Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-27 / 279. szám
1986. november 27. Képújság 3 Ülést tartott a Mészöv elnöksége Tegnap tartotta november havi ülését a Fogyasztási Szövetkezetek Tolna Megyei Szövetségének elnöksége Csapó Jenő elnökletével. Részt vett az elnökség munkájában dr. Ga- bányi Ferenc, a Szövosz főosztályvezető-helyettese. Első napirendként elfogadta a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és a legutóbbi ülés óta tett főbb intézkedésekről szóló tájékoztatót, majd jóváhagyta „A keresetek 1986. éves várható alakulása az áfészeknél a választott keresetszabályozás mellett” című tájékoztatót az áfész-titkárság előterjesztésében. Ágazatonként és szövetkezeten- kénti részletezésben elemezte a keresetek alakulását, a teendő intézkedéseket annak érdekében, hogy a bevezetendő anyagi ösztönzők hatására a dolgozók keresete függjön a szövetkezeti eredmény alakulásától. A szakapparátust megbízta a helyszíni segítségadás megszervezésével. Harmadik napirendként Joó Lászlónak, az ellenőrzési iroda vezetőjének előterjesztése alapján megtárgyalta „Az áfészek és takarékszövetkezetek vagyonvédelmi, biztonságtechnikai helyzete” című jelentést. A megye általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetei 635 bolti kereskedelmi, 282 vendéglátóipari, 115 felvásárlási és mintegy 50 különböző - ipari, mezőgazdasági stb. - gazdasági egységet üzemeltetnek. A több mint 1,3 milliárd Ft értékű vagyont mintegy 3300 szövetkezeti dolgozó kezeli. E pár adat is bizonyítja, hogy a szövetkezeti vagyon védelme sokrétű feladatokat ró az áfészekre, mivel a társadalmi tulajdon elleni vétségek köre, összeg- szerűsége az elmúlt évek során kedvezőtlenül alakult, egyes területeken emelkedés volt tapasztalható. A vezető-testület értékelése során sorra vette azokat az eseteket, amelyek a szövetkezeti vagyon sérelmére elkövetett károkozások között jelentős szerepet játszanak. Ilyenek:- A betöréses lopások. Bár számuk csökkenő - ami a vagyonbiztonsági berendezések növekedésével összefüggésbe hozható - a károkozás összege csakúgy, mint az egy betörésre jutó kárösszeg növekvő tendenciájú.- Elszámolási fegyelem, leltáreredmények alakulása. Nem csökken évek óta megfelelően az eltéréssel zárult leltárok aránya. A normali- zált és a normán felüli hiányok nagysága mellett romlott a leltározott fegyelem %-ában kifejezett vagyonvédelmi mutató is. Lazult a szerződéses üzemelési formában működő kereskedelmi egységek vezetőinek fizetési, elszámolási fegyelme is.- A tettenéréses bolti lopások száma 1982-ben 470 db, az eltulajdonított érték 32 665 Ft, ez év első háromnegyed évében 453 db, értékben 73 124 Ft volt. Az egy eltulajdonításra eső kárösszeg 69,50 Ft-ról 161,40 Ft-ra emelkedett.- A pénz- és értékkezelés, illetve azok biztonságos megőrzése érdekében tett intézkedések eredményesebbnek bizonyultak.- Többször tapasztalt az ellenőrzés hiányosságot a pénzszállítások területén is. A takarékszövetkezetek a pénz- és értékkezelési és vagyonbiztonsági előírásokat egy-két egyedi kivételtől eltekintve a beszámolási időszakban betartották. Az elnökség az okok feltárására, a teendő intézkedések megtételére összpontosította a figyelmet. '■ Az elhangzott felszólalások a munka jobbátételét szorgalmazták. A testület felhívta az igazgatóságok figyelmét, hogy az előterjesztés tapasztalatait szövetkezetükre alkalmazva tárgyalják meg és hozzanak konkrét intézkedéseket a vagyonvédelmi helyzet javítására, a biztonságtechnikai berendezések biztosítására. Utasította az ellenőrzési irodát, hogy a szövetkezetek ebbéli munkájához nyújtson segítséget. SZOBOSZLAI JENŐ Hidat építenek a Vadvízárok fölé A Bátaszék-Bonyhád közötti út korszerűsítésére az elmúlt években rengeteget költöttek. Az út vonalvezetését korszerűsítették, jobb minőségű burkolatot terítettek. S most újabb jelentős fordulat következik, ugyanis a mórágyi vasútállomás szomszédságában a Vadvízárok fölé új hidat építenek. Még a múlt században készült a téglaboltozatos híd, amely a mai követelményeknek már nem felel meg. Előregyártott elemekből készítik a hidat. Az első menetben kitérőt építettek, megkerülték a munkahelyet. Most pedig hozzáfogtak a cölöpverő híd megépítéséhez l-vasak- bói. Ezen dolgozik a cölpverö gép, amely a héten kezdte el a 14 betonelem földbe verését. Erre építik majd rá a több mint hat méter széles, nagy teherbírású híd- testet. A- munka három millió forintba kerül. A kivitelező a Pécsi Közútépítő Vállalat szekszárdi építésvezetősége. A cölöpverő híd l-vasait rakják helyre Továbbra is napirenden a lakáshelyzet Tervek és realitások Szekszárdon Szekszárd város VII. ötéves tervének első esztendejében járunk. Annak is lassan az utolsó hónapjában. Időszerű tehát legalább vázlatos áttekintést adni a leendő feladatokról, köztük is elsősorban a lakáshelyzetről, amiről csak az elmúlt tervidőszakban végzett munka - az elmaradások és eredmények - tükrében tudunk megközelítően reális képet nyerni. Figyelembe kellett venni azt is, hogy a lakosság érdekében kijelölt feladatokat, a korszerűbb városi életforma kialakításáért megfogalmazott célokat léptékváltásra készülő gazdaságban, a reformfolyamat gyorsulását sürgető gazdasági helyzetben kell megvalósítani. Szekszárdon az utóbbi években 2000-2100 körül stagnál a lakásra várók száma. Tizenháromezren járnak be a közelebbi-távolabbi falvakból dolgozni, tanulni a megyeközpontba, vesznek részt annak mindennapi életében. Közülük - és elsősorban a fiatalokra gondolhatunk - sokan itt akarnak letelepedni. Az elmúlt öt évben, 1985 végéig a tervezett több mint kétezer lakásból csak 1884 épült fel. A telek és építőanyag árának emelkedését, a telekkialakítások mérsékelt ütemét jelezte, hogy a tervezett 600 családi, illetve sorházból csak 375 épült meg. A tanácsi lakásprogram megvalósítása ennél is nehézkesebben haladt, még nagyobb az elmaradás a tervszámoktól, hiszen a papíron 528 állami lakás szerepel, de a valóságban csak 351 készült el. Mi várható az új tervidőszak végéig? A város a megyei elképzelésekkel összhangban úgy döntött, hogy Szekszárdon 2690 lakást építenek fel a tervciklus végéig. Eredetileg csaknem ezerrel kevesebbet terveztek. A sokkal nagyobb vállalásnak megfelelően majd az 1987-es esztendőtől kezdődően igénybe vett megyei céltámogatást, valamint a csökkent mértékű állami támogatások egy jelentős hányadát lakásépítésre, illetve a közművesítést követelő telekkialakításokra és terület-előkészítésekre kell fordítani. Ez a munka kezdődik meg a tervidőszak második felében, a Kecskés Ferenc utcától délre, valamint a Baktai temető alatt, az úgynevezett „szilfa” körül. Itt többszintes lakóépületeket emelnek majd. A távlati elképzelések szerint Szek- szárdnak ezen a részén egy déli városmag létesül a szükséges közintézményekkel, új úthálózat kialakításával. Pénzügyi kihatásait nehéz lenne előre felbecsülni, hiszen távlati fejlesztési tervről van szó, amelynek a fokozatos megvalósulása az évezred végére várható. Iskolák, bölcsődék, szociális otthon Több jelentős beruházás befejezése, 165 millió forint értékű munka húzódott át az idei tervidőszakra. A Széchenyi utcai irodaház pénzügyi fedezet hiányában csak jövőre készül el. A játékcsarnok folytatására is csak két év múlva tudnak nagyobb összeget biztosítani. Az utak, hidak korszerűsítésére és fenntartására közel 70 millió forintot, a városban sok problémát okozó pincék „tömedékelésére” hozzávetőleg 100 millió forintot kell fordítani. Továbbra is napirenden szerepel az ivóvízhálózat korszerűsítése, bővítése és az eddigieknél zökkenőmentesebben megvalósítandó földgázprogram. A feladatok jó részére csak utalni tudunk. Az idei tervidőszak legjelentősebb beruházásai közé tartozik a hiányzó százszemélyes szociális otthon, de a fontosabbak közé sorolandó a Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakközépiskola megkezdett és az 505-ös Szakmunkásképző Intézet tervbe vett bővítése. Itt kell még említenünk az új gimnázium tervét, a szükséges bölcsődék és áruházak felépítését, a kábeltelevíziós rendszer kialakítására szolgáló eszközöket. A tanácsi kiadásokat illetően természetesen most is vannak egyéb pénzügyi kötelezettségek - hiteltörlesztések, a lakásmobilitás serkentése. A szerteágazó tennivalók ellenére az úgynevezett „fejlesztési célú” összes kiadásnak csak 14,2 százalékát teszik ki azok a beruházások, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a lakásépítéshez. Nő a közös beruházások jelentősége- Miért döntött úgy a tanács, hogy jóval több lakást épít mint ahogyan eredetileg tervezte? - kérdésünkkel Kovács Jánost, a szekszárdi tanács elnökét kerestük meg.- Azt tapasztaljuk, hogy változatlan az érdeklődés az OTP-lakások iránt. Dönteni kellett, hogy a fizetőképes kereslet ellenére a szociális bérlakások számát növeljük, vagy ugyanazért az összegért nagyobb területek előkészítéséről gondoskodjunk, ahol OTP-lakások, társasházak, magánházak épülhetnek. Természetesen törekszünk arra, hogy az alacsony jövedelműeknek szociális támogatást nyújtsunk, a tervekben a tanácsi lakások száma is 227-ről 500-ra emelkedett.- A tanácsi pénzforrások nem változtak számottevően. Ez milyen feladatokat jelent a tanácsi pénzgazdálkodás számára?- Nekünk távlatilag kell tervezni. A tervszámokban van egy úgynevezett „alsó sáv”, egy alsó határ, aminél kevesebbet nem teljesíthetünk. De én nem is a bevételek felől közelíteném meg a kérdést. Elsősorban a pénzeszközök helyes, gazdaságos felhasználására kell törekednünk. A jövőben egyre inkább döntő jelentősége lesz a vállalatokkal, intézményekkel való partnerkapcsolatnak. Ez az a forma, amikor a beruházások költségét a tanács és az érdekelt vállalat közösen fedezi. Példa erre a buszpályaudvar. A baktai abc építésében valószínűleg a Füszért lesz a partnerünk. Másfelől az elmondottakból az is kitűnik, hogy a lakásépítést nem lehet önmagában vizsgálni. Egy-egy városrész születését sok kapcsolódó létesítmény - utak, intézmények- létrehozása is jelenti. Gondolni kell arra is, hogy a város lélekszáma 55-60 ezerre nő az ezredfordulóig. Végezetül azt is hozzá kell tennem - mondja befejezésül a tanácselnök, hogy- a takarékos pénzfelhasználáshoz, utak építéséhez, játszóterek tisztántartásához a lakosság is nagyban hozzájárulhat.- B. R. ISV-partnertalálkozó Tamásiban A népfront-elnökség tárgyalta Egészségnevelés, együttműködés A megye lakosságának egészségügyi helyzetéről, és az egészségnevelő munka feladatairól tárgyaltak első napirendi pontként a Hazafias Népfront Tolna megyei elnökségének keddi ülésén. A téma előadója dr. Erdősi Mária, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője volt. Ezt követően Horváth Géza, az SZMT titkára és Varjas János, megyei népfronttitkár az SZMT és a HNF együttműködésének tapasztalatairól, továbbá feladatairól számolt be. Tegnap délelőtt az ISV (Iparszerű Sertéstartó Termelőszövetkezetek Közös Vállalkozása) szaktanácsadó főosztálya partnertalálkozót tartott a Tolna megyei, szakemberek részére Tamásiban az MSZMP városi bizottság székházának tanácstermében. A tanácskozást Halmai József megyei föállattenyésztő nyitotta meg. A délelőtt folyamán a 160 résztvevő több előadást hallgatott meg az ISV programjáról, valamint a takarmánykeverékek hatékonyságáról. Dr. Koács József, tanszékvezető egyetemi tanár az ISV tenyésztési programjáról és a keresztezések jelentőségéről szólt. Az ISV-Biogal-Salvana-takarmányo- zás hatékonyságának növeléséről, s abban rejlő lehetőségekről Kovács József mezőgazdasági kutatási osztályvezető, főgyógyszerész tartott beszámolót. Az ISV komplex tevékenységét dr. Fekete László mutatta be, míg a Tolna Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalattal való együttműködést Vasadi Lajos osztályvezető ismertette. Az előadáshoz többen is hozzászóltak, a feltett kérdésekre Szilágyi Sándor, az ISV igazgatója válaszolt. Ez alkalomból sertéstartási és -tenyésztési kiállítást is rendeztek. % » Az új ABC-t műszakilag csak az idén adták át - megnyitására még mindig várni kell Társasházak Szekszárdon