Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-03 / 259. szám
I 1986. november 3. HÉTFŐ XXXVI. évfolyam, 259. szám ÁRA: 1,80 Ft Dózsa-győzelem a listavezető otthonában (6. old.) ■■■BBBBBBIBBnnBBBBBlBHQHBaHBBIBBBBBBBBBBHinBBM Takarékoskodó i államháztartás em volt szerencsénk az 1986-os esztendővel eddig. Számtalan külső ok miatt az évi eredmények várhatóan elmaradnak nemcsak a tervezettől, sőt a szükségestől is. A gazdaság összességében elmaradó teljesítménye fölvet néhány olyan új problémát, amely mintegy lakmuszpapírként mutatja a gazdasági bajokat. Nem kiváltó oka, hanem következménye annak. A költségvetési mérleg egyensúlyáról van szó. Az idei, az Országgyűlés által jóváhagyott terv szerint a kiadások 706 milliárd forintot tesznek ki. A terv eleve számolt bizonyos hiánnyal, mintegy 23 milliárd forinttal, de azzal is, hogy a gazdaság teljésitménye növekedni fog. Ám az eddigi időszak összesített adatai azt mutatják, a lemaradás ugyan csökkenthető, viszont a bevételek várhatóan elmaradnak a tervezett szinttől. Ez viszont azt jelenti, hogy a ■ tervezett kiadások mellett is előreláthatólag nagyobb lesz a vártnál a hiány. A gondokra már hónapokkal ezelőtt felfigyelt a pénzügyi vezetés, s jó néhány intézkedéssel próbálta legalább mérsékelni a hiányt. Ezek persze nem váltottak ki osztatlan lelkesedést. Ahol kevesebb pénz jut ezentúl az eszközök vásárlására, vagy éppen a béremelésre, ott kényszerűnek érzik a valószínűleg hosszú ideig érvényesülő szemléletet: a szigorú takarékoskodást. Az állami közös kiadásaink egyik legnagyobb tétele közé tartoznak a központi költségek. Itt tartják számon a kórházi ellátásra fordított milliárdokat, a szociális gondoskodás költségeit, az oktatás kiadásait, de a központi irányitó szervek vagy egyéb háttérintézmények (például kutatóintézetek) számára folyósított állami támogatást is. Sőt, az egyes előre elkülönített, meghatározott célra fordítható alapok (például a művészeti alap), is ide tartoznak. A szigorú takarékosság jegyében csökkentették a decentralizált alapoknak jut- ' tatott pénzt, mérsékelték a dologi kiadásokra fordítható összegeket a központi irányításban, sőt, a háttérintézmények is kevesebb pénzből gazdálkodnak. A döntések érthetően sok vihart kavartak, hiszen a mérséklésre év közben került sor, amikor már minden intézmény szinte előre elköltötte a neki szánt pénzt. Az érintettek túlnyomó többsége szert tesz viszont valamennyi saját bevételre is, úgy, hogy szellemi vagy anyagi termékét, szolgáltatását értékesíti, tehát ebből pótolhatja a kieső forintokat. Persze, nem olyan a szigorú takarékosság, hiszen nem lehet mindenütt csökkenteni a kiadásokat. Például a legszigorúbb takarékosság időszakában is a szociálpolitika alappillére maradt az egészségügy és az oktatás. Ezek előnyt élveznek, s nem kellett emiatt az előirányzott támogatásokat csökkenteni. De ezeken kívül számos olyan terület akad, amelyek - például a kulturális kiadások vagy a sport - a mostaninál jóval több figyelmet vagy támogatást érdemelnének. Ám a szigorú takarékosság egyelőre nem teszi lehetővé minden 'területen a minőség javítását, fejlesztését. Hiszen a legfontosabb feladat, hogy a már eddig megépült intézményeket, iskolát vagy éppen sportcsarnokot üzemeltessék. S ez nem kevés pénzbe kerül. így előfordulhat, hogy szükséges és hasznos kezdeményezéseket el kell halasztani, vagy az egyes intézmények maguk teremthetik elő a szükséges pénzt. emélhetőleg a kényszerű takarékosságból előbb-utóbb sikerül majd erényt kovácsolni. Megváltozik az a ma még sok helyen uralkodó szemlélet, hogy az egyes célokhoz pénzt „föntről” lehet és kell kérni. Nívós rendezvényekre, hasznos programokra, ahogy a nyár jó néhány, óriási tömegeket vonzó eseménye bizonyította, akad érdeklődő, aki esetleg a szokásosnál magasabb belépti díjat is kifizeti. Viszont az egyes intézmények munkája, felelőssége, s kockázata megnövekszik. Ám az is bizonyos, e szemléletváltásra már rég szükségünk lett volna, s talán a kényszer gyorsítja a már megindult folyamatot. Várhatóan a következő években sem változik e kettős követelmény, a szigorú takarékosság, a saját bevételek növelése mellett. LAKATOS MÁRIA November 7-re készül az ország A nagy októberi szocialista forradalom 69. évfordulójának megünneplésére készül az ország: a világtörténelmet formáló esemény felidézése lehetőséget teremt csaknem két emberöltönyi idő változásainak áttekintésére, a társadalmi fejlődés ereményeinek értékelésére, a tennivalók számbavételére. A városok, falvak zászlódisze, a november 7-ét köszöntő plakátok, transzparensek a szocialista forradalom győzelmének tisztelegnek. A következő napokban országszerte ünnepségeket rendeznek, s koszorúkat helyeznek el a szovjet hősi emlékműveknél. A gazdaság, a tudomány, a kultúra területén kiemelkedő dolgozók tevékenységét számos intézménynél kitüntetésekkel ismerik el november 7-e alkalmából. Az ünnepet megelőzően, november 6- án, csütörtökön délután az Országház előtt katonai tiszteletadással felvonják az állami zászlót. A gellérthegyi felszabadulási emlékmű előtt a Magyar Népköztársaság nemzeti lobogója és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaja emelkedik a magasba. Az ünnep előestéjén Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke mond beszédet, amelyet a Kossuth rádió és a televízió 19.15 órától közvetít. A Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren november 7-én, pénteken délben zenés őrségváltás lesz az állami zászlónál. E napon tartanak koszorúzási ünnepséget a Lenin szobornál, a Felvonulási téren: népünk nevében leróják kegyeletüket a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Minisztertanács, a társadalmi és tömegszervezetek, a fegyveres erők és testületek képviselői. Az Országházban az Elnöki Tanács a nagy októberi szocialista forradalom 69. évfordulója alkalmából kitüntetéseket adományoz párt-, társadalmi és tömegszervezetek tisztségviselőinek és aktivistáinak. Megkezdődtek a politikai könyvnapok Az újpesti Ady Endre Művelődési Központban Lakatos Ernő, az MSZMP KB agi- tációs és propagandaosztályának vezetője megnyitotta a 25. politikai könyvnapokat Képünkön: részlet a könyvnapi tablókból. (Telefotó) Csehák Judit Finnországban Aczél György Argentínába utazott Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalomtudományi Intézet főigazgatója Argentínába utazott. Az MSZMP képviseletében részt vesz az Argentin Kommunista Párt XVI. kongresszusán Buenos Airesben. Bundestagképviselők látogatása A Német Szövetségi Köztársaság Szövetségi Gyűlése munka- és szociálisügyi bizottságának küldöttsége október 29. és november 1. között látogatást tett hazánkban. A Helmut Rode képviselő vezette delegáció megbeszélést folytatott az Országgyűlés szociális és egészség- ügyi bizottságának tagjaiból álló magyar tárgyalócsoporttal, amelyet Pesta László, az Országgyűlés jegyzője, a bizottság elnöke vezetett. Véleményt cseréltek a két törvényhozó testület, a két szakmai bizottság közötti kapcsolatok helyzetéről, a további együttműködés lehetőségeiről, s megállapodtak, hogy a jövőben is rendszeresen lehetőséget nyújtanak egymás tapasztalatainak megismerésére. Az NSZK-beli képviselőket fogadta Péter János, az Országgyűlés alelnöke, ta- lálkoztakRácz Albert államtitkárral, az Állami Bér-és Munkaügyi Hivatal elnökével, valamint Nagy Sándorral, a SZOT titkárával. Itt tartózkodásuk során megismerkedtek ipari üzemek, valamint tanácsi létesítmények szociális tevékenységével is. Csehák Judit, a Minisztertanács elnök- helyettese Eeva Kuuskoski-Vikatmaa szociális és egészségügyi miniszter meghívására vasárnap hivatalos látogatásra Finnországba utazott A kormány elnökhelyettese útja során ismerkedik a finn egészségügyi és szociális intézmények munkájával, valamint az egészségmegőrzési program eredményeivel. Őszi szállítási csúcs Naponta 4 ezer tonna kerül a vagonokba Szombaton és vasárnap is rakodnak Keszthelyi Lajos a speciális targoncával rakodásra készíti elő a vagont Az ősz a learatott, betakarított termények szállítási és raktározási ideje, ekkor kezdődik a gabona szállítási csúcsa is. A telepeken folyamatos üzemmódban történik a rakodás. Az idén többet mint tavaly - közel 170 ezer tonna búzát, kukoricát szállít „ki a megyéből” külföldre és belföldre a Tolna Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat. Ez évben kevesebb uszály áll a szállítók rendelkezésére, a Duna alacsony vízállása miatt is. Ezért a gazdaságosabb megoldást követve, növekszik a vasút igénybevétele. A Tolna Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat a múlt hétfőn a MÁV Pécsi Vontatófőnökségével kötött megállapodást. Ennek értelmében megyénkben napi mintegy 400 vagont töltenek meg gabonával a közel húsz telephelyen. A folyamatos áruszállítást biztosítva a rakodást év végéig szombaton és vasárnap is folytatják. A hét végi rakodást kiterjesztették az eddig megszokott öt kiemelt telephelyen kívül az összes telepükre. Szek- szárdon és Bonyhádon, Dombóváron, Keszőhidegkúton közvetlenül a silókból töltik fela vasúti kocsikat, míg a többi telephelyen közúti járművekkel szállítják a vasútállomásra a gabonát. Szekszárdon egy hét végén 1200 tonna gabona kerül a vagonokba
