Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-03 / 259. szám

2 Képújság 1986. november 3. v / KOSZORÚZÁS A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulásának 30. évfordulója alkal­mából a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége megkoszorúzta az 1956- ban elesett hősök emlékművét. (Telefotó) PANORÁMA BUDAPEST - Szombaton elutazott hazánkból az a delegáció, amely Telegen Kuppajevnek, a Kazah Szovjet Szocialis­ta Köztársaság miniszterelnök-helyette­sének vezetésével részt vett a Bemutat­juk Szovjet-Kazahsztánt rendezvény- sorozat szombathelyi megnyitóján. A kül­döttséget fogadta Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és La­katos Err)ő, az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője. WASHINGTON - Washingtonból pénteken családtagjaival együtt visszau­tazott hazájába több szovjet diplomata. Távozásukat az Egyesült Államok kormá­nyának az a provokatív intézkedése vál­totta ki, hogy - megsértve a nemzetközi jog alapvető normáit -, elrendelte a Szovjetunió washingtoni nagykövetsége és san-franciscó-i konzulátusa személy­zetének csökkentését - hangsúlyozza a TASZSZ szovjet hírügynökség jelentése. PÁRIZS, BAGDAD - Az iráni légi­erő szombaton bombázta Bászra, Ha- labdzsa és Szajed Szadek iraki városok lakónegyedeit - jelentette be Bagdad­ban az iraki katonai főparancsnokság. A teheráni rádió Párizsban vett adása szombaton beszámolt arról, hogy az iráni tüzérség aznap hajnalban támadást inté­zett egy-iraki katonai konvoj ellen. BEJRÚT Az Iszlám Dzsihád elneve­zésű, iszlám forradalmat hirdető libanoni szervezet vasárnap szabadon engedte egyik amerikai túszát, David Jacobsent. Az 55 éves Jacobsen a bejrúti amerikai egyetem kórházának igazgatója volt, és az emberrablók tavaly májusban ejtették foglyul. AMSZTERDAM Tizenkétezer em­ber vonult békés menetben szombaton Amszterdam utcáira, hogy tiltakozzék az atomrakéták hollandiai telepítése ellen. A holland kormány pontosan egy évvel ezelőtt adott zöld utat a NATO rakéta­határozatának: 1988-ig 48 nukleáris ra­kétát állítanak rendszerbe a woensd- rechti légitámaszponton. AMMAN - A jordániai parlament új ülésszakának szombati megnyitóján Husszein király a közel-keleti probléma megoldására hivatott nemzetközi konfe­rencia összehívását sürgette. Sevardnadze Bécsben A nemzetközi helyzet azonnali cselekvést igényel Bécsi látogatásának elsőrendű célja a részvétel az európai utótalálkozón, jelen­tette ki Eduard Sevardnadze szovjet kü­lügyminiszter. A miniszter vasárnap fele­sége és népes szakértői gárda kíséreté­ben érkezett meg az osztrák fővárosba. A szovjet külügyminiszter megérkezé­se után tett rövid nyilatkozatában han­goztatta, hogy a nemzetközi helyzet azonnali cselekvést igényel. A reykjavíki csúcstalálkozó tanulsága arra ösztönöz, hogÿ újraértékeljük Európa és a világ realitásait - új politikai gondolkodás- módra van szükség. Eduard Sevardna­dze rámutatott: a helsinki folyamatnak „dinamikus és építő szellemben” kell folytatódnia. A Szovjetunió - együttmű­ködve az utótalálkozón résztvevő vala- mennyi'állammal - kész arra, hogy hoz­zájáruljon a tanácskozás pozitív eredmé­nyekkel való befejezéshez. y Mig George Shultz amerikai külügymi­niszter csak 3 napig, Eduard Sevardna­dze a tervek szerint csaknem egy hétig időzik majd az osztrák fővárosban. A szovjet külügyminiszter hétfőn elsőnek Franz Vranitzky osztrák kancellárral és Peter Jankowitsch külügyminiszterrel ta­lálkozik s a továbbiakban hír szerint egész sor külügyminiszter társával foly­tat majd eszmecserét. A szovjet-amerikai külügyminiszteri tárgyalásokat illetően Bécsben mérsé­keltek a várakozások. Mint ismeretes, mindkét fél kézségét fejezte ki a reykjaví­ki csúcstalálkozón napirendre került ja­vaslatok további megtárgyalására, ám szovjet részről határozottan rámutattak: az amerikai félen a sor, hogy viszonozza a jelentős szovjet engedményeket - amelyek egyébként nem ragadhatók ki összefüggésükből, azaz csak átfogó fegyverzetkorlátozási megállapodás le­hetséges. Amerikai részről, a keddi kongresszusi választások küszöbén vál­tozatlanul a hazai és a nemzetközi propa­gandára helyezik a hangsúlyt. Shultz egyébként csütörtökön, elutazása előtt tájékoztatja az utókonferencián részt ve­vő valamennyi nyugati ország, ezt köve­tően pedig a NATO-államok küldöttség­vezetőit a szovjet külügyminiszterrel foly­tatott tárgyalásokról. Várkonyi Péter külügyminiszter vasár­nap Bécsbe utazott, hogy részt vegyen az Európai Biztonsági és Együttműködé­si Értekezlet utótalálkozójának megnyi­tóján. Pillantás a hétre A héten ünnepli hazánk és a haladó világ a nagy októberi szocialista forradalom 69. évfordulóját. Ugyancsak a héten emlékezünk meg a forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulásának 30. évfordulójáról. Ez a két ünnep szabja meg a hét majd valamennyi belpolitikai eseményét. A MTESZ budapesti, Kossuth Lajos téri székházában, kü­lönleges klubnapot rendez a Magyar Elektrotechnikai Egye­sület november 3-án. A téma ma már a laikus közönség köré­ben is általános érdeklődést vált ki: a kábeltelevíziózásról lesz szó. Börzét rendez november 4-én 10-16 óra között a Fainforg- nál - az Országos Erdészeti Egyesület elektronikai korrdiná- ciós bizottsága - Budapest, Vili. Baross u. 84. szám alatt. A szervezők célja, hogy elősegítsék az erdőgazdaságban és a faiparban a számitógépes ismeretek terjesztését, a progra­mok cseréjét, valamint adásvételét. Válogatás a hét külpolitikai eseményeiből November első hete igencsak zsúfolt lesz a nemzetközi diplomáciában. Akad olyan nap, amikor nem is tudtuk kivá­lasztania legfontosabb vagy legérdekesebb eseményt - egy­szerre három is akad. A hírügynökségek előrejelzései szerint tehát nenrt fognak unatkozni a politikusok és a külpolitikai új­ságírók. Hétfő: A KGST-országok kormányfői Bukarestben talál­koznak. A szervezet 42. ülésszakán számos korábbi megálla­podás végrehajtásáról és több új kezdeményezésről esik szó. Az utóbbi időkben rendszeresen napirenden van a szer­vezet korszerűsítése is. Kedd: Zsúfolt nap a vitágban. Bécsben megkezdődik a har­madik európai biztonsági és együttműködési találkozó. A ja­nuár közepéig tartó első szakaszt a külügyminiszterek nyitják meg, s sor került Shultz és Sevardnadze újabb megbeszélé­seire is. Az Egyesült Államokban törvényhozási választásokon újjá­választják a teljes kongresszust, a szenátus egyharmadát és harminchat állam kormányzóját, ha a republikánusok netán elveszítenék szenátusbelí többségüket, akkor Reagan elnök­ségének utolsó két éve meglehetősen nagy csatározások kö­zepette fog lezajlani. Géniben felújítják a nukleáris kísérletek­ről folyó szovjet-amerikai tárgyalásokat. A megfigyelők kíván­csian várják, hogyan módosulnak az álláspontok a reykjavíki csúcs után. Szerda: Amerikai hadihajók tesznek udvariassági látoga­tást a kínai Csingtao kikötőjében. A Kínai Népköztársaság ki­kiáltása óta ez az első alkalom, hogy ilyen eseményre sor ke­rül. Csütörtök: Spanyolországba látogat Jacques Chirac fran­cia miniszterelnök. A két ország között jelentősen javult a vi­szony, amióta Párizs hajlandó fellépni a baszk terroristák el­len. Ezenkívül a két nagy mezőgazdasági termelő érdekei a Közös Piacben is hasonlóak. Péntek: Stockholmban megkezdődik a Svéd Munkáspárt- Kommunisták 28. Kongresszusa. A párt legfelső fúruma meg­vitatja majd a Palme halála után Svédországban kialakult bel­politikai helyzetet, s állást foglal számos időszerű nemzetközi kérdésben is. Szombat: Nakaszone Jaszuhiro japán miniszterelnök hiva­talos látogatásra Pekingbe utazik. A politikust Hu Jao-pang, a Kínai KP KB főtitkára hívta meg a kínai-japán ifjúsági csere­központ alapkőletétele alkalmából. A tárgyalásokon számos politikai és gazdasági kérdés vár tisztázásra a két ázsiai nagyhatalom között. Vasárnap: Peruban helyhatósági választásokat tartanak. Az utóbbi hónapokban többször is feszült helyzet alakult ki az országban a romló gazdasági helyzet miatt. Ugyanakkor Alan Garcia elnök haladó külpolitikai lépései széles körű nemzet- ' közi elismerést szereztek kormányának. A mostani erőpróba jelzés lehet a jövőre nézve és sok mindent elárul majd Peru jö­vőbeli pozícióiról. Mai kommentárunk Utótalálkozó előtt Kedden Románia képviselőjének felszólalásával megkezdődik 35 európai és észak-amerikai ország részvételével a 3. európai biztonsági és együttműködési utótalálkozó. A tervek szerint Vranitzky kancellár üdvözlő szavai után sorsolással megállapított sorrendben beszélnek majd a résztvevő külügyminiszterek, s monda­nivalójuk sok tekintetben előre jelzi majd, mit várhatunk az előre láthatóan jövő évig elhúzódó konferenciától. Az utótalálkozó elnevezés a helsinki folyamatra utal, hiszen a finn fővárosban 1975-ben megtartott értekezlet óta már Belgrádban és Madridban is volt hasonló jellegű tanácskozás. Most, különösen a Stockholmban a bizalomerősítő intézkedé­sekről folytatott hosszú tárgyalássorozat sikere s befejezés után, sokan kifejezetten gyümölcsöző párbeszédre számítanak. Tény, hogy a konferenciát előkészítő szakértői tárgyalások változékony nemzét- közi viszonyok közepette is tárgyszerű, jó légkörben zajlottak, s sikeres kimenete­lüknek köszönhető például az újabb Shultz-Sevardnadze találkozó létrejötte is. Az Egyesült Államok és néhány nyugat-európai ország ugyanis nem akarta emelni a tanácskozás jelentőségét külügyminiszterének részvételével. Végül azonban józan kompromisszum született, s ennek eredményeképpen minden érintett vállalkozott az utazásra. Az már az előzetes tárgyalásokból is kitűnik, hogy a nyugati országok elsősorban az emberi jogok helyzetének néhány, számunkra előnyös aspektusát fogják taglal­ni. A szocialista országok nem zárkóznak el az ilyen jellegű viták elől, ám szeretnék, ha az előtérben inkábp az európai együttműködés, a biztonság és a béke kulcs- problémái állnának. Természetesen a bécsi siker vagy kudarc sokban a világpoliti­kai légkör függvénye is. Amennyiben a reykjavíki csúcs után kialakult roppant bo­nyolult helyzetben a Szovjetunió és az Egyesült Államok megtalálja a további kibon­takozás lehetőségeit, majdnem biztosra lehet venni a bécsi megállapodást is. Ha romlik a két nagyhatalom kapcsolatrendszere, nehéz napok várnak az osztrák fő­városban tárgyaló diplomatákra is. * Most tehát hosszú ideig rendszeresen hallunk majd a bécsben folyó megbeszé­lésekről. Remélhetőleg a jó hírek lesznek túlsúlyban, s azoknak a megfigyelőknek lesz igazuk, akik optimistán nyilatkoztak az utótalálkozó előtt. Az is igaz, hogy bizto­sat csak jó egy év múlva fogunk tudni. HORVÁTH GÁBOR Befejezte munkáját a kommunista és a szociáldemokrata pártok tanácskozása Október 31-én és november 1-jén Bu­dapesten került sor a Belga (Flamand) Szocialista Párt, a Bolgár Kommunista Párt, a Dán Szociáldemokrata Párt, a Holland Munkapárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szocialista Egy­ségpárt képviselőinek második kerek- asztal-konferenciájára. A tanácskozá­son a résztvevők áttekintették a nemzet­közi és különösen az európai helyzet leg­fontosabb eseményeit, amelyek 1985 márciusa, a Hollandiában megrendezett első kerekasztal-konferencia óta történ­tek. Értékelték az európai biztonsági és együttműködési folyamat fejleményeit, megvitatták a kelet- és nyugat-európai integrációs szervezetek közötti kapcso­latokat, az együttműködés bővítésének lehetőségeit, és véleményt cseréltek az európai biztonság perspektíváiról. A hat párt képviselői egyetértettek ab­ban, hogy az első konferencia megren­dezése óta a nemzetközi helyzetben a fe­szültségek csökkentését, a kelet-nyugati párbeszéd elmélyítését elősegítő folya­matok is kibontakoztak. Kiemelt jelentő­séget tulajdonítottak a szovjet-amerikai kapcsolatok alakulásának, a fegyverzet­korlátozási és leszerelési tárgyalások eredményes kimenetelének, a legfelső szintű politikai találkozóknak. A reykjaví­ki megbeszélésekkel kapcsolatban a pártok képviselői aláhúzták, hogy továb­bi erőfeszítéseket kell tenni a szovjet­amerikai párbeszéd elmélyítése, a köl­csönösen elfogadható^ megállapodások kimunkálása érdekében. Kiemelték, hogy az SDI - az Egyesült Államok hadá­szati védelmi kezdeményezése - a leg­nagyobb akadályává válhat annak, hogy elkerülhető legyen a fegyverkezési ver­seny világűrre történő kiterjesztése, és minden tekintetben való befejezése. Rá­mutattak, hogy a kis országok saját szö­vetségi rendszerükön belül is fontos sze­repet játszhatnak az egyezmények eléré­sében. Aláhúzták, hogy a sokoldalú együttműködés fejlesztése egyúttal hoz­zájárul a nemzetközi béke és biztonság erősítéséhez. A pártok képviselői rámu­tattak: új lendületet kap a helsinki folya­mat, ha a bécsi utókonferencia résztve­vői a záróokmányban felsorolt minden területet egyenrangúan kezelve konkrét megállapodásokat érnek el az európai biztonság és együttműködés minden fontos kérdésében. Véleményt cseréltek az atomfegyvermentes övezetek létreho­zásáról Európában, így északon és a Balkán-félszigeten. Ebben az összefüg­gésben a résztvevők üdvözölték, hogy a Német Szocialista Egységpárt és a Né­met Szociáldemokrata Párt kidolgozta a közép-európai atomfegyvermentes fo­lyosó alapelveit. A tanácskozáson jelenlévő kommunis­ta és szociáldemokrata pártok képviselői hangsúlyozták közös felelősségüket eu- rópa iránt, és rámutattak: további kezde­ményezésekre van szükség az európai biztonság megerősítése és az együttmű­ködés elmélyítése érdekében. Megálla­podtak abban, hogy a következő kerek- asztal-konferenciára Dániában kerül sor. Az olasz kormányfő Pekingben Négynapos hivatalos látogatásra Pekingbe utazott Bettino Oraxi olasz kormány­fő. Szombaton Teng Hsziao-pinggel folytatott megbeszéléseket. (Telefoto) I

Next

/
Thumbnails
Contents