Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-24 / 276. szám

4 Képújság 1986. november 24. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Szolgálati idő alatt kell-e bérleti díjat fizetni? Hegyi Ferencné simontornyai olva­sónk írta: „Gondjaim ez év augusztus 27-tői kezdődtek. Fiam bevonult tény­leges katonai szolgálatra, és a műhe­lyét előreláthatólag másfél évre bezár­ta. Órásműhelye Simontornyán van, amelyet tanácsi közterületre építet­tünk. Kérdéseim az említett műhellyel kapcsolatosak: Szeretném tudni, keil- e fizetni a szolgálati idő alatt a követke­zőket: közterület használati díj, mű­helyadó, valamint a villanyáram kisipa­ri alapdíjat és fogyasztási díjat anélkül, hogy a villanyáramot kikapcsolnák? A DÉDÁSZ helyi kirendeltsége úgy tájé­koztatott, hogy a fentieket csak a vil­lanyáram kikapcsolásával lehet meg­oldani. Ez azonban ismételt bekapcso­láskor komoly költséget jelent »ipari hozzájárulás« címén.” A Tolna Megyei Tanács V. B. pénz­ügyi osztálya vezetője, Priger József vá­laszolt:- A Simontornyai Nagyközségi Kö­zös Tanács V. B. szakigazgatási szerve tájékoztatása szerint Hegyi Ferenc 1984-ben bérleti szerződést kötött a helyi tanáccsal telek használatára az­zal, hogy a telekre a bérbevevő műhelyt épít és vállalja a közterület-csatoláshoz szükséges költségeket. Olvasójuk nem közterület használati diját, hanem bér­leti dijat fizet, amely kötelezettséget nem szüntet meg az a tény, hogy ipari tevékenységet nem folytat a műhely­ben, azt nem használja, tekintettel arra, hogy a telket, amelyre épített, továbbra is igénybe veszi. A bérleti díj fizetési kötelezettség akkor szűnne meg, ha a bérleti szerződést felmondaná, illetve a műhelyt lebontaná. - A nem lakás cél­jára szolgáló építmények adójáról szóló 1985. évi 23. számú törvényerejű ren­delet végrehajtása tárgyában kiadott 62/1985. (XII. 30.) PM számú rendelet 7. paragrafusa alapján az „építmény használatának szünetelése az adókö-, telezettséget nem szünteti meg”, így a szakigazgatási szerv 2300-8/1986. számú határozatában megállapított építményadó jogos volt, amelynek fize­tése alól sem a jogszabály, sem pedig a tanácsrendelet nem mentesít, mivel az adófizetést nem az épületben folytatott tevékenység, hanem az épület fennál­lásának ténye alapozza meg. - A vil­lanyáram kisipari alapdíj és fogyasztói díj fizetési módjáról a DÉDÁSZ simon­tornyai kirendeltsége november 12-én szóban már tájékoztatta arról, hogy a villanyóra jelenlegi állása szerint vég­számlát készítenek, s a sorkatonai szol­gálat idejére szünetelteti a villanyáram- szolgáltatást is, így a díjfizetési kötele­zettség is szünetel, tehát a katonai szol­gálat idejére nem kell egyik villany­áramdíjat sem fizetni. Elhárították-e a hibát? Tárnái Jakab paks-dunakömlődi ol­vasónk írta: „November 4-én a laká­som előtti villanyoszlopon a két vil­lanyvezeték valami okból összekeve­redett és ezáltal nincs villany az egész házban. Ez nem is volna annyira baj, de van egy hűtőládánk, ami tele van hús­sal és egyéb dolgokkal. Már három­szor telefonáltunk a paksi kirendelt­séghez, de még biztató szót sem kap­tam, hogy mikor jönnek ki. Ki fogja ne­kem megfizetni , ha tönkre megy az egész évi élelmem?” A Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vál­lalat Üzemigazgatóság üzemigazgató­ja, Schmidt János válaszolt:- Ez év november 5-én a paksi kiren­deltségünkre a műszakvégzés után be­jelentette, hogy lakásán az energiaellá­tás megszűnt. Ezen bejelentést a kiren­deltségi dolgozónk feljegyezte. - A ki- rendeltségekre vonatkozó országos ügyviteli utasítás értelmében a fogyasz­tói szolgálat keretén belül, a kirendelt­ség az egyedi fogyasztói hibák elhárítá­sát két munkanapon belül köteles el­kezdeni. Olvasójuk lakásán november 6-án, azaz másnap délelőtt a hibát megszüntették, tehát a bejelentését kö­vető 24 órán belül - és egyben felhívjuk olvasójuk figyelmét arra, hogy a csatla­kozó vezetéke elavult, korszerűtlen, nem felel meg az érvényben lévő sza­bálynak és tűzveszélyes. - Az új csatla­kozó kiépítéséhez az anyagot már át is adták. A további hibák megszüntetése érdekében célszerű az új csatlakozó mielőbbi kiépítése. Mikor lesz rend a Bethlen és Bocskai utcákban? A szekszárdi Bethlen Gábor és Bocskai utcai lakók kérdezték, hogy mikor lesz rend a város legrégibb ut­cáin? A Bocskai utca páros oldalán se gyalogjárda, se kocsiút. Nem beszélve a Séd-patak tisztaságáról a Bálint köz­től a Kápolna térig. Szekszárd Város Tanácsa elnöke, Kovács János válaszolt a levélre, s a kérdésre:- Szekszárd Város Tanácsának 3/ 1986. (X. 30.) TR. számú rendelete - amely 1987. január 1 -tői hatályos -, az intézményes szemétszállítást kiterjeszti Szekszárd város egész területére. A jö­vő évtől kezdődően tehát a szóban for­gó utcákból is elszállítják a szemetet, így az - várakozásunk szerint - nem ke­rül a Séd medrébe, nem szennyezi azt. - Addig is, amíg ez megvalósulhat, felhívom a közterület-felügyelőinket e terület fokozottabb ellenőrzésére, a to­vábbi szemetelés visszaszorítására, a köztisztasági szabályok betartása ér­dekében. - Olvasóinktól és a többi érin­tettől is azt kérem, hogy lépjenek fel a szemetelők ellen, vagy jelentsék be őket közterület-felügyelőinknél. Telefonszámunk: 16-211 Ml VÁLASZOLUNK ti röviden A szeszes ital árusítá­sának és fogyasztásának korlátozásáról hozott ha­tározatot 45/1986. (X. 30.) szám alatt a Miniszterta­nács, amelyben megtiltja a munkahelyen szeszes ital árusítá­sát és fogyasztását. Nem vonatkozik a tilalom a munkaidőn túl szervezett rendezvényekre, de égetett szeszes ital az ilyen alkalmakkor sem árusít­ható és nem is fogyasztható. Ugyan­csak nem árusítható és nem fo­gyasztható égetett szeszes ital kultu­rális intézményekben, kulturális ren­dezvényeken és belföldi üdültetést szolgáló üdülők éttermeiben. Meg­határozza a jogszabály, hogy hol és milyen rendezvényeken árusítható csak alacsony alkohol tartalmú ital (pl. sportrendezvényeken, tömeg- közlekedési eszközökön, pályaud­varokon) és - kihangsúlyozandó - ugyanitt vonatkozik ez a korlátozás az árusításon kívül a fogyasztásra is. Módosítja a hivatkozott jogszabály a szabálysértésekről szóló kormány­rendeletet is és kimondja hogy: „Aki a szeszes ital árusítására vagy fo­gyasztására vonatkozó tilalmat meg­szegi, tízezer forintig terjedő pénzbír­sággal súlytható.” Az említett sza­bálysértés miatt a kereskedelmi fel­ügyelőség, a rendőrség, a munkavé­delmi felügyelő és a közterület-fel­ügyelő helyszíni bírságot szabhat ki. A rendelet hatálybalépésének idő­pontja: 1987. január 1. A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter 16/1986. (X. 30.) MÉM számú rendelete a mezőgazdasági nagyüzemek dolgozói munkaidejé­nek és munkadijazásának szabá­lyozásáról szóló korábbi jogszabályt módosítja és kimondja, hogy a kü­lönleges munkakörülményekre te­kintettel a szarvasmarha-, sertés- és a juhtenyésztési, valamint a halászati szakágazatban az általánostól eltérő munkaidő-beosztásban foglalkozta­tott fizikai dolgozók és munkájukat közvetlenül irányító fizikai állomány­ba tartozó munkahelyi vezetők mun­kahelyi pótlékban részesíthetők. Azokat a munkaköröket, amelyek­ben a pótlék adható, valamint a pót­lék mértékét is a kollektív szerződés­ben kell meghatározni, á pótlék azonban a havi törzsbér (termelő- szövetkezetekben az ennek megfe­lelő havi munkadíj) 20%-ánál keve­sebb nem lehet. Ez a jogszabály is 1987. január 1 -én lép hatályba. Az állathullák, állati eredetű hulla­dékok és melléktermékek begyűjté­sére és feldolgozására vonatkozó korábbi jogszabályt módosítja a me­zőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszter 17/1986. (X. 30.) MÉM számú rendelete, amelyből itt csupán az alábbiakat idézzük: „Az a mezőgaz­dasági nagyüzem, amely nem tarto­zik valamely vállalat begyűjtési kör­zetéhez, maga köteles gondoskodni a saját állományából származó állat- hullák, állati eredetű hulladékok és melléktermékek helyben történő ár­talmatlanná tételéről, illetve azokat a vonatkozó szabályzat előírása sze­rint üzemen belül feldolgozhatja, vagy az állomás által engedélyezett egyéb módon saját céljaira felhasz­nálhatja.” Az Állami Bér- és Munkaügyi Hiva­tal elnökének 13/1986. (X. 30.) ÁBMH számú rendelkezése szól az 1987. évi munkaszüneti napok kö­rüli munkarendről, s a rendelkezés szerint 1987-ben augusztus 21-e (péntek) heti pihenőnap, augusztus 23-a (vasárnap) munkanap. A ren­delkezés lehetővé teszi, hogy az ágazati miniszter - más szervekkel egyetértésben - a fentiektől történő eltérésre engedélyt adjon a lakossá-, gi ellátást és szolgáltatást végzők, valamint az általánostól eltérő mun­kaidő-beosztásban dolgozók mun­karendjében. DR. DEÁK KONRÁD Arcok tükrében Album Egy óra a fürgedi boltban Ifjúság, Vas Gereben, Kossuth, Dózsa, Petőfi, Táncsics, Hunyadi, Árpád. Fürgéd utcanevei. Közös jellemzőik a tágasság és csöndesség. Kivétel talán a Kossuth utca, ahol a Kop-Ka Áfész 90. számú Ve­gyesáru boltja is van. A bolt előtt - ugyan­csak vegyes fajtájú, de leginkább tacs­kóra emlékeztető - három álmos kutya várakozik gazdájára. A boltban a szokott­nál többen vásárolnak. Szerda van. Ez az a nap, amikor a Szekszárdi Húsipari Vál­lalat hentesárut szállít Fürgédre is. Múlik az idő, amíg a húsos autó megérkezik... A pultok előtt Türelmes és kissé nyugtalan, idős és fiatal asszonyok várakoznak. Hol ezt, hol azt kérnek az eladóktól. Egy-egy meg­jegyzésből kiderül, ki elégedett az ellá­tással, ki nem. Abban valamennyien megegyeznek, hogy szeptembertől na­gyon sok változás történt itt a boltban. Barkóczi József: - Ragaszkodom ehhez a faluhoz Tulajdonképpen kicserélődött minden és mindenki. Két fiatal, asszony és lány vette át a kereskedelmi élet mozgatását. Ez az egyetlen bolt ugyanis a faluban. Nőtt az árukészlet, gazdagabb lett a vá­laszték. Az élelmiszer mellett ruházati, háztartási és vegyi cikkek is sorakoznak a polcokon. Üvegedények, írószerek, gépkocsi-gyújtógyertyák, kerítésdrót, cserépedények, hogy csak néhányat említsünk az áruskálából.- Kávé nincs - jegyzi meg csöndesen félreállva Váradi Józsefné. A kérdésekre adott válaszából, de kiejtéséből is kide­rül, hogy az alföldi Mindszentről került a faluba. A férje fürgedi, halászmester volt a fornádi gazdaságban. A 65 éves asz- szony halk szavú keserűsége a múltba vezet. A negyedes kukorica kapálásának emléke beárnyékolja a mát is. XC- Mit lehet itt csinálni? - kérdi önmagá­tól. Hova menjek én már dolgozni? Beteg sem lehet az ember, az orvos Ozorán van, az átjárás is nehéz... A félkört alakító asszonyok sorban szólalnak meg. Virág Józsefné hangjából elégedettség érződik, ő a mozi vezetője. Éppen a vasútra vitte a „Bomba nőt" és a „Falfúrót”. Ezeket a filmeket vetítette nagy sikerrel. Magas, barna fia is elkísérte ide a boltba, ő a mozigépész. Hétfőn, pénte­ken és vasárnap vannak előadások, rendkívüli esetben szerda este is vetíte­nek. A faluban az egyik leglátogatottabb szórakozóhely a mozi. » Testhez simuló barna bársonynadrág­ban és kötött blúzban, a szomszédos tanácsházáról lépett át vásárolni Govnik Irén, igazgatási előadó. Itt született a falu­ban, ő még az általános iskolát is helyben végezte. Tamásiban érettségizett, majd utána nyomban - 1982-ben - itt a ta­nácsnál állt munkába. Többfelé kirándult az országban, de Fürgéd maradt számá­ra az otthont jelentő hely. Ez a 830 telkes kis község hétköznapjainak, ünnepeinek színtere. A tanácsi munkán keresztül lát­ja az itt élők gondjait. Tudja, hogy a 400 forintos településfejlesztési hozzájáru­lásból nem lehet látványos dolgokat vé­gezni. Az is óriási lépés előre, hogy a köz­ségben vízmüvet létesítettek. Ehhez tel­kenként húszezer forintot kellett fizetni... Egyedül az asszonyok között Fürgédén a lányok és asszonyok jár­nak leginkább a boltba. Kevés idős, nyugdíjas férfi megfordul néha. Hirtelen nyílik az ajtó, a délelőtti zárás előtt né­hány perccel. Nem a várva várt hentes­áru érkezett, hanem a helybeli kocsmá- ros. A belvárosi megjelenésű fiatalem­berre oda kell figyelni. Amit mond az egyik eladónak, az is feltűnő:- Nem megyünk a Művészetek Házá­ba, a Mocsári-zongorakoncertre, mert nagy a köd... A kocsmáros - pontosabban a Kop- Ka Áfész 39. sz. italboltjának vezetője - Barkóczi József, tizenkettedik éve él a faluban. Tanárnak készült, de az érettsé­ginek sem látja értelmét. A moszkvai ba­lettről, Sass Sylvia áriáiról, Byron és Jó­zsef Attila verseiről beszél zavarba ejtő határozottsággal. Filozofálgat az erősö­dő demokrácián, amit ő más szemmel lát. Vargabetűvel került a faluba, Szekszárd, Tolna, Fácánkert után. Itt KISZ-titkár, ta­nácstag és tanácselnök-helyettes is volt, ifjúsági klubot vezetett. Irányította, szer­vezte a fürgedi fiatalaok társadalmi éle­tét. Most új tervei vannak a faluért. Egye­dül, de otthonosan mozog itt az asszo­nyok között. És az eladók Záróra után érkezik a húsipari kocsi. Akik délelőtt hiába vártak, később még újabb rohamra kelnek a délutáni nyitás­kor. Bősze Ildikó, a boltvezető és társa, Hadobás Jánosné az elmúlt legutóbbi két hónapban a falu főszereplőjévé vált. Róluk és munkájukról beszéltek a leg­többet. Sikerült javítani a kereskedelmi ellátást. Ez nem kevés fáradsággal jár, hiszen az árut Kaposszekcsőn, Dombó­váron, Tamásiban kell megrendelni, utá­Bősze Ildikó boltvezető na menni, beszerezni. Ma 160 kilogramm házi jellegű és 80 kiló fehér kenyeret kaptak. A tej 11 órakor érkezett, 120 db literes tasak és mellette még egy sor tej­termék. Jobban szeretnék, ha hajnalban, nyitás előtt itt lenne már. Mert ilyenkor... Hadobás Jánosné két kislányát szülei­vel neveli. Anita 6, Gyöngyi 4 éves óvo­dás. Most még helyben vannak és az alsó tagozatot is itt járhatják, de ötödik osz­tályt már Ozorán kell végezni a fürgedi gyerekeknek. Bősze Ildikó Szekszárdon tanulta a szakmáját és mindig Fürgédén szeretett volna dolgozni. Az alkalom vá­ratott magára. Előbb Felsőnyék, majd Ozora lakosait szolgálta ki, míg kérték, hogy jöjjön falujába. Érettségizni szeret­ne és jogosítványt szerezni, aztán csalá­dot a saját házába, ami már megvan. Hűtőbe rakják a disznósajtot, a virslit, a kolozsvári és császár szalonnát, az olasz, a zalai és soproni szalámit, össze­sen 128 kilogramm és 40 dkg. Megigazít­ják fehér köpenyeiket és kinyitják ismét a bolt ajtaját. Délután kettő óra van. DECSI KISS JÁNOS Kiss Roóz Ilona munkásságáról Kiss Roóz Ilona keramikus régóta kia­lakult, határozott vonalú, teljes életművet tudhat magáénak. Művészete kétségte­lenül rokona Kovács Margiténak, bár amennyire fontos és értékes ez az össze­tartozás, olyannyira formális is, hiszen ami Kovács Margitnál dinamikus, az Kiss Roóznál statikus; ami ott drámai alap­hangú, itt derűs; ami ott lírai, itt játékos; ami Kovács Margitnál a szobrászat iro­dalmi és filozófiai tartalma felé hajlik, Kiss Roóznál dekoratív. Szuverén, zárt, egyé­ni, s ötletekben, változatokban gazdag művészet Kiss Roóz Ilonáé. Ha történelmi gyökereit keressük, visszamehetünk a reneszánszig, ha tartalmi elemeit bogoz­zuk a mitológia, a népművészet, polgári múlt ad találkozót nála, ha szakmai meg­oldásait vizsgáljuk: bravúros mesterség­beli tudását kell értékelnünk. Munkássá­gának e felvázolt néhány sajátossága is rendkívül érdekes elemzési lehetőséget nyújt, izgalmas felfedező utat a művész­nő évrűl-évre mélyülő és átfogóbbá váló világában. Kiss Roóz Ilona munkásságát a neves műkritikus - Koczogh Ákos - mutatja be a Képzőművészeti Kiadó most megjelent albumában az olvasóközönségnek. Micsoda különbség! A decsi bálból hazakíséri a legény a lányt. Mögöttük ballag a mama. A házhoz érve bemegy, a lány még kintmarad beszélgetni, ahogy illik. Fél óra múlva a mama kikiabál:- Katica! Gyere be!- Gyüvök Edösanyám! Persze nem megy. Megint csak szólnak érte:- Gyere be, mer’ ellátom a bajod! Mire a leány:- Edösanyám csak mögver, de emmög mögharagszik!- sznévé -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents