Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-27 / 279. szám

1986. november 27 I^TOLNaN _ 2 NÉPÚJSÁG Ifjúsági szervezetek tanácskozásai A CIMEA VII. közgyűlését a magyar kormány nevében Csehák Judit miniszterel­nök-helyettes köszöntötte. (Telefotó) A nicaraguai küldött beszél a Tungsramban Megkezdődött a Gyermek- és Ifjúsági Mozgalmak Nemzetközi Bizottsága (Cl- MEA) VII. közgyűlése is szerdán Buda­pesten, a KISZ KB székházában. A Demokratikus Ifjúsági Világszövet­ség szakosított gyermekszervezetének közgyűlését Jean-Baptist Dzanque, a Cl- MEA elnöke nyitotta meg. Ezt követően Csehák Judit, a Minisztertanács elnök- helyettese üdvözölte a magyar kormány nevében a tanácskozás résztvevőit. A DÍVSZ XII. közgyűlése szerdán Bu­dapesten regionális tanácskozásokkal folytatta munkáját. A világ különböző ré­szeiről érkezett küldöttek megvitatják a közel-keleti, a latin-amerikai és a karib- tengeri, az afrikai, az ázsiai és az óceá­niai, illetve az európai és az észak-ameri­kai térségben élő fiatalok sajátos problé­máit. Az öt csoportban rendezett eszme­cserék eredményeként - és a közgyűlést előkészítő, idén megtartott regionális ta­lálkozók dokumentumai alapján - kidol­gozzák a DÍVSZ legfelső fórumának a kü­lönböző térségekre vonatkozó határo­zattervezeteit. Ezeket a dokumentumokat a közgyűlés záró, plenáris ülése elé ter­jesztik majd. A tanácskozások résztvevői egy-egy nemzet ifjúságához szóló üze­neteket is megfogalmaznak, amelyben szolidaritásukat fejezik ki a népük felsza­badításáért, a társadalmi haladásért küzdő fiatalokat. A DÍVSZ küldöttgyűlé­sének külföldi küldöttei hat városban és a budapesti Tungsram Gyárban szolida­ritási gyűlést tartottak. Mai kommentárunk Egy bankszámla titka Ha fő műsoridőben valamennyi nagy amerikai televíziós hálózat eltér kiadott mű­sorától, az már jelent valamit. Pontosan ez történt a mostani hét elején, amikor beje­lentették, hogy az iráni fegyverszállítások botrányának újabb, nem akármilyen állo­másaként látványosan megvált tisztségétől John Poindexter tengernagy, a nemzet- biztonsági főtanácsadó. Egy ilyen nagy fontosságú poszton bekövetkezett változás önmagában is olyan figyelmet kelt, amely messze túlnő az Egyesült Államok határain. Nem csoda, hogy a mostani sajátos körülmények miatt a Poindexter-ügy rivaldafénye a szokásosnál is élesebb. A botrány lényege közismert: a kormányzat nagy bánatára kipattant, hogy az Egyesült Államok izraeli közvetítéssel fegyvert ad el Iránnak, és a pénzt a teheráni megbízottak egy titokzatos svájci bankszámlára fizetik be. Miután a kínos ügytől maga Shultz külügyminiszter is elhatárolta magát, sőt, állítólag lemondással fenye­getőzött, világossá vált, hogy a felelősöket ezúttal nem elsősorban a külügyminisz­tériumban, hanem főleg a Nemzetbiztonsági Tanácsban kell keresni. A kongresszus meglehetősen allergiás az ellenőrzése nélkül végrehajtott titkos akciókra, így és ezért tört ki a skandalum, amelynek füzénél természetesen szemé­lyek és csoportok a maguk belpolitikai pecsenyéjét is megsütik. A Fehér Ház igye­kezett az amerikai történelem más viszonylatában jól ismert „magányos tettes” gyakorlatához folyamodni, mondván, a történtekért egyedül a Nemzetbiztonsági Tanács egyik osztályvezetője, bizonyos North alezredes a felelős. Ezt az állítást - joggal - a kongresszusi körökben tragikomikusnak tartották. Ilyen szövevényes, nyilvánvalóan felső szintű döntést igénylő ügyben, vélte például a képviselőház új elnöke, egyszerűen nem dönthet egyedül egy alezredes. így igaz - és nemcsak ez igaz. Hanem az az újabb bombaként most robbant le­leplezés is, amely szerint a titokzatos bankszámláról (vagyis abból az összegből, amit az Iránnak juttatott fegyverekért kaptak) megintcsak a legnagyobb titokban, a nicaraguai kontrákat támogatták. Ráadásul akkor, amikor még szigorú törvényho­zási tilalom volt ilyen támogatásra. Amerikában divatos kifejezés a „hitelességi szakadék". Ez azt jelenti, hogy befo­lyásos körökben megkérdőjelezik a vezetéa igazmondását. Legutóbb ilyen mére­tekben a Watergate-ügy kapcsán szerepelt ez a kifejezés az amerikai - és immár nemcsak az amerikai sajtóban... HARMAT ENDRE Franciák Testvérpártunk Csillagvárosban küldötte Folytatódik a csúcstalálkozó Bemutatkozó látogatás Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Sarlós István, az Országgyűlés elnöke bemutatkozó lá­togatáson fogadta Venelin Todorov Ko- cevet, a Bolgár Népköztársaság magyar- országi nagykövetét. Több mint száz kínai teoretikus, szakértő és politikus szimpózium ke­retében vitatta meg Pekingben a készülő kínai politikai reform elméleti kérdéseit. Mint ismeretes, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsá­ga legutóbbi ülésén határozatban mondta ki, hogy meg kell kezdeni Kí­nában egy strukturális politikai re­form bevezetésének előkészítését. A pekingi szimpóziumon a résztve­vők mindenekelőtt azt vitatták meg, hogy mi az összefüggés a Kínában immár évek óta folyamatban lévő gazdasági reform és a készülő politi­kai reform között. Elhangzottak olyan vélemények, hogy a gazdasági és a politikai reformot el kell különíteni egymástól, s hogy a politikai reform célja nem lehet kizárólag az, hogy alátámassza, vagy éppen kiszolgálja a gazdasági reformot. A többség azonban arra az álláspontra helyez­kedett, hogy a politika strukturális re­formjának célja kifejezetten az, hogy biztosítsa, alátámassza és előmoz­dítsa a gazdasági és a társadalmi re­formok folyamatos és zökkenőmen­tes valóraváltását Kínában. Azok, akik úgy vélik, hogy a gazda­sági változások megfelelő politikai változásokat, azaz reformokat köve­telnek, véleményüket a következők­kel támasztották alá: 1. Meg kell reformálni a rendkívül centralizált és közvetlenül ellenőrzött államirányítási rendszert. 2. Korszerűsíteni kell a vezetők ki­választásának rendszerét. 3. Meg kell erősíteni a népi gyűlé­sek rendszerét, mindenekelőtt a népképviseleti szervek törvényalko­tási és ellenőrzési funkcióit. 4. Olyan helyzetet kell teremteni, amely elősegíti a lakosság közvetlen és széles körű részvételét a politiká­Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitká­ra és Radzsiv Gandhi indiai kormányfő szerdán csaknem négyórás négyszem­közti megbeszélést folytatott egymással regionális kérdésekről és kétoldalú kap­csolatokról. A főtitkár és a kormányfő találkozójával párhuzamosan tárgyaltak a küldöttség tagjai. ban. A szimpózium résztvevői kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy a készülő politikai reform alapvető cél­ja annak a problémának a megoldá­sa, hogy a hatalom túlzottan kon­centrált.* A megoldás módját olyan demok­ratikus és hatékony politikai mecha­nizmusokban látják, amelyek egy­részt biztosítják a párt egységes ve­zetését és a kormány, a társadalmi és a politikai szervezetek viszonyla­gos függetlenségét, másrészt a poli­tikában való részvételre serkentik a lakosságot, végül előmozdítják a ha­talom ellenőrzését, illetve a hatalom túlzott koncentrációjának megaka­dályozását. A vitatkozók nagy része szerint a kulcskérdés az állami és a társadal­mi szervezetek autonómiájának megerősítése a kínai alkotmányban foglaltaknak megfelelően. A szerdai nap eseményeihez tartozik, hogy Mihail Gorbacsov délelőtt megko­szorúzta Mahatma Gandhi hamvasztási emlékművét, s a hagyományoknak meg­felelően facsemetét ültetett el ott. Később felkereste a Dzsavaharlal Nehru múzeu­mot és az Indira Gandhi emlékházat. A szimpózium vitájának legérde­kesebb része az volt, amikor a részt­vevők a Kínai Kommunista Párt sze­repével és az állami és társadalmi életben elfoglalt helyzetével foglal­koztak, a készülő politikai reformok fényében. A többség arra a követ­keztetésre jutott, hogy a hatalom túl­zott koncentrációjáért mindenekelőtt a kommunista párt és annak szerve­zetei a felelősek. Voltak, akik kerek­perec kimondták, hogy sokszor va­lójában a párt funkcionál az állam helyett. A felszólalók egy része rámutatott, hogy a hatalom túlzott koncentrálása, a pártszervezetek kezében káros, nemcsak a pártéletre, hanem a nor­mális állami tevékenységre nézve is. Ez helytelen, mert a párt nem azonos a kormánnyal, ezért nem sajátíthatja ki és nem gyakorolhatja az admi­nisztratív hatalmat. Az 1988 végére tervezett második szovjet-francia közös űrutazás tudomá­nyos programjában fontos helyet kapnak majd a további orvosbiológiai kísérletek, sok tekintetben folytatva az 1982-ben lezajlott együttes kutatásokat. Erről a Szovjet Egészségügyi Minisztérium or­vosbiológiai intézetének helyettes igaz­gatója, Anatolij Grigorjev nyilatkozott ab­ból az alkalomból, hogy a két francia űr­hajósjelölt nemrég Csillagvárosba érke­zett. S azáltal, hogy a pártszervezetek kisajátítják a kormányszervek funk­cióit, maguk is adminisztratív szer­vekké válnak és gyengítik a párt poli­tikai vezető szerepét a társadalmi és az állami életben. A párt nem a társa­dalom egy részének, hanem egészé­nek érdekeit kell, hogy képviselje. S ha mindent magára vállal, azt koc­káztatja, hogy a tömegek minden rendellenességért a pártot teszik fe­lelőssé, ami antagonisztikus ellent­mondásokhoz vezethet a párt és a tömegek között. Ha a párt mindent a kezében akar tartani, számolnia kell azzal, hogy magára a pártra is átter­jednek az olyan társadalmi betegsé­gek, mint a korrupció, a bürokrácia és a pozícióval, a hatalommal való visszaélés. A pártnak az egész társa­dalom stabilitása érdekében politikai és ideológiai vezető szerepet kell gyakorolnia, s nem szabad arra töre­kednie, hogy maga végezze el a kor­mány és a gazdasági vezetés admi­nisztratív és termelést irányító mun­káját. Vagyis nem közvetlen, hanem közvetett irányítást kell gyakorolnia. Elméleti és politikai irányelvek, útmu­tatások, határozatok kidolgozásával kell koordinálnia és ellenőriznie az állami, a gazdasági és a társadalmi szervezetek gyakorlati tevékenysé­gét. Azaz állami és társadalmi aka­rattá kell kovácsolnia elképzeléseit, a központi bizottságtól kezdve az alapszervezetekig. Vezető szerepét az ideológia, a politika, a nevelés és a példamutatás módszereivel kell ér­vényre juttatnia. A szimpózium résztvevői végezetül aláhúzták, hogy olyan politikai re­formra van szükség, amely jó alapul szolgálhat ahhoz, hogy egymást ki­egészítő, szerves egységként tevé­kenykedjék a szocializmus érdeké­ben a párt, a nép és a kormány. ÉLIÁS BÉLA (Peking) megyénkben A Román Kommunista Párt alapításá­nak 65. évfordulója alkalmával tegnap délelőtt megyénkbe érkezett loan Florea, a bukaresti pártpolitikai főiskola tanszék- vezető tanára. Testvárpártunk képviselő­jét Szekszárdon többek közt Kamarás Györgyné, az MSZMP Tolna Megyei Bi­zottsága propaganda- és művelődési osztályának vezetője fogadta. A vendég délutánba pártbizottság oktatási igazga­tóságán tartott előadást országa kom­munista pártjának történelmi tapasztala­tairól. Az első napi program a Művészetek Háza és a Béri Balogh Adám Múzeum megtekintésével zárult. A küldött ma dél­előtt a Hőgyészi Állami Gazdaságba lá­togat, majd délutáni elutazása előtt a köz­ségi pártbizottságon tart előadást. Vb-ülés Tamásiban Napirenden a város , rendezési terve A Tamási Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának legutóbbi ülésének napi­rendjén - egyebek között - szerepelt Ta­mási általános rendezési tervének tájé­koztató ismertetése. A város vonzáskörzetére készült tér- szerkezeti összefüggések vizsgálata szerinte körzet kiegyensúlyozott fejlődé­se mellett a város népessége az 1984. évi körülbelül 10 ezer lakosról várha­tóan 12 ezerre emelkedik. A termelésben a meglevő ipari és mezőgazdasági üze­mek fejlesztése mellett újak telepítése nem várható. A rendezési program az in­tézményellátás fejlesztését a jelenlegi hálózat korszerűsítésével oldja meg. A közműhálózat igények szerinti bővítése, a városfejlesztésnek elengedhetetlen feltétele. Közlekedés szempontjából je­lentős lépés volna a városközpont és la­kóterületek mentesítése az átmenő for­galomtól. A tájékoztató részletesen foglalkozott minden területtel, amelynek szelepe van a város fejlesztésében. Az ülés bejelen­tésekkel ért véget. Tudományos tanácskozás a kínai politikai reformról . A Kínai Kommunista Párt megújulásának kezdete 1985. szeptember 20-tól szá­mítható, amikor Mao Ce-tung halálát követően - 30 éves szünet után! - orszá­gos pártértekezletet hívtak össze. (A Népújság archívumából.)

Next

/
Thumbnails
Contents