Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-29 / 281. szám

1986. november 29. Képújság 3 Együtt, egymásért Ifjúsági munka a szakszervezetben Egy éve, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsának plénuma a szakszervezeti ifjúsági munka ha­gyományaiból kiindulva határoza­tott fogadott el e tevékenység to- vábbfejleszéséröl, új szervezeti for­mák kialakításáról. Azóta sorban alakulnak meg az országban a szakszervezeti ifjúsági tagozatok, tanácsok. E testületek munkájáról, létrehozásuk okairól kérdeztük Dá- voti Istvánnét a SZOT Országos Ifjú­sági Tanácsának titkárát.- Bevezetésül szeretném hangsúlyoz­ni, hogy a szakszervezetek mindig fontos feladatuknak tekintették a fiatal munkás­nemzedék nevelését, problémáinak megoldását. A szakszervezetek ezzel kapcsolatos munkájával szemben az utóbbi években új követelményeket tá­masztott az élet. Hiszen a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején megle­hetősen differenciált helyzet alakult ki a fiatalok társadalmi helyét, szerepét, eg­zisztenciális helyzetét, politikai és morá­lis jellemzőit illetően. Megnehezültek a fiatalok élet- és pálykezdésének körűig ményei, egyebek között a szakképzés, a* foglalkoztatás, az egzisztenciateremtés. Az új problémák a társadalmi és politikai szervezetektől is megkövetelték, hogy új megoldásokat keressenek. Egyre na­gyobb az igény arra, hogy a szakszerve­zetek segítsék a fiatalokat, képviseljék érdekeiket. I- Voltaképp tehát egy hagyomá­nyokra építő folyamatról van szó, amelynek már a hetvenes évek elején szervezeti formái is voltak. Igen, az MSZMP KB 1970-es ifjúság- politikai határozata óta a vezető testüle­tek mellett ifjúsági bizottságok alakultak azzal a céllal, hogy a párthatározat meg­valósítását segítsék a szakszervezeti mozgalomban. Az ifjúság gondjaival való foglalkozás nem volt, és ma sem kam­pányfeladat a szakszervezetben. Jelzi ezt a SZOT 1983. júniusi ülése is, amely átfo­góan értékelte a szakszervezetek ifjúsági munkáját, s állást foglalt ez ügyben. Az akkor elfogadott határozat egyebek kö­zött hangsúlyozta: a szakszervezeteknek minden lehetősége megvan, hogy a dol­gozó és szakmunkástanuló fiatalok köré­ben érdemi nevelő és érdekvédelmi munkát végezzen. A nyolcvanas évek elején választ kellett adni egyebek között ezekre a kérdésekre: milyen legyen a munkamegosztás az ifjúság körében, mi­lyen helyet kapjon a fiatalság a társada­lom formálásában, hogyan bővüljenek közvetlen érdekérvényesítési lehetősé­gei? I- Fontos kérdések ezek, már csak azért is, mert az átlagéletkort tekintve a szakszervezeti mozgalom meglehető­sen fiatal.- Igen. A szakszervezeteknek ma 4,4 mil­lió tagja van, ebből csaknem másfél millió harminc éven aluli. De visszatérve a SZOT állásfoglalására: a felmerülő új kérdésekre egyértelmű választ adott az MSZMP KB 1984. októberi ülésén szüle­tett ifjúságpolitikai állásfoglalás is. Ennek alapján döntött aztán a SZOT plénuma 1985. október végén úgy, hogy tovább kell fejleszteni a szakszervezeti ifjúsági munkát, s ezt szolgáló új szervezeti for­mákat kell kialakítani. I- Új formák. Nem fordítunk nagyobb figyelmet a kelleténél új formákra? Hiszen csak formákkal nem lehet meg­találni azokat a kívánt új válaszokat.- Acél a szakszervezeti ifjúsági munka továbbfejlesztése volt. Mindenképpen új alapokra és új feltételek közé kell helyez­ni a következő évtized ifjúsági mnkáját. Mindez nem jelenti azonban az ifjúsági tevékenység elkülönülését, mert az a jö­vőben is a szakszervezeti mozgalom ke­retei között, annak meglévő szervezeti rendjébe illesztve valósulhat csak meg. I- Az új forma a szakszervezeti ifjú­sági tagozat, illetve tanács.- Ezeknek a testületeknek a létrehozá­sáról, működéséről a szakszervezeti ve­zető testületek döntenek. Tagjai a har­minc év alatti szakszervezeti tagok, akik megválasztják a tagozat vezetőségét, ve­zetőjét, munkaprogramot dolgoznak ki az őket közvetlenül érintő kérdések, fel­adatok megoldására. A testületet az alapszervezet vezető testületé irányítja. Azokon a nagy létszámú munkahelye­ken, ahol több ifjúsági tagozat is alakul, ott ifjúsági tanácsot is választhatnak, amely a tagozatok együttműködését hi­vatott öszehangolni. Fontos megjegyez­ni: az ifjúsági tagozat, illetve tanács veze­tője tagja a szakszervezeti vezető testü­letnek is. A tagozat alapegysége lehet a szak- szervezeti ifjúsági munkának, a fiatalok e közösségben dönthetikel: hogyan érvé­nyesíthetik jobban saját érdekeiket. A ta­gozat nem a szakszervezeti vezető testü­let által kötelezően előírt forma. Feladata kialakításánál, működésénél a fiatalok igényeit kell kielégítenie. A fiataloknak maguknak kell eldönteniük, mit akarnak, a lehetőség az új szervezeti formával megteremtődött, de az ifjúság gondja, hogyan él ezzel a lehetőséggel. Fontos szakszervezeti feladat, hogy a fiatalok saját sorsuk alakításában aktívában részt tudjanak venni. Az ifjúsági tagozatok szer­vezése 1987 tavaszára fejeződik be. I- A tagozatok létrehozása KISZ-kö- rökben vitát kavart...- A szakszervezeti ifjúsági munka fej­lesztésében továbbra is nagyon fontos­nak tartjuk a KISZ-szei kialakult eredmé­nyes együttműködést. Ez az együttmű­ködés komoly sikereket hozott az utóbbi évtizedben, megállapodásunk elvei megfelelőnek látszanák,’ azonban szük­ség van némely kérdésben aktualizálás­ra, korszerűsítésre az időközben bekö­vetkezett változások miatt. A KISZ kong­resszusán is nagy hangsúlyt kapott a szakszervezeti ifjúsági tevékenység fej­lesztésének igénye, s tapasztalatunk, hogy a munkahelyi KISZ-szervezetek vá­rakozással tekintenek a szakszervezeti tagozatok működése elé. A lényeg: az új testületekkel bővülnek a fiatalok közélet, lehetőségei, a szakszervezeti munka is gyarapodik, s a mozgalom közelebb ke­rül a fiatalsághoz. Célunk - s ez az alapja a KISZ-szel való együttműködésnek is, - hogy a párt ifjúságpolitikai programja megvalósuljon, hogy bővítsük a fiatalok cselekvési lehetőségeit, és gyarapítsuk az ifjúságpolitikát szolgáló anyagi, tárgyi feltételeket is. S ebben minden szerve­zetnek a saját feladatait kell elvégeznie. F. R. HÉTRŐL HÉTRE HÍRRŐL HÍRRE Az elmúlt hét legfontosabb, mindannyiunkat kü- lön-külön és együtt is érintő eseménye az MSZMP Központi Bizottságának november 19-20-i ülésé­ről kiadott közlemény, illetőleg határozat volt, amely a gazdasági munka megjavításának fel­adatairól, az 1987. évi népgazdasági tervről, és az állami költségvetés irányelveiről szólt. A határo­zat megjelenését követően a munkahelyi kollektí­vákban, magánbeszélgetéseken erről, legfőkép­pen a tennivalókról esett a legtöbb szó. Felelős­ségteljes határozatot hozott a Központi Bizottság, olyat, amelynek alapján a tendenciák, a folyama­tok megbízhatóan felvázolhatok, a határozat pon­tosan, világosan megmutatja, hogy a tervezés­ben, a közgazdasági elemzésben és a mindenna­pi munkában mi a legsürgetőbb feladatunk. Őszi szállítási csúcs Gyakran emlegetett kulcsszavunk a szervezés, ezen belül is a hatékonyság, munkaszervezés. Feladatunk, hogy ezt megvalósítsuk, ehhez viszont nem is kell olyan messzire menni, hisz a vállalatoknál, mezőgazdasági üzemeknél most jelentkezik az őszi szállítási csúcs. A héten ülést tartott a me­gyei szállítási bizottság, ahol többek között erről is szó került. A vasúti áruszállítás sajátos vonása az őszi, év végi kam­pányforgalom, melynek jellemzői évről évre számottevően változnak, módosulnak. Ezért szükségszerű a kampány kez­detén a helyzet értékelése, a teendők és a kapacitások számbavétele, az eredményességet leginkább biztosító stra­tégia kidolgozása. Az őszi forgalom része, méghozzá igen fontos része az éves szállítási feladatok sikerének, ily módon az egész évi eredményes gazdasági tevékenységnek is. Az őszi időszak jellemző szállításai mellett gondoskodni kell a fo­Darabáru-fuvarozás a szekszárdi vasútállomáson Látogatás megyénkben Kedves vendég látogatott me­gyénkbe a héten: Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra. Kedden, itt tar­tózkodásának első délelőttjén részt vett, és felszólalt az MSZMP Tolna Me­gyei Bizottságának ülésén, s azonnal reagált az ott el­hangzott hozzászó­lásokra, a tartalmas vitában felmerült kérdésekre, előre­mutató, hasznos ja­vaslatokra. Pontosan és vilá­gosan kirajzolódtak itt azok a feladatok, Vendégünk: Pál Lénárd amelyek megvaló­sítása érdekében minden erőt mobilizálni kell, s kiaknázni a lehetőségeinket. Sok szó esett a vitában a gazdaság teljesítő­képességét meghatározó műszaki fejlesztésről, amely akkor tölti be funkcióját, ha összhangban van a társadalmi, közgaz­dasági tényezőkkel. Egyértelműen kitűnt, hogy a jövőben az eddiginél jobban kell érvényesülnie a teljesítményelvnek; a tehetség, a hoz­záértés kapjon nagyobb rangot, s fejleszteni kell a vállalatok belső mechanizmusát is. Szükség van erre azért, mert a gaz­dasági élet főszereplői a vállalatok, amelyeknek az adott fel­tételek között optimálisan kell gazdálkodni, javítani kell a kö­rülményeken, s támaszkodni a legfőbb erőforrásra: az embe­ri munkára. lyamatosan termelő üzemek, gyárak anyaggal, energiával történő ellátásáról, folyamatos üzemeltetésük biztosításáról. Július elején a MÁV Pécsi Igazgatósága részletesen felmérte a fuvarpiac alakulását, annak várható élénkülését. Úgy ítélték meg, hogy csupán saját erőből nem tudnak ma­radéktalanul megfelelni az őszi forgalmi igényeknek, ezért szervezési intézkedéseik mellett az őszi forgalom megoldását a fuvaroztatókkal való szorosabb együttműködéstől várják, mivel a feladatok elvégzésében közösen érdekeltek. Évek óta hangsúlyozzák, hogy az őszi időszak tehermentesítését csak megfelelő előszállítással és egyenletes szállítással lehet ked­vezően megoldani, mivel így lehetséges az év eleji viszonylag alacsonyabb és az év végi mindenkori magas szállítási igé­nyek közötti különséget csökkenteni. A szezonalitásból ere­dő csúcsok csökkentésére a MÁV vezetése 1986. évben is az előszállítás idejére az l-lll. hónapban meghirdette a 20 száza­lékos tarifacsökkentést a tömegáruk fuvarozásánál azzal a kitétellel, hogy ugyanezen áruknál a IV-ik negyedévben 20 százalékos tarifaemelést alkalmaznak. Bíztak ennek sikeré­ben, ami azonban nem hozta meg a várt eredményt, így az utolsó negyedévre ismét jelentős tömegáru elszállítása ma­radt, ami természetesen befolyásolja az egyéb áruk részére rendelkezésre álló kocsimennyiséget. Tolna megye területén kiemelten rosszul rakodik a Simon- tornyai Bőrgyár, mely ebben az évben október végéig 2 millió 55 ezer forint kocsiálláspénzt fizetett, s el lehet mondani, hogy majd minden kocsiját késedelemmel rakta ki. A jól rakodók között viszont meg kell említeni Dombóváron a Tolna Megyei Gabonaforgalmi Vállalatot, mely a kezelt 1262 kocsija közül csak 4 kocsi kirakásával késett meg. Ugyanezt lehetne elmondani a Vetőmagtermeltető Vállalatról is, mely a kezelt 531 kocsija közül csak 11 kocsit kezelt késetten. A Paksi Konzervgyár december 20-ra tervezi az utolsó berakási na­pot, de addig 7 ezer tonna szovjet és ezer tonna belföldi kon­zerv berakásával kell számolni. A Nagymányoki Brikettüzem ez évi utolsó két hónapi várható feladása 65 ezer tonna, ez 7 ezer tonnával több mint a bázisidőszak teljesítése. Folyama­tosan végzik a cukorrépa elszállítását is. Idén lényegesen ke­vesebb mennyiség termett és azt is elég későn kezdték el fel­szedni a kedvezőtlen talajviszonyok miatt. Az elmúlt időszak esős napjai meggyorsították a folyamatot, így ezen a területen is megindult az erősebb forgalom. A Gemenc Volán is arra törekszik, hogy az optimális szintet tartani tudja. A néhány éve meglévő kapacitás-túlkínálat miatt a vállalat teherfuvarozást végző járműveinek száma csökkent. Igaz, hogy a csökkenő darabszám mellett a na­gyobb teherbírású gépkocsik beszerzésével a rendelkezésre álló kapacitás csak lényegesen kisebb arányban csökkent. Több éve nincs már a Volánnál a korábban gyakran és féle­lemmel emlegetett csúcs. Ez az országosan rendelkezésre álló nagymértékű felesleges kapacitás következménye. Sok bába között... Egyik nagyvállalatunknál munkacsoport alakult a készletgaz­dálkodás javítására. A szakemberekből álló munkaközösség a napokban fejezte be az anyaggazdálkodás külső és belső té­nyezőire kiterjedő vizsgálat első szakaszát. Megállapították, hogy a növekvő készletek elsősorban a magyar gazdaság fogya­tékosságaira vezethetők vissza, ugyanis az alapanyag- és alkat­részgyártók továbbra is monopolhelyzetben vannak. Ennek kö­vetkeztében nem működik szabályosan a piac, a megrendelők kiszolgáltatottak. Nem anyagbeszerzés, hanem hiánygazdálko­dás folyik többek között a kohászati termékek, az építőanyag- és a gépipari áruk elosztásában. Ebből azonban nem az következik, hogy a vállalat nem tehet semmit a készletgazdálkodás javításá­ra. Igaz ugyan, az anyagbeszerzéskor túl hosszúak a szállítási ha­táridők, s menet közben szinte képtelenség a változó igényekhez alakítani a megrendeléseket, de a vállalati tervszerűség és szer- Ivezettség fokozásával számottevően csökkenthetik az anyagbe­szerzés, a készletezés gondjait, egyszerűsíthetik az ügymenetet. A duzzadó vállalati készleteknek ugyanis csak egyik oka a bi­zonytalanság, a túlbiztosítás. A másik oka az, hogy a vállalat nem tudja pontosan felmérni még, milyen munkái lesznek és azokhoz mennyi anyagra lesz szüksége. így aztán a legkényelmesebb megoldást választják, azaz másfélszer, kétszer többet rendelnek, mint amennyit majd felhasználnak. Pontosabb tervezéssel és számolással elkerülhetnék mind a találomra történő megrende­lést, mind a raktárkészlet növekedését. Ebből a helyzetből vonta le a munkacsoport a második követ­keztetését, miszerint a kelleténél több szerv, és személy foglal­kozik a vállalatnál anyagmegrendeléssel, tárolással. Ám a részle­gek féléves, éves anyagigényét alig, vagy egyáltalán nem vizs­gálja felül a központi anyaggazdálkodási osztály. Éspedig azért nem, mert ahogy az egyes részlegeknél, úgy a központi anyag­osztályon sincs kellő érdekeltség az ésszerűbb, a takarékos anyaggazdálkodásra. Az érdekeltség hiánya pedig azt eredmé- •* nyezi, hogy inkább legyen fölös készlet, amelyen időnként külön­böző börzéken, hirdetések útján jelentős veszteséggel kell túlad­niuk, minthogy valamilyen hiányzó anyag miatt esetleg termelés- kiesés álljon elő. A vizsgálócsoport azt is kiderítette, hogy az egyes részlegek, önálló üzemek saját anyag- és alkatrészraktárakkal is rendelkez­nek, amelyekben a pontos nyilvántartás csak jámbor óhaj. Gyak­ran olyan árukat rendelnek meg, amelyből a saját, vagy a vállalati raktárban bőséges készlet áll rendelkezésre, vagyis a vállalati anyaggazdálkodásban sem az oda- sem a visszajelzés nem mű­ködik megbízhatóan. Tehát, ha a vállalatnál túl sokan és szétfor­gácsolva foglalkoznak anyagmegrendeléssel, raktározással, az csak a terület áttekinthetőségét zavarja. Az ismert közmondás módosításával: sok bába között megnő a készlet. ZSIDAY CSABA Magyar-algériai gazdasági tárgyalások Kormánymeghívás alapján november 23-tól 28-ig algériai küldöttség tartózko­dott hazánkban Belkaszem Nabi, az Al­gériai Köztársaság energiaügyi, vegyipa­ri és petrolkémiai minisztere vezetésével. Az algériai miniszter szívélyes, baráti légkörű megbeszélést folytatott Marjai Józseffel, a Minisztertanács elnökhelyet­tesével. Tájékoztatták egymást országaik gazdasági helyzetéről. Eszmecserét foly­tattak a kétoldalú gazdasági együttmű­ködés és a kereskedelmi kapcsolatok alakulásáról, további bővítésének és el­mélyítésének irányairól, egyetértettek az ezzel összefüggő soron levő teendők­ben. Belkaszem Nabi tárgyalt Kapolyi László ipari miniszterrel és a miniszté­rium vezetőivel a két ország közötti ipari együttműködés, a kapcsolatok fejleszté­sének lehetőségeiről. A megbeszélésen mindkét fél kinyilvánította szándékát a meglévő ipari és gazdasági együttműkö­dés erősítésére, s hosszú távon azok ki- szélesítésére. Hangsúlyozták az ipari kooperációk bővítésének, az árucsere művelésének és a harmadik piaci ex­portlehetőségek tanulmányozásának fontosságát. Az ipari kapcsolatok fejlesz­tésében kiemelt jelentőséget tulajdoníta­nak a vegyes vállalatok létesítésének. Megállapították, hogy kölcsönösen elő­nyös lehet a kooperáció fejlesztése a gu­miipar, az energetika, az olaj- és gázipari vezérlés, a telemechanika, az automati­zálás, a vasúti gördülőanyagok gyártása és szállítása, a felvonógyártás és a bio­technológia területén. A további fejlesztés előmozdítására munkacsoportok alakítá­sát határozták el. Az algériai küldöttség pénteken elutazott hazánkból.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents