Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-17 / 270. szám
2 riËPÜJSÀG 1986. november 17. Befejeződött a fogyasztási szövetkezetek kongresszusa Tolna megyei küldöttek (Folytatás az 1. oldalról.) kezeti mozgalom, a több milliós tagság érdekelt a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítésében. A kereskedelmi munka és a szolgáltatások javítására a szövetkezetek és vállalataik szervező- munkáját is tovább kell fejleszteni. Azon kell lenni, hogy az elavult formákhoz való kötődést mielőbb fölváltsa a kezdeményező magatartás a kibontakozó gazdasági versenyben. Az önkormányzati rendszer gazdagításával egyebek között az emberi kapcsolatok erősítését is el lehet érni. A dokumentum szerint magasabb szintre kell emelni a szövetkezeti kereskedelem tevékenységét és az eddiginél hosszabb távra szervezni meg az együttműködést a kistermelőkkel, főleg az árutermelő szakcsoportokkal. Arra van szükség, hogy erősödjék a termelők értékesítési biztonsága, a szövetkezetek pedig rövidebb úton és könnyebben jussanak hozzá a várt termékekhez, alapanyagokhoz. A kongresszus a szövetkezeti élet fejlesztésével kapcsolatban is irányt mutatott: erősíteni kell a szövetkezeti tevékenységben a tagsági érdekeltséget, korszerűsíteni a tagsági kapcsolatok rendszerét. Szükség van az önkormányzat fejlesztésére és a tagsági érdekvédelem színvonalasabbá tételére. A plenáris ülésen felszólalt Schwarcz Márton, a Bonyhád és Vidéke Áfész elnöke is. Elmondta többek közt, hogy hátrányos a szövetkezeti kiskereskedelemnek a nagykereskedelmi vállalatok közvetlen értékesítése a lakosság részére, mivel elsősorban olyan cikkeket árusítanak, amelyekből gyenge a kínálat. Tolna megyében a nagyker. vállalat egyetlen boltjában mélyhűtőből, automata mosógépből, villanybojlerből és színes tévéből annyit adtak el, mint a megye összes szövetkezeti boltjai együttvéve. Az egyenlő feltételek a versenyben csak elméletileg vannak meg. Ezek a körülmények arra késztették a megye szövetkezeteit, hogy új beszerzési piacokat keressenek. Megyén kívüli nagykereskedelmi vállalatoktól egyre nő a beszerzés, hasonlóan a közvetlen beszerzés az ipartól. Beváltak a nagykereskedelemmel közösen üzemeltetett üzletek is. Ugyanakkor a szövetkezetek - öszszefogva - létrehozták saját nagykereskedelmi szervezetüket. Javítja a szövetkezeti kiskereskedelem áruhoz jutásának feltételeit, ha a mozgalom létrehoz országos termelő kapacitásokat, részt vesz az árualapot bővítő nemzetközi vállalkozásokban. A bonyhádi áfész-elnök sürgette, hogy szűnjék meg a piacon jelenlévők eltérő kezelése és érvényesüljön a verseny- semlegesség, valósuljon meg az egyenlő feltételeket biztosító, tevékenységre irányuló szabályozás. » A takarékszövetkezeti szekció ülésén kapott szót Pintér György, dunaföldvári takarékszövetkezeti elnök. Megemlékezett arról, hogy harminc évvel ezelőtt - 1956. októberében - Dunaföldváron alakult meg az ország első takarékszövetkezete, a mozgalom azóta országossá vált. Szólt saját szövetkezetük és a megye takarékszövetkezeteinek fejlődéséről és hangsúlyozta a három fogyasztási szövetkezeti ágazat együttműködésének fontosságát. A kongresszus elfogadta az előterjesztett dokumentumokat. Az országos tanács megtartotta alakuló ülését, amelyen megválasztották a 17 tagú elnökséget és a 9 tagú felügyelőbizottságot valamint a Szövosz tisztségviselőit. A Szövosz elnöke Hartmann József, az Ajka és Vidéke Áfész elnöke, alelnöke Diczkó József, a Nyíregyházi Lakásszövetkezet elnöke és Dobai Gábor, a Siklósi Takarékszövetkezet elnöke lett. A Szövosz főtitkárává Szlamenicky Istvánt, főtitkárhelyettesévé Kovács Sándort és Szilvasán Pált választották. Marjai József délután rövid beszédben köszöntötte az újjáválasztott országos tanács tagjait. Tevékenységükhöz sok sikert kívánt, s elmondotta, hogy a kormány továbbra is számít a fogyasztási szövetkezetek munkájára, az egész szövetkezeti mozgalomra az előttünk álló feladatok elvégzé-' sében. Marjai József végezetül elmondta, hogy a kongresszuson elhangzott észrevételeket javaslatokat a kormány napirendre tűzi. A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának tagjai lettek: Kálmán Gyula Meszöv-elnök, Kovács Sándor dunaföldvári áfész-elnök, Klein István, a tamási Kop-Ka Áfész nyugalmazott elnöke, Pintér György dunaföldvári takarékszövetkezeti elnök és Vadas Ferenc a Tolna megyei lakásszövetkezeti választmány elnöke. Kálmán Gyulát megválasztották a SZÖVOSZ elnöksége tagjának, Vadas Ferencet az Országos Szövetkezeti Tanács tagjának, Kovács Sándor a SZÖVOSZ szövetkezetpolitikai és oktatási bizottságának, Pintér György a takarékszövetkezeti választmánynak, Simon Gábor bonyhádi lakásszövetkezeti elnök a lakásszövetkezeti választmánynak lett tagja. Czimmer Józsefnét, a Paksi Áfész tagját az országos nőbizottság, Szebényi Géza bátaszéki takarékszövetkezeti igazgatósági tagot az ifjúsági bizottság tagjává választották. Klein István tagja lett a SZÖVOSZ tanácsadó testületének, Bo- dó János dombóvári áfész-elnökhelyet- tes pedig az áfész-választmánynak. A Kubai Köztársaság legfőbb ügyésze Szekszárdon (Folytatás az 1. oldalról.) tam az önök hazájában. El kell, hogy mondjam, húsz év után nagyon kellemesen lepődtem meg az eredményeiken. Rá is csodálkoztam arra a fejlődésre, amelyen a Magyar Népköztársaság végigment. Budapest egy nagy, kereskedelmi és ipari fővárossá vált. Világosan látható és tapasztalható a lakosság életszínvonalbeli előretörése. Amit pedig a vidéki településekkel kapcsolatban tapasztaltam, az az, hogy mindenütt érezhető a nép jóléte. Nagyon mély nyomokat hagyott bennem országuk fejlődése és ezek ismeretében utazom vissza majd hazámba.- Alig egy napig volt hazánk egyik legkisebb megyéjének vendége. Milyennek látta Tolna megye székhelyét, a környező településeket, és milyen emlékeket visz el rólunk a messzi Kubába?- A maguk székhelye nagyon szép. Vendéglátóim nagyon kedves és meleg fogadtatásban részesítettek. Az alig egynapos program során sok ismeretben és információban gazdagodtam. Azt vonhattam le következtetésnek, hogy ez a megye is messzemenőkig meg tesz mindent, hogy építse a szocializmust. SZŰCS-GOTTVALD Ma füstmentes nap A. tudja csak igazán, aki szenvedélyes dohányos, hogy milyen átok is szabadult az emberiségre, amikor 500 ezer évvel ezelőtt az ősember használni kezdte a tüzet. A füstnek mágikus hatást tulajdonítottak, amelyet ünnepeken, vallási és gyógyító szertartásokon bódító füvek, levelek égetésével fokoztak. Amerika felfedezői (1429-től) a dohányzást az őslakos indiánoktól tanulták el. Közvetítésükkel a dohány rövid idő alatt divattá vált, elterjedt az egész világon. Anyagi hasznot hozott, szenvedést és betegséget szabadított az emberiségre, halált és gyilkos tűzvészeket okozott. Emiatt használatát évszázadokon át tiltások és büntetések kísérték. Ennek ellenére Európában is használta. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a dohányzó emberek kevesebbet esznek. A harminc éves háború (XVII. század) hadvezérei az élelmezési kiadásokat úgy csökkentették, hogy minden katona számára kötelezővé tették a dohányzást. A marcona katonához ekkor úgy hozzátartozott a pipája, mint a fegyvere, ettől kezdve vált férfiassá a pipázás, majd később a ciga- rettázás is. A dohányzás a XX. század fordulójától a nők körében is elterjedt. A divatot elősegítették az emancipációs törekvések is. Ma odajutott a világ, hogy a fejlett országokban az ideiglenes és a tartós munkaképtelenség, valamint a halálozás egyik legfőbb oka a dohányzás. Óvatos becslések szerint 1980 és 2000 között mintegy 10 millió ember hal meg a dohányzás közvetett hatásaként. Az Egészségügyi Világszervezet 1978- ban Alma-Atában hirdette meg az „Egészséget mindenkinek 2000-re” programot. Ennek egyik feladata az egészséget elősegítő életmód kialakítása. A hazai egészségnevelés 20 éve kezdte meg a dohányzással kapcsolatos ismeretterjesztést. Tény, hogy eddig a dohányosok számát jelentős mértékben nem sikerült csökkenteni, de eredményként értékelendő, hogy a köztudatban ma már általánosan ismert a dohányzás káros hatása. Ma már köztudott, hogy az égő cigaretta füstjében csaknem négyezer vegyület keletkezik. A legfontosabb károsító anyagok: a nikotin, a szénmono- xid és a kátrány. A nikotin növeli a pulzusszámot, a szívizom oxigénszükségletét, a vérnyomást, a vércukor szintjét, a mirigyek -váladéktermelését és terhesség idején a méhizomzat görcsös össze- húzódási készségét, szűkíti a bőr és végtagok ereit. A tartós szénmonoxid- hatás következménye az érfal elváltozása, meszesedése. Romlik a látás, csökken a teljesítőképesség. A dohányzó terhes nők tartós szénmonoxid-mérgezés- re kárhoztatja magzatukat. A kátrány a különböző rákbetegségek előidézéséért felelős. A dohányzók közül tüdőrákban tízszer, egyes szerzők szerint 15-25- ször többen halnak meg, mint a nemdohányzók közül. A felsoroltak, sajnos, azokat is károsítják, akik belélegezni kényszerülnek a füstöt. A dohányzás - a kipufogógázok és a tüzelés gázaival együtt - növeli a levegő nikotin-, szénmonoxid- és ólom- gáz-tartalmát. Tudományos kísérletek bizonyítják, hogy a városban élő embert a levegőszennyezettség jobban veszélyezteti. Mindezt tudják a dohánytermelők, a füstölnivalót gyártók is. És mégis. A világ dohánytermelése 1967-től 1983-ig 4,2 millió hektárról 4,6 millió hektárra nőtt. 1983-ban a világ 118 országában 4540 billió darab cigarettát gyártottak. Ez 52,4 százalékos növekedést jelent 1967-hez képest. Összességében az elmúlt tíz évben a dohányipari termékek gyártása világszerte 24 százalékkal nőtt. A hazai dohánytermelés sem csökkent. Hazánkban a szántóföldi növénytermelésből a dohány vetési területe 1984-ben a teljes vetésterület 0,3 százaléka. Ez megegyezik a rizs vetésterületével, illetve 25 százaléka a burgonya vetésterületének. Jelenleg, sajnos, a dohány termelői árának alakulása kedvezőbb, mint az alma, a vágómarha, a sertés, a baromfi, a tej és a tojás, vagy a gabonaféléké. Hazánk az egy főre eső cigarettagyártással az ötödik helyen áll. 1984-ben a kiskereskedelmi forgalomban 14 milliárd 46 millió forintot költöttünk dohánytermékek vásárlására. Ez a teljes kiskereskedelmi forgalom 2,9 százalékát jelentette. Hogy milyen nagy ez az összeg, az jobban érzékelhető, ha tudjuk: a 14 milliárd forint az egészségügyi kiadások 56 százalékát teszi ki, a szociális kiadásoknak pedig csaknem a kétszeresét. A vizsgálatok azt bizonyítják, hogy 1976-1982 között a lakosság valamennyi foglalkozási rétegében nőtt a dohánytermékekre kiadott összeg. Többet költöttünk dohánytermékekre, mint nyershúsra vagy tüzelőre, s közel kétszeresét, mint könyvre és újságra, több mint kétszeresét mint kenyérre. Hiába volt 1953 óta hétszer - a napokban nyolcadszor - áremelés, a fogyasztás nemigen csökkent. Az áremelés következtében 1973-ban volt a legnagyobb a csökkenés: hét százalék. Az 1981-es áremelés azonban nulla eredményt hozott. 1983- ban hazánkban egy főre már évi 2480 cigaretta jutott, negyven darabbal több, mint 1982-ben. Dohányáru-fogyasztásban a világranglista 5-6. helyén állunk. A felmérések és a cigarettaforgalom adatait összevetve hazánkban a dohányzók száma mintegy négymillió. Az 1984-es vizsgálati minta szerint a férfiak 38,7, a nők 21,5 százaléka dohányzik. A KSH vizsgálata azt bizonyítja, hogy a 20-29 év közötti nők 37-38, a 20-39 év közötti férfiak 60-61 százaléka hódol e káros szenvedélynek. A legtöbb dohányos tehát mindkét nem esetében a legaktívabb életkorban van. A naponta elszívott cigaretták számával a férfiak vezetnek: 21 -30 darabot szív naponta a dohányos férfiak 46,7 százaléka. A nők többsége egytől húsz cigarettát szív naponta (34,7 százalék), de sokan elérik a 21-30 darabot is. A megkérdezett 26-50 évesek 53,5 százaléka 11-20 éve füstöl, 24 százaléka pedig 20 évnél régebben. Az adatok arra engednek következtetni, hogy a vizsgáltak 20 százaléka már 12 éves kora előtt rászokott a dohányzásra. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása hazánkra vetítve azt jelenti, hogy Magyarországon az ezredfordulóra a jelenlegi 4 millióról 2 millióra lenne kívánatos csökkenteni a dohányosok számát. e terv val°sággá váljék, azért a dohányosok tehetnek a legtöbbet. Ök tudják csak igazán, hisz szenvedik a dohányzás minden ártalmát, hogy milyen átoktól szabadul meg az, aki leszokott, illetve rá sem szokott a nikotinra. A dohányos szülők tehetnek a legtöbbet annak érdekében, hogy gyermekeik mentesek legyenek e káros szenvedélytől. A dohányosok nagy része szeretne megszabadulni a nikotin átkától. Ehhez ma még kevés támogatást kapnak. A tudomány a dohányzás káros következményeit feltárta. Az elkövetkezendő években, évtizedekben a tudománynak is többet kell tennie annak érdekében, hogy a dohányos - az alkoholizmust elismerjük betegségnek, az alkoholistát gyógyítják - legalább annyi támogatást kapjon a tudománytól, az egészségügytől a leszokáshoz, mint az alkoholista. Ma füstmentes nap van. Próbáljunk valamennyien ma nem rágyújtani. SZALAI JÁNOS Látogatás a Decsi Háziipari Szövetkezet múzeumában
