Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-28 / 280. szám

4 NÉPÚJSÁG 1986. november 28. SZAKSZERVEZETI ÉLET Hírek Az Egészségügyi Dolgozók Szakszer­vezete Tolna Megyei Bizottsága ülésén az üzemegészségügy helyzetét, az' üzemegészségügyben dolgozók élet- és munkakörülményeit, valamint az egész­ségügyi dolgozók üzemegészségügyi el­látását tárgyalták meg. A megyei bizott­ság tagjai tájékoztatót hallgattak meg a x bölcsődei gondozónők élet- és munka- körülményeiről. Mindkét téma - aktuali­tását és fontosságát tekintve - élénk vitát váltott ki. « A Palota Bőrdíszmű gazdasági vezeté­se és szakszervezeti bizottsága nyugdí- jastalálkozót szervezett a volt dolgozók részére. A rendezvényen több mint száz nyugdíjas vett részt. A szakszervezeti tit­kár köszöntője után az igazgató tájékoz­tatta a megjelenteket a gyáregység mun­kájáról, terveiről, eredményeiről. Ezt kö­vetően üzemlátogatásra került sor, majd ajándékkal és megvendégeléssel ked­veskedtek a volt munkatársaknak. >K A Tolna Megyei Sütőipari Vállalat szakszervezeti bizottsága ülést tartott, amelyen a vállalat vezetője ismertette az 1987. évi gazdasági tervet. Ezután az alapszervezet vezető-irányító munkájá­nak értékelésére került sor. A továbbiak­ban meghallgatták az SZVB-elnök jelen­tését a gazdasági munka ellenőrzésének tapasztalatairól, majd megvitatták az alapszervezet 1987. évi költségvetését. w Az SZMT közgazdasági és területpoli­tikai munkabizottsága kibővített ülést tar­tott, amelyen vállalati vezetők és az ipar­ági szakszervezetek megyei titkárai is részt vettek. Az ülésen megvitatták az 1986. évi gazdasági eredményeket, a jö­vő évi elképzeléseket, a gazdálkodás feltételrendszerét. Áttekintették a szak­szervezetek termelést, gazdálkodást se­gítő tevékenységét a megváltozott gaz­dálkodási feltételek között. A Simontornyai Bőrgyár szakszerve­zeti bizottsága megtárgyalta az 1987. évi specifikus rendelésállomány várható alakulását. Megállapították, hogy az 1987. évi rendelésállmány várhatóan megfelelően alakul. A vevők az augusztu­si cipőbörzén és a BNV-_n megfelelő ér­deklődést tanúsítottak a termékek iránt. A továbbiakban tájékoztató hangzott el a vállalati gazdálkodás 1986.1-III. negyed­éves‘eredményeiről és a bérszínvonal alakulásáról. » A dombóvári szakmaközi bizottság so­ron következő ülésén a városi posta igazgatója adott tájékoztatást a telefon­szolgáltatás és hírlapforgalom jelenlegi helyzetéről és a távlati tervekről. Ezt kö­vetően a bizottság tagjai mint reszortfele­lősök számoltak be ez évi munkájukról, további terveikről. * A Közalkalmazottak Szakszervezete megyei titkársága áttekintette ülésén az 1985. évi választói értekezleten elhang­zott észrevételekre, javaslatokra tett in­tézkedéseket. E napirend keretében ad­tak tájékoztatást a megyei tanács, a tár­sadalombiztosítási igazgatóság és a BM polgári alkalmazottak alapszervezetének szb-titkárai saját területük tapasztalatai­ról. Ezt követően a munkakollektíva-moz- galom helyzetét és továbbfejlesztésének lehetőségeit vitatták meg, majd a megyei titkárság 1987. évi költségvetésének megtárgyalására és jóváhagyására ke­rült sor. Hőszabályzót szerelnek a kommunista műszakban gyár vezetői, majd vendégül.látják őket és ajándékokkal kedveskednek nekik. 1986-ban á nyugdíjas-albizottság javas­latára az arra rászorulókat 500-1500 forint szociális segélyben is részesítet­ték. Ezenkívül két nyugdíjas kivételes nyugellátásban részesült, 11 fő kapott üdülőjegyet. KÂNTÀS JÓZSEF Horgászverseny Dunaföldváron A Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezetének Tolna me­gyei titkársága az idén ismét Dunaföldvá­ron rendezte meg hagyományos megyei horgászversenyét. A kedvezőtlen vízállás ellenére a halak „étvágya” közepes volt. A horgászok többsége boldogan „cipelhette” zsák­mányát a mérlegelőkhöz. A nehéz pálya ellenére szinte mindenki fogott halat, igaz ebből igazi halászlét nem lehetett volna főzni. Első alkalommal a megyében levő szakmai ágazatok is meghívást kaptak s egy-egy csoportot indíthattak a verse­nyen. A szakmák közötti versenyt a Me- dosz, illetve az Édosz csapata előtt a kihí­vó HVDSZ-együttes nyerte meg. Az egyéni versenyben Kollár Ferenc, a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat dolgozója a mezőnyből kimagasló ered­ménnyel végzett az első helyen. A máso­dik, illetve a harmadik helyen Várszegi Ferenc, a Paksi Építőipari Szövetkezet és Rajnai Ferenc, a Szekszárdi Városgaz­dálkodási Vállalat versenyzője osztozott. Csapatversenyben a Paksi Építőipari Szövetkezet csapata végzett az első he­lyen, a Szekszárdi Városgazdálkodási és a Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgo­zó Vállalat csapata előtt. A jól szerepelt versenyzők értékes horgászeszközöket kaptak jutalmul. KÁLLAI ISTVÁN A műszergyári nyugdíjasok támogatására Kommunista műszak A gyár gazdasági vezetői, a politikai és társadalmi szervek vezető testületéi felhí­vására a gyár dolgozói, szocialista és munkabrigádok kommunista műszakot tartottak novemberben. Az önkéntes tár­sadalmi munkaórák nyomán képződött munkabért a gyár nyudíjasainak támo­gatására fordítják. A kommunista műsza­kokat mindenütt produktív - termelő - te­rületen végezték, ezzel egyben hozzájá­rultak az 1986. évi feladatok végrehajtá­sához. A nyugdíjasok képviseletét a gyárban a szakszervezet mellett működő albizottság látja el, közösen a Vöröske­reszttel. A tőlük kapott tájékoztatóból megtudtuk, hogy a gyárnak jelenleg 156 nyugdíjasa van, a legnagyobb gondot szétszórtságuk okozza. A nyugdíjasok részére évente találkozót szerveznek, melyet 1986-ban is megtartottak. Ezek a találkozók egyben lehetőséget adnak,- hogy felméréseket végezzenek a nyugdí­jasok szociálpolitikai helyzetét illetően. (Kik a betegek, kik maradtak egyedül stb.) A találkozón megjelenteket minden alkalommal részletesen tájékoztatják a gyár életéről, munkájáról, gondjairól a Megjelent Munkásrészvétel a vállalati felügyelő tanácsban. (Intézményesített osztály­harc az NSZK-ban) A munkásmozgalmi és szakszervezet-történeti szempontból forrásmunka-jellegű tanulmánykötet szerzői bemutatják, milyen történelmi körülmények között, hogyan alakult ki és miként funkcionált az NSZK-ban a munkásoknak az üzemi, vállalati igazgatásban való részvételi joga. Bemutatják ho­gyan működik az érdekképviseleti rendszer. A könyvben leírtak tanulságokkal szolgálnak a ma­gyar érdekképviseleti rendszer továbbfejlesztésé­hez is. Az érvényben lévő munkavédelemmel kapcsolatos szabványok,, rendelkezé­sek jegyzéke A munkavédelemmel kapcsolatos rendelkezé­sek elmúlt évben felgyorsult szerkezeti átalakulása még tart. Mint ismeretes, az óvórendszabályok fo­kozatosan megszűntek, illetve megszűnnek. Az ott szabályozott rendelkezések módosított formában a vonatkozó szabályokba kerültek át. A kiadvány is­merteti a biztonsági rendelkezéseket, utasításokat és egyéb jogszabályokat. Tűzvédelmi szakvizsgaanyag a tűzol- tó-vízforrások időszakos vizsgálatát végzők részére A kiadvány tartalmazza a szakvizsgához szüksé­ges ismeretanyagot, ezen belül: az oltóvíz biztosítá­sának szabályait, a tűzoltóvíz-források jelölését, a tűzcsapok felülvizsgálására és karbantartására vo­natkozó előírásokat. A könyv segítséget nyújt a tűz­védelmi szakvizsgára kötelezetteknek a felkészü­léshez. Ifjúsági tagozatok a MEDOSZ területén A szakszervezeti mozgalom mindig nagy gondot fordított a fiatalok érdekvé­delmének, érdekképviseletének ellátá­sára. Ez a törekvése a nehezebbé váló gazdasági helyeztben egyre inkább erő­södött, abból a kölcsönös érdekből kiin­dulva, hogy az ifjúságnak és a szakszer­vezetnek egyaránt fontos, hogy mindjob­ban megtalálják a helyüket a fiatalok a szakszervezeti mozgalomban. E célból foglalkozott az elmúlt időszakban az ifjú­sági munka továbbfejlesztésével a SZOT plénuma, majd a MEDOSZ központi ve­zetősége is és határozta meg a további feladatokat. A MEDOSZ Tolna Megyei Bizottsága irányítása alá 26 alapszervezet tartozik 8655 fővel. A fiatalok - 30 éven aluliak - száma 2455, ez a tagságunk 28,4%-a. Az ágazati szakszervezet határozatának megfelelően a megye két mezőgazdasá­gi kombinátjában, három állami gazda­ságában és egy erdőgazdaságában vált egyértelműen feladatunkká á vállalati ifjúsági tagozatok létrehozása. További kilenc alapszervezetünkben - ahol a 30 éven aluli fiatalok száma 20 és 100 fő kö­zött van - a fiatalok egyszer összehívott ifjúsági ülésének döntésétől tette függő­vé a határozat az ifjúsági tagozat létreho­zását és működtetését. Megyei bizottságunk minden lehetsé­ges fórumot (titkári értekezlet, szakszer­vezeti bizottsági ülés, területi munka stb.) felhasznált arra, hogy a határozatot meg­ismertesse és elfogadtassa az alapszer­vezeti tisztségviselőkkel, szakszervezeti titkárokkal. Esetenként értetlenséggel, fenntartással fogadták még tisztségvise­lőink is a határozatban leírtakat, hasonló reagálással magukhál a fiataloknál is ta­lálkoztunk. A határozat végrehajtása az alapszer­vezeteinkben október hónapban indult be, a kerületekben és önelszámoló egy­ségekben, ahol az alapos előkészítő munkát követően ifjúsági üléseken került sor az ifjúsági megbízottak, munkahelyi ifjúsági tagozatok vezetőinek megválasz­tására. A fiatalok képviselőinek kiválasz­tását jelölő bizottság végezte, amelyben helyet kapott az illetékes KlSZ-alapsze- vezet képviselője is. A munkahelyi ifjúsá­gi ülésekre minden 30 éven aluli fiatal meghívást kapott, függetlenül attól, hogy tagja-e a szakszervezetnek, mert az ifjú­sági tagozatok munkájában való részvé­telt biztosítani kívánjuk ezen fiatalok ré­szére is. Az alakuló, illetve választó üléseken a fiatalok megfelelő számban részt vettek, határozatképesség hiánya miatt nem kellett ülést elhalasztani. A résztvevők aktivitása azonban - saj­nos - megítélésünk szerint a vártnál gyengébb volt. Esetenként az általunk el­mondottakat sem kérdés, sem megjegy­zés, sem vita nem követte. Azokban az alapszervezetekben ahol a fiataloknak választási lehetőségük volt az ifjúsági tagozat létrehozása tekinteté­ben, a kilenc közül mindössze két helyen foglaltak állást a tagozatok működtetése mellett. Ezekben a napokban van folya­matban az 5-11 fős vállalati ifjúsági tago­zat vezetőségeinek létrehozása, amelyek saját soraikból választják meg a tagozat elnökét, aki mint testületi tag, illetve ál­landó meghívott képviseli majd a fiatalo­kat a szakszervezeti bizottsági üléseken, rendezvényeken. ' December 15-ig kerül sor a megyei bi­zottságunk mellett működő megyei ifjú­sági tanács létrehozására 5 fővel, amely az alapszervezetekben megválasztott if­júsági tagozatvezetőkből alakul meg. Az újonnan megalakított ifjúsági tago­zatok és tanácsok önálló, de nem függet­len szervezeti formák, ugyanis munkáju­kat az illetékes szakszervezeti szerv irá­nyításával végzik, saját munkaterv alap­ján. A következő időszakban alapszerve­zeteink és megyei bizottságunk testületi ülésen fogja megtárgyalni, hogy saját ha­táskörükből milyen joghatáskörőket fog leadni az ifjúsági tagozatoknak és taná­csoknak. Jól tudjuk, hogy a szervezeti keretek megalakítása önmagában nem elégséges. Az elkövetkező időszak feladata, hogy a szervezeti kereteket tartalommal tölt­sük meg, mely folyamatatos, tervszerű munkát kíván minden szinten a szakszer­vezeti testületektől és tisztségviselőktől. Természetesen az erőfeszítéseink csak akkor járnak majd sikerrel, hogy ha a fiatalok maguk is aktív részesei lesznek a célkitűzések megvalósításának. HOPP JÁNOS a MEDOSZ-mb munkatársa A szakszervezet segíti a megújulást A Láng Gépgyár és ezen belül a dombóvári gyáregység is nehéz éveket élt át az elmúlt időszakban. A kibontakozás keresésében a szakszervezet is próbált a ma­ga eszközeivel segíteni. A gyáregységi szakszervezet vezetősége mindig is bizakodó volt, mert maga mögött tudhatta a dolgozók túlnyomó többségét, és amit tett és tesz az egész kol­lektíva jövőjét befolyásolja. A választások után, a részben kicserélődött ÜSZB és bizalmitestület töretlenül folytatta munkáját, még akkor is, amikor pesszimista hangulat kapott szárnyra a gyár jövőjét elletően. Év elején az új, öt évre szóló kollektív szerződés, a munkaverseny, a törzsgárda- szabályzat vitája a dolgozók széles rétege előtt zajlott. A dolgozók véleményét, se­gítő javaslatait a bizalmiak és aktivisták összegyűjtötték és testületi üléseken már ezek ismeretében alkothattak véleményt és dönthettek. Hogy mennyire nemcsak bólogató jóváhagyás volt a jellemző a szakszervezet­re, íme néhány példa: » A kollektív szerződés tervezetében a vállalatvezetés az új belépő, első munka­helyes fiatalok részére jelentősen megemelte az adható bér alsó határát. Ennek, ilyen formában való elfogadása Dombóváron bérfeszültséget okozott volna, mert a már 1 -2 éve nálunk dolgozó fiatalok bére alacsonyabb lett volna az újonnan be­lépő fiatalokénál. Ezt észrevételezte a testület, a gazdasági vezetés intézkedett és feloldotta a bérfeszültséget. Év elején a terv tárgyalása során vitát váltott ki az, hogy a gyáregység jelentős rendelésállomány-hiánnyal küzködött, de a teljesítendő tervet jelentősen meg­emelték az előző évhez viszonyítva. A testületi ülésen sürgető intézkedést kért a szakszervezet a rendeléshiány sürgős pótlására vagy a tervszám reális csökken­tésére, mert így irreális lett volna az elvárás a dombóvári kollektívától. A jóléti terv tárgyalásán a szakszervezet ragaszkodott ahhoz, hogy a nehéz gazdasági helyzet ellenére is a vállalat az alapvető szociális ellátásra az anyagia­kat biztosítsa, illetve gondoskodjon a megfelelő szinten tartásról. A szakszervezet kiállása a dolgozók érdekében megfelelő alapokra épült, mert a kollektíva tenniakarásában még soha nem csalódott. A gyáregység és a vállalat első féléves tervét sikeresen teljesítette, és ezzel tovább haladt előre a ki­bontakozás útján. Ennek a kedvező folyamatnak most már határozott irányt szab a vállalat élére kinevezett miniszteri biztos személye is. A várható szervezeti változás, a leányvál­lalattá történő átalakulás, és ezzel együtt a megnövekvő önállóság még nagyobb felelősséget ró a szakszervezetre is. Sajnos a felsőbb szervek döntése kissé elhúzódik, és ez némi elbizonytalano­dást vált ki a dolgozók körében. Az ÜSZB és a bizalmiak bíznak a központi szervek gyors és kedvező döntésében, és ennek tudatában próbálják meggyőzni az em­bereket, - maradjanak, mert van és lesz jövője a gyárnak. A szakszervezet nap­jaink legnagyobb feladatának tekinti a mozgósítást az éves terv maradéktalan tel­jesítésére, a munkaidő hatékony kihasználására, a költségek csökkentésére. A dolgozók érdekvédelme sem szorul háttérbe, az élet- és munkakörülmények ja­vítása, a rászorulók segélyezése, az üdülési lehetőségek bővítése állandóan na­pirenden van. Az évente kétszer megrendezett kommunista műszak bevételéből rendszere­sen segítik a nyugdíjasokat, és javítják a szociális körülményeket, pl. hűtőgép vá­sárlásával vagy a lakásépítést és -vásárlást támogatják kölcsönnel. OSZLÁNCZI JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents