Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-21 / 274. szám
2 KÉPÚJSÁG 1986. november 21. Európai találkozó Bécsben Kétszázötven javaslat Budapestről A nagy sikerű budapesti kulturális fórum eredményeiről számolt be csütörtökön az európai utótalálkozó magyar elnöklettel folyt teljes ülésén Bényi József külügyminiszter-helyettes. Hazánk képviselője - a helsinki folyamat megállapodásainak megfelelően - a vendéglátó" ország nevében a 35 állam tanácskozása elé terjesztette az 1985. október-novemberben tartott budapesti fórumról szóló tényszerű jelentést, mellékelve hozzá a mintegy 250 javaslat listáját, amelyeket a résztvevő államok terjesztettek a fórum elé. Az úttörő budapesti fórumon először tanácskoztak a helsinki folyamat résztvevői a kultúra kérdéseiről s először volt ilyen találkozó a Varsói Szerződés valamely országában, mutatott rá Bényi József. A résztvevők és magunk véleménye szerint a fórum sikeres volt, azt sok neves államférfi minősítette a helsinki folyamat egyik legfontosabb és leghasznosabb találkozójának. Messze az eddigi legnagyobb szabású tanácskozás volt, csaknem ezer résztvevőjével, akiknek közel kétharmada a kulturális élet neves személyiségei közül kerültek ki. Az álláspontok sok kérdésben ugyan eltértek, de a felszólalásokból kitűnt: egyetértés volt abban, hogy földrészünk közös kulturális öröksége összetartó erő. A többség egyetértett abban is, hogy közös érdek a haladás s a lépést előre talán a kultúra területén a legkönnyebb megtenni. Hazánk képviselője szólt arról, hogy e szellemben cselekszünk is: nem engedjük feledésbe merülni a javaslatokat, diplomáciai úton valamennyi résztvevő államnak indítványoztuk azok közös megvizsgálását, megvalósítását kétoldalú együttműködéssel is. Külügyminiszter-helyettesünk méltatta a stockholmi konferencia sikerének jelentőségét, hangoztatva: a megállapodás mutatja, hogy a biztonság és a leszerelés rendkívül bonyolult kérdéseit a helsinki folyamat keretében meg lehet vitatni és oldani. Azt várjuk a bécsi találkozótól, hogy adjon megbízást a hatékony leszerelést célzó tárgyalásokra. Véleményünk szerint a bécsi utótalálkozó után a stockholmi konferencia második szakasza a legalkalmasabb fórum arra, hogy tárgyaljunk a hagyományos erők leszereléséről - mondotta. Az emberi jogokról tartott ottawai, illetve az emberi kapcsolatokról rendezett berni találkozó megmutatta, lehetséges és szükséges ezekről a kérdésekről véleményt cserélni. Véleményünk szerint fontos, hogy e megbeszélések tárgyilagos, építő légkörben, a konfrontációkat elkerülve folyjanak - igy sokkal jobban ki lehet használni a bennük rejlő lehetőségeket, mondotta többek között Bényi József. Idegenforgalmi szakemberek tanácskozása A megyei idegenforgalomban érintett vállalatok, szövetkezetek, intézmények, hatóságok idegenforgalmi szakemberei az 1986. évi szezon tapasztalatait tárgyalták meg Pakson a városi tanács vb. termében. A megyei tanács kereskedelmi osztályának rövid összefoglaló értékelése után, Kis János, a Paksi Városi Tanács főmérnöke adott tájékoztatást a jelenlévő utazási szakemberek részére, hogy Paks város és szűkebb környéke a jövőben mi módon kíván illetve tud bekapcsolódni az idegenforgalomba. Paks neve jól cseng az országban, de a határainkon túl is. A város számos helyi specialitást kínál már most is az ide érkező látogatóknak. Amennyiben Pakson megoldódik a jelenlegi szállodagond, akkor pár éven belül Paks idegenforgalmi szerepe jelentősen megnövekedhet. A helytörténeti múzeum, a vasútmúzeum, a paksi löszfal, a kialakítandó pincefalu, az atomerőmű működését makettek segítségével bemutatóterem létrehozása, a Vörösma- lom-tó környéke mind olyan látnivalót kínál, amiért érdemes néhány órát, napot Pakson eltölteni. A megbeszélésen helyet kaptak olyan kérdések is, amelyek a vendégek ellátásának színvonalával, a jobb propagandamunkával, a belső gondokkal voltak összefüggésében. Az utazási irodák jelenlévő vezetői elmondták, hogy az ez évi szezon nehezen indult, de előreláthatólag sikeres évet zárnak. A nyugati beutazó forgalom és a belföldi turizmus csökkenéséből eredő bevétel-kieséseket más tevékenységgel sikerült rugalmasan pótolni. Az utazási irodák többsége 15-20%-os bevételnövekedéssel számol az év végéig. Kedvezően alakult a valutabeváltás és értékesítés. A jövő évi feladatok meghatározásánál a szálláshely-bővítések mellett az ellátás színvonalának emelése, a propaganda- munka, a programkínálat és az együttműködés javítása kapott fő hangsúlyt.- ti 1 Mai kommentárunk Kivonulás Dél-Afrikából A Kodak követte hasonlóan világhírű társait, a Coca-Colát, az IBM-et és a General Motors-t. Ezzel mára negyedik amerikai mamutcég vonul ki Dél-Afrikából. A Kodak ráadásul nemcsak az ottani (számítógépet gyártó) leányvállalatát adja el jövő tavaszig, hanem azt is megtiltja, hogy bármely üzeme vagy érdekeltsége árut szállítson a Dél-afrikai Köztársaságba. Ezzel példát adott a többi amerikai cégnek a szankciók komolyan vételéből. A szankciókat - mint emlékezetes - a washingtoni kongresszus határozta el a nyáron, mégpedig úgy, hogy az elnök vétóját semmisítette meg. Ez volt Ronald Reagan hivatali idejének addigi legnagyobb politikai veresége, s a kongresszusi döntés nyomán a fajüldöző pretóriai rendszer legszilárdabb gazdasági támasza rendült meg. Amerikának rengeteg érdekeltsége van Dél-Afrikában. Számtalan cég fektette be tőkéjét az országban, és az ottani igen gazdag nyersanyagforrások legnagyobb fogyasztója is az Egyesült Államok. A szankciók azonban az idei évtől kötelezővé tették a kivonulást az amerikai cégek számára. A politikai hatáson túl igen súlyos gazdasági veszteséget is jelent ez Dél-Afrikának. Természetes, hogy az IBM vagy a Kodak nagyságú és színvonalú vállalatok hiánya nagyon is érezhető lesz. Csakúgy, mint az amerikai pénzintézetek dél-afrikai ügyleteinek csökkenése. S végül, de nem utolsó sorban az, ami a Kodak példája nyomán könnyen bekövetkezhet: az amerikai-dél-afrikai kereskedelem összeszűkülése. Nem vitás, hogy az amerikai cégek kényszerű kivonulása nem marad hatástalan Dél-Afrika nyugat-európai partnereire. A brit és a nyugatnémet kormányra egyaránt növekszik a nyomás a szankciók érdekében, hiszen Franciaország után már a legerősebb tőkés állam is gazdasági büntetőintézkedésekkel adja tudtára a pretoriai fehér kisebbségi rendszernek, hogy a konok apartheid-politika mind tarthatatlanabb. A dél-afrikai kormánykörökben egyelőre váltig állítják, hogy az ország gond nélkül elviseli a szankciókat. Csakhogy az ilyen - politikai kényszerűségekből született - tilalmak általában szélesedni szoktak. A világ nagyobb része ezt várja a vezető kapitalista országoktól. Washington után egykönnyen a többi főváros is rákényszerülhet a szankciók útjára. S akkor az már akár elviselhetetlen problémákat is okozhat a dél-afrikai hatalom birtokosainak. AVAR KÁROLY Münnich Ferenc-emlékülés Tudományos emlékülésen idézték fel Münnich Ferencnek, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom jeles személyiségének életútját csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémián. A század nagy egyénisége születésének centenáriumát köszöntő eseményen - az MSZMP KB Párttörténeti Intézete, valamint a Hadtörténeti Intézet és Múzeum közös rendezvényén - ott voltak Münnich Ferenc egykori harcostársai, a munkásmozgalom veteránjai, a párt-, az állami, a társadalmi szervek, a fegyveres testületek képviselői. MARAD A KÜLÜGYMINISZTER PANORÁMA Shultz győzött - ez volt az első kommentárok egyike Reagan elnök szerda esti sajtókonferenciája után. Napok óta ugyanis immár nem is az „iráni kapcsolat” politikai botránya volt az első számú beszédtéma az amerikai fővárosban, hanem az, hogy George Shultz, a hűséges csapatjátékos, ezúttal a nyilvánosság előtt is szembeszegült főnökével: egy vasárnapi televíziós nyilatkozatában „vitathatónak" minősítette az Iránnal folytatott titkos tárgyalások ügyét, kifejezetten bírálta azt, hogy amerikai fegyvereket juttattak az országnak és közölte, az adott pillanatban „nincs felhatalmazása, hogy a kormány nevében nyilvánítsa ki” az ilyen szállítások beszüntetését. A külügyminiszter kétségkívül igen kényes helyzetbe került. Alig néhány héttel korábban ő fejtette ki az amerikai kormány akkor hivatalos álláspontját az arab államok külön e célból összegyűjtött megbízottainak New Yorkban: semmiféle kapcsolat Iránnal, semmiféle alku a terroristákkal, akik amerikaiakat, vagy más nemzetiségű túszokat tartanak fogva. Ugyanezt hajtogatta Washington nyugat-európai szövetségeseinek is, ő volt leghangosabb prófétája a „terrorizmus- ellenes” politikának. Most viszont kiderült, hogy saját elnöke az ő háta mögött tárgyalásokat folytat, fegyvereket küld - nyilvánvalóan cserébe az amerikai túszok kiszabadításáért. Ráadásul a tapasztalt és sokat szolgált minisztert egy kívülálló, és a külpolitikában amatőr akolbólította ki a döntések meghozatalából: John Poindexter tengernagy, Reagan nemzetbiztonsági tanácsadója. Volt ugyan korszak az amerikai politikában, hogy a nemzetbiztonsági tanácsadó volt az erősebb a külügyminiszternél - de azt a tanácsadót Henry Kissingernek hívták... Érthető, hogy „belül a körautópálya gyűrűjén”, ahogy az amerikai politikai George Shultz zsargon a washingtoni kormányzati boszorkánykonyhát nevezi, felforrósodott a levegő. A Fehér Ház gazdája az iráni ügy kapcsán amúgy is rendkívül nehéz helyzetbe, súlyos szavahihetőségi válságba került, teflonburkolatán nagyon is éles karcolások mutatkoznak. Ha saját, eddig szinte alázatosan hűséges külügyminisztere szakít vele az ügy miatt, a válság még jobban elmélyül. És Shultz karakán ember a maga csendes módján - amikor például arról beszélt a főnöke, hogy még a kormány tagjainak is alá kell vetniök magukat a hazugságvizsgáló gép méréseinek, ha esetleg azzal gyanúsíthatóak, hogy államtitkokat fecsegnek ki, a miniszter váratlanul megjelent a szokásos napi sajtótájékoztatón és pirosló arccal jelentette ki: ha ilyen helyzetbe kénysze- ritenék, haladéktalanul távozna tisztéből. Az elnöki rendelet tervezete a hazugságvizsgáló gépről ezek után csendben kimúlt, legalábbis a kormány vezető tisztviselőit illetően - pedig az nem volt politikai válságszagú helyzet. Reagan most végül is nyögvenyelősen azt mondotta szerdai sajtókonferenciáján, hogy „nem lesz több fegyverszállítás Iránnak” - vagyis azt, amit Shultz vasárnap még úgy helyezett kilátásba, mint ami maradásának feltétele. A külügyminiszter - legalábbis pillanatnyilag - ezek után maradt. „Azt mondotta, addig marad, amíg én ezt óhajtom, én pedig ezt óhajtom és ezt ő is tudja” közölte erről az elnök. De gyözőtt-e igazán a külügyminiszter? Erről minden bizonnyal kommentárok tucatjai látnak még napvilágot. Reagan nem helyezte nyilvánosan kilátásba, hogy ezentúl már Shultz lesz a külpolitika felelős gazdája - szóvivője, Larry Speakes két nappal korábban pedig meglehetősen pökhendien azt mondotta, hogy „a külpolitikai döntés az elnök dolga”, a miniszter kötelessége azok végrehajtása. Ezt egyébként Shultz sem vitatja - de azt a jogot határozottan fenntartja, hogy a döntések kialakítása előtt meghallgassák véleményét. Ez most nem történt meg - s nem tudni, kapott-e Reagantól garanciát arra, hogy a jövőben másként lesz. Ráadásul Poindexter megmarad tisztében, legalábbis egyelőre, noha a Shultz mögé felsorakozott erők az ő fejét követelték, részben azért is, hogy elősegítsék Reagan tisztára mosását az iráni ügyben. Az elnök azonban kijelentette: mindenért saját maga a felelős. George Shultz ambiciózus ember. Egy közeli munkatársa - már az iráni botrány kellős közepén - az MTI tudósítójának azt mondotta: meggyőződése, hogy nem akar távozni addig, amíg politikai céljait meg nem valósítja. Most hafadékot kapott erre. De munkatársa azt is hozzáfűzte: ha a külügyminiszter további csalódásokra kényszerül, levonja majd a következtetéseket. KIS CSABA (Washington) BUDAPEST - A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának meghívására hazánkban tartózkodott a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Pártellenőrzési Bizottságának küldöttsége Szededijn Daváhunak, a Központi Bizottság tagjának, a Pártellenőrzési Bizottság elnökhelyettesének vezetésével. Somogyi Imre, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának titkára tárgyalásokat folytatott a delegációval. A vendégeket fogadta Gyenes András, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. A magyarországi evangélikus egyház csütörtökön megtartotta háromévenként esedékes országos közgyűlését, amely a béke és biztonság kérdésében nyilatkozatot fogadott el. A dokumentum a többi között rámutat: a legutóbbi évek hideg- háborús feszültségei után fölcsillant a remény, létrejött a genfi, majd a reykjavíki csúcstalálkozó. A magyarországi evangélikus egyház - együtt a többi magyar egyházzal - örömmel köszönti és támogatja Gorbacsov főtitkár javaslatait. Azt reméli, hogy a népek felelősségérzete végül is meg fogja akadályozni a fegyverkezési verseny újabb, végzetes kiterjesztését a világűrre. KABUL - Kabulban csütörtökön ülést tartott az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottsága, ezen eleget tettek Babrak Karmai azon kérésének, hogy mentsék fel valamennyi párt- és állami tisztsége alól. A központi bizottság köszönetét mondott Babrak Karmainak, s hozzájárult, hogy tevékenységéért az Áprilisi Forradalom érdemrenddel tüntessék ki. BUKAREST - Román-jugoszláv államfői tárgyalások kezdődtek csütörtökön Bukarestben. Szinan Haszani, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnökségének elnöke Nicolae Ceau- sescu elnök meghívására tesz kétnapos hivatalos, baráti látogatást Romániában. PHENJAN - Nagygyűlést tartottak csütörtökön Phenjanban a hivatalos baráti látogatáson a KNDK-ban tartózkodó mongol párt- és állami küldöttség tiszteletére. A nagygyűlésen megjelent Kim Ir Szén, a Koreai Munkapárt KB főtitkára, a KNDK államfője és Dzsambin Batmönh, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB főtitkára, a Nagy Népi Hurál Elnökségének elnöke, a mongol küldöttség vezetője. BECS - A jelek szerint két hét múlva eredménytelenül ér véget a haderőcsökkentési tárgyalások idei őszi fordulója is. Erről tanúskodott Knut Hedemannak, a norvég küldöttség vezetőjének felszólalása a csütörtöki ülésen. Hedemann megismételte a NATO álláspontját, amely szerint a Varsói Szerződés országainak egy jövendő megállapodás ellenőrzésére tett javaslatai nem elégítik ki a Nyugatot. MOSZKVA Misa Szokolov, szovjet iskolásfiú megérkezése után a> moszkvai repülőtéren. Kezében a „Gyermekek, mint béketeremtők”, nemzetközi szervezet által adományozott díjjal, amelyet az Egyesült Államokban vett át a békéért kifejtett tevékenységéért. (Telefotó)
