Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-22 / 275. szám
AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK HATÁROZATA TOLNA MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek ! MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MA HORIZONT 1986. november 22. SZOMBAT (8-9. oldal) XXXVI. évfolyam, 275. szám ÁRA: 2,20 Ft a gazdasági munka megjavításának feladatairól és az 1987. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről A Központi Bizottság november 19-20-i ülésén áttekintette a népgazdaság helyzetét, a XIII. kongresz- szus óta végzett gazdasági munka tapasztalatait, és a kongresszuson elfogadott gazdasági program megvalósítása, a VII. ötéves terv teljesítése érdekében meghatározta a fő tennivalókat. A Központi Bizottság megállapította, hogy a XIII. kongresszuson elfogadott társadalmi-gazdasági program népünk egyetértésével találkozott. Ez kifejeződött az országgyűlési és tanácsi választásokon, a szakszervezetek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Hazafias Népfront kongresszusain és más felelős társadalmi fórumokon is. Az Országgyűlés elfogadta a kormány munkaprogramját, a kongresz- szuson elhatározott gazdasági célokkal és feladatokkal összhangban törvénybe iktatta a VII. ötéves tervet. A kongresszusi határozatok végrehajtása megkezdődött. Tovább fejlődött a szocialista demokrácia, a társadalom életében erősödtek az önkormányzati elemek, szélesedett a társadalmi részvétel a döntések előkészítésében. Folytatódott a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítése. Befejeződött az áttérés az új vállalatirányítási formákra. Törvény szabályozza a tisztességes gazdálkodás normáit és a tisztességtelen tevékenység tilalmát. Folyamatban van a bankrendszer átalakítása. A Minisztertanács jóváhagyta a középtávú tervhez kapcsolódó szerkezetátalakító és hatékonyságnövelő központi gazdaságfejlesztési programokat, döntött a szénbányászat, a vaskohászat, a húsipar, a magasépítő-ipar helyzetének rendezéséről. Elkészültek a vállalatok középtávú tervei. Számos nagyüzem, vállalat és szövetkezet kollektívája javítani tudta gazdálkodásának hatékonyságát, figyelemre méltó kezdeményezéseket indított el a termékszerkezet korszerűsítésében, a létszámgazdálkodásban, a vállalatok közötti együttműködésben. A kongresszus célul tűzte ki, hogy a gazdasági egyensúlyi viszonyok fenntartása és megszilárdítása mellett a VII. ötéves népgazdasági terv a hatékony és fokozatosan élénkülő gazdasági fejlődés programja legyen, alapozza meg a nemzeti jövedelem növekedését, a műszaki haladást, a lakosság életszínvonalának érzékelhető emelkedését, élet- körülményeinek javulását. A Központi Bizottság megállapította, hogy a gazdasági fejlődés élénkülése 1985-1986-ban nem következett be, a VII. ötéves terv első évének eredményei nem kielégítűek. A kiadások - a nemzetközi fizetési kötelezettségek, a beruházások, a közkiadások, a személyi jövedelmek - meghaladták a bevételeket. Az ország többet fogyasztott, mint amennyit megtermelt. A népgazdaság nem megfelelő teljesítményében szerepük van a számunkra kedvezőtlen nemzetközi körülményeknek, az értékesítési lehetőségek szűkülésének. Az elmúlt két évben jelentős exportcikkeink, például a búza, a kukorica, a hús és húskészítmények, a növényolaj, az alumínium, a kőolaj- származékok világpiaci árai 35-50 százalékkal csökkentek. Nehézségeinket fokozta a múlt évi hosz- szú, kemény tél és a több éve tartó aszály. Az elmaradásban a rajtunk kívülálló tényezők mellett jelentős szerepe volt saját munkánk gyengeségének, az irányítás fogyatékosságainak. A népgazdasági tervezés, a szabályozás és az intézményrendszer nem biztosította kellő mértékben a külső és a belső egyensúlyi viszonyok javítását, a gazdaság élénkítéséhez szükséges új források feltárását. Nem sikerült kielégítő módon összehangolni a népgazdasági és a vállalati érdekeket. Fontos export- és importgazdálkodási kérdésekben, a piac zavarainak megelőzésében és azok elhárításában késedelemmel történtek meg a döntések. A gazdaságirányítási rendszer elhatározott továbbfejlesztése nem valósult meg következetesen. Az irányítás fogyatékosságaiért, a végrehajtás és az ellenőrzés következetlenségeiért felelősség terheli a Központi Bizottság végrehajtó szerveit és a kormányt. A határozatok végrehajtásának szervezése, segítése és ellenőrzése nem kielégítő a helyi párt-, állami és társadalmi szerveknél sem. A vállalati és intézményi kollektívákban nem vált még általánossá az a szemlélet, amely abból indul ki, hogy első az eredményes munka. Indokolatlanul nagyok az eltérések azonos adottságú vállalatok, szövetkezetek teljesítménye között. Sok vállalat nem hasznosítja megfelelően erőforrásait, s nem a hatékonyság növelésével, a költségek csökkentésével, a munkaerő jobb kihasználásával, hanem költségvetési támogatással, indokolatlan áremelésekkel akarja növelni bevételeit. A hatékony gazdálkodást akadályozza, hogy sem az irányításban, sem a végrehajtásban nem érvényesítik az alapkövetelményt, hogy a jövedelmek a teljesítményekkel arányosan alakuljanak, ellenkezőleg, gyakori az elnéző magatartás a kötelezettségeiket nem teljesítőkkel szemben. Eltűrik, hogy büntetlenül megsértsék a szocialista normákat, a törvényes előírásokat, az állampolgári és a munkafegyelmet. Az ország népgazdaságának gondjai, a rendkívül lassú fejlődés, a kibontakozás nehézségei erőteljesen foglalkoztatják és nyugtalanítják közvéleményünket, az általános követelményeket sértő rendellenességek, a helyi visszásságok felháborítják a túlnyomó többséget képviselő, becsületesen dolgozó embereket. A Központi Bizottság elengedhetetlen és sürgős feladatnak tartja a gazdasági fejlődés élénkítésének útjában álló akadályok eltávolítását, az irányítás színvonalának emelését, a munka megjavításához szükséges politikai és társadalmi, szervezeti és személyi feltételek megteremtését. I. A Központi Bizottság a XIII. kongresszus határozatában megfogalmazott, a VII. ötéves tervben konkretizált gazdaságpolitikai célok elérését tartja a szocialista építűmunka legfontosabb feladatának. Ezt kell szolgálnia az 1987. évi népgazdasági tervnek is. Hangsúlyozza, hogy társadalmi-gazdasági programunk teljesítéséhez nincs más járható út, mint a munka megjavításával, az erőforrások ésszerű fel- használásával a gazdasági fejlődés élénkítése.- Társadalmi életünk minden területén, az irányításban és a végrehajtásban egyaránt elengedhetetlen a céltudatos, a követelményeknek megfelelő, jól szervezett, fegyelmezett munka.- Javítani kell a vállalatok és a dolgozók érdekeltségét a teljesítmény növelésében.- Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy többet használunk fel, mint amennyit megtermelünk. O A gazdasági fejlődés élénkítése megköveteli a termelési szerkezet korszerűsítését, a műszaki haladás gyorsítását, a szelektív fejlesztés érvényesítését, az anyag- és energiatakarékosság fokozását, az exportképesség javítását. Mindezt konkrét, gyakorlati intézkedésekkel kell elősegíteni.- Növelni kell a vállalatok érdekeltségét a gazdaságos termelésben, a ráfordítások csökkentésében. Ezt a gazdaságtalan termeléshez nyújtott támogatások csökkentése révén felszabaduló forrásokból, adókedvezményekkel, alapjuttatással, kamatvisszatérítéssel, kamatkedvezménnyel és más alkalmas eszközökkel kell támogatni. Következetesen ösztönözni kell a jövedelmező export bővítését, az importot helyettesítő megoldásokat. Az exportképes termelés fejlesztését elősegítő pályázati rendszert a jövőben is fenn kell tartani, és egyúttal a technológiai korszerűsítés szolgálatába állítani.- Programot kell kidolgozni a veszteségesen és az alacsony hatékonysággal gazdálkodó egységek tevékenységének gazdaságossá tételére, a költségvetési támogatás fokozatos leépítésére, a gazdaságtalan termelés megszüntetésére. E folyamatban figyelmet kell fordítani arra is, hogy nélkülözhetetlen termékekből és cikkekből hiány ne keletkezzen. A szerkezetváltás nyomán felszabaduló munkaerőt a hatékony gazdasági ágazatokban kell foglalkoztatni.- A kutatásra és a műszaki fejlesztésre fordított eszközöket koncentráltan, hatékonyabban kell felhasználni. Az érdekeltség növelésével elő kell segíteni, hogy a kutatási eredmények gyorsabban hasznosuljanak a termelésben. A műszaki fejlesztést még inkább a nemzetközi versenyképesség és a gazdaságosság szolgálatába kell állítani.- Népgazdasági feladataink megoldásában támaszkodni kell a Szovjetunióval, a KGST-tagorszá- gokkal folytatott gazdasági együttműködés lehetőségeinek jobb hasznosítására, a fejlettebb formák - a kooperáció, a szakosítás, az üzemek közti együttműködés - kibontakoztatására, közös vállalkozások és közös vállalatok létrehozására. A fejlett tőkés országokkal, valamint a fejlődő országokkal törekedni kell a kölcsönösen előnyös kereskedelmi és kooperációs kapcsolatok fejlesztésére, vegyes vállalatok alapítására.- Korszerűsíteni kell a külgazdasági tevékenység szervezeti és érdekeltségi rendszerét, a piacfeltáró és a kereskedelemfejlesztő munkát. Az export növelése megköveteli, hogy a vállalatok bővítsék és javítsák szolgáltatásaikat. A Központi Bizottság az 1987. évi terv és költségvetés legfőbb követelményeinek a gazdasági teljesítmény és hatékonyság növelését, a külkereskedelmi és a pénzügyi mérleg javítását, a gazdasági szerkezet változtatását, a műszaki fejlődés gyorsítását, az életkörülmények jobbítását tartja. Az éves terv, a gazdasági szabályozás és az irányítás összpontosítson a gazdasági növekedés szelektív élénkítésére. A versenyképes termelés és kivitel erőteljesebb növelésével meg kell aiapozni a gazdasági és pénzügyi folyamatok jobb összhangját. A költségvetés hiányát mindenekelőtt a kiadások mérséklésével, széles körű takarékossági intézkedésekkel kell csökkenteni. Az 1987. évi népgazdasági terv a nemzeti jövedelem legalább 2 százalékos növekedését irányozza elő. Az ipari termelés 2,5-3 százalékkal emelkedjen. Meg kell gyorsítani a versenyképes termékeket előállító ágazatok és vállalatok fejlesztését, az ipar szerkezetének korszerűsítését. Az energetikai és alapanyagipar egyes területein folytatni kell a gazdaságtalan kapacitások leállítását, a munkaerő átcsoportosítását. A feldolgozóipar, ezen belül a fejlett technikát megtestesítő elektronikai szakágazatok, a gyógyszeripar, a műanyag-feldolgozás, a járműipar és a mezőgazdasági gépgyártás termelése az átlagot meghaladó mértékben emelkedjen. Lehetővé kell tenni az eszközök ésszerű átcsoportosítását is a gazdaságtalanul termelő vállalatoktól. Általában gondoskodni kell arról, hogy a rendelkezésre álló termelési kapacitásokat a népgazdasági céljainknak megfelelően maximálisan hasznosítsák. A mezőgazdasági termékek termelésének az ideihez képest 4,5-5,5 százalékos növekedést kell előirányozni. A termelés szerkezete rugalmasan igazodjon a minőségi követelményekhez és az exportlehetőségekhez. Az ideinél nagyobb gabona- termést szükséges elérni. Emelkedjen az állattenyésztés színvonala. Növekedjen a vágósertés- és vágóbaromfi-termelés. A sertés-és juhállomány növekedése járjon együtt a tenyészállomány minőségi cseréjének meggyorsításával. Az élelmiszeripar növelje a magas fokon feldolgozott és jó minőségű termékek arányát, és csökkentse a termelés fajlagos költségeit. Az építőipar legfontosabb feladata a lakásépítés minőségének és ütemességének, valamint gazdaságosságának javítása. Fokozni kell a munka szervezettségét, emelni az irányító és vezetői munka színvonalát. A termelő infrastruktúra területén a meglevő kapacitások jobb kihasználásával kell a termelés és a lakosság szükségleteit kielégíteni. Nagy figyelmet kell tordítani a távközlési hálózat rekonstrukcióval egybekötött fejlesztésére, az áruszállítások ésszerű szervezésére. A természeti környezetet óvni kell, az ezt szolgáló rendelkezéseket szigorúan be kell tartani. A beruházási eszközöket elsősorban a termelés és az azt közvetlenül szolgáló infrastruktúra korszerűsítésére, a jövedelemtermelő képesség növelésére kell felhasználni, ideértve a hitelnyújtást és az alapjuttatást is. A népgazdaság beruházási ráfordításaiban növekedjen a technológiai korszerűsítést szolgáló vállalati beruházások aránya. A termelés, a jövedelmek és az árak megfelelő összehangolásával biztosítani kell az 1985-1986. évi életszínvonal stabilizálását és az életkörülmények szerény javítását. Gondoskodni kell a lakosság kiegyensúlyozott áruellátásáról. Az egyes dolgozók, kollektívák jövedelmének alakulása teljesítményükkel arányos legyen. Béremelésre mindenütt csak a már elért eredmények alapján, az anyagi fedezet megteremtését követően, differenciáltan kerüljön sor. A gazdaságosan termelő vállalatoknál az átlagosnál nagyobb béremelésre, a foglalkoztatottság növelésére legyen lehetőség; az alacsony jövedelmezőségű, teljesítményeiket nem vagy alig növelő vállalatok a bérek szinten tartására, illetve mérséklésére, ésszerű létszámgazdálkodásra kényszerüljenek. A jó munkahely legyen megbecsült érték a dolgozók számára. 1987-ben a külkereskedelemre is növekvő feladatok várnak. A külkereskedelmi vállalatok javítsák együttműködésüket a termelőkkel. Törekedjenek a piaci lehetőségek jobb kihasználására, új piacok megszerzésére, a külkereskedelmi és kooperációs tevékenység javítására. A rubel viszonylatú kereskedelemben bővülő és kiegyenlített áruforgalomra kell törekedni. A nem rubelelszámolású áruforgalom egyenlegében 1986-hoz képest határozott javulást kell elérni. A csaknem két évtizede bevezetett gazdaság- irányítási rendszerünk működőképes, folyamatosan fejlődik, a gazdaságra és a társadalmi életre gyakorolt hatása összességében kedvező. A megtett útra visszatekintve, a tapasztalokat értékelve megállapítható, hogy a reform bevezetésekor sem a központi irányító szervek, sem a gazdálkodó szervezetek nem voltak megfelelően felkészülve az új követelményekből fakadó feladatokra. Ezt a gyengeségünket még a mai napig sem sikerült teljesen felszámolni. A kongresszus határozatának végrehajtása, a VII. ötéves és az 1987. évi terv céljainak alátámasztása szükségessé teszi, hogy a gazdaságirányítás átfogó továbbfejlesztéséről szóló 1984 áprilisi központi bizottsági állásfoglalásban kijelölt feladatok végrehajtása meggyorsuljon. A szabályozó rendszer segítse elő, hogy a vállalatok jövedelmezőségükkel arányosan gyorsabban fejlődjenek. Az árrendszer fejlesztésével is biztosítani kell, hogy a nyereség a valódi teljesítményt fejezze ki. Gátat kell vetni az indokolatlan áremelésből, költségvetési támogatásból származó vállalati nyereségnövekedésnek. Olyan kereset-és bérszabályozást kell alkalmazni, amely biztosítja a teljesítmények és a jövedelemkiáramlás összhangját, elősegíti a munkaerő ésszerű átcsoportosulását, a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodást. A bértömeggazdálkodást és a létszámot mérséklő más megoldásokat fokozatosan általánossá kell tenni. A szükséges munkaerő-átcsoportosítást központi intézkedésekkel és eszközökkel is segíteni kell. A jogi szabályozás is kövesse a fejlődést, és segítse a gazdasági munkát. Szűnjön meg« túlszabályozás. A gazdasági kötelezettségeket rögzítő szerződéseket be kell tartani és be kell tartatni. Az ellenőrzés a társadalmi-gazdasági élet minden területén tárja fel a szabálytalanságokat. A törvényes előírások megsértését az eddiginél következetesebb felelősségre vonás kövesse. A gazdaságirányításban erősíteni kell a hitel és a pénzügyi eszközök szerepét. A Magyar Nemzeti Bank pénzkibocsátási és devizamonopóliuma változatlanul fennmarad. A működésüket 1987. január elsejével megkezdő kereskedelmi bankok tevékenységüket rugalmasan végezzék, és azt az üzleti, jövedelmezőségi megfontolások vezéreljék: Elő kell készíteni egy új vállalati és személyi jövedelemadó rendszer bevezetését. A vállalatoknál olyan adórendszert kell alkalmazni, amely a jelenleginél egyszerűbb, jobban megfelel mind a vállalati önállóságnak, mind pedig a szükséges jövedelemközpontosítás szempontjainak. A személyi jövedelemadó-rendszer érvényesítse az igazságos közteherviselés elvét. Bevezetése ne csökkentse a bérből és fizetésből élők főállásból származó nettó keresetét, ne gátolja a teljesítmény növelését. (Folytatás a 2. oldalon.)
