Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-26 / 278. szám

1986. november 26. Képújság 5 . FRnFKVFnFI FM‘ Gondoljunk csak bele, a KRESZ mind- unuuixv UL/L.Lt.lvi. annyiunk érdekeit szem előtt tartva, tör­vényeivel, kötelező érvényű szabályaival látja el feladatát. A műszaki ellenőr azokat a statikai, építési szabályokat tartatja be az építővel, melyek nélkül nem biztos, hogy nyugodtan hajthatnánk álomra fejünket az új házunkban. A példák sorát könnyen lehetne sokszorozni sőt százszorozni, ezerszerezni, lényegét tekintve azonban abban változást mégsem lelnénk, csupán a mód­•i'VPSi ­szer változásait rögzíthetnénk. Az ok - amiért maga a védelem így vagy úgy lét­rejött - azonban közös. Értünk, érdekeinket szem előtt tartva íródott törvénybe, tanultuk azt meg, fo­gadtuk azt el és élünk is vele. Sokszor adódik példa az életben arra is, hogy va­laki egyoldalúvá kívánja tenni az érdekek védelmét, ám a társadalom érdekei­vel ellentétben az egyéni érdek az, amelyik kevesebbet kell, hogy nyomjon a latban. A fogyasztókért Az ipari szövetkezeteknél Az ellenőrzések tanulságai A megyei tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén a kereskedelmi fel­ügyelőség és a rendőrség együttműkö­désének témáját tárgyalta meg. E tárgy­körben a dolog lényege, hogy van együttműködés, és mindkét fél ennek to­vábbfejlesztését tűzte ki célul és ebben érdekelt is. Nagyobb érdeklődésre az anyagban összegzett ellenőrzési tapasztalatok szá­míthatnak. E szerint a megyei kereske­delmi felügyelőség, a társszervekkel ösz- szehangolva az elmúlt évben tizenkettő, az idén az első félévben hat átfogó téma- viszgálatot és tíz célvizsgálatot tartott. Hangsúlyozandó, hogy másokkal együtt, hiszen a felügyelőség létszáma nem ten­né lehetővé, hogy egyedül ennyi ellenőr­zést végezzenek el. A feladatokat szak- szervezeti, vállalati, szövetkezeti és köz­egészségügyi ellenőrökkel közösen, esetenként a rendőrséggel végzik. Kilen- százharmincegy ellenőrzést tartottak, ebből 188 alkalommal a magánkereske­delemben. Fő témakörök mindig az áruellátás, az ármunka és a mérések, számolások helyessége, ezek képezik a fogyasztók érdekvédelmének alapját. Mindig megnézik a panaszok, reklamá­ciók intézését is. Nagy figyelemt fordíta­nak emellett a vendéglátó egységek az éjszakai szórakozóhelyek munkájának és szolgáltatásainak figyelemmel kíséré­sére. A rendőrséggel közösen ellenőriz­ték az esti és éjszakai szórakozóhelye­ket, ahol különösen sok szabálytalansá­got tártak fel. Az ellenőrzött egységek negyven százalékában szegték meg a számlaadásra vonatkozó előírásokat, sok helyen nem tudták felmutatni az áruk bizonylatait, az előírt kalkulációkat, a próbavásárlások harminc százalékánál a vendégeket megkárosították, mégpe­dig átlagosan 12 forinttal, ami lényege­sen magasabb, mint a vendéglátásban általában „szokásos” összeg. Több he­lyen kevesebbet mértek és öt esetben kellett szabálysértési feljelentést tenni engedély nélküli műsorszolgáltatás, vi­deokazetták vetítése miatt. Viszonylag kevés volt fiatalkorúak és az ittas embe­rek kiszolgálása. . A munkának egy új területe a videós műsorok kérdésre, ami komplex szemlé­letet igényel, hiszen még az értelmezés dolga, hogy egyáltalán kire tartozik a té­ma. A műsorok színvonalát, netalántán törvénysértő voltát kinek a kötelessége ellenőrizni, - vetődött fel a kérdés a té­makörvitájában. Nyilvánvaló, hogy a mű­velődési házakban annak vezetője a fele­lős mindezért és a felügyeleti szerv a ta­nács, a szakmai felügyelet következő lépcsője pedig a megyei tanács szak­igazgatási szerve. Pornográf, vagy hor­ror terjesztése viszont már nemcsak mű­vészeti probléma, hanem jellegétől, sú­lyosságától függően lehet szabálysértés, esetleg bűncselekmény is, mint ahogy erre már volt példa megyénkben is. Ismét más témakörbe tartoznak a tőlünk ide­gen, esetleg ellenséges nézeteket hirde­tő filmek. A megoldás kulcsa ebben az esetben is az együttműködés gyorsasá­ga és rugalmassága, hogy minél rövi- debb idő alatt kiderüljön, az adott hely­zetben ki jogosult az intézkedésre és an­nak milyen formájára van szükség. Visszatérve az ellenőrzésekre, a ke­reskedelemben jelentős változást jelen­tett a szerződéses üzemeltetés beveze­tése. Megyénkben jelenleg 261 egység működik ebben a formában, ezek közül az elmúlt évben százhatot ellenőriztek. A magánkereskedők száma 1983-ban 451 volt, tavaly pedig már 702. A tapasztala­tok azt bizonyítják, hogy működésük is hozzájárult az áruellátás javulásához, ugyanakkor a közvélemény joggal kifo­gásolja a visszásságokat. Az anyaghoz csatolt mellékletből sok szám és adat méltó közfigyelemre, például az utóbbi négy évben 28 esetben tett a felügyelő­ség büntető feljelentést, 521 esetben kel­lett pénzbüntetést kiszabni, van aki több mint 18 ezer forintot fizetett, majdnem száz esetben határozattal kellett figyel­meztetni a szabálytalankodókat. A kisza­bott pénzbírság összege négy év alatt "több mint egymillió háromszázezer forint volt. A megyei tanács végrehajtó bizott­ságának vitájában két fontos tanulság vetődött fel. A kereskedelmi bizottság is megtárgyalta az anyagokat és ott nézték meg a szabálytalanságok területi meg­oszlását. Kiderült, hogy kilencvenöt szá­zalékuk városban történik. Tehát sze­rencsére, a falubéliek, rokonok ismerő­sök becsapása még nem jött „divatba” falvainkban. Nyilvánvaló, hogy minden boltba, bu­tikba, vendéglátóhelyre nem lehet ellen­őrt állítani, bizonnyal nem is kellene, hiszen e területen is meglehetősen ma­gas a „visszaeső” szabálytalankodók száma. A hatékony társadalmi ellenőr­zést viszont mindenki maga is képvisel­heti. Ne nyeljük le szó nélkül, ha egy deka hússal adnak kevesebbet, mert az lehet akár 1 forint 10 fillér kár is, szóljunk, a ki­lenc deka parizer ellen, ne tűrjük, ha rossz árat ütnek be a pénztárgépbe, és követeljük a „mindennapi" árváltozá­sok feltüntetését, vagy legalább a szóbeli tájékoztatást. Nem könnyű a kereskede­lemnek sem figyelemmel kísérni a válto­zásokat, legyünk tehát türelmesebbek az eladókkal, de következetesebbek a sza­bálytalanságok feltárásában. A leghaté­konyabb ellenőrzést ugyanis mi maguk vásárlók tudjuk megvalósítani. kicsit más Mint valamennyi szocialista kollektívá­ban, az ipari szövetkezetekben is egyide­jűleg háromféle érdek van jelen, az egyé­ni, a csoport- és a társadalmi érdek. A szövetkezeti tagság érdeke - eltérően más szervezetekben dolgozó alkalma­zottakétól - kettős tartalmú: egyrészt tu­lajdonosi, másrészt munkavállalói. E speciális, kettős érdekeltségnek kell hogy megfeleljen az érdekvédelem. Az ipari szövetkezetekben valamennyi önkormányzati szerv, választott testület és bizottság feladata a tagi érdekvéde­lem. Ezek közül néhány - nőbizottság, felügyelőbizottság - rétegképviseletet lát el. Általános - a közelmúltban bővült - hatásköre 1977 óta a szövetkezeti bizott­ságoknak van. Többek között pl. a tagság egészét vagy nagyobb csoportját érintő kérdések (munkavégzés és -díjazás, szociális juttatás stb.) tárgyalásán képvi­selője jelen van, és a szövetkezeti bi­zottság véleményét kifejtheti, javaslatot tehet. Esetleges döntőbizottásgi eljárá­sokban is részt vesz a dolgozó képvise­letében. Meghatározó szerepe van az ér­dekvédelemben a munkahelyi tanácsko­zásoknak, az azonqs szervezeti egység­ben dolgozók önkormányzati fórumának. Minél szélesebb körben biztosít a szövet­kezeti alapszabály számukra döntési, vé­leményezési és javaslattételi jogosít­ványt, annál hatékonyabban valósítható meg az adott szervezeti egységbe tarto­zók érdekvédelme. Tanácsot a jogtanácsostól Ki védi a kurdiak érdekeit? Érdekvédelem komplexe Lassan megfékezik a tőzegtüzet » Egymaga képviseli a másokét.. Az érdekképviseletnek - bárhogyan is gon­doljuk meg - van egy olyan sajátságos területe, amikor kénytelenek vagyunk szakembe*segít­ségére szorulni. Mint a kifejezés is mutatja, ér­dekellentét, vagy - egyszerűbben - peres ügyeinket intézve jogi képviselőinken keresztül kell döntenünk. Ezúttal, mi egy jogtanácsost kértünk ar­ra, hogy munkájáról, a másoknak végzett képvi­seleti tevékenységéről beszéljen. A főszereplő dr. Vereckei András 30 éves jogtanácsos, a Tolna Megyei Ipari Szövetkeze­tek Jogi Irodájának tagja.- Több munkája mellett a Tolnai Gép-és Mű­szeripari Szövetkezetben vezeti-intézi a jogse­gélyszolgálattal kapcsolatos tennivalókat. Az ottaniak mit várnak öntől?- Elsőként szólnék az előzményekről. A jogsegélyszolgálat létrehozásakor az volt az el­képzelés, hogy mi a munkajogi és a társada­lombiztosítási ügyekkel foglalkozzunk. Sajnos, az élet mást produkál, mert ez acél országosan sem valósult meg eddig, leginkább a polgári - és családjog területére tartozó ügyekben já­runk el. A GEM-nél is ugyanígy van. Ott az ügy­felek zöme családi és anyagi gondjaival keres meg engem, hogy képviseljem őket és járjak el a jog szerint az ügyeikben. A leggyakoribb a vá­lásokkal kapcsolatos képviselet, ám nem ritka a válást követő láthatási idő megállapítása iránti idő elérése sem. No, és a gyerektartás.- Bíznak a GÉM-esek önben? Az első szóra, ismeretlenül?- Az eddigi gyakorlat, a 81-óta végzett munkám igazolja, hogy igen.- Vesztett-e már el pert? S ha igen, ak­kor hogyan tudta jogász tétére megnyugtatni ügyfelét?- Magam előtt és hivatalosan, a KSH-nak ké­szített jelentésben is számot kell adnom, a jog­segélyszolgálati ügyfélforgalomról. Természe­tesen, ha felvilágosítást vagy ügyiratszerkesz­tést végzek, az nem tartozik ide. Az eljárásnál és a képviseleti ügyeknél merül fel a maga kér­dése. Az esetek zömében nem beszélhetek bu­kásról. Még nem kerültem olyan helyzetbe, hogy az előzetes felvilágosítással ellentétes helyzetbe kerültem volna. Felperesi helyzetben még nem vesztettem pert. Olyan perbe pedig nem vittem ügyfelemet, amelynek végeredmé­nye kilátástalan lett volna. Énelőttem is.- Ne haragudjon meg az utolsó kérdé­sért. Tudom, hogy a vállalati jogsegélyszolgá­lati szolgáltatás ingyenes. E mellett kérdezem azt, dr. Vereckei Gábort ki képviselné egy peres ügyében?- A nem kifejezetten családjogi tárgyú ügy­ben természetesen önmagam járnék el. Ha családjogi jellegű lenne az ügy, akkor én is fel­kérnék valakit képviseletemre. Az oldalt készítették: Ihárosi Ibo­lya, Letenyei György, Kapfinger András, Rostás Ilona, Szabó Sán­dor és Szűcs László János. Telefonhívást kaptam a minap Kurdról. Aki felhívott egy egész község nevében mondta el, amit sérelmesnek éreznek. Azt, hogy Kurd lakói fulladoznak a be­gyulladt tőzeg füstjétől, gázaitól. Hetek­kel ezelőtt feltehetően az avarégetést kö­vetően begyulladt a község határában lévő nagy mennyiségű tőzeg is. A terme­lőszövetkezet igyekezett a gondot azon­nal orvosolni, a füstölgő, bűzölgő hal­mokat körülárkolta, ám eredményt még­sem értek el vele. Szentpáli Árpádné Kurd község taná­csának vb-titkára:- Egy hét után, amikor már bizonyossá vált, hogy valóban a tőzeg ég, tette meg a megfelelő lépéseket a kurdi tanács. Elő­ször arra gondoltunk, hogy á dögkút égetésétől keletkezett kellemetlen szag terjeng a környéken, de ez, mint kiderült, már az előírások miatt is lehetetlen, ki­zárható ok. Mi felvettük a kapcsolatot Rippert Györggyel a megyei tanács kör­nyezetvédelmi titkárával, aki először tele­fonon, majd később telexen kért segítsé­get az Országos Bányaműszaki Felügye­lőségtől. Közben a tűzoltóktól is megtud­tuk, hogy ezt a begyulladt tőzeget vízzel eloltani nem lehet. A bányaműszakiak szakvéleménye is az volt, vízzel nem olt­ható, mivel könnyű fajsúlyú, és fellebeg a víz színére. Légmetesen kellene elzárni, talán egy haboltásos eljárás segítene. Szép időben nincs gond a szaggal, csak ködös, nyirkos időben, amikor bizony büdös... Felhívott bennünket a Hőgyészi Állami Gazdaság ürgevári kerületéről Kocsi Mihály is, aki elmondta, hogy az ál­latok fulladoztak a rossz levegőtől és in­tézkedni kellett. Nézzük mit mond a kérdésről Rippert György, a Tolna Megyei Tanács környe­zetvédelmi titkára.- A Mecseki Szénbányák kutatási köz­pontjával vettem fel a kapcsolatot és dr. Gyurkó István műszaki és egyben kör­nyezetvédelmi szakembert kértem fel ar­ra, segítsen rajtunk. A helyszínen meg is vizsgálta a helyzetet és szakvéleményt mondott, szaktanácsot adott. Ennek alapján a termelőszövetkezet meg. is kezdte a tűz oltását.- A kurdi téesz elnöke, Nógrádi László.- A legelső tüzek már ki is aludtak, még néhány nap és úgy tűnik, sikerül mindet lokalizálni, eloltani. A legnagyobb prob­léma még a tárkányi híd környékén van, ami Csibrákot érinti, de a tőzegtűznek már kihúztuk a méregfogát. Egy rakodógép dolgozik a területen, két hete napi nyolc órában és két mező­őrünk figyeli, hogy újabb tüzek ne kelet­kezhessenek és a már elzárt tüzek se tudjanak újra megyulladni.- Mibe kerül a téesznek mindez?- Egy rakodógép óránként 6-700 fo­rintba kerül... A kezelője már két hete ott dolgozik, legjobb ha nem is szorozzuk be... Csak megjegyzésként: Ez több mint nyolcvanezer forint. A tüzet nem gon­datlanság okozta? Ki égette az avart? Megtette a szükséges óvintézkedése­ket? Ezek a kérdések azért óhatatlanul felmerülnek, még akkor is, ha itt mindhá­rom megkérdezett arról tudott beszámol­ni, hogy a maga területén minden tőle tel­hetőt megtett. A tüzet eloltották, a helyi ta­nács intézkedett, a megyei tanács szin­tén segített az ügyben, a téesz is megtette a magáét. A falu, a közösség érdekeit védve léptek. Az lesz majd az igazi érdek- védelem, ha - az ilyen gondot okozó égé­sekre egyáltalán sor sem kerülhet. Fekete pont Érdekeinket meggyőzéssel is meg tudjuk védeni, csak ehhez kellő mennyiségű és főleg minő­ségű indoknak kell a tarsolyunkban lapulni. íme, egy példával érzékeltetve: apa és fia beszélgetése az aznapi tanítási nap után.- Apa, sajnos kaptam egy feketét nyelvtanból.- Nem mondhatnám kicsi fiam, hogy lelkesedem miatta!- Levelet írtam a...a...barátomnak (itt már behelyettesíthető a kislány neve) és lemaradtam a töb­biektől.- Jogos a fekete pont, fiam. Inkább a szünetben írj legközelebb levelet a barátodnak.- Na jó, apu, de akkor nincs rá időm, mert kergetni szoktam... íme egy nyolcesztendős kis emberke, aki az érdekvédelem terén már nem szorul gyámolításra. Kevés olyan két dolog van, amely úgy feltételezi egymást, mint a szakszervezet és az érdekvédelem. Világos, hiszen annak idején a munkások éppen ezért hozták létre szer­vezeteiket. Most viszont hagyjuk a történelmet, a mából vett egy példát említek. Egy nagyon fontos tanácskozáson vettem részt a Tolna Megyei Állami Építőipari Válla­latnál. A szakszervezeti titkár érdekes megállapítást tett és mindjárt indokolta is azt. Azt mondta, hogy az érdekvédelmet és a termelést, gazdálkodást segítő tevékenysé­get semmiképpen se lehet szétválasztani, hiszen a kettő nemcsak feltételezi egymást, hanem elszakíthatatlanok egymástól. Igaz, hogy a két dolgot külön-külön szoktuk emlegetni, sőt tanácskozásokon tárgyalni is és a szakszervezeti titkárral számosán nem értenek egyet, mi mégis hadd adjunk han­got a legteljesebb egyetértésünknek. Mégpedig az indokainak ismeretében.- Odaállhatok én az igazgató, vagya vállalatvezetéseié, hogy adjanak autóbuszokat a munkások szállítására, csináljunk korszerű munkásszállást, lehetőleg társalgóval, tele­vízióval, persze fürdővel. Mondhatom, hogy tegyük komfortosabbá a munkahelyeket. Meg kérhetek-követelhetek akármit, ha egyszer az a válasz, hogy nincs pénz, mert az emberek nem termelték meg a rávalót. Hát itt zárul be a kör. Csinálunk érdekvédelmet, ha van miből, érdekvédelmet csiná­lunk, hiszen van miből. Ez a vállalat, szerencsére ott tart, hogy van miből. És éppen ezért tart ott, hogy nem is sajnálják az érdekvédelemre, a munkásvédelemre a pénzt. Azt is mondja a szakszervezeti titkár, hogy az általánosságban történő agitáció mit sem ér, de ha konkrét, kézzelfogható célok megvalósításába vonják be az embereket, akkor bizton lehet számítani a cselekvő közreműködésükre. De hiszen erről van szó, nap mint nap, pártunk egész gazdaságpolitikája e körül forog, így igaz, csakhogy van ahol megértik, van ahol nem. Egyszer arról sem árt majd meditálni. Érdek Védelem?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents