Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-26 / 278. szám
1986. november 26. 4^ÉPÛJSÀG A megyei könyvtár Praktéka kiadványairól Az elektronikus házioltár csodái, avagy idegen adások egy cserép virágból Legtöbb esténket egy újdonsült oltár - melyet egyszerűen csak televíziónak hívunk - mélységes imádásával töltjük el: szeretnénk, ha általa megnyugvásra, sokféle szórakozásra lelnénk. Ám a mindig jólértesültek, szomszédok, ismerősök beszámolóiból gyakran hallunk olyan lehetőségekről is, hogy milyen módon tehetjük még érdekesebbé estéinket, miként javíthatjuk televíziókészülékünk vételi adottságait. Nos, ennek gyakorlati megvalósításához kívánunk néhány jó tanácsot és eligazítást nyújtani, amikor Kedves Olvasónkat a könyvtárba invitáljuk egy kis szemlére: milyen művek, cikkek jelentek meg a televízióantennákról, azok készítéséről. Ilyenkor leginkább különleges antennákat emlegetnek, s hivatkoznak cikkekre, könyvekre, amelyeket ismerőstől vagy könyvtárból kölcsönöztek, sőt esetleg meg is vásároltak. E könyvek, cikkek között próbáljuk eligazítani az olvasót összeállításunkkal. A sort könyvekkel kezdve talán a legismertebb közöttük Rothammal Antennakönyve, mely már sok kiadást megért. A könyv jó ugyan, de kezdőknek inkább Cesky: Rádió és tv műsorvételi ismeretek című könyvét ajánljuk, ez ugyanis az amatőrök számára szükséges ismereteket nyújtja, ráadásul tervrajzokat is közöl. Ha valaki ezzel a művel már megismerkedett, érdemes kézbe vennie a szerző másik, Rádió és televízió vevőantennák című művét. Szintén hasznos tanácsokat nyújthat az érdeklődőknek Nozdroviczky László Televízióantennák és Spindler Az' antennaépítés gyakorlata című munkája. A jobb vételtechnika kialakításában a könyvek mellett számos érdekes ötlettel, lehetőséggel segíthetik az érdeklődőket a folyóiratokban megjelent cikkek is. Az egyik például arról szól, hogy cserepes virágokat is fel lehet használni antennaként, csak két csipesszel megfelelő távolságban szalagkábelt kell rájuk felcsippenteni úgy, ahogy azt a Rádiótechnika című lap közölte H. Yagi kutatásai alapján. Bizonyára vannak olyanok, akik nem hisznek a virágoknak. Nos, az ilyen embereknek a magfizikusok szolgálnak érdekességgel: ők ugyanis felfedezték a ferromágneses anyagok egyik különleges tulajdonságát, amelynek révén olyan mini szuperantenna építhető, mint amilyent Szendrei István készített. Beszámolója szintén a Rádiótechnikában olvasható. Napjainkban sokat beszélnek a műholdas műsorszórásról és a hozzá kapcsolódó vevőantennák készítéséről. Műholdas parabolaantennát néhány kisiparos már gyárt is, de ilyeneket most volna igazán érdemes alkalmazni, hiszen a 2-es csatorna sávjában sugárzó adók vételére ezek felettébb jók lennének, mivel méreteik alapján szobai elhelyezésre is alkalmasak. Ilyen antenna tervrajzát, leírását találhatjuk meg Bonyhádi Károly okleveles villamosmérnök cikkében. (Természetesen ne felejtsük el: parabolaantenna ide, parabolaantenna oda, műholdas adást fogni egyéb kiegészítő és drága tartozékok nélkül olyan lehetetlen, mint Orbita zsebrádióval sztereó hifiben az osztrák 3-as URH-programot.) Kedves Olvasónk! Az itt ismertetett könyvek, cikkek csak kis hányadát képezik annak az irodalomnak, amely az antennákkal, a távolsági vétellel foglalkozik. Rájuk inkább kedvcsinálóként hívtuk fel a figyelmét, arra biztatván önt, hogy keresse fel a könyvtárat, mert ott e témáról gazdag irdalomjegyzék és az említett cikkek másolatai várják. A könyvtárosok szívesen nyújtanak segítséget az Önt érdeklő művek, cikkek megkereséséhez, sőt, ha ezek a könyvtárban nem találhatók meg, más nagyobb intézményektől kérik kölcsön a kívánt munkákat, vagy megrendelik az Ön számára a cikkek másolatait. Az előbbiekben a Tolna Megyei Könyvtár legújabb kísérletéről, Szeifert Dezső összeállításáról olvashattak ismertetőt. Itt jegyezzük meg, Kukk a gombakkukra! címmel megjelent a szárazelemek és gombakkumulátorok regenerálásáról szóló cikkmásolat és irodalomjegyzék is, ami „testvéréhez” hasonlóan a Tolna Megyei Könyvtárban beszerezhető. Mindkét kiadvány - sőt, az ezután következőké is - lényege, hogy a közművelődési könyvtárakban fellelhető, hozzáférhető olyan könyvekre és folyóiratcikkekre hívja fel a figyelmet, amelyek révén gyakorlati ismeretekhez és hasznos tanácsokhoz juthatunk. Erre utal a sorozat Praktéka elnevezése is: praktikus dolgok tára, amelyekből nemcsak egy-egy téma legfontosabb irodalmáról értesülhet az olvasó, hanem néhány régebbi vagy nehezebben hozzáférhető cikk másolatának kézbevételével közvetlen információkat szerezhetünk. f------------------------------------------------------------------------------------------------------------------SZOMSZÉDOLÁS s. ___________________________________________________________________/ So mogyi Néplap Évente 40 ezer hízósertést értékesít vágásra saját hizlaldájából a Böhönyei Állami Gazdaság. Az áru egy részét - 14 ezer hízót - élő állatként a Kaposvári Húskombinát kapja. Ennél néhány ezerrel többet maguk vágnak le. A böhönyei vágóhídról tőkehúsként, 7-9 ezret pedig a marcali feldolgozóból húsipari termékként hoznak forgalomba a kereskedelmi szervezetek - így például a Kaposker, a Somogyi Zöldért és az áfészek - közreműködésével. Nyáron az ellátási terület kiterjed egészen Boglárlelléig, de az állandó „térítési kör” a régi marcali járás térségét foglalja megába. Böhönyén tőkehús készül és részben a csontozást végzik: 900 tonna tőkehúst visznek innen a gazdaság gépkocsijain a már említett terület településeire. Horváth Gyula, az állami gazdasági termelési igazgatóhelyettese elmondta: háromezer hízó azokból a malacokból „hízott vágásra kész”-re, amelyeket a gazdaság szerződéssel bérhizlalásra kihelyezett a háztájiba: az állatokat a gazdaság visszavásárolja és saját üzemében levágja, illetve feldolgozza.- Többnyire saját dolgozóink hizlalják ezeket, de akadnak más vállalkozók, még Zala megyeiek is a partnereink között - mondja az igazgatóhelyettes. - Húsz-száz sertés hízik egy gazdánál. Az „alapanyag” kihelyezését, a megállapodások megkötését természetesen helyszíni vizsgálódás előzi meg, hogy biztonságban tudjuk a kiadott állatokat. Vörörs Lajos háztáji ágazatvezető koordinálja az egész tevékenységet, az alapanyag-kihelyezéstől a takarmányellátáson át a „készre hízott” állatok összegyűjtéséig, az átvételig. Nagy szervezettséget kíván az igények és a kínálat egyeztetése, hiszen időszakonként változik a kereslet tőkehúsra és más termékekre. Tőkehúsnak a 120 kilós állat az ideális - a kombinát viszont 100-105 kilós hízókat vár, s a háztájiból többnyire ilyen érkezik. Dunántúlt napló Hivatalosan visszatérőnek nevezik azt, aki tulajdonképpen újra hazatalál.- A feleségem mondta először, hogy jó lenne Magyarországon élni. Mint később kiderült, legkisebb fiam is többször gondolt erre - Kapp József keresgéli a magyar szavakat. Most ötvenöt éves. Egy híján negyven évet élt az NSZK-ban. A háború után kitelepített német gyerek kezdetben egy parasztgazdánál dolgozott, aztán rakodó lett, majd a frankfurti gyógyszertárban lakatos. 1964-ben tehergépkocsit vett, szénfuvarozásból élt. Később kocsmát is üzemeltetett. Német nőt vett feleségül, Annalisét. Gyakran látogattak Magyarországra rokonnézőbe, országnézőbe. Az utazások egyre sűrűsödtek. A végeredmény: a Frankfurttól néhány kilométerre lévő hatszobás, díszkertes házat felcserélték Kisjakabfalván, a Fő utca 21. szám alatti háromszobás, átalakításra, felújításra szoruló parasztházra.- Megvettük a házat, hét hektár földet bériünk hozzá. A fiam azt mondta, ő paraszt akar lenni: disznót hizlalni, tehenet fejni szeretne. » Az istállóban kilenc tehén. A fiatalembert, Sándort kérdem, hogy mennyi tejet adnak:- Van, amelyik 35-öt, de van 15-ös is - válaszolja. Meglep magyar beszéde, hiszen egy éve már találkoztunk, s akkor még csak figyelt a szóra, érteni nem értette. A fejőgépet, hozzá kompresszort, a traktort, az oldalra-hátra billenő teherautót, a boronát, ekét és a szénafúvó gépet az NSZK-ból hoztak. A Mercedest Ladára váltották. Kapp József NSZK-beli tapasztalatai alapján próbálja megfejteni, miért nem tartanak Magyarországon tehenet a falusi házaknál?- Miért jöttek végül is haza Magyarországra?- Nyugodtabban akarok élni és dolgozni. Itt lehet. Jó nép él itt Kisjakabfalván, befogadtak. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A Dunai Vasmű, egyik napról a másikra érdektársra lelhetett a Dunaújváros-Du- naföldvár útvonalon túl található Bölcskén. Nos, az iméntiekben említett érdektársi kapcsolat kialakulási folyamatából nem árt felidézni azt, hogy a városiasodó Du- naföldvár és a tőle 10 percnyi autóútra lévő, 3,5 ezer lakosú Bölcske között is lezajlott már a népesség kétirányú mozgásának fő hulláma. Közben, a féligmed- dig Fejér megyéhez is kötődő Dunaföld- váron is drágább lett a lakás, az újabb munkahelyek létesülésének üteme viszont lelassult, így szinte törvényszerűen fölértékelődött Bölcskének a helyzete, szerepe, ahol nem csupán házat, házhelyet lehetett (lehet) olcsóbban venni, hanem mód volt (van) arra is, hogy helyben vállalhasson ipari munkát a megfelelő képzettségű szakember.- Gyakorlatilag az én sorsom is ebbe a folyamatba tartozik - mondja beszélgetésünk ideillő mondatát Kovács Miklós, a Dunai Vasmű Bölcskei Gyáregysége termelési osztályának vezetője. - Földvári fiatalként Székesfehérváron, az ottani gépipari technikumban szereztem képesítést. Mivel nem akartam a szülői háztól távol kerülni, így végül is a bölcskei gyártelepnél kötöttem ki, ahol az elmúlt tizenöt évben sokféle tevékenységgel próbálkoztunk. Egy hajdani gépállomásból szerveződő gyártelepnek, elsősorban pénzes munkák,vállalásában ajánlatos rutint szereznie. Próbálkoztunk is jó néhány tevékenységgel. Volt gazdánk a Mezőgép szekszárdi egysége, a Miskolci Gépgyár, a Csepel Müvek, s legutóbb a Gyár- és Gépszerelő Vállalat. Közben családot alapítottam magam is. Felhagytam a Földvárról történő kijárással, és Bölcskén telepedtünk le. PETŐFI NÉPE Háromezer anyajuhot tartanak jelenleg, számukat 1990-re négyezerre növelik. Céljuk nem is annyira az állomány mennyiségének növelése, inkább a minőség javítása, a gazdaságosabb tenyésztés. Ismeretes, hogy az idén számos központi intézkedés született, amelyek elősegítik a juhtenyésztés gazdaságosabbá tételét. Az állomány jelentős csökkenése a tartási költségek emelkedéséből származó veszteségek miatt, figyelmeztetésként hatott. Az említett intézkedések mellett azonban szükség van a mezőgazdasági nagyüzemek kezdeményezésére is. Jó példa erre a harkakötönyi termelőszövetkezet, ahol több kísérletet indítottak. Ezekről beszélgetek Forczek Dániellel, a termelőszövetkezet főmezőgazdászával.- Elöljáróban szeretném megjegyezni, hogy kezdeményezéseinket anyagilag támogatja a Gyapjú- és Textilnyers- anyag-forgalmazó Vállalat, saját fejlesztési alapjából. Az Agrártudományi Egyetemmel együtt már 1982-ben elkezdtük különböző serkentő anyagok etetését azzal a céllal, hogy az úgynevezett expressz pecsenyebárány-nevelést gyorsítsuk. A Rumenzin vált be legjobban. Előnye, hogy ez a legolcsóbb és egy adott időszakban 8-9 százalékkal magasabb súlygyarapodást érünk el etetésével, ez gazdaságosabbá teszi a pecsenyebárány-nevelést. Az állat rövidebb idő alatt válik exportra alkalmassá. Más kísérletet is kezdeményeztek az * egyetemmel közösen. Bendővizsgálattal ellenőrzik, miként értékesíti a birka a sovány legelőkön összeszedett táplálékot. Eredményesek a hormonkezelések. Céljuk a szaporulat növelése. így gyakoribbá vált az ikerellés. Ez utóbbi viszont szükségessé tette, hogy kidolgozzák a mesterséges báránynevelés technológiáját. Szintén a Boscoop receptje alapján készült BBS-25 koncentrátumot etetik. Ezzel megoldották a mesterséges nevelést. Az említett kezdeményezések eredményeként 50 százalékkal nőtt a szaporulat.- Az állattenyésztési rendszerrel együttműködve több évre meghatározott tenyésztési programot dolgoztunk ki. Egyik célunk a gyapjú hosszának növelése. A végcél egy új fajta előállítása, amely a jelenleginél gazdaságosabban tenyészthető - tájékoztat Forczek Dániel. A következő esztendei programhoz tartozik az Erdészeti Kutatóintézettel történt megállapodások végrehajtása. Megfigyelték, hogy a birka szívesen fogyasztja az akáclombot. Ez adta az ötletet, hogy sűrű sor- és tő- távoltságra akácfacsemetéket telepítsenek legelő céljára. Pályázat külföldi ösztöndíjra Megjelent, s a Művelődési Minisztérium a közelmúltban valamennyi középiskolába és felsőfokú intézménybe eljuttatta azt a kiadványt, amely az 1987-88-as és 1988-89-es tanévre a külföldi ösztöndíjas képzésre szóló pályázati felhívást tartalmazza. A szocialista országok egyetemein és főiskoláin ezúttal is azokra a műszaki, agrár-, orvos- és társadalomtudományi szakokra lehet jelentkezni, amelyek hazai egyetemeken nem találhatók, illetve azokra a speciális szakterületekre, amelyek ismeretét az illető ország egyetemein igen magas színvonalon lehet elsajátítani. Miként a Művelődési Minisztérumban elmondták, az elmúlt három évtizedben mintegy hatezren szereztek diplomát, s jelenleg is több mint ezer hallgató folytat tanulmányokat a szocialista országok felsőfokú intézményeiben. A külföldi egyetemekre azok a nőtlen, illetve hajadon magyar állampolgárok pályázhatnak, akik a mostani tanévben valamelyik középiskola negyedik osztályának tanulói, illetve a választott szaknak megfelelő egyetem vagy főiskola első évfolyamát végzik, vagy előfelvettek az 1987-88-as tanévre. Pályázhatnak olyanok is, akik jelenleg dolgoznak, érettségi bizonyítvánnyal rendelkeznek, s nem töltötték be 25. életévüket. A következő két tanévre szóló pályázati felhívás részletesen közli a választható szakokat, az általános tudnivalókat, valamint a felvételi vizsgák tárgyköreit és követelményeit Újdonság, hogy a két esztendeje beindult kínai ösztöndíjas képzésre már nemcsak az elsőéves, illetve előfelvételt nyert egyetemisták, hanem a középiskolák negyedik osztályosai is jelentkezhetnek. A pekingi egy-, illetve kétéves nyelvi előkészítő után műszaki, agrár, közgazdasági és filológiai tanulmányokat folytathatnak a kínai egyetemeken. Másfajta változás: az 1988-89-es tanévtől már nem lehet jelentkezni a Szovjetunióba légiforgalmi irányító szakra: a győri főiskolán ugyanis megindult a hazai képzés. Sokéves tapasztalat, hogy néhány szakon a pályázók száma külföldön is meghaladja a felvételi lehetőségeket Ilyen „divatos” szak például a Szovjetunióban az elektrotechnika, a műszergyártás és a nemzetközi kapcsolatok, az NDK-ban pedig a villamosmérnöki és a külkereskedelmi közgazdász szakok. Ugyanakkor évek óta kevesen pályáznak például könnyű- és élelmiszeripari szakokra. A jelentkezéseket - amelyekhez a szükséges kiadványok és nyomtatványok az oktatási intézményeken kívül a megyei, a fővárosi és a kerületi tanácsok művelődési osztályain és a szakminisztériumokban is megtalálhatók - december 5-ig kell eljuttatni a tájékoztatóban megadott intézményekhez. A pályázók január végén írásbeli és szóbeli vizsgát tesznek a felvételi tárgyakból, s a szükséges pontszámot elértek közül márciusban felvételi szakbizottság választja ki a legalkalmasabbakat A Lengyelországba, Bulgáriába és a Kínai Népköztársaságba felvett valamennyi hallgató, valamint a Csehszlovákiába és Romániába kiutazó, nem nemzetiségi fiatalok a fogadó országban egyéves nyelvi előkészítő tanfolyamon vesznek részt A Szovjetunióba utazók hathetes kinti nyelvi előkészítőn, az NDK-ba utazók pedig öt hétig itthon, három hétig külföldön vesznek részt intenzív nyelvtanfolyamon. Az utóbbi esztendőben nemcsak a külföldi ösztöndíjasok száma nőtt, hanem emelkedett az alapösztöndíj, a tanulmányi ösztöndíj, és új juttatási formákat vezettek be. A kint végzett fiatalok itthoni elhelyezkedéséhez immár hagyományosan segítséget nyújtanak az adott szakminisztériumok, s az érdekelt üzemek és vállalatok. A Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat FELVÉTELRE KERES gyakorlattal rendelkező- Lakatosüzeméhez és Vasszerelő üzeméhez gyártás-előkészítőt,- Vb-panelüzeméhez művezetőt,- számviteli osztályra anyagkönyvelőt,- EX vállalkozási osztályra műszaki adminisztrátort (középiskolai végzettségű és egyben gépírni tudó dolgozót). Jelentkezés: Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat személyzeti és oktatási osztálya 7100 Szekszárd, Tartsay Vilmos u. 10. (Telefon: 12-311) (357)