Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-15 / 269. szám
1986. november 15. KÉPÚJSÁG 5 KGST-ülésszak után A szocialista országok eredményes együttműködése szempontjából elengedhetetlen a kapcsolatok új, korszerűbb formáinak alkalmazása. Ezek közé tartoznak a közös vállalkozások, a nemzetközi egyesülések, a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok, amelyek bővítéséről fejtették ki véleményüket a KGST- tagországok kormányfői Bukarestben, a szervezet 42. ülésszakán. Áttekintették azt is, hogyan lehet gyorsítani az újszerű együttműködési formák elterjesztésére eddig is tett lépéseket. A Szovjetunióban például a kormány nemrégiben adott felhatalmazást a vállalatoknak arra, hogy a nemzetközi kooperációk kérdéseiről maguk hozhatnak döntéseket, a közvetlen érintettek választhatják ki KGST-tagországbeli partnereiket. Szakítva az eddigi módszerekkel a vállalatok határozhatják meg az együttműködés céljait, egyeztethetik a kooperciós árutételeket, dönthetnek a szállítás mennyiségéről, vágy arról: önállóan, vagy inkább a külkereskedelmi szervezetek útján bonyolítják le a szállításokat. Csehszlovákiában az év elején hoztak hasonló jellegű, a vállalatok önállóságát szélesítő határozatot. Azt is lehetővé tették, hogy a vállalatok a kooperációs vállalkozások eredményei alapján nagyobb bér- és jutalmazási alappal rendelkezzenek. Az NDK-ban, Bulgáriában is vonzóbbá kívánják tenni a vállalatok, kombinátok számára a KGST-beli kooperációt. Mint Lázár György felszólalásában emlékeztetett rá, hazánk már korábban létrehozta a korszerű együttműködést ösztönző gazdaságirányítási és jogi feltételeket. Felismerték azt is a tagországok, hogy a kiemelkedjen fontos műszaki fejlődés gyorsítása különösen a húzóiparágakban ütközik nehézségekbe, az extenzív fejlesztési szakaszra jellemző módszerek alkalmazásával. Hosszú ideig volt sajátos vonása a KGST-együttműködésnek, hogy a kooperációs vagy másfajta együttműködési szerződések végrehajtói alig vettek részt a kapcsolatok tervezésében, kialakításában: az árakról, a szállítási határidőkről szóló döntés egy vagy akár több szinttel is feljebb született. A sokféle minisztérium, árbizottság, egyéb állami szervezet határozott ezekről a lényeges feltételekről - valóban csak végrehajtói szerepre kárhoztatva a tényleges főszereplőket, a vállalatokat. Pedig a fejlett, főként a gépipar különböző ágazataira kiterjedő termelési együttműködés azért feltételezi a „mikroszféra” részvételét, szerepkörének kiszélesítését, mert nehéz a rendkívül bonyolult, szerteágazó technológiai, meg gazdasági részletkérdések sokaságáról a vállalatok kizárásával dönteni. A múlt évi rendkívüli KGST-ülésszak fogadta el a hosszú távú, 15 évre szóló együttműködési programot, amely a legfejlettebb „csúcstechnológia” terén őt fő témát és vagy nyolcvan szakosítási programot jelölt ki. A KGST-értékelések szerint ma még meglehetősen elterjedt a párhuzamos, KGST-tagországi kutatás és gyártás, aminek következtében az együttműködési tervekben a múltban főként a technikai fejlődés szempontjából kulcsfontosságúnak tekintett területek kaptak kevés helyet. Az új stratégiai program már kiterjed az elvileg új, források megtakarításával járó technológiák (például atomenergetikai berendezések) kifejlesztésére, a munkaigényes technológiai folyamatokat gépesítő, automatizáló eljárások kidolgozására (robotok, rugalmas gépipari gyártási rendszerek), ajermékek megújhodását szolgáló korszerű anyagok kifejlesztésére,a biotechnológiára - hogy csak néhányat emeljünk ki a komplex fejlesztési programból. A program nem pusztán a „kívánságok jegyzéke” - a mostani ülésszakon is az volt a fő kérdés, hogy miként lehet ez elképzeléseket beépíteni a KGST-kapcsolatok mindennapi gyakorlatába. A prog- ramaot „a tervezési együttműködés és más irányítási formák tökéletesítésével kell megvalósítani” - más szóval, a műszaki fejlesztési elképzeléseket le kell fordítani a szakosítási és a kooperációs megállapodások, a külkereskedelmi szerződések nyelvére, és a nemzeti, vállalati kötelezettségvállalásokat összhangba' kell hozni a résztvevő vállalatok érdekeltségi rendszerével, ösztönzésével. Lázár György kifejtette, hogy az együttműködés kiteljesedését hátráltatja az áruforgalom szűk árucsoportonkénti kiegyensúlyozása, az, hogy ma gyakorta rövid távra szólóan és kétoldalúan rögzítik az árucsereforgalmat. A többi KGST- ország vezetői is hangsúlyozták, hogy fokozódnak az irányítás formáival szembeni követelmények, ami azt jelenti: magasabb színvonalon kell megvalósítani az áru- és pénzkapcsolatok, valamint a tervezés közti összhangot. MARTON JÁNOS Madocsai séta Kettőezer-kétszázhúszan élnek Madocsán. a község a Duna partján fekszik, de alig néhány embernek jelenti megélhetését a víz. A megtartó erőt, munka- lehetőséget sokkal inkább a helyi Igazság Termelőszövetkezet adja, közel fél- százan dolgoznak itt Majdnem ugyanennyien járnak el Paksra, de van, aki Duna- földvárra, Dunaújvárosba, sőt Budapestre ingázik. Az asszonyoknak jó lehetőséget teremtett az egykori ládaüzemböl átalakított varroda, amit azonban tavaly megszüntetett a budapesti Diamant Ipari Szövetkezet, mert ráfizetéses volt. A szebb napokat is megélt épület most üresen tátong, a lakosság javaslatára, kérésére, a fiatalok szórakozási igényének kielégítésére lakodalmas házzá alakítják majd. Nagy hagyománya van ugyanis a népes, többszázas lakodalmaknak a faluban. A településfejlesztési hozzájárulásként erre fizették be a négyszáz forintot a helyiek. Ez pedig közvetve azt is mutatja, hogy nem költöznek el a fiatalok, helyben telepednek le, raknak fészket, sőt máshonnan is költöznek Madocsára. Az idén parcellázott tíz telekből kilencnek már van gazdája, növekszik az Újsor utca, ahol a házakkal együtt húzódik a „betonkígyó”, az ott élők társadalmi munkában építették meg az utat, a tanács az anyagot és a szakipari munkát biztosította. Gyarapodik az új Akácfa utca is, ahol a közeljövőben újabb harminc telket terveznek, s hogy választási lehetőség legyen, a Szállásoknak nevezett belterületi részen is házhelyeket fognak kialakítani. A település egyik nagy gondja, ami, túlzán nélkül állíthatjuk, szinte minden családot érint, az iskola. A felső- és az alsótagozat külön működik, utóbbi viszonylag új, de ma már szűk épület, a hozzákapcsolódó konyha azonban teljesen elavult. Ennek korszerűsítése halaszthatatlan, s a tennivalók sorában hátrább szorítja a négy új tanterem építését. Igaz, a mai helyzet sem megnyugtató. Az alsós kisdiákok tanítás és ebéd után napközibe, a központi fűtéses felsőtagozatba vándorolnak, utóbbiak pedig az ebéd miatt teszik meg visszafelé ugyanezt az utat A táska mellett ezért nélkülözhetetlen iskolai eszköz a bicikli, így a jövőt - majdan egy épületkomplexumban lévő általános iskolát - ügyeméibe véve ésszerűnek látszik a konyhát a felső tagozathoz építeni korszerűbb, tágasabb formában, amit várhatóan 1987-ben kezd el a tanács. Szükség van erre, hiszen itt főznek az iskolásokon, pedagógusokon kívül az óvodának, öregek napközi otthonának is. A művelődési ház ottjártunkkor kényszerűség miatt „felemásan” üzemelt, hiszen a mozit tűzvédelmi okok miatt bezáratták. A nyitást december 13-ra tervezik, ekkor tartják a falu híres hagyományőrző együttese megalakulásának 40. évfordulóját Sétánk során megemlíthettük volna a csapadékvízelvezető árok kiépítését, a közvilágítás korszerűsítését, önmagában nem eget rengető, de a település életében rendkívül fontos mozzanatokat Válogatásunkkal a lehetőségeket, elképzeléseket, a falu megtartó erejének növelésére, az ittélők életkörülményeinek javítására irányuló törekvéseket igyekeztünk bemutatni. TAKÁCS ZSUZSA Kapfinger András képriportja Özv. Bertók Istvánné: „A nyugdíjasoknak a hozzájárulás felét, kétezer forintot kellett befizetni az útépítésre...” A jó időt ki kell használni! Lám, a kis Durkó Anett is szívesen segít a munkában Kerékpáros napközisek. Egy kilométer távolságba ingáznak naponta a napközis kisdiákok Lejárt a nap az óvodásoknak is Hazafelé a határból. Szabóékhoz hasonlóan a legtöbb háznál gazdálkodnak „Félüzemben” a művelődési ház. A mozi felújításához a helyi erőkön kívül soron kívül nyújt segítséget az Atomerőmű Vállalat $
