Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-24 / 276. szám

2 Képújság 1986. november 24. Az MSZBT Vili. országos értekezlete Megkezdődött a DÍVSZ közgyűlése Megkezdődött a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség XII. közgyűlése vasárnap Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. A haladó ifjúsági világmozgalom legtekintélyesebb szer­vezetének legfelső döntéshozó fórumán 121 ország ifjúsági szervezetei képvisel­tetik magukat, s meghívottként jelen van­nak számos nemzetközi, illetve regio­nális szervezet képviselői is. A konferen­ciateremben mintegy hétszáz fiatal kíséri figyelemmel a közgyűlés egyhetesre ter­vezett munkáját. A közgyűlést Valid Maszri, a Demokra­tikus Ifjúsági Világszövetség elnöke nyi­totta meg. Javasolta, hogy a közgyűlés vitassa meg egy antinukleáris koalíció létreho­zásának lehetőségét, mint a legmegfele­lőbb eszközt azoknak az erőknek az egyesítésére, amelyek készek cseleked­ni egy békés és nukleáris fegyverek nél­küli világ felépítéséért. Szűrös Mátyás felszólalása Ezt követően Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára emelkedett szólásra. Elöljáróban a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága nevében köszöntötte a Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség XII. közgyűlésének minden résztvevőjét, s átadta Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának szívélyes üdvözle­tét, baráti üzenetét. A továbbiakban arról szólt, hogy ko­runkban az emberiség sorskérdése - így az ifjúság jövőjének is záloga - a béke megóvása, a nemzetközi biztonság sza­vatolása. Rámutatott:- A szocialista országok közelmúltban tett külpolitikai kezdeményezései azt bi­zonyítják, hogy tudatában vannak az egész emberiség iránti felelősségüknek. Felismerték, hogy nemcsak saját jövőjük, de a világ sorsa szempontjából is kulcs­kérdés a fegyverkezési verseny korláto­zása, a vitás nemzetközi kérdések tár­gyalások útján történő rendezése, a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének, együttműködésé­nek biztosítása.- Meggyőződésünk, hogy a mai körül­mények között a nukleáris háború veszé­lyének elhárításáért folytatott küzdelem a legkevésbé sem ellentétes a független­ség megszilárdításáért vívott antiimpe- rialista harccal. - A Magyar Népköztár­saság külpolitikájának célja, hogy szava­tolja a kedvező nemzetközi feltételeket szocialista építűmunkánkhoz. Legfőbb törekvésünk, hogy minden lehetséges módon és eszközzel hozzájáruljunk a vi­lág békéjének megőrzéséhez, a nemzet­közi biztonság megszilárdításához, a fegyverkezési verseny korlátozásához és a különböző társadalmi rendszerű or­szágok közötti kölcsönösen előnyös együttműködés bővüléséhez. Ez megfe­lel népünk nemzeti érdekeinek, össz­hangban van a szocialista országok kö­zös törekvéseivel és jól szolgálja az egyetemes emberi haladás ügyét is. Tá­mogatjuk a Szovjetuniónak és más szo­cialista országoknak a nukleáris fegyve­rek teljes felszámolására, az űrfegyver­kezés megakadályozására, a hagyomá­nyos fegyverek csökkentésére, a vegyi fegyverek eltiltására, atomfegyvermen­tes övezetek létrehozására irányuló ja­vaslatait, részesei vagyunk a szocialista országok e célokat szolgáló közös kez­deményezéseinek.- Magyarország kezdettől tevékeny résztvevője az európai biztonsági és együttműködési folyamatnak, s kitartóan munkálkodik a Helsinki Záróokmány po­litikai, gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális és humanitárius együttműkö­déssel kapcsolatos ajánlásainak ki­egyensúlyozott megvalósítása érdeké­ben. Az enyhülés vívmányainak megőr­zését és továbbfejlesztését tekintjük egyik legfontosabb külpolitikai felada­tunknak. A továbbiakban a Demokratikus Ifjúsá­gi Világszövetség szerepéről szólva megállapította: a DÍVSZ a megalapítása óta eltelt immár több mint négy évtized alatt a nemzetközi ifjúsági mozgalom be­folyásos szervezetévé vált; tagszerveze­teit mozgósítva síkraszállt a nemzeti füg­getlenség és a társadalmi haladás erői­vel vállalt antiimperialista szolidaritás ügyéért, a béke megóvásáért, kiállt az if­júság jogaiért.- Meggyőződésünk, hogy a DÍVSZ ele­get tud tenni felelősségteljes és nem könnyű feladatának - mondotta végeze­tül Szűrös Mátyás. Hámori Csaba felszólalása A KISZ Központi Bizottságának üdvöz­letét Hámori Csaba, a KISZ KB első titká­ra tolmácsolta a közgyűlés küldötteinek a megnyitó ülésen. A közgyűlés házigaz­dájának tisztében örömét fejezte ki, hogy a DÍVSZ hazánkat választotta fontos ta­nácskozásának színhelyéül. Ezt a meg­tiszteltetést a magyar fiatalok DlVSZ-ben i és általában a nemzetközi ifjúsági moz- ' galomban végzett munkája elismerésé­nek tekintjük. A DÍVSZ előző közgyűlése óta eltelt négy esztendő tapasztalatait összegezve Hámori Csaba a világ demokratikus ifjú­sága előtt álló feladatokról is szólt. Hang­súlyozta: a haladó erők eddigieknél is^ szorosabb összefogására van szükség ahhozNhogy egy újabb, az emberiség pusztulásával fenyegető világméretű konfliktust elkerüljünk. A nemzetközi kapcsolatok bonyolult rendszerében világosan meg kell fogal­mazniuk a közös harcban elfoglalt helyü­ket. Ez a demokratikus nemzetközi szer­vezetekre, köztük a DIVSZ-re is vonatko­zik. A továbbiakban rámutatott: az elmúlt közgyűlés óta a világszövetség kezde­ményezéseivel, a tagszervezetek akciói­nak támogatásával arra törekedett, hogy bizonyítsa a világ haladó ifjúságának ér­dekeltségét és tettrekészségét a közös küzdelemben. A fiatalok széles tömegeit mozgósította, elmélyítette kapcsolatait a békemozgalmakkal, sokszínűbbé tette tevékenységét. Sok új tapasztalattal gazdagodott az összeurópai ifjúsági együttműködés is. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség tevékenységének is köszönhető, hogy - a kontaktusok bővülésének mérföldkő veként - újra működik az összeurópai Ifjúsági és Diák Együttműködés keret­szervezete. A DÍVSZ nyitottságát, harci erejét és felelős magatartását tükrözte a XII. Világifjúsági és Diáktalálkozó élőké szítésében és lebonyolításában vállalt szerepe, a találkozó sikere - mondotta a KISZ KB első titkára. Kiváló kollégium a bonyhádi (Folytatás az 1. oldalról.) kongresszusain hozott határozatok vég­rehajtásához, a nemzeti érdekeinkkel összhangban álló internacionalista köz- gondolkodás, a magyar és a szovjet nép barátsága elmélyítéséhez, együttműkö­dése fejlesztéséhez. Népszerűsíti a magyar-szovjet kapcsolatokat, az orszá­gaink között megvalósuló politikai, gaz­dasági, műszaki-tudományos és kulturá­lis együttműködést, ismerteti a Szovjet­unióban folyó szocialista építőmunka eredményeit; bemutatja a szovjet embe­rek életét, valamint azt a tevékenységet, amelyet a Szovjetunió és a szocialista közösség országai kifejtenek a béke megóvása érdekében. A mozgalmi munka tartalma, változato­sabb módszereinek hatására az utóbbi években érezhetően élénkült a társaság kezdeményezőkészsége, a korábbinál több sikeres akciót szerveztek más tár­sadalmi és tömegszervezetekkel, moz­galmakkal, állami szervekkel. A tagcsoportokról szólva Bíró Gyula megállapította: nőtt számuk és befolyá­suk, politikai hatásuk, javult öntevékeny­ségük, kezdeményező készségük, s egy­re nagyobb szerepet vállalnak a Szovjet­unió mind jobb megismertetésére szol­gáló tevékenyységben, a magyar-szovjet barátság ápolásában. Biztató és a jövő szempontjából is fontos, hogy e kollektí­vák mozgalmi tevékenysége mind szoro­sabban kapcsolódik az üzemek, vállala­tok, intézmények gazdasági feladatai­hoz, s a helyi társadalmi, mozgalmi élet­hez. Az MSZBT az elmúlt öt évben saját esz­közeivel az ifjúsági és gyermekszerve­zettel együttműködve törekedett ered­ményesebbé tenni a fiatalok internacio­nalista nevelését az ifjúság körében vég­zett tudatformáló munkát. A továbbiakban Bíró Gyula elismerés­sel szólt a szovjet testvérmozgalom, a Szovjet-magyar Baráti Társaság munká­járól, a szervezetek közötti bővülő kap­csolatokról. Mint hangsúlyozta: az együttműködés minden téren tartalma­sabbá, érdemeibbé vált.- A magyar-szovjet barátság ápolásá­ban és elmélyítésében a továbbiakban is fontos, sajátos szerep hárul a Magyar­szovjet Baráti Társaságra. A barátsági te­vékenység tartalmát a jövőben is a párt határozatai, a Szovjetunióval, a szocialis­ta közösség országaival kötött két- és sokoldalú megállapodások adják - hangsúlyozta a főtitkár, s végezetül kije­lentette: a mozgalom kész és képes a kor igényeinek megfelelő megújulásra. A Szovjet Baráti Társaságok Szövetsé­gének elnöksége és a Szovjet-Magyar Baráti Társaság országos vezetősége nevében Zinaida Kruglova köszöntötte az országos értekezlet résztvevőit. Azonos elvek és célok Óvári Miklós emelkedett ezt követően szólásra. Átadta az MSZMP Központi Bi­zottságának üdvözletét, s tolmácsolta Kádár János főtitkár jókívánságait. Be­szédében utalt arra, hogy népünk leg­újabb kori történelmében a magyar­szovjet viszonyban mindig hűen tükröző­dött népünk sorsának alakulása, kap­csolatunk 1917 óta mindig egyben a tár­sadalmi haladáshoz való viszonyt is je­lentette. A nagy októberi szocialista for­radalom példát mutatott, biztatást adott a magyar munkásoknak, a föld nélküli pa­rasztoknak, a háborúban meggyötört ka­tonáknak. A Magyar Tanácsköztársaság 1919-ben példaképének és természetes szövetségesének tekintette Szovjet- Oroszországot. A második világháború­ban a szovjet hadsereg győzelmei hoz­ták el a szabadságot népünknek, s a fel- szabadulás tette lehetővé, hogy maga válassza meg történelmi útját. A szocia­lista átalakulás küzdelmes éveiben a Szovjetunió példát, védelmet és anyagi segítséget nyújtott a születő új népi ál­lamnak. A haladás és a reakció, a szocia­lizmus és az ellenforradalom küzdelmé­ben 30 évvel ezelőtt is meghatározó sze­repet játszott a Szovjetunióhoz fűződő vi­szony. Az azóta eltelt időszakban a ma­gyar-szovjet barátságot erősítette, hogy a két ország vezető pártjait azonos elvek és célok vezérlik, népeink alapvető érde­kei a szocialista társadalom építése és a béke védelme, egybeesnek. Hazánknak történelme során először van olyan ha­talmas szövetségese és barátja, amely országunk függetlenségének, népünk biztonságának megbízható támasza - mondotta Óvári Miklós, majd a szocialis­ta építésben jelentős szerepet játszó ma­gyar-szovjet gazdasági kapcsolatokról szólt. - Ha azt akarjuk, hogy elkezdődjék a gazdasági fejlődés élénkülése, hogy újabb lendületet kapjon a szocializmus építése Magyarországon, mozgósíta­nunk kell minden erőforrást, minden tar­talékot. A mozgósítható erőforrások so­rában kiemelkedően fontos szerepe van annak, hogy jobban hasznosítsuk a ma­gyar-szovjet gazdasági kapcsolatokban rejlő nagy lehetőségeket. Szovjet barátaink részéről is megvan a segítő szándék és a készség gazdasági kapcsolataink fejlesztésére, új, fejlett együttműködési formák alkalmazására: közös vállalkozások létrehozására, kö­zös vállalatok alapítására, közvetlen vál­lalatok közötti kapcsolatok kiépítésére. Együttműködésünk fejlődése tovább gazdagítja majd a magyar-szovjet barát­ság tartalmát és segíti a társaság munká­ját is, márcsak azért is, mert az igaz ba­rátság mindig a közös küzdelemben ko- vácsolódik, közös munkában erősödik. A Szovjetunió iránt megnyilvánuló nagy érdeklődést hangsúlyozva Óvári Miklós kijelentette: népünk nagy figye­lemmel, rokonszenwel és tisztelettel fi­gyeli a baráti állam fejlődését. Nagyra ér­tékeli azt a politikai bátorságot, ahogyan az SZKP a lenini hagyományokhoz híven foglalkozik a társadalmi és a gazdasági fejlődés kérdéseivel. A Szovjetunió sike­rei örömmel töltik el a társadalmi haladás minden hívének szívét, mert a társadalmi, gazdasági fejlődés meggyorsítása a Szovjetunióban nemcsak a szovjet nép számára fontos, hanem a világszocializ­mus fejlődése szempontjából is. A Szov­jetunió tekintélyét világszerte erősítették a béke védelme, a leszerelés, az atom­fegyvermentes világ érdekében tett fon­tos kezdeményezések. A január 15-én meghirdetett nagyszabású leszerelési program, a biztonságpolitikai kérdések újszerű megközelítése, az állhatatos tö­rekvés a feszültségeknek tárgyalások útján történő csökkentésére új barátokat szerzett számára világszerte. A baráti szocialista ország belső fejlődése és kül­politikai tevékenysége kedvező feltétele­ket teremt a Magyar-Szovjet Baráti Tár­saság számára a további munkához. A magyar-szovjet barátság nem kizá­rólag és nem is elsősorban az MSZBT ügye. A szövetség, az együttműködés az MSZMP, a magyar kormány egész politi­kájának sarkalatos elve, ez a két nép ba­rátságának legfőbb letéteményese. Más társadalmi szervek is sokat tesznek a magyar-szovjet barátság ápolásáért. Az MSZBT tevékenységének fontosságát aláhúzza az a körülmény, hogy olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyekben egész népünk érdekelt. A társaság ele­ven népi mozgalom, s a párt nagyra érté­keli munkáját, számít aktivistái közremű­ködésére a magyar-szovjet barátság ápolásában - mondotta Óvári Miklós, s e fórumról is üdvözölte a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségét, a testvéri szov­jet népet. Marjai József a Minisztertanács nevé­ben köszöntötte a tanácskozás résztve­vőit, majd leszögezte: a magyar-szovjet gazdasági együttműködésnek ma az ad különös aktualitást és sajátosságot, hogy külön-külön és együtt is a fejlődés­nek olyan szakaszában vagyunk, amely országaink elé soha nem tapasztalt, mi­nőségileg új feladatokat állít. Az utóbbi negyven év adatai, tényei egyértelműen igazolják, hogy szoros kapcsolat van nemzeti jövedelmünk emelkedése, nem­zetgazdaságunk fejlődése és a magyar­szovjet gazdasági kapcsolatok bővülése között. Vagyis: a magyar gazdaság növe­kedését, minőségi átalakulását is csak a magyar-szovjet gazdasági kapcsola­tokra építve biztosíthatjuk. A magyar-szovjet gazdasági és mű­szaki-tudományos együttműködésnek a ma és még inkább a holnap igényeivel és szükségleteivel összhangban történő fejlesztése, intenzifikálása égető szük­ségszerűséggé tette az együttműködés kapcsolatrendszerének átfogó korsze­rűsítését. Ez szinkronban van a pártjaink kongresszusain megfogalmazott köve­telményekkel és megerősítést nyert párt­jaink, a két kormány vezetőinek találko­zóin elért megállapodásokban. Köpeczi Béla hozzászólásában emlé­keztetett arra, hogy a társaság, négy évti­zeddel ezelőtti megalakulásának első percétől kezdve élvezte a haladó magyar értelmiség bizalmát, az alapító tagok kö­zött számos világhírű magyar tudós, mű­vész, író található. Az értelmiség akkori felismerése ma is tanulságos és a ma­gyar-szovjet kapcsolatok fejlesztésére kötelez. A továbbiakban utalt arra, hogy az MSZBT az elmúlt időszakban - sok, más irányú tevékenysége mellett - nép­szerűsítette a szovjet kultúra, oktatás tu­dományos eredményeit, s hozzájárult je­lenlegi széles körű kapcsolataink kiala­kításához, a két nép barátságának elmé­lyítéséhez. Fontos munkát végez az MSZBT az ok­tatási kapcsolatok alakításában, főleg az orosz nyelvoktatás fejlesztésében - hangsúlyozta a miniszter, s végezetül ar­ról szólt, hogy a felsőoktatási intézmé­nyek közötti szoros kontaktus az oktatás mellett a kutatásra is kiterjed. Hatezer ösztöndíjas szerzett diplomát, s tízezer­nél többen vettek részt szakmai és nyelvi továbbképzésben a Szovjetunióban. Ez az értelmiségi csoport jelentős szerepet játszik hazánk gazdasági, társadalmi és kulturális életében, eredményesen segíti a társaság tevékenységét, elsősorban az ifjúság érdeklődésének felkeltésében. Kósáné Kovács Magda, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsának titkára a testület jókívánságait tolmácsolta a ma­gyar-szovjet barátság elmélyítésén munkálkodó közösségek minden tagjá­nak, majd a szakszervezeti mozgalom és az MSZBT hagyományosan jó, szerte­ágazó kapcsolatainak egyik területéről, a szocialista brigádmozgalomról beszélt. Králikné Cser Erzsébet, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának titkára a KISZ KB és a Ma­gyar Úttörők Szövetsége országos taná­csa üdvözletét tolmácsolta az országos értekezlet résztvevőinek. Az ifjúsági szer­vezetek és az MSZBT kapcsolatait érté­kelve megelégedéssel szólt arról, hogy színvonalas együttműködésük immár több évtizedes múltra tekint vissza. Változatosabb munkamódszereket Az MSZBT Országos Elnökségének beszámolójáról és az értekezlet határo­zattervezetéről folytatott vitában tizenki­lencen kaptak szót. A hozzászólók be­számoltak tagcsoportjaik tevékenységé­ről. A felszólalók ismételten az MSZBT fő céljaként jelölték meg, hogy a párt politi­kája alapján, más társadalmi szerveze­tekkel együttműködésben, a tagcsopor­tok tevékenységére építve munkálkodjék a két ország barátságának elmélyítésén. Ennek megvalósítása során a már bevált eszközök mellett - egymás tapasztalatai­nak átvételével is - mind változatosabb munkamódszerek alkalmazására kell tö­rekedniük a tagcsoportoknak. Szovjet testvérszervezeteikkel fenntartott kap­csolataikban, a hagyományos formákat megtartva, egymás megismerésének új lehetőségeit is fel kell tárniuk. így érhető el, hogy társadalmunk mind szélesebb rétegei kapcsolódjanak be a baráti tár­saságok munkájába. A személyes él­ményekre, tapasztalatokra építő új kez­deményezések - ilyen például a turizmus kínálta lehetőségek jobb kiaknázása - különösen a fiatalok érdeklődésének fel­keltését szolgálhatják. Az értekezlet - amelyet számos mun­kahelyi, oktatási intézmény kollektívája, sok MSZBT-tagcsoport, továbbá a déli hadseregcsoport parancsnoksága is meleg hangú üdvözlő táviratban köszön­tötte - ezután elfogadta az országos el­nökség beszámolóját, annak szóbeli ki­egészítését, valamint a baráti társaság működési elveinek módosítására tett ja­vaslatot. A Vili. országos értekezlet határozat­ban rögzítette az MSZBT következő öt év­re szóló legfőbb feladatait. A dokumen­tum egyebek között leszögezi: a mozga­lom alapvető céljai változatlanok, mun­kájának bevált módszereit továbbra is meg kell tartania. A küldöttek ezután megválasztották a Magyar-Szovjet Baráti Társaság 245 ta­gú új országos elnökségét. A testület megtartotta alakuló ülését, amelyen 19 tagú ügyvezető elnökséget választott. Ugyancsak megválasztotta a társaság tisztségviselőit, valamint az el­nökség mellett működő munkabizottsá­gok vezetőit. Az MSZBT elnöke Apró Antal, alelnö- kök: Duschek Lajosné, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának elnöke, Kiss István, a Magyar Képzőművészeti Főiskola rek­tora, Kosáné dr. Kovács Magda, a SZOT titkára, Ligeti Lajos akadémikus, Nagy Mária, az MSZBT nyugalmazott főtitkára, Rapai Gyula, a Kossuth Könyv- és Lap­kiadó Vállalat nyugalmazott igazgatója, Tamássy István, a Kertészeti és Élelmi- szeripari Egyetem rektora. Főtitkárrá ismét Bíró Gyulát, titkárrá Sudár Ivánt választották meg. A tanácskozás Apró Antal zárszavával ért véget. Kedves, meghitt ünnepséget rendezett szombat délelőtt Bonyhádon a Vörös­marty Mihály Művelődési Központ szín­háztermében a Bonyhádi Perczel Mór Közgazdasági Szakközépiskola kollé­giumának diáktanácsa abból az alka­lomból, hogy elnyerték a „Kiváló kollé­gium” címet. A bonyhádi kollégium 40 évvel ezelőtt jött létre - népi kollégiumként. Az ötvenes évek elején költözött a mai helyére, az egykori Perczel-kastélyba, 61 -ben pedig középiskolai diákkollégiummá vált. A Művelődési Minisztérium és a KISZ KB közös döntése alapján a több évtize­des kimagasló tanulmányi és mozgalmi munkáért megyénkben elsőként a Bony­hádi Perczel Mór Közgazdasági Szakkö­zépiskola kollégiuma kapta meg ezt a címet. Az ünnepségen, amelyen részt vett Kiss Magdolna, a KISZ Tolna Megyei Bi­zottságának első titkára, Krizsán István, a bonyhádi városi pártbizottság titkára és Ezer Mihály tanácselnök, István József, a Tolna Megyei Tanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Bernáth Má­ria, a Művelődési Minisztérium munka­társa átadta a diplomát, a címmel járó vörös zászlót és a 25 ezer forintot a kollé­gium vezetőjőnek, Faludi Bélánénak Majd Szabó Julianna, a KISZ KB munka­társa külön gratulált a tanároknak és a diákoknak a szép eredményért. A megye többi középiskolai kollégiumának kül­döttei is részt vettek az ünnepségen és emlékszalagot kötöttek a vörös zászlóra A délelőtt a diákok színvonalas zenei, iro­dalmi, néptáncműsorával ért véget. Dél­után az öreg kollégisták baráti találkozót tartottak.-kér-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents