Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-21 / 274. szám

1986. november 21. mëpûjsàg 3 Megkezdte működését a Szanáló Szervezet A Pénzügyminisztérium megalakította a Szanáló Szervezetet, amely fontos szerepet vállal a veszteséges vállalatok talpra állításában, vagy megszüntetésében. Rédei László, a szervezet igazgatója elmondotta, hogy a Pénzügyminisztérium fel­mérése szerint az első háromnegyed évben 191 vállalat volt veszteséges. Fontos nép- gazdasági érdek, hogy a gyengén gazdálkodó, veszteséges szervezeteknél feltárják a hiányosságok okait, felülvizsgálják a szervezeti feltételeket és - ha erre mód van - is­mét jövedelmezővé tegyék tevékenységüket. A veszteséges gazdálkodás fenntartása ugyanis jelentősen megterheli a költségvetést, s egyes vállalatok fizetésképtelensége nehezíti partnereik működését is. A gondok megszüntetésének egyik módja a szaná­lás, amelynek rendjét az idén életbe lépett új jogszabályok határozzák meg. Ennek alapján a fizetésképtelenné vált vállalat hizeiezői is kezdeményezhetik a szanálási eljá­rást, amelynek első szakasza a Magyar Kereskedelmi Kamara, illetve a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsa által megszervezendő előzetes egyeztetési tárgyalás. Ha ezen nem jön létre megállapodás a hitelezők és az adós között, akkor az ügy a Sza­náló Szervezethez kerül. Az új szervezet feladata, hogy feltárja a gazdálkodást nehezítő tényezőket, és elké­szítse javaslatát a jövedelmező működéshez szükséges teendőkről. A szervezet sza­nálási biztost jelöl ki, aki szakértők segítségével készíti el jelentését. Ebben kitér arra is, hogy a vállalati vezetők közül kit, milyen személyes felelősség terhel a gazdálkodás eredménytelenségéért. A szanálási biztos javaslata alapján a pénzügyminiszter, a Szanáló Szervezet és az érintett vállalat igazgatója megállapodásban rögzíti: milyen feladatokat kell teljesítenie a vállalatnak ahhoz, hogy talpra álljon, s ehhez milyen köz­ponti támogatásra számíthat. A Szanáló Szervezet ugyanis anyagi segítséget is tud nyújtani a jövedelmező termelés feltételeinek kialakításához. Ehhez a költségvetés­ből szanálási alapot hoznak létre 1987. január 1 -jétől. A tervek szerint több milliárd fo­rint áll majd rendelkezésre a bajba jutott vállalatok megsegítésére. A Dunaföldvári Fa- és Építőipari Sző vetkezet - ma már kisszövetke­zet - faipari termelésének nagyobbik hányada már sok éve exportra ke­rül. A külpiacokon keresettek a szö­vetkezet kisbútorai. Ám az utóbbi években egyre több nehézséggel kellett küszködniük, többek között a „nyomott” világpiaci árak és a ma­gas hazai nyersanyagárak miatt. A múlt évet veszteséggel zárták. Úgy tűnik, az idén már megtalálták a kiutat. Termékfajtánként vizsgálták fölül a gazdaságosságot, amelyiknél lehetett, a hatékonyságot fokozó in­tézkedésekkel, ahol azonban ez kilá­tástalan volt, a gyártmány termelésé­nek megszüntetésével küszöbölték ki a veszteségforrásokat. Egyik ter­méküket már tizenöt éve szinte folya­matosan szállították a svéd piacra, most ezt a kapcsolatot kénytelen volt a szövetkezet felszámolni. Közben olyan új termékeket alakí­Az angol exportra kerülő kisasztal-garnitúra gyártásának végállomása, össze­szerelés és csomagolás. Ez már a második szállítmány lesz. Faipari újdonságok Duna­földváron Részlet a variálható, rusztikus elő­szobafalból tottak ki - és olyan külföldi vevők után kutattak - eredményesen - amelyeket gazdaságosan lehet előállítani és akiknek nyereséggel lehet ezeket eladni. Az egyik új­donság a variálható, rusztikus elő­szobafal. Vele „mutatkozott be” az őszi BNV-n a szövetkezet - sikerrel, amit OKISZ elismerő oklevél, az az­óta megkötött több szerződés is ta­núsít. (Egyébként, most vett részt el­ső ízben a BNV-n a szövetkezet.) Az évek óta exportra gyártott „zacc- asztal” - háromrészes, egymásba tolható kisasztal-garnitúra - újabb mintadarabjaira új partnert, egy an­gol céget találtak, amely hajlandó jó árat fizetni az újdonságért. Az idén hatmillió forint értékű szállításra kö­töttek szerződést, a jövő évre 16 mil­liós megrendelés van kilátásba. A múlt évben hatmillió forintot tett ki a szövetkezet exporttermelése, az idén megközelíti a tizenegyet. A nők foglalkoztatása Pakson Legnehezebb a középfokú végezettségetek, szellemi foglalkozásúak elhelyezkedése Az asszony helye otthon, a tűzhely mellett van, a lányok pe­dig addig, amíg bekötik a fejüket anyjuk mellett maradnak. Az írásba nem foglalt, de a valóságban áthághatatlan szokás­törvény több száz évig tartotta magát, sőt a Föld egyes részein ma is élő gyakorlat. A fejlettebb társadalmak azonban meg­hozták a gyengébb nem számára is a munkavállalás, a hiva­tásban való önmegvalósítás - máig vitatott, hogy jó vagy rossz - lehetőségét. Igaz, ezzel együtt számos új társadalmi konfliktus keletkezett, elég hogyha csak a válások növekvő számára, a felbomló családokra gondolunk. Am a változáso­kat is figyelembevéve a gyakorlat azt mutatja, hogy legtöbb­ször, különösen az alacsonyabb végzettségűeknél, a család­fő munkalehetőségeihez alkalmazkodik az asszony, sokszor bizony kompromisszumokkal. 1240-en vannak otthon A megye települései közül Paksot választottuk, hiszen a vá­rosban különösen élesen jelentkeznek az előbb felvetett di­lemmák. Az atomerőmű „nyeli” a férfimunkaerőt, akik család­jukkal próbálnak otthont teremteni a településen. Ehhez pe­dig az kell, hogy feleségeik is felkészültségüknek, végzettsé­güknek megfelelő munkalehetőséghez jussanak. A városi tanács végrehajtó bizottsága ez év júniusában kel­tezett beszámolójában ez áll: „...a város foglalkoztatási szín­vonala magas fokot ért el, s ez mostanáig sem csökkent. A női munkaerő foglalkoztatásának színvonalára ez nem mondha­tó el teljes mértékben.” A diplomatikus megállapítás 5400 embert érint, a legutóbbi népességnyilvántartás szerint ennyi a munkaképes korú nők száma. Hogyha az adatokat tovább nézzük, Pakson 5120 női dolgozót foglalkoztatnak, ezek kö­zül a helyiek száma 3880. Ez pedig azt jelenti, hogy 1240-en a munkaképes korú asszonyok közül otthon vannak - ez a szám magasabb, hogyha a nyugdíj mellett dolgozó hölgyeket is ide vesszük - tehát a 14-55 év közötti nők valamivel több mint 70 százaléka gazdaságilag aktív.- Mi az oka, hogy az országos átlag alatt van Pakson a nők foglalkoztatása? - kérdezzük az illetékeseket.- Az alacsony aktivitási arány városunk sajátos helyzetéből adódik. Az erőmű építésével párhuzamosan igen sok fiatal házaspár költözött Paksra. A feleségek közül számosán van­nak gyesen, amit a korábbi munkahelyeiken kezdtek tölteni, de vannak olyanok is, akik a nekik megfelelő munkaalkalom­ra várnak, jelenleg nem dolgoznak - válaszol Polgár Zoltánná a pénzügyi, terv-, és munkaügyi osztályvezető. íróasztalra várnak A várakozók persze nem egy homogén réteget alkotnak, mégis, ha iskolázottságuk szerint vizsgáljuk őket, azt látjuk, hogy a legrossazbb helyzetben a középfokú végzettségűek vannak.- Szeptember hónapban 42-en kerestek fel bennünket, a munkaalkalomra-várók közül mindössze hárman voltak fér­fiak. A többiek többnyire középfokú végzettségű nők - mond­ja az adatokat Horváth János munkaügyi főelőadó. - Az érett­ségizett lányokkal minden évben gondunk van, idén is 32 munkakönyvét adtunk ki, ezzel szemben egyetlen munkálta­tói igény jelentkezett a Magyar Nemzeti Bank részéről.- A többség azért bizonyára nem marad otthon, ha más­ként nem, szülők, ismerősök révén helyezkedik el. De meg le­hetne könnyíteni a pályaválasztást, orientálódást...- A gimnáziumban fakultáció keretében műszaki rajzolói végzettséget szerezhetnek a tovább nem tanuló diákok. De ez is korlátozott elhelyezkedési lehetőséget biztosít a városban. Sokan fordulnak hozzánk 'fegészségügyi szakközépiskolát végzettek is. Helyben telített a pálya, a fizetés is viszonylag alacsony, legtöbben adminisztrátorként szeretnének boldo­gulni.- Hozzájuk hasonlóan nagyon sok pályakezdő vágyik íróasztalra. Ezért is állíthatjuk azt, hogy relatív az előbb emlí­tett munkalehetőség hiánya, hiszen más területen jelentős munkaerőhiány van. Itt lép be az a két fontos tényező, hogy mit és mennyiért csinál az ember. Vagyis a középfokú vég­zettségűek jobban ragaszkodnak a szellemi munkához, még kivárás árán is. Ezt persze csak megfelelő családi háttérrel, nagy jövedelmű családfenntartó mellett lehet megtenni. Ahol munkaerőigény van A kereseti lehetőség szintén meghatározó tényező. A PAV jelenléte ugyanis jelentős húzóerő jövedelem, különféle jutta­tások terén, más vállalatokkal, gazdasági egységekkel szem­ben. Így a konzervgyártól, építőipari szövetkezettől és - szinte idesorolható valamennyi üzem a városban - aki csak tudott az erőműhöz ment. A legnagyobb munkaerőhiány mégsem ezeken a területeken tapasztalható. A ruhaipari szövetkezet­ben folyamatosan közel százzal nagyobb létszámot tudnának elhelyezni betanított varrónőként. A hiány a VOSZK Nagyka­nizsai üzem bedolgozói egységének beindításától pedig kró­nikussá vált. A szövetkezettől még többen váltak meg.- Hányán hagyták ott a szövetkezetét a konkurencia meg­jelenésével?- Ötven körüli dolgozónk ment el, de csak egy részük ma­radt a pályán, - mondja Frast Antal elnök - de állandó problé­mánk a fiatalok cserélődése, szülnek, gyesre mennek.- A nagy méretű fluktuációra az alacsony jövedelem is ma­gyarázat lehet. Mennyi az átlagkereset?- Nagy a szóródás, 4000 forint körüli az átlag, de ennél van aki jóval többet vagy jóval kevesebbet visz haza. Az ügyes­ségnek itt kétszer olyan fontos szerepe van, mint a szakérte­lemnek.- Kötve hiszem, hogy bedolgozóként többet keresnek, leg­feljebb kötetlenül dolgozhatnak az asszonyok, dehát a szö­vetkezetnek is működik bedolgozói részlege...- Nézze egy pufajkát megvarrni fele annyi ügyesség és fe­gyelem mellett lehetséges, mint bármely fehérneműt. Más­részt az is köztudott, hogy tőkés kooperációban dolgozunk, ami nagy fegyelemt követel mindenkitől, komolyan kell ven­ni a műveleti, technológiai időt, szüneteket. Elég, ha azt mon­dom, egy melltartó gyártási ideje 7,54 perc. Nincs idő így másra figyelni, beszélgetni. Felvetődik újra a gazdaságban gyakran emlegetett problé­ma, hogy ki vállalja a tanítási költségeket - a szövetkezetnek ez évi 1,5 millió forintjába kerül - hogy egyes vállalatok a má­sik „bőrén élnek”, hogy a valutát hozó üzem létszámgondok­kal küszködhet. Kilátások az ezredfordulóig Más terület, de hasonlóan problémás: a kereskedelem. Korai kezdés, több műszak, alacsony bérezés, ugyanakkor teljesen elnőiesedett a pálya. A Paks é Vidéke Áfésznál több, mint 94 százalék a női dolgozók aránya.- Már most téma a foglalkoztatás, holott a hosszú távú tele­pülésfejlesztési koncepció szerint ezután kezdődik nagy lép­tékben a kereskedelmi hálózat bővítése a városban. Romlani fog tehát a helyzet?- A kereskedelmi szakmunkástanulók zöme lány, nagy számban mennek a fiatal anyák gyesre. Ezután csak azok maradnak a szakmában, akik megfelelő családi háttérrel ren­delkeznek. Az ide települt fiatal családoknál az anyára hárul jóformán minden feladat a háztartásban, gyermeknevelés­ben, hiszen a férjek általában több műszakban, folyamatos munkarendben dolgoznak. A kereskedelemben sokan a kör­nyező községekből vállalnak munkát, az 500 főből körülbelül száz asszony ingázik rendszeresen, - halljuk Polgár Zoltán- nétól. Paks város lakossága 25 ezerhez közelít. Az erőmű tovább építésével a számítások szerint az 1990-es évekre eléri a 30 ezret, ezzel a munkaképes korú nők száma mintegy 1500-zal növekszik. Ez együttjár az intézményhálózat bővítésével, ami bizonyos számban lehetőséget ad ugyan a nők foglalkoztatá­sára, de mindenképpen szükséges lesz a városban új mun­kahelyek létesítése. Ezt az elképzelések szerint egy, a PAV- hoz kapcsolódó elektrotechnikai ipar vagy számítástechnika területén működő üzemmel tudják megoldani, ezzel mérsék­lődhet a nagy számú szellemi foglalkoztatást igénylő női la­kosság elhelyezésének gondja. TAKÁCS ZSUZSA Vállalati tanácstagok kihelyezett képzése A mezőgazdasági nagyüzemek és az élelmiszeripari vállalatok, erdőgazdasá­gok vállalati tanácsainak tevékenységét, munkáját segítő tanfolyamokat szervez­nek a MÉM Mérnök- és Vezetőtovább­képző Intézetének rendezésében. Az ok­tatás iránt nagy az érdeklődés. 1986-ban a tanácsok elnökeinek és elnökhelyetteseinek számára hét köz­ponti konzultációt tartottak, ezeken csaknem kétszázan vettek részt. A válla­lati tanácsok vezetőit a szervezetek mű­ködésével kapcsolatos tudnivalókról tá­jékoztatták, továbbá átfogó ismereteket kaptak a gazdasági és pénzügyi szabá­lyozórendszerről, az agrárgazdaság előtt álló feladatokról és a vállalati döntési rendszerekről. A tanácstagok kihelyezett képzésen vettek részt. Az intézet - az üzemek, gaz­daságok megkeresésére - jól felkészült előadókat küldött a helyszínre és ott álta­lában 4 napon keresztül foglalkoztak e vállalati szervezetek tevékenységének kérdésével. Összesen 44 vállalatnál biz­tosították eddig az intézményes képzés feltételeit és csaknem 1200-an szerezték meg a vállalati tanácsi munkához szük­séges ismereteket. OfißH Jövőre a tanácsok vezetőinek és tag­jainak oktatását folytatják; egyebek kö­zött a külgazdaság marketingmódsze­reinek, és a munkafeltételeknek az elem­zése szerepel a tananyagban, amelyet ezúttal is kiegészít a vállalatirányítással kapcsolatos speciális ismeretkör. Úgynevezett céltanfolyamokat is ren­deznek, ahol a korábban már felkészített vezetők és tagok bővíthetik tudásukat

Next

/
Thumbnails
Contents