Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-28 / 280. szám

1986. november 28. Képújság 3 A tudomány, az ipar és a bankok összefogása Hat város, hat innovációs park Az egyik Szekszárd-Paks térségében Káderutánpótlás a Bonyhádi Cipőgyárban- Az ország hat városában, tudomá­nyos körzetében kezdődött meg innová­ciós parkok szervezésének előkészítése- hallottuk a hírt azon a szegedi sajtótájé­koztatón, amelyet a közelmúltban tartott meg az Ipari Minisztérium és a Biotechni­ka Rt. A továbbiakban elmondották: Szege­den még 1984-ben alakult meg a Bio­technika Részvénytársaság, amely alap­ját képezheti az innovációs park kifejlő­désének. Debrecenben az idén, október 31-én írtak alá keretmegállapodást gaz­dasági társaság létrehozásáról, Buda­pesten a közeljövőben várható ilyen for­dulat. Később Veszprémben, Borsod­ban, illetve Szekszárd-Paks térségében is követik majd a példájukat. Az újságolvasó kissé bajban van már az elnevezéssel, hiszen a hasonló jelle­gű, külföldről számrazó híradásokban ta­lálkozott már ipari park, tudományos (technológiai) park, novum park stb. fo­galommal is. Ám könnyű elkerülni a foga­lomzavart, ha megállapodunk abban, hogy az ipari parkon többnyire olyan elő- közművesített, infrastruktúra hálózattal (víz- és gázvezeték, villany- és telefonhá­lózat, stb.) ellátott területet értünk, ame­lyeket - a megyék iparosítása során- gyakran kialakítottak a városok hatá­rain, hogy odacsalogassák a gyár- vagy telephely építésére vállalkozó vállalato­kat. A húzó iparágakban Az innovációs park minőségileg más, több ennél. Előzményei külföldre nyúl­nak vissza, hiszen az USA-ban, Nyugat- Európában és Japánban már az elmúlt 5-15 évben létrejöttek ilyen társulások, technológiai park stb. néven. A legis­mertebb példája ennek az amerikai, kali- fornai Szilícium-völgy, ahol azUSAelekt- roniakai iparát alapozták meg. Bár minden bizonnyal nálunk is külön­bözőek lesznek az elnevezések, a lényeg ugyanaz: e parkok létrehívásában a tu­domány, a felsőoktatás, az ipar, a fejlesz­tési célokra szakosodott kereskedelmi (innovációs) bankok kötnek egymással szövetséget. Ezért csak olyan ipari köz­pontokban alakulhatnak ki ilyen intézmé­nyek, amelyek egyetemi városok is egy­ben, ahol különböző kutató intézetek ta­lálhatók. (Magától értetődik, e parkok munkájában az MTA regionális központ­jai is részt vesznek.) Szegeden például az MTA Biológiai Központja, s a József Attila Tudományegyetem, Debrecenben az MTA Atommagkutató Intézete s a Kos­suth Lajos Tudományegyetem, a fővá­rosban a Budapesti Műszaki Egyetem, Veszprémben a Vegyipari Egyetem és több kutató intézet, Szekszárd-Pakson pedig mindenekelőtt a Paksi Atomerőmű nemzetközileg is ismert tudományos és szakemberbázisára építik a munkájukat. További sajátosság, hogy elsősorban az úgynevezett húzó iparágakban (elektronika, mikroelektronika, számítás- technika, biotechnológia, gyártás-auto­matizálás, méréstechnika, gyógyszer- il­letve vegyipar, anyagtudományok stb.) törekszenek gyors fejlesztésre. A cél az, hogy olyan találmányokkal, szabadal­makkal és más szellemi termékekkel je­lenjenek meg, amelyeket szívesen fogad a hazai és a világpiac egyaránt. Az alap­vető célok közé tartozik az is, hogy a csúcstechnológia színvonalát megköze­lítő termékeket a megszokott időnél jóval előbb gyártsa az ipar, hiszen csak így le­het az átlagosnál nagyobb nyereséget elérni. Állami támogatással Szocialista államunknak már azért is ragaszkodnia kell a sikert ígérő kutatási­fejlesztési programókhoz, mert e parkok megalapítása, tevékenységük kibonta­koztatása állami támogatást is igényel. A Szegedi Biotechnika Rt. például azért tud biotechnológiai ipari nagylaboratóriumot építeni 200 milliós beruházással, mert maga mögött tudhatja az Ipari Miniszté­rium, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság anyagi segítségét. A támogatás sajátos formája, hogy a különböző bankok - Állami Fejlesztési Bank, Technová Bank BT, Innofinance k Pénzintézet stb. - az innovációs társulá­sok tagszervezeteként, számottevő ösz- szegekkel „szállnak” be e vállalkozások­ba. Sokat nyom a latban a helyi erők mozgósítása is, a debreceni társulás vál­lalatai - Magyar Gördülőcsapágy Művek, a Medicor, a Biogal Gyógyszergyár és a Tungsram hajdúböszörményi gyára is kisebb-nagyobb alaptőkével vesz részt a vállalkozásban. Az állami támogatás jele az is, hogy - az Ipari Minisztérium kezdeményzésére - a közelmúltban megalapították az inno­vációs parkokat koordináló tanácsot. E bizottság - amely az Iparpolitikai Tanács szakmai testületének tekinthető - tagjai között található több minisztériumunk magas beosztású vezetője, számos egyetemünk rektora, fejlesztési bankunk és kutató intézetünk igazgatója, továbbá más személyiségek. A koordináló tanács a jelen időszakban mindenekelőtt az in­novációs parkok megalapítását előké­szítő munkákban fejt ki tevékenységet. Vállalatszerű gazdálkodás Mindenki azt várja az innovációs par­koktól, hogy - az alapozást követően, vagyis néhány év elteltével - önfenntar­tóvá váljanak. Vagyis bármi legyen is a nevük, vállalatszerű gazdálkodást foly­tassanak, amelyben a nyereség válik a legfőbb értékmutatóvá. „Nemcsak” a népgazdasági érdekek kívánják így, hi­szen e parkok működését segítő pénzin­tézetek, a saját tőkéjükkel társuló ipar- vállalatok csak akkor boldogulhatnak, ha a befektetésük megtérül. A még 1984 őszén alapított szegedi Biotechnika Rt. példája azt igazolja, hogy ez a cél néhány „türelmi év” után valóban megközelíthető, illetve elérhető. A szege­diek felfigyeltek például arra, hogy szinte minden kórházban más típusú edénye­ket használnak az orvosok vérvételre, vizeletvizsgálatra és más hasonló, diag­nosztikai célra. Műanyagból készült, egységes, szabványosított edénycsalá­dot alkottak meg, amelyet ugyancsak ti­pizált kis konténerben tárolnak. Az Egészségügyi Minisztérium örömmel üd­vözölte a kezdeményezést, egy mű­anyag-feldolgozó szövetkezet pedig ha­marosan megkezdi a sorozatgyártást, amely várhatóan jól jövedelmez majd a Biotechnika Rt-nek A Biotechnika Rt. egyébként csak sze­rény kitérőnek tekinti az edénycsalád megalkotását, amely - amint a sajtótájé­koztatójukon elmondották - megalapoz­za az anyagi biztonságukat, s lehetővé teszi számukra, hogy biotechnológiai té­májú kutatásokra, fejlesztésekre össz­pontosítsák az erőfeszítéseiket. Arra szá­mítanak ugyanis, hogy később majd e kutatások eredményeiből, illetve gyors ipari alkalmazásából származik a fő jöve­delmi forrásuk. Nem termel, hanem közvetít Az innovációs parkok szakértői alá­húzzák: helyesen tették a szegediek, hogy nem vállalkoztak a már említett edénycsalád gyártására, hiszen az ezzel járó teendők - anyagbeszerzés, a terme­lés megszervezése, értékesítés, stb. - el­vonta volna a figyelmüket a kutatási-fej­lesztési munkákról. A vállalatszerű gaz­dálkodás nem egyenlő azzal, hogy e par­kok termelő vállalattá váljanak, sokkal hasznosabb, ha közvetítő szerepet ját­szanak a tudomány és az ipar között. A Biotechnika Rt-nek egyébként már Tatabányán és Budapesten is van egy részlegük. Húsz főfoglalkozású, szak­képzett, saját kutatót foglalkoztatnak, nem beszélve a velük szerződött külső kutató-fejlesztő bázisokról. Mintegy 40, a biotechnika tárgykörébe tartozó kutatási témán dolgoznak, s már a külföldi partnerek érdeklődését is fel­keltették. Tudományos igényességű szakmai együttműködési ajánlatot kap­tak tőlük. A társulás életében új szakaszt nyit majd a biotechnológiai ipari nagylabora­tórium, amely várhatóan 1988-ban ké­szül el. • MAGYAR LÁSZLÓ A Bonyhádi Cipőgyár pártvezetősége legutóbb ez év tavaszán éjlékelte átfo­góan a párt káderpolitikai elveinek meg­valósulását, pontosabban annak helyi tapasztalatait. A gyári pártszervezet ve­zetősége kidolgozta azt a feladattervet, amely ezzel kapcsolatos és azt a közeli napokban tárgyalja meg a vezető tesület. Az említett elvek gyakorlati eredményei­ről és a további teendőkről Kretzer Já- nosné, a gyár pártvezetőségének titkára tájékoztatott bennünket. Az elmúlt öt esztendőt tekintve felül­vizsgálták a káderhatáskörbe tartozó munkaköröket amely mintegy hatvanra tehető. A vezetők körében megfelelőnek mondható a nők aránya, amely megha­ladja a 45 százalékot. Ha a korátlagot vesszük figyelembe, megállapítható, hogy a vezetők 30 évnél idősebbek. A ve­zetők több mint fele 30 illetve 40 év közöt­ti, 42 százaléka 41-50 év közötti, amely nem mondható rossz aránynak. Ennek ellenére érthető, hogy a gyári pártveze­tés úgy tartja, a továbbiakban nagyobb gondot kell fordítani a fiatal szakemberek vezetővé történő felkészítésére, nevelé­sére. Elhatározott céljuk, hogy a továb­biakban nagyobb figyelmet kell fordítani a felsőfokú szakemberek megtartására. Ezen túlmenően pályázatok kiírásával, a gyárban dolgozó szakemberek képzésé­vel kell biztosítani a megfelelő számú felsőfokú szakember-gárdát. Ez annál is inkább fontos, mert több mint tíz vezető­nek az előírtnál jelenleg alacsonyabb a képzettsége. Többségük viszont nagy gyakorlati tapasztalattal végzi munkáját. A vezetői készség javítása érdekében a helyileg szervezett vezetőképzésen hú­szán vettek részt. A vállalat is részese a Salamander-kooperációnak, így érthető, hogy az utóbbi években mind jobban előtérbe került a nyelvismeret. Ennek ér­dekében a középvezetők részére helyi szervezésben nyelvtanfolyamot bonyolí­tottak le. A gazdasági feladatok kobb el­látása érdekében nagy figyelmet fordíta­nak a káderképzésre, illetve -továbbkép­zésre. Az elmúlt öt évben szakembereik több mint Ötven alkalommal vettek részt szakirányú továbbképzésben. Tegnap délelőtt a Szekszárdi Húsipari Vállalatnál közel száz kistermelő valamint az őket képviselő szakemberek Hart­mann Lajos igazgatótól első kézből érte­sültek a vállalat munkájáról, a jövő esz­tendő tervfeladatairól, arról, hogy mit vár tőlük a húsipar.- Az 1984-es esztendő volt az ország­ban az, amikor a sertésztenyésztés vala­Kretzer Jánosné, a pártvezetőség titkára A megfelelő utánpótlás biztosítása ér­dekében a felsőfokú végzettségűeket te­kintve segítséget vártak a helyi középis­koláktól, ám az ott végzettek közül egyet­mint a vágóállat-kapacitás a csúcson volt, majd ezt ismert okok miatt egyfajta visszaesés követte. Mára ismét ott tar­tunk, hogy Dánia után, Hollandiával azo­nos szinten ismét az élcsoportba tarto­zunk - mondta Hartmann Lajos. Elmondta a kistermelőknek azt is, hogy 1984. és 1985. években a húsipari válla­latok közül a szekszárdi volt az, amelyik len fiatal sem szimpatizált azzal, hogy ta­nulmányai folytatása érdekében ösztön­díjas szerződést kössön a cipőgyárral, így a belső lehetőséggel élve a gyári szakemberek továbbtanulását támogat­ták jelentősen. Az elmúlt években öten végezték el az egyetemet illetve különbö­ző főiskolákat. A fiatal szakemberek megtartása illet­ve megfelelő beilleszkedése érdekében fokozott figyelmet fordítanak a pályakez­dő fiatalokra. Az egyetemet illetve főisko­lát végzettek számára biztosítják a fél­éves gyakorlati lehetőséget, rendszere­sen megrendezik a pályakezdők fóru­mát. Ezeken az eszmecseréken a fiatalok őszintén és reálisan vetik fel gondjaikat, elképzeléseiket. Az MSZMP Központi Bizottsága ez év márciusában erősítette meg a párt ká­derpolitikájának alapelveit és hozott ha­tározatot a kádermunka továbbfejleszté­sére. Ennek szellemében a Bonyhádi Ci­pőgyár pártszervezete is kidolgozta fel­adatait. a legtöbb devizabevételt produkálta az országban, ám az idei év már nem ilyen kedvező, mivel a főváros ellátásában jelentős szerep jut Szekszárdnak is. Si­kernek könyvelhető el az is, hogy az álla­mi húsipar nem tudna már megélni Szek- szárd nélkül. Szekszárd, volumenét te­kintve a szegedi szalámigyárhoz hasonló kalibert képvisel mára. Szólt a jövő évben felépülő hűtőrendszerről, amely jelentő­sen csökkenti majd az eddigi tárolási költségeket, mivel az ország különböző pontján 13 helyen bértárolásos formá­ban voltak szekszárdi termékek. Elmondta, hogy a húsipar a kisterme­lők nélkül - akika termelés 50 százalékát biztosítják - nem élne meg. Beszélt nyíl­tan azokról a „piaci pletykákról” is, mi­szerint nem vásárolják fel időben a ser­tést, hogy az túlsúlyos legyen... Minden felkínált sertésre vevők vagyunk! - hang­súlyozta. Örömmel tapasztalható, hogy nő a megyében a sertésállomány. Kohaj- da Ferenc termelési igazgató arról be­szélt, hogy a mennyiség mellett most a minőség jut igazi szerephez. A további biztos értékesítésnek a jövője ebben ta­lálható. A magasabb minőségi kategóriá­jú vágóállatok termelését szorgalmazza a húsipar, amit jövőre 150-200 kitűnő te­nyészkan illetve 4500-5000 vemhes ko­ca kihelyezésével kívánnak támogatni. A tájékoztató résztvevői ezután megte­kintették Közép-Európa jelenleg legkor­szerűbb sertésvágósorát a vállalatnál, melyet holland, dán és francia gépekkel szereltek fel. A látogatás után kóstolóval egybekötött termékbemutatót is tartot­tak.- szs-ka ­Közel százan jutottak megnyugtató információk birtokába a húsipar tá­jékoztatóján Kistermelők, kontra húsipar Útmutató ismeretközlés az előrelépés jegyében Egy kitűnő tájékoztató margójára A Bonyhádi Cipőgyár tüzödéje

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents