­tokat a későbbiekben egyrészt a távköz­lésben, másrészt a polgári repülésben tudják majd hasznosítani. A SAS és az űrkutató csoport új fedél­zeti adatgyűjtő rendszere, az ODCS az Aktív és az Apex nevű műholdakon vizs­gáznak majd. Az ODCS érdekessége, hogy bármelyik műholdra telepíthető, s egyidejűleg akár tíz kísérlet is rákap­csolható. Sőt, a kötelező előírások be­tartása mellett, a tagországokból tehát a Földről átprogramozható a rendszer, és új szoftver indítható az adatgyűjtőn. A SAS-nál és az ODCS-nál alapvető követelmény az úgynevezett gyors adat­átvitel. A földi vevőberendezésnek egy másodperc alatt az eddigi adatok tízsze­resét kell továbbítania a feldolgozást végző számítógéphez. Egészen leegy­szerűsítve a dolgokat ez annyi, mintha másodpercenként százezer igen-nem válasz hangzana el. Bár a vevőberendezés még nem készült el, Csehszlovákia máris érdeklő­dik utána. Miután az Interkozmosz tagál­lamai egyeztetett munkamegosztás alapján végzik kísérleteiket, a magyar szakembered jól hasznosíthatnák az északi szomszédainknál készülő - más frekvencián, más sebességgel dolgozó - vevőberendezést. így tehát a kölcsö­nös érdekek és előnyök szem előtt tartá­sával valószínűleg megállapodás szüle­tik a berendezések cseréjéről. És most ismét egy újdonságról. Az el­ső magyar rádióméterről. Ez a mikrohul- lámú-vevő repülőgépre vagy műholdra telepítve alkalmas a talaj nedvességtar­talmának vizsgálatára. Az adatok birtokában pontos viztér- kép készülhet, optimalizálható az öntö­zés. Vagyis védekezhetünk az aszály el­len. Meghatározható vele a vízkészlet nagysága, csatornák, töltések, tározók hibái. Ezt a módszert, a távérzékelést széles körben még külföldön sem igen alkalmazták mostanáig. A magyar szakemberek munkáját ne­hezíti, hogy az adatfeldolgozásra alkal­mas, a vibrációs és a mechanikai rezgé­sekkel szemben védett fedélzeti kompu­ter embargós cikk. így áthidalható meg­oldást kell kidolgoznia az űrkutató cso­portnak. Feladatuk tehát igazán izgal­masnak mondható. A végeredményről majd beszámo­lunk. Az bizonyos, „nem dobják be a tö­rülközőt”, kapcsolatot teremtettek egy Moszkvában székelő intézettel, amely 15 esztendeje foglalkozik mikrohullámú távérzékeléssel. Az űrkutató csoport azt tervezi, hogy tőlük vásárolnák meg a fel­dolgozó programcsomagot, a szoftvert, amely elősegítené egy komplett rend­szer létrejöttét. A műegyetemi szakem­berek elképzelését az OMFB, az Orszá­gos Műszaki-Fejlesztési Bizottság is tá­mogatja. A szovjet árajánlatot október végére várják Budapesten. Az eddigiekhez kiegészítésül el kell még mondani, hogy valamennyi repülő­gép, illetve a műhold fedélzeti tápegysé­gét, amely állandó feszültséget biztosít a berendezések működéséhez, szintén az űrkutató csoportban készítik el. Mint a Vega-programban, most is többszörös biztonságra törekednek; ugyanúgy figyelemmel kell lenniük arra, hogy az űrben speciális, a földi körülmé­nyektől eltérő környezetben kell majd a berendezéseknek „élni” és működni. Négy KGST-tagállam - a Szovjetunió, Magyarország, Bulgária és Csehszlová­kia - számára a dunai nemzetközi víziút jelentősége tovább nőtt az Interlichter nevű nemzetközi víziforgalmi vállalat lét­rejöttével. Új, hatékonyabb szállítási mó­dot vezettek be, az árucikkeket az úszó konténerekből - az úgynevezett lichte- rekből - nem rakják át más járműre, ha­nem közvetlenül azokon szállítják pél­dául Vietnamból vagy Indiából mondjuk Csehszlovákiába. A Dunán a lichter- szerelvényt vontatóhajó húzza, míg a tengeren nagy tengerjáróhajók veszik át ezt a feladatot. Közvetlen kapcsolat Dél-Ázsiával Az Interlichter Vállalat közvetítésével ma már a dunai kikötők közvetlen ösz- szeköttetésben vannak Közép- és Dél- Ázsia országainak kikötőivel. Pozsony­ból gépkocsikkal, gépekkel, gyógyszer- ipari készítményekkel vagy cipővel megrakott lichterek indulnak Phnom Penhbe, Bombayba, Karacsiba... így na­gyobbak a dunai kikötők kapacitásának növelése és korszerűsítése iránti köve­telmények is. Csehszlovákiában a legnagyobb vál­tozások a pozsonyi kikötőt érintik. A sza­kaszos építési tervek 2000-ig szólnak. A kikötő átépítési és korszerűsítési mun­kálatainak befejezése után a jelenlegi 2 és félmillió tonna árukapacitás évi 6 mil­lió tonnára növekszik. Távlati tervek A dunai kikötők fejlesztésével kap­csolatos megfontolások során - mondja S. Durcek, az Állami Hajózási Igazgató­ság igazgatója, - természetesen foglal­kozunk a vízi szállítás hosszú távú pers­pektívájával is. Számolunk például a Du­na és a Labe összekötésével, valamint a Duna-Majna-Rajna közötti csatorna ter­Természeti jelzése a A Szovjetunióban a világon elsőként dolgozták ki és alkalmazzák sikeresen az ország területének gyorsított geoló­giai tanulmányozását szolgáló techno­lógiát. Az új rendszer azoknak az adatoknak a komplex alkalmazásán alapul, ame­lyeket az űrtechnika és a légi fény­képezés szolgáltat. Ez a kutatási módszer lehetővé teszi különféle geológiai információk operatív beszerzését nagy kiterjedésű területek­re vonatkozóan, beleértve a nehezen megközelíthető vidékeket, valamint az ásványkincsek kutatása szempontjából perspektivikus területek kiválasztását. A munkaigényes földfelszíni geológiai munkálatok csökkentésének révén az vével is. Ezért a pozsonyi kikötő fejlesz­tési tervezete is nyitott maradt, hogy ru­galmasan reagálhassunk a mindenkori követelményekre. A legközelebbi évek feladata a többi között a Csehszlovákiában gyártott ne­héz reaktoredények szállításainak biz­tosítása, a kamion-utánfutók részleges vízi szállítási lehetőségeinek megoldá­sa. Az új pozsonyi kikötő eddig felépült legfontosabb része a nagy, 700x240 méteres medence. Most épül két nagy- kapacitású darupálya a különlegesen nehéz és nagyméretű árucikkek - pél­dául hengerlőpadok vagy a már említett reaktoredények - mozgatására. A me­dencék partjai az egykor rézsútos par­tok helyett ma merőlegesen épülnek, ami egyszerűsíti a vízi járművek manő­verezését, s így csökken a kikötőben va­ló tartózkodásuk ideje is. Környezetvédő medence Előkészületben van egy másik építke­zés is; az ásványi olajok átrakodóhelye, aminek környezetvédelmi szempontból is igen nagy a jelentősége. Mostanáig a bratislavai Slovnaft készítményeit köz­vetlenül a Duna szabad partjain álló hajókba szállították. így előfordulhatott, hogy a csövezet esetleges megsérülése során bizonyos mennyiségű olaj kiszi­várgott. Az új átrakóhely zárt medencé­ben lesz gondosan elszigetelve a folyó vizétől, s így esetleges sérülés esetében is ki lehet küszöbölni a folyó szennyező­dését. A pozsonyi, valamint a komárnoi kikö­tő átépítésének nemzetközi jelentősége tovább növeszik a Bős-nagymarosi épülő vízmű befejezése után. A Pozsony és Komárno közötti szakaszon megnö­vekszik és stabilizálódik a Duna hajózási szintje, ami lehetővé teszi nagyobb me­rülési hajók közlekedését. MIROSLAVA KODOZSOVÁ erőforrások világűrből állam az elkövetkezendő öt év folyamán több tízmillió rubelt fog megtakarítani. Az új módszerrel történő előrejelzés eredményességét példázzák a kelet­szibériai, a kazahsztáni és a szovjet közép-ázsiai olyan területek felkutatása, amelyek a színes és ritka fémek kutatá­sának szempontjából perspektivikusak, valamint azok a Kaszpi-tenger melletti területek, ahol a szakemberek feltétele­zése szerint kőolaj- és földgázlelőhe­lyekre lehetne bukkanni. A szovjet geológiai szervezetek több mint felét hasznosítják azoknak a fény- képfelvételeknek, amelyek az űrszerke­zetekről érkeznek be és amelyeket a Föld természeti erőforrásainak tanulmá­nyozása céljából készítettek. Az űrkutató csoport nagyfrekvenciás laborja Balogh László és Szabó József tudományos segédmun­katársak egy elkészült berendezést tesztelnek

Next

/
Thumbnails
Contents