Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-25 / 277. szám
1986. november 25. Képújság 3 Irányelv a munkafegyelemről A Legfelsőbb Bíróság teljes ülése A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága, dr. Szilbereky Jenő elnökletével hétfőn teljes ülést tartott a Markó utcai székházában. A legmagasabb bírói fórum bíróinak tanácskozó testületé - az Alkotmányban meghatározott jogkörében - irányelvet hozott a munkafegyelemmel kapcsolatos ítélkezési feladatokról. Az egyhangúlag elfogadott irányelv abból indul ki, hogy társadalmunk alapvető érdeke a hatékony munka, ennek pedig nélkülözhetetlen feltétele a fegyelmezett munkavégzés. A munkafegyelmet védő, illetve a gazdálkodás rendjét biztosító jogszabályok megfelelő érvényesítése elsőrendű társadalmi, gazdasági, egyúttal jogpolitikai, nevelési és igazságszolgáltatási feladat. Mindezek érdekében hasznosítani lehet és kell a munkaügyi bíróságok ítélkezési gyakorlatának tapasztalatait is. Arra ad ösztönzést az irányelv, hogy a bíróságok következetesen segítsék a munkaidőalap jobb kihasználását, a fegyelmezett munkavégzést, végső soron a munka hatékonyságát szolgáló jogszabályi rendelkezések érvényesítését. A munkafegyelmet jelentő kötelezettségek teljesítésének elmulasztása ugyanis minden esetben a munkafolyamatot zavaró hátrányt vagy veszélyt okoz a munkáltatónak, a dolgozónak, illetve a társadalomnak. A fegyelmezett és eredményes munka érdekében elő kell mozdítani, és nyomatékosan számon kell kérni a dolgozók kötelezettségeinek teljesítését. Ugyanakkor a munkáltatóknak, szövetkezeteknek is teljesíteniük kell a munkaviszonyból, illetve a tagsági viszonyból származó kötelezettségeiket. Gondoskodniuk kell a fegyelmezett és hatékony munkához szükséges feltételekről, ideértve a más vállalatokkal, szövetkezetekkel való együttműködéshez és a lakossági igények teljesítéséhez szükséges munkafeltételeket is. A munkával kapcsolatos jogoknak és kötelezettségeknek együttesen kell érvényre jutniuk. Elismerés, kedvezmény, jutalom a kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkáért adható. Az irányelv rámutat arra is, hogy növekedett a fontossága a vállalat, a szövetkezet, a munkáltató munkaszervezési és irányítási tevékenységének. Az eredményes gazdálkodás megkövetelheti azt is, hogy a dolgozókat a korábbihoz képest más munkakörbe, más munkahelyre, illetve más munkáltatóhoz szervezetten átcsoportosítsák. A munkáltató fel is mondhatja a dolgozó munkaviszonyát. A munkáltatói felmondásnak a törvényes rendelkezések keretei között bármely valóságos indokolás mellett helye lehet. A jogos munkáltatói felmondást sem méltányosságból, sem olyan körülményekre tekintettel nem lehet hatálytalanítani, amelyek a munkaügyi vita keretein kívül esnek. Olyan felmondás esetén például, amelynek indokolása - a munkáltatónál történt átszervezés miatt - a dolgozó munkakörének megszűnésére hivatkozik: a munkaügyi vitában nem lehet vizsgálni, hogy a megtörtént átszervezés célszerű volt-e, illetve, hogy a vállalat miért az érintett dolgozó munkaviszonyát mondta fel, s miért nem valamely azonos munkakört betöltő munkatársának a munkaviszonyát szüntette meg. Hatálytalanítani kell a munkáltatói felmondást, ha indokolása valótlan. Jogtalan a felmondás egyebek között abban az esetben, ha az nem a megszabott módon, például nem írásban történt, illetve az indokolás nem világos. ^ A munkafegyelmet sértő vétségek között különös gonddal kell elbírálni az igazolatlan késést, mulasztást, a munkaidőben való munkavégzés elmulasztását, a munkahely engedély nélküli elhagyását, szeszesital-fogyasztást a munkahelyen, a társadalmi tulajdont károsító cselekmény munkahelyi elkövetését, a munkavégzés, illetve az utasítás teljesítésének megtagadását, a hanyag, selejtes munkavégzést, a munkavédelemre vonatkozó szabályok megsértését, továbbá a más dolgozók munkafeltételei megteremtésének, illetve munkájuk megszervezésének elmulasztását. Foglalkozik az irányelv a munkajogi felelősségre vonás, a fegyelmi büntetés céljával: ez olyan hatás kiváltása, amely alkalmas mind a fegyelmet sértő dolgozó, mind a munkatársak esetleges további fegyelmezetlen magatartásának megelőzésére. Az irányelv szerint a fegyelmi jogkör gyakorlójának olyan fegyelmi büntetést kell alkalmaznia, hogy az arányos legyen az elkövetett vétségnek a vállalatnál jelentkező súlyával. Külön foglalkozik az irányelv a munkaidő alatti italozás, illetve a munkahelyen italos állapotban való megjelenés miatti felelősségre vonással. Szól a munka során a közvagyonban okozott kár megtérítése iránti igényekről. Végezetül foglalkozik a vezetők felelősségével. Az irányelv teljes szövege rövidesen megjelenik a Magyar Közlönyben. Tartósabb ékszíjak Egy hír nyomában (Mégis) kellenek az állategészségőrök Tervezik a technikusképzést Új technológiával készülnek az ékszíjak a Taurus egyik budapesti gyáregységében. A műszaki fejlesztések eredményeként a korábbinál nagyobb teherbírású, jóval tartósabb, másfélszerte hosszabb ideig használható ékszíjakat gyártanak. A technológiai változásokhoz az NDK- ból vásároltak licencet, amelynek bevezetése tízmillió forintba került. Ebből a pénzből új gyártósorokat vásároltak, illetve a régi gépek közül sokat átalakítottak. A géppark kibővítésével az eddigieknél évente egy- harmadával több ékszíjat tudnak készíteni. Az új technológia bevezetése azért vált szükségessé, mert a nyolcvanas évek elején jelentős mértékben kicserélődött a mezőgazdaság gépparkja, és megváltoztak az ipari üzemek igényei is. A hagyományos ékszíjak iránt visszaesett a kereslet, az új berendezésekhez pedig másféle méretű és teherbírású ékszíjak szükségesek. A licenc alapján gyártott termékek már megfelelnek az új követelményeknek, és nemcsak erősebbek a régieknél, hanem munkavédelmi szempontból is sokkal biztonságosabbak. Forgás közben ugyanis - el- Jentétben a régebbi típusokkal - nem töltődnek fel elektromossággal, s így nem áll fenn annak a veszélye, hogy egy kipattanó szikrával esetleg lángra lobbanthatnák a közelükben lévő gyúlékony anyagokat. Az új technológiára az átállást két évvel ezelőtt kezdték meg, és mindig csak egy-egy gépcsoportot vontak ki az átalakítás miatt a termelésből, így az új termék gyártására való felkészülés nem akadályozta az igények folyamatos kielégítését, s az őszi mezőgazdasági munkák idején is zavartalan volt az ellátás az itt gyártott ékszíjakból. Ma már zömében az NDK-licenc alapján készülnek a termékek. A szakemberek arra számítanak, hogy az évtized végére az igények ismételt megváltozása miatt újabb technológiai váltásra kell felkészülniük. A tervek szerint már jövőre bővítik a kínálatukat az úgynevezett átlapolt ékszíjakkal, amelyek a legkorszerűbb mezőgazdasági gépekhez szükségesek. Ezeket az ékszíjakat úgy alakítják ki, hogy egyenletesen oszlik meg a teher közöttük abban az esetben, amikor a nagy igénybevétel miatt egyetlen meghajtáshoz egyszerre túbb ékszííat Heti felhasználni. _, Újsághír: „A szekszárdi munkaügyi szolgáltató irodában augusztusban 295-en kerestek állást. Az érdeklődők fele munkaviszonyban állt, 80-an nem rendelkeztek állandó munkahellyel, a többiek pályakezdők voltak. Az iroda 153 munkalehetőséget ajánlott, melyek munkakör szerinti megoszlása a következő: 38 adminisfztratív, 63 szakmunkás, 34 betanított munkás és 18 segédmunkás. A tavalyi évhez hasonlóan idén sem tudtak elhelyezkedési lehetőséget kínálni az állategészségőr végzettséggel rendelkező fiataloknak.” (1986. szeptember 9.) Mivel a hír utolsó mondata néhány kérdést felvet, utánajártunk, és megérdeklődtük: 1. Hol, hány helyen indokolja az állatlétszám, hogy egészségőröket alkalmazzanak? 2. Milyen összhang van a képzés és az igény között? Palánkról „szipkáznak” be Első utunk Szekszárdon az Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomásra vezetett, ahol dr. Pámer Frigyes igazgató elmondta, egy régebbi rendelet szerint 1000 számos állatnál magasabb létszámú állománnyal rendelkező gazdaságban állategészségőrt kell alkalmazni. Megyénk 62 termelőszövetkezetének és 5 állami gazdaságának legnagyobb része ilyen állomány tulajdonosa. A megoldásnak - gyakorlatban - többféle módja van: Akad olyan üzem, ahol inkább több állatorvost alkalmaznak, előfordul az is, hogy a gazdaságok képeznek maguknak szakembert, de az is gyakori, sőt, a legtöbb esetben ez a megoldás, hogy Palánkról „szipkáznak be” maguknak megbízható szakembert. Így nem ritka az olyan telepvezető, illetve brigádvezető sem, aki a Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakközépiskolában végzett. Pámer Frigyes tapasztalata az, hogy a palánkiak - gyakorlati szempontból - jól kiképzettek, és úgy tudja, egyetlen képzett serri maradt munka nélkül. Vonzó, rangja van Néhány kilométerrel odébb, Palánkon, dr. Jeszenszky László igazgatónak, Kiss Bertalan igazgatóhelyettesnek, agrármérnök tanárnak, pályaválasztási felelősnek és Nagy Jánosné, gyakorlati oktatásvezető, agrármérnök tanárnak is feltettük a kérdést a képzés és az igény összhangját illetően. Beszélgetésünk kezdetén az igazgató elmondta, vonzó és mivel állatorvos mellett szaksegéd, rangja van az 1978-ban indult képzésnek. Nagy szeretetnek örvend a szakma, ezért a beiskolázással még nem volt gondjuk. Nagy Jánosné így gondolkodott:- Kiváncsi voltam, kik azok, akik nem tudtak elhelyezkedni. Lehet, fíogy olyanokról van szó, akik nem a képzettségüknek megfelelő szakmát akartak, de lehet, hogy a gyengébb tanulók közül valaki(k). A gyakorlati oktatásvezető elmondta még, hogy a már végzett tanulóik, akikkel nap mint nap találkoznak, mivel segítik az iskola munkáját, és azt igazolják, nincs elhelyezkedési gond.- Azt tapasztalom - summáz -, megállják a helyüket. Az összes állettenyésztési rendszernél dolgoznak állategészségőrök, de az ISV-nél, az Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomáson is megtalálhatóak... Szedresben egy „kislány” dolgozik, Decsen többen vannak, Várdombon is tevékenykednek, Mezőfalván egészen sokkal találkozhatunk, de a hőgyészi - illetve a paksi állami gazdaságban, valamint a Szekszárdi Húsipari Vállalatnál - húsminősítő, szerződtető munkakörben - is több tanítványunk dolgozik. Újabban a tejiparban is alkalmazzák őket. Ezeket a „gyerekeket” megnyerték, leszerződtették. Kiss Bertalan is bekapcsolódott a beszélgetésbe, aztán elmondta, az utóbi időben állategészségőri területen kevesebb az elhelyezkedési lehetőség, ezért egyre többen jelentkeznek állattenyésztő telepeken, ahol szívesen fogadják, középkádernek tekintik őket, mivel több területen tudják hasznosítani a Palánkon végzetteket. Nagy Jánosné mintegy nyomatékül tette hozzá az előzőekhez, a leendő állat-’ egészségőrök az első-második évben állattenyésztéssel, a harmadik-negyedik évben pedig egészségüggyel foglalkoznak. A kettő egymástól elválaszthatatlan és így ezzel csak nyernek a tanulók, majd később az üzemek is. Ebben az esetben a „nyernek” kifejezés nem egy felelőtlenül kimondott szó, ugyanis az iskolában megtanulják a fiatalok, és feladatuk lesz a kisebb műtétek, az ivartala- nítás, a sebkezelés, a vemhességvizs- gálat, a fertőtlenítések, az involúciós munkák, az összes szaporodásbiológiai folyamat, a vérvétel, az oltások elvégzése, az állatok jelölése, törzskönyvezése. Szekszárdon és környékén minden évben a palánki tanulók oltják le a barom- - fiakat és segédkeznek a vérvételeknél. Érettségi után - egy vizsga letételevél - inszeminátori feladatokat is elláthatnak. Kapcsolat az üzemekkel Beszélgetésünk további részében Kiss Bertalan a pályaválasztási irányultság múltját és jelenét hasonlította össze. Valamikor, mondta, megkérte a mezőgazdasági osztálytól elhelyezkedéshez a létszámkereteket, ma viszont nem tudják megmondani, hogy mennyi szakember kell. így az üzemekkel tartja a kapcsolatot, egyeztetik az igényeket, de tartja a kapcsolatot az osztályfőnökkel, a gyerekekkel, a szülőkkel és ahonnan jelzés jön, vagy szívesen fogadják gyakorlatra a tanulót, oda elküldi őket, s ha azt elfogadja, megtetszik neki, akkor a nyári gyakorlatot is ott végzi. Természetesen így könnyebb egymásra találni üzemnek és szakembernek, de tény az is, ily módon sokkal hamarabb megkezdődik az elhelyezkedés. Ismét kimondtuk a „bűvös szót”, elhelyezkedés. A Palánkon tanuló 255 leendő állattenyésztő, illetve állategészségőr közül 80 társadalmi ösztöndíjas, a többi vagy menet közben köt szerződést, vagy lemond erről a lehetőségről mondván, az kötöttséget is jelent. A végzettek 10-15 százaléka egyetemre, illetve főiskolára megy. Ezek elsősorban agrárjellegű intézmények, de igen sokan tanulnak tovább Hódmezővásárhelyen, a főiskolán állategészségügyi szakon. Úgy gondoljuk, az előzőekből világosan kiderül, a hír nem általánosítható tényt, csupán egy-két esetet regisztrál. Nincs szó a képzés és az üzemek igénye közti összhang felbomlásáról, sőt, túlképzésről sem. A szakma népszerű a szakember - ha nem is kimondottan ál- lategészségőrként, hanem brigádvezetőként (helyettesként), állattenyésztőként alkalmazzák - továbbra is kell, ezért gondolkodnak Palánkon a technikummá alakuláson, az állattenyésztő és állategészségőr szak indításáról. A MÉM szakembere épp a múlt hét végén vizsgálta meg a képzés feltételeit. ÉKES LÁSZLÓ rmrt iramHfirn ftwwÁfi Nyelőcső-eldugulás megszüntetésének gyakorlása Kiss Anikó anyagvizsgálatot végez
