Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-26 / 278. szám

1986. november 26. Képújság 3 T A több lábon álló Patyolat Minőség - szervezettseg - fegyelem Sajtótájékoztató a MTESZ-ben (Munkatársunk telefonjelentése) A szakadás évek óta érzékelhető. Míg vál­lalataink egy része egymásra mutogatva a másikban keresi a hibát, a rossz alap­anyag-ellátás miatt, mások felismerve az elodázhatatlan lépésváltást, saját portá­jukon is körülnéztek. Átszervezték a bel­ső mechanizmust, mindezt a jobb ered­mények elérése, a magasabb színvonalú és minőségű termékgyártás érdekében. Az utóbbi években a magyar gazdaság egyik központi kérdésévé vált a minőség, többek között azért, mert hazánk a kül­gazdasági kapcsolatokat tekintve, nyitott ország. Külpiaci bástyáinkat csak úgy tudjuk megőrizni, ha a kormányzati szin­ten elhatározott teendőket a munkástól az igazgatóig midenki szívügyének tekin­ti. A minőség tehát feltételezi a társadalmi összefogást. Hagyományosnak mondható, hogy a Műszaki és Természettudományi Egye­sületek Szövetsége átérezve e téma fon­tosságát, immár hetedik alkalommal ren­dezi meg a minőség javításával össze­függő legaktuálisabb feladatokról szóló országos konferenciát. Tegnap délelőtt Budapesten, a MTESZ Kossuth Lajos téri székházában Sütő Kálmán, a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökhelyettese, a MTESZ Központi Szabványosítási és Minőségügyi Bizott­ságának elnöke tájékoztatta a sajtó mun­katársait holnap a budapesti Kongresz- szusi Központban rendezendő országos minőségügyi konferenciáról. A több mint ezer résztvevő a délelőtti plenáris ülésen többek között Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettesének előadását hallgathatja meg a szervezettségről, a fe­gyelemről, a minőségi munkáról, ame­lyek a népgazdaság fejlődésének nélkü­lözhetetlen feltételei. Délután három Tegnap délután Pech Józsefnek, a Ge­menc Volán igazgatójának elnökletével ülést tartott a Tolna Megyei Szállítási Bizottság. A két ülés között eltelt időszak esemé­nyeiről dr. Nedók Pál, a megyei tanács közlekedési osztályának vezetője, a me­gyei szállítási bizottság titkára tartott tájé­koztatót. Ezt követően beszámoló hangzott el a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát szállítási munkáiról, majd Szeleczky Jó­zsef, a városi tanács műszaki osztályá­nak megbízott vezetője értékelte Szek- szárd város tömegközlekedését, és is­mertette a javítás érdekében teendő in­tézkedéseket. szekcióban folytatják az eszmecserét: az ipar, a mezőgazdaság és élelmiszeripar, valamint az építőipar szakemberei. Mint elhangzott: a konferencia társrendezője az Európai Minőségügyi Szervezet Ma­gyar Nemzeti Bizottsága, a Magyar Ke­reskedelmi kamara, továbbá a Magyar Szabványügyi Hivatal.- Bízzunk abban, hogy a magyar gaz­daság lépésváltása időben történik. An­nál is inkább, mert nem csupán nálunk emelkedett a kormányzati politika szint­jére a jó minőségű termékek előállítása, hanem szerte a világon. Ezzel kapcsolat­ban Sütő Kálmán néhány példát említett. Dr. Edward Deming amerikai professzor a nézők millióit győzi meg állandó műso­rában, hogy a japánok ellenében az USA gazdasága akkor nyerheti vissza piaci presztízsét, ha a minőséggel kapcsola­tos új vezetési filozófiát mindenki magáé­nak vallja. Mindez természetesen Euró­pára is érvényes. Angliában két éve hir­dették meg azt az akciót, hogy a minőség legyen brit nemzeti ügy. És ez nem csu­pán jelmondat: a minőségellenőrző inté­zeteket új, precíziós műszerparkkal sze- 'relik föl, a vállalatok kedvezményes köl­csönöket kapnak meó-rendszerük fej­lesztéséhez és még sorolhatnánk. A minőségügy teoretikusai szerint a minőség csupán 15 százalékban múlik a munkáson, a többi a vezetői döntés függ­vénye. Ez feltéteiezi a körültekintő szer­vezést, technológiát, a piaci ismereteket, a magasan kvalifikált szakembereket. Tehát, az esetleges selejtes termék kikü­szöbölése az egész vállalati kollektíva feladata kell, hogy legyen. Többek között ezért is kapta a holnap kezdődő konferencia a minőség - szer­vezettség - fegyelem címet, melynek feldolgozására lapunkban visszatérünk. A magánfuvarozó szektor és a kisvál­lalkozások megyei helyzetéről, valamint a szállításban betöltött szerepéről dr. Márkus István, a megyei tanács ipari osz­tályának vezetője beszélt. A szállítási bi­zottság ülésén tájékoztató hangzottéi az áruszállítási igények kielégítéséről, külö­nös tekintettel az őszi csúcsforgalomra. Az őszi mezőgazdasági munkálatokkal összefüggő szállítási feladatok végrehaj­tásáról Bea József, a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályá­nak helyettes vezetője szólt. A szállítási bizottság tegnapi tanács­kozásán számos hozzászólás, értékes javaslat hangzott el, majd a bizottság jövő évi munkaterve került napirendre. A Spencer mosógép gyomra mintha feneketlen lenne. Vuity Tamás egymás után üríti ki a kerekeken guruló szeny- nyeskocsikat. A dob lassan megtelik, műanyag mérőedényből mosóport tölt a gépbe, a helyére illeszti a programkár­tyát, s megszokott mozdulattal indít.... A Spencer forgódobjában 126 kilogramm súlyú lepedő, a délutános műszak első^ adagja. Meglepve hallom a gumicsizmás sző­ke fiatalembertől, hogy ő végső soron gépkocsivezető ám időről időre a téli hó­napokban a volánt a mosógép kezelésé­vel váltja föl, a szekszárdi mosodában.- A nyári szezonban kocsizok s mivel ilyenkor nincs szükség annyi sofőrre, a mosodában pedig kevés az ember, a gép mellé állok tavaszig. Most kétlúgos mosást végzek. A program szerint há­romnegyed óra múltán tehetem be a kö­vetkező adagot. Közben Schleiner Tivadartól, a Tolna Megyei Textiltisztító és Ruházati Vállalat főmérnökétől megtudom, hogy a techno­lógiának megfelelően ők készítik az auto­matikus mosást irányító kártyák prog­ramjait. A kapcsolószekrény oldaláról különböző hosszúságban kivágott műa­nyaglapokat emel le, s magyarázza me­lyik kártya szolgál az előáztatásra, melyik az egy-, és melyik a kétlúgos mosásra. A vállalat, a megye városaiban több szalont is működtet, s a hagyományos szolgálatásuk aránya meghaladja.az öt­ven százalékot, melynek mintegy egy- harmadát a lakossági munkák teszik ki. Jó néhány évvel ezelőtt ma már szinte hi­hetetlennek tűnik: több mint 130 százalé­kos volt az állami dotáció a lakossági mo­satást tekintve. Az időközben emelt díjak - legutóbb 1984 augusztusában növel­ték a vállalási díjakat - ugyan egy időre visszafogták a megrendeléseket ám egy bizonyos idő eltelte után a városlakó is­mét a. szalonok megrendelője lett. Egyébként az állami dotáció az elmúlt években fokozatosan csökkent, ma 75 százalékos és országos gyakorlat, hogy a Patyolat vállalatok az eredményes gaz­dálkodás érdekében a több lábon való állást választották. A szekszárdi központú vállalat egyéb­ként hosszú évek óta varrodai tevékeny­ségével egészíti ki bevételeit. Különböző NSZK-beli cégeknek női blúzokat varr­nak bérmunkában a szekszárdi, a báta- széki, bátai és bölcskei üzemeikben. Eb­ben az évben tovább növekedett a bér­munka aránya, amely teljes termelésüket tekintve 49 százalékot tesz ki, az árbevé­telt illetően pedig több mint 39 millió fo­rintot hoz a vállalatnak. A mintegy 350 főt foglalkoztató cég a textiltisztítást illetően 31,5 millió bevétellel számol, amely a ta­Molnár János gépkezelő egy Spen­cer típusú mosógép vezénylő pult­jánál valyi szintnek megfelelő. Eicher János- né mosodai művezető fejből sorolja a legnagyobb közületi megrendelőket. Ezek közé tartozik a budapesti Park Szál­ló, a Budapesti Vasútigazgatóság mun­kásszállásai, a fővárosi Baross étterem, a Gemenc Szálló és nem utolsósorban a Klub Tihany, a Paksi Atomerőmű Vállalat.- Az említett cégek igen magas minő­ségi követelményt támasztanak velünk szemben e mellett nagyon munkaigé­nyes feladat amit ellátunk. A Patyolat vál­lalatok között országosan kialakult kon­kurencia is arra kötelez bennünket, hogy a munkánkkal szemben ne merüljön föl panasz mert különben a közület elfordul tőlünk. Eicherné nagy szakmai rutinnal rendelkezik: érthető, hiszen 23 éve dol­gozik a vállalatnál. Miközben beszélge­tünk, időnként a kalander mellett dolgozó asszonyok munkáját figyeli.- Egy műszakban a két nagy teljesít­ményű mosógép közel két és fél tonna textilneműt mos ki, amelynek közel 70 százalékát kell kalandereznünk. A többit vasaljuk. Nem keresnek rosszul az asz- szonyok: a mosodában átlagosan 7-8000 forint a fizetés. Persze a túlórák­kal együtt. Talán ez az oka annak, hogy elég magas a fluktuáció. Főleg a nyári hónapok jelentik a legnehezebb idősza­kot ilyen szempontból. A mosodával szembeni udvari épület­ben varrógépek zaja fogad. Most, a kis­mamaszalagnál dolgozók vannak mű­szakon. Lengyel Sándorné a II. szalag vezetője sorolja azokat a cégeket, akik­nek szállítanak:- A Verse, a Kusner, a Hatex és a Bohne a partnereink, ök biztosítják a blúznak valót, a kellékeket, a szabásmin­tát. Általában hetenként van szállítás, a tételszám a fazontól függően 400 illetve 10 000 blúz között változik. A Kusner cégnek például most fejezünk be egy több mint ezer darabból álló kollekciót. A Versének pedig a közeljövőben 3000 úgynevezett fehér, madérás blúzt készí­tünk. Ennél a fazonnál jelentősen több a normaidő, amit másfél órában határoz­tunk meg. Ilyen munkaigényes blúzt még nem varrtunk. Lengyelné, az érettségi után tanulta ki a női szabó szakmát. Tizenhat éves lánya is ezt a szakmát választotta. Végső célja pedig, hogy divattervező lehessen... * S. GY. A megyei szállítási bizottság ülése Tartósabb vonatkerekek Robotgyártás vállalati összefogással Kőzet­és betonbontás robbantás nélkül Csehszlovák tapasztalatok alapján új kőzet- és betonbontási technológiát ho­nosított meg a FÖLDGÉP Általános Mélyépítő Vállalat. Az új eljárás a robbantást és részben a kompresszoros légkalapácsok munkáját pótolja olyan területeken és üzemcsar­nokokban, ahol a detonáció értékes ve­zetékeket, berendezéseket stb. veszé­lyeztetne és kárt okozna. A környezetkímélő új megoldás szerint- akárcsak a robbantás előkészítésekor- lyukakat fúrnak a feldarabolandó be­tonba vagy sziklába, de robbanóanyag helyett olyan vizes masszával töltik meg, amely lassú megszilárdulás közben megdagad és roppant feszítőerővel szét­repeszti a tömböt. Ezután már csak arra van szükség, hogy a repedések mentén légkalapácsokkal - csekély erőfeszítés­sel - szétaprítsák a tömböt, könnyen el­szállítható darabokra. így a bontás és darabolás általában fe­leannyi időbe és munkába kerül, mintha pusztán légkalapáccsal dolgoznának. A MÁV debreceni járműjavító üzemé­ben egy olyan hegesztőberendezést állí­tanak munkába, amelynek segítségével a többszörösére növelhető a vasúti te­herkocsik felújított kerékabroncsainak az élettartama. Az új gépsor első része most van pró­baüzemelés alatt, s a megfelelő hegesz­Megkezdődött a próbaüzem a Péti Nit­rogénmüvek új szennyvíztisztító üzemé­ben. A gyár nagyszabású környezetvédelmi programjában előirányozták, hogy ösz- szesen 300 millió forintos költséggel két nagy teljesítményű tisztítót építenek, amelyekkel a víz ismét visszakapcsolha­tó a technológiai folyamatba, s eközben visszanyerik belőle a hasznos anyagokat is. A feladatot azért oldják meg két külön­tési technológia kidolgozásán munkál­kodnak a szakemberek. A debreceni üzemben elsősorban négytengelyes tar­tálykocsikat, nyitott és fedett teherkocsi­kat, valamint kéttengelyes teherkocsikat javítanak, s a MÁV kocsiparkján kívül más vállalatok járműveit, például a gáz­szállító kocsikat is karbantartják. böző szennyvíztisztító létesítésével, mert a nitrogénmüvek két gyáregységében el­térő technológiával állítják elő a műtrá­gyát, így azokban különböző összetételű és tulajdonságú szennyvíz keletkezik. A most elkészült első tisztítóüzem óránként 30 köbméter szennyvizet fogad, és éven­te több száz tonna újból felhasználható anyagot is megment. A második üzemet jövőre adják át, és így 1987 végétől már nem bocsát ki szennyvizet hazánk legna­gyobb műtrágyagyára. Együttműködési szerződést kötött a Technoimpex Külkereskedelmi Vállalat a Győri Rekard Mezőgazdasági és Me­chatronikai Gépgyárral, valamint a Vi­deoton Elektronikai Vállalattal ipari robo­tok és robotokkal működő technológiai rendszerek fejlesztésére, gyártására és értékesítésére. A megállapodás alapján a győri üzem az alapgépek előállítására vállalkozik, a Videoton a robotvezérlése­ket készíti majd, a Technoimpex pedig a komplett robotrendszerekhez exportpia­cot keres. A hazai feldolgozóipar igényeit is kielégítik a kővetkező években ilyen robotokból. A Rekard gyárban tavaly kezdték meg licenc alapján egy ívhegesztő robot előállítását, s az együttműködésben részt vevő vállalatok ezt tekintik a követ­kező évek fejlesztési munkáinál alaptí­pusnak. A Technoimpex egy másik szer­ződést is létrehozott ezekkel a vállalatok­kal, s további partnerként bevonta a Ferroglobust is. A szerződés szerint 80 millió forint alaptőkével, 1987. január 1 - jei hatállyal termelőszervezetet alapíta­nak a robotokhoz kapcsolódó kiegé­szítő egységek, úgynevezett perifériaele­mek gyártására. Ezek a robotrendszer értékének általában 50-60 százalékát adják. Hazánkban jelenleg kétféle nagy telje­sítményű robotot készítenek licenc alap­ján, a mostani együttműködésben részt vevő Rekardnál és a Csepeli Egyedi Gépgyárban. Ezeken kívül a Tungsram- ban is előállítanak szovjet kooperáció­ban kisebb robotokat. Számos iparválla­latnál készülnek manipulátorok is. ösz- szességében azonban a robotok előállí­tásában és alkalmazásában hazánk el­maradott a fejlett ipari országokhoz ké­pest. A most kialakított együttműködés, vállalati összefogás gyorsíthatja a robot­gyártást és e berendezések elterjeszté­sét. M űtrágyagyártás szennyvíz nélkül Egy kalanderezö gép 14 mázsa textilneműt vasal ki egy műszak alatt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents