Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-24 / 276. szám

1986. november 24. InîÊPÜJSÀG 3 Alkotói díjasaink (6) Exportpályázat Kaszás Imre nyugalmazott Azon kevés ember közé tartozik, akit egyszerre szeretnek és tisztelnek is. Sze­rencsés lehettem a MLEE még négyéves szakosított tagozatán egy évig filozófiát ta­nulni tőle. Azontúl, hogy jó előadó, szü­letett pedagógus, a legfontosabb amit tő­le tanultam: felfedez­ni a filozófia történe­tében minden szép gondolatot. Azóta is minden-nekem új és szép gondolatról eszembe jut az a ta­nár, aki mint ez be­szélgetésünkből ki­derült - ma is, het­venéves korában is tud örülni minden szép gondolatnak.- Hogy mit csiná­lok most? A hivatali kötelmektől megsza- badultan azt, amit eddig. Pénteken ép­pen Baján voltam az 1980-ban végzett szakosítós osztályom találkozóján. Le le­het mérni azt is, hogyan tudják használni a tanultakat. Örömmel látom, hogy pél­dául a vitakészségük sokat fejlődött, ez persze nemcsak a tanulmányok érdeme, hanem a társadalmi közeg változásai is így hozták. Elmondják amit gondolnak, bátran kritizálnak. Az is meglátszik, ilyen­kor kiben van nagyobb alkotókészség, és ki az óvatosabb.- Világéletemben családcentrikus em­ber voltam, kedves mozzanata az éle­tünknek, amikor délután egy órányi időre nálunk gyűlik össze a család. Természe­tesen tanítok is, nálunk tanul délutá­nonként a nagyobbik unokám, kettő már iskolás a másik kettő még pici. Nevelé­sükben és részt ve­szek. Volt tanítvá­nyom is, aki az idén tett sikeres felvételi vizsgát latin szakra az egyetemen.- Rengeteget olva­sok, ötvenhárom éve foglalkozom régi sze­relmemmel a filozó­fiával. Ha egyedül va­gyok itthon, zenét hallgatok. Százhá­rom tagú pártszerve­zet tagja vagyok, ott is van 'tennivalóm. Ha járok a városban mindig felnézek a Garay gimnázium előtt a fizika előadóra, mert a tanítás és ép­pen a fizika tanítása- kezdetben annak megszervezése - volt életem lényege. Ha a Skálába megyek a családnak bevásárolni, benézek az isko­lámba is, és örömmel látom, milyen szé­pen és okosan változnak a dolgok. Borzasztó dolog lenne, ha az utánunk következők nem mernének, nem tudná­nak, vagy nem akarnának változtat­ni. v- Ünnepi ráadása az életünknek, a kertünkben lévő csönd, és a kikelő veté­sek. Aktiv koromban sose foglalkoztam mezőgazdasági munkával, ennek az örö­me mostanra maradt, nem beszélve a hasznáról. Kaszás Imre számos kitüntetés birto­kosa, de az Alkotói díj az egyetlen, ame­lyik kint van a vitrinben.- i - gk ­A közszolgáltatásban dolgozó műszakiak tanácskozása Több döntési jogot és nagyobb önálló­ságot kell adni a műszaki szakemberek­nek és a közvetlen termelésirányítóknak ahhoz, hogy javuljon a kommunális szol­gáltatások színvonala - állapították meg egyebek között szombaton Budapesten, a Helyiipari és Városgazdálkodási Dol­gozók Szakszervezetének országos mű­szaki konferenciáján. A tanácskozáson 35 ezer műszaki értelmiségi szakember képviseletében 200 küldött vitatta meg a tanácsi és szövetkezeti vállalatoknál dol­gozó felsőfokú végzettségű szakembe­rek lehetőségeit és feladatait a műszaki és tudományos fejlődés meggyorsításá­ban. A konferencián Lipták András, a HVDSZ műszakiak és termelésirányítók képviseleti tanácsának elnöke vitaindító­jában hangsúlyozta: a közszolgáltató vállalatoknál sürgető feladat a korszerű technológia elterjesztése és az innová­ciós folyamat gyorsítása. A kommunális és ipari szolgáltatás, valamint az ingat­lankezelés területén elsősorban a mér­nökökre és a közvetlen termelésirányí­tókra vár a legújabb műszaki eredmé­nyek gyakorlati alkalmazásának gyorsí­tása. A műszakiak többsége - a szakszerve­zet idén elvégzett országos felmérése szerint - úgy vélekedik, hogy a technoló­giai és innovációs megújulást számos té­nyező nehezíti. Hiányolják például azt, hogy a döntések meghozatalánál a veze­tők nem minden esetben veszik figye­lembe a mérnökök és a közvetlen terme­lésirányítók véleményét. A közszolgáltató vállalatok technikai színvonalának növe­lése elsősorban a tanácsoktól függ, ezért a fejlesztésre fordítható pénz elosztásá­nál a jelenleginél jobban be kellene vonni a műszaki szakembereket is. A tanácskozáson felszólalók elmond­ták, hogy sürgető feladat a kiemelkedő munkát végző műszakiak anyagi elisme­résének növelése. Ugyancsak hangsú­lyozták a fűmunkaidőben végzett tevé­kenység teljesítményarányos bérezésé­nek a fontosságát. A szakemberek el­mondták, hogy a szolgáltatások színvo­nalának emelésében kiemelkedő szere­pet töltenek be a művezetők. A középve­zetőknek ezért a jelenleginél nagyobb te­kintélyt kell teremteni ahhoz, hogy szer­vezettebben és fegyelmezettebben tud­janak dolgoztatni. A műszaki konferencia résztvevői fel­hívást juttattak el a HVDSZ-hez tartozó vállalatok vezetőihez és szakszervezeti bizottságaihoz. Javasolták, hogy a gaz­dasági egységeknél hozzanak létre mű­szaki klubokat, ahol a mérnökök megvi­tathatják a legújabb műszaki és tudomá­nyos eredmények hasznosításának le­hetőségeit. A szakszervezet műszakiak és terme­lésirányítók képviseleti tanácsa a vállala­tok technológiai megújulásának elősegí­tésére olyan kiadvány szerkesztését ter­vezi, amelyben rendszeresen közzéteszi az ágazatot érintő legkorszerűbb hazai és nemzetközi műszaki eljárásokat és megoldásokat. A kiadványban tájékoz­tatják a szakembereket a szakmai to­vábbképzés lehetőségeiről is. Hasznosítják a régi kemencebélést Hulladékfeldolgozó üzemet létesítet­tek az Inotai Aluminiumkohóban az elekt­romos kemencék elhasználódott bélés­anyagának hasznosítására. A kemencék tűzálló téglából készülő bélése ugyanis a technológiai folyamat során, miközben a timföldből fémalumi- niumot állítanak elő, káros anyagokkal, főleg fluorral telítődik, és ötévenként fel­újításra szorul. A már nem használható belső burkolat anyagával korábban uta­kat egyengettek, majd a megszigorított előírásoknak megfelelően zárt területen tárolták. Ebből a hulladékanyagból az idők során már 35 ezer tonnányi halmo­zódott fel. Az új üzem aprító és osztályozó beren­dezéseiben évente ötezer tonna bélés­anyagot dolgoznak fel, s az apritékot a kohászatban adalékanyagként haszno­sítják. Terveik szerint a jövőben vállalkoz­nak a társvállalatok hasonló hulladék­anyagának feldolgozására is. Jó minőség - tartós export A tolnai Gép- és Műszeripari Szövet­kezet ez év szeptember 2-án levelet ka­pott a Külkereskedelmi Minisztérium tár­caközi bizottságának titkárságától. A le­vél válasz arra a pályázatra, amelyet a szövetkezet június 4-én nyújtott be •- a pályázati kiírás az exportképes termelés fejlődését szolgálja. A GÉM ugyanis sok más pályázóval egyetemben elnyerte ezt a pályázatot. A pályázat Az exportpályázat a szövetkezet vala­mennyi jellemző mutatóját tartalmazza, a nettó árbevételt, az exportból és a belföl­di forgalomból származó bevételt. A szö­vetkezet belföldi kooperációs partnere a Magyar Optikai Művek, a Videoton, és a Híradástechnika Szövetkezet. A MOM és a Videoton részére számítástechnikai berendezések részegységeit, valamint számítógépek perifériáinak mechanikai elemeit gyártják. A Híradástechnika Szö­vetkezetnek ipari monitorokat, tv-szer- vizműszereket, és ezek részegységeit ál­lították elő az elmúlt évben. A Gém 1978 óta foglalkozik exportáru­termeléssel, a berlini kooperációs part­ner mellett - részükre orvosi műszereket és műszer részegységeket szállítanak - kapcsolatban állnak a nyugat-berlini AEG Passzív Elemek Gyárával, valamint az IBM-céggel. Az AEG részére háztartá­si gépek zavarszűrőihez fojtótekercseket készítenek, míg az IBM számítógép­mechanikák különböző típusait viszi el Tolnáról. A szövetkezet komoly tárgyalásokat folytat arra vonatkozóan, hogy a jövőben a háztartási gépek zavarszűrőit komplet­ten is gyártsa, s ne csak a fojtótekercset készítsék el az üzemben. A gyártás felté­teleit már az idén megteremtik, s a terme­lést szeretnék megindítani. Ez az eredeti pénzbevételi tervhez képest többletet je­lentene, növekedne az exportárbevétel. Az eddigi tárgyalások, valamint a gyártá­si feltételek megteremtésére hozott erő­feszítések alapján a többletteljesítésnek reális esélye van. A következő évben a fojtótekercsek és zavarszűrők iránti kereslet emelkedésé­re számítanak a GÉM-ben. Az IBM részé­re gyártott számítógép-mechanikák egyes típusából a jövő évi megrendelé­sek az ez évi mennyiségnek várhatóan kétszeresére növekednek, másik típus esetében a megrendelések ötszázszo­rosra növekszenek 1986-hoz képest. A szövetkezet pályázatában kérte a kereskedelempolitikai alapból folyósított 30 százalékos mértékű támogatást - több évre szólóan. Kérte továbbá a több­letexport teljesítéséhez a bérpreferenciát is, hisz számolni kell a bérköltség növe­kedésével. Mit adnak, és mit kapnak? A szövetkezet tehát tartós, illetve tartó­san növekedő és jövedelmező exportot ígért. A pályázatát elfogadták, s az Ipari Minisztérium, valamint a Külkereskedel­mi Minisztérium megállapodást kötött a szövetkezettel. Ennek értelmében a szö­vetkezet vállalja, hogy 1983., 1984., 1985. évek átlagához képest - amely 11,2 millió forint volt - exportját növeli. Idén 20 millió forint exportot teljesítenek, a következő évben 22 milliót 1988-ban 24,5 milliót, 1989-ben 27 milliót, s az évti­zed fordulóján kereken 30 millió forintot. Vállalták tehát, hogy 5 éven át évi 10 százalékkal növelik a nem rubel elszá­molású exportot, - ezt a 10 százalékot mindig az előző három átlagához képest számolják, - ez az úgynevezett „csúszó­bázis”. Azért célszerű a bázist így megál­lapítani, hogy egy-egy év kiugróan ma­gas exportteljesítése ne emelje meg azt az alapot amely a növekmény számításá­nak alapjául szolgál. Amennyiben tehát a szövetkezet idén 10 százalék fölött teljesíti exportárbevé­telét, 250 ezer forint bérpreferenciát kap,- lehetőség nyílik bérfejlesztésre. Szá­molni érdemes, s nemcsak azért, mert bért fejlesztenek, nemcsak azért, mert például idén 8,8 millióval teljesítik túl a bázishoz viszonyítva az exportot, s ennek az összegnek a 30 százalékát kereske­delempolitikai támogatás formájában megkapják az államtól, hanem azért is, mert idén a 20 millió forint export 8-10 millió forint nyerséget hoz a szövetkezet­nek. Ez pedig nem kis pénz. Meg lehet kap­ni, de el is lehet veszíteni. Mert például a kedvezményeket a többletvállalás nem teljesítése esetén - ha a teljesítés nem éri el a többlet 51 százalékát - visszavonják. Ha 51 -100 százalék közötti az exporttel- jesités, a százalékosan növekvő teljesí­tés arányában növekvő mértékben ré­szesül az üzem a kedvezményekben: a bérpreferenciában, illetve a kereskede­lempolitikai támogatásban. Természete­sen a konvertibilis valuták le- illetve felér­tékelését mindenkor figyelembe veszik. Minőség, és érdek A Gém termékeinek minőségét eddig nem kifogásolták, - ezt jelzi az is, hogy újabb és újabb szállítási ajánlatot kap­nak. Ez év második felében például az AEG hatféle zavarszűrő tekercset kér,- egy évben hétszázezer darabot. Az IBM-el úgynevezett minőségi biztosítási szerződést kötöttek, ami azt jelenti, hogy a szövetkezetből származó termékeket további ellenőrzés nélkül építik be a szá­mítógépekbe. Ez egyben minősíti is a tol­nai GÉM-et, hisz az IBM-nek, amely elis­mert világcég, saját szigorú minőségi előírásai vannak, ez az adott ország, ez esetben Magyarország szabványaitól lé­nyegesen eltér. Nagyon szoros egy-egy alapanyagnál a tűréshatár - a lemezvas­tagságot például mikrométerrel mérik. Nem nehéz megállapítani például azt, hogy az adott részegységet ki gyártotta, illetőleg ki rontotta el: a tolnai szövetkezet termékeit piros pöttyel jelölik meg. Az IBM minden szállító munkáját bonyolult módon pontozza, a GÉM-ben gyártott al­katrészeket mindig jónak tartották, kifo­gás ellenük soha nem merült fel. A vállalt feladatokat teljesíteni akarják Tolnán, s ezért mindent megtesznek. A megrendelő korrekt, s ezt kőtelezőnek tartják önmagukra nézve is a szövetkezet dolgozói, vezetői. Megbízhatóak a minő­ségi vonatkozásában, betartják a szállí­tási határidőt, a rendkívüli megrendelé­seknek is eleget tesznek. A pályázat mindenféleképpen jó irány­ba hat: a minőségi munka igényességre nevel. Serkenti a fejlesztést, visszahat a hát­tériparra, a korrekt üzleti kapcsolatra, amikor pontosan tudja az egyik fél, hogy mit ígért, a másik pedig azt, hogy mit vál­lalt. D. VARGA MÁRTA Az egyik, évek óta gyártott exporttermék a nyugat-berlini AEG részére készülő fojtótekercs Építésügyi újítási és találmányi pályázat Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint az építők szakszervezete a VII. ötéves terv időszakára közös újítási és találmányi pályázatot hirdet az ágazat állami és tanácsi vállalatai számá­ra. A pályázat célja, hogy ösztönözze a vállalatokat a mozgalom fejlesztésére: a résztvevők körének bő­vítésére, az újítások és találmányok átadásának ki- terjesztésére, a benyújtott javaslatok elbírálásának és hasznosításának meggyorsítására, a termelési és műszaki fejlesztési célokkal jobban összehan­golt feladattervek kidolgozására. A vállalatok - nagyságrendjük szerint - négy ka­tegóriában versenyeznek és pályázatukat évente értékeli majd a minisztérium és a szakmai szakszer­vezet. Eredményeik elbírálásában azt is figyelembe veszik, hogy a vállalatok milyen aktivitást fejtettek ki a licencvásárlásokban és -eladásokban, az újítási kiállításokon és börzéken, helyi újítási versenyek, ankétok megszervezésében. A négy kategória első három helyezettjét díjazzák. Ezen kívül évente díjazzák a legjobb újítási ered­ményeket elérő műszaki, fizikai és ifjúság szocia­lista brigádokat is. A vállalatoknak minden év ápri­lis 15-ig kell benyújtaniok pályázatukat az előző évi eredményekről.

Next

/
Thumbnails
Contents