Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-01 / 258. szám
1986. november 1.-fParázs vita a Szekszárd helynévről a IV. magyar névtudományi konferencián ll. Szekszárd nevének eredete I. Béla Szekszárdon a bencések számára apátságot alapított és 1061 -63 között monostort épített. Mindezekről, a ki- a rály haláláról és temettetéséről Kézai Simon és a Képes Krónika is megemlékezik. Kézai: „Béla pedig két évig uralkodott, a harmadikban elköltözött e világból és Szekszárdnak nevezett monostorában temették el. Ő ugyanis kopasz és barna ember volt, ezért hívatta - kicsinyítve - olyannak monostorát, amilyen az ő külseje volt.’’ Kézai Simon és a Képes Krónia leírása között - annak ellenére, hogy az egyik a 13. század második, a másik a 14. század első felében íródott - nincs ellentmondás, minden bizonnyal azért, mert mindketten ugyanarra a forrásra támaszkodtak, arra a krónikásra, aki egyúttal a város nevének első etimológusa, aki nem elégszik meg a puszta elbeszéléssel, hanem a név eredetét is, jelentését is magyarázza: a szég = barna, a szár = kopasz; tehát a király szég (barna) hajú éa szár (kopasz) fejű volt. A Szekszárd helynév eredetével foglalkozók többségénél is ez a kiindulási alap. A Kézai-féle helynévmagyarázat Pais Dezső szerint jó etimológia minden valószínűség szerint annyiban is, hogy a helynév személynévből lett. Szerinte a Szeg-szárd név kétféleképpen is keletkezhetett. Jelölhették vele a pogány vagy pogánykodó magyarság hajviseletét. Jelölhették azonban a szög-szárd-dal - és ez a valószínűbb - a keresztény szerzetesség jellemző viseletét: a tonzurát, a pilist is, mégpedig talán úgy, hogy a teljes kopaszságot jelentő szár-ral szembeállították. (MNy 36:170). - A Képes Krónika 114. fejezete szerint már Salamon korában megvolt a tárgyalt nevet viselő monostor és hely. Ebből adódóan lehetségesnek tartja Pais, hogy a Béla király apjával és testvérével szorosabb kapcsolatban lévő és róluk reá szállott helyet éppen értük adta engesztelésül az egyháznak, ugyanis Szár László harmadik fia, András és Béla testvére: Levente, a régi hithez hajlott. A természetföldrajzi eredeztetéssel perbe szálló Kálmán Béla szerint „Szekszárd nevét Anonymus magyarázza meg. Az e nevet viselő személy szég (szög), azaz barna hajú volt, de pogány módra lenyíratta haját, és csak egy tincset hagyott meg. A kopasz, lenyírt hajú embert nevezték annak idején szárnak. Pogány szokása miatt kapta I. István unokatestvére, László is a Szár melléknevet”. (A nevek világa II.: 151). Kiss Lajos, a Földrajzi nevek etimológiai szótárának szerzője szerint a legvalószínűbb az a feltevés, hogy a Szekszárd a magyar régi szegszár (sötétsárga, barnássárga, szögsárga) színnévből származik. E színnév -d képzővel egéAz 1793-ban készült térképen jól látszanak a vizek és a vizenyős területek szülhetett ki és személynévvé válva előzménye lehetett a Szekszárd földrajzi névnek (002. 1.) •Ezek után vegyük szemügyre a városnevet alkotó szavakat. A szég (szög) több jelentésű szó, főnévként és melléknévként is használatos. Egyik korai főnévi jelentése szöglet, csúcs, kiszögellés lehetett. Ez a jelentés található meg a Békés megyei Szeghalom, a Csongrád megyei Szegvár, és a Veszprém megyei Szigliget (Zeglegeth) nevében. Ez a szöglet, kiszögellés, területrész, vidék jelentésű szég (szög) minden valószínűség szerint azonos a hegyes vaseszközt jelentő szöggel, pontosabban annak jelentéstani szempontból elkülönült mása, ősi nyelvi örökség, az ugor korból való. A melléknév szég (szög) használatával költőink is szívesen éltek: „maga is szög legény, lova is szerecsen” - mondja Gyöngyösi: „szög ló van alatta, de szomorúsággal jártattya a lovat" - írja Zrínyi: „Szög haja fürtjeivel nem játszik kedvese többé” - olvasható Kisfaludy Károly Mohács c. költeményében. A melléknév szög is az ugor korból való, de nem a hegyes vaseszközt jelentő szöggel, hanem inkább a szőke elavult szó sző alapszavával azonos, jelentése is ugyanaz lehetett, mint a sző melléknévé: barna, világosbarnánál világosabb, sárgás, szőke. Ugyancsak az ugor korból való ősi nyelvi örökség a szár főnév is, amely a növények törzsén kívül a végtagokat is jelöli: a lábnak a bokáig tartó része a szár, lábszár. Csupán csak azért ejtünk róla szót, mert néhányan a szegett (megsebzett) szárat, sántító lábat vélik felfedni a város nevében. A szár melléknév a korai nyelvemlékekben világos színű, sárgás, vöröses, növényzet nélküli, tar, kopasz jelentésekben fordul elő. Eredete bizonytalan. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint talán a sár (sárga, szőke) nem csuvas nyelvből átvett párja. Sárgás, vörös, igen korai (1002 előtti) jelentésben található Szárberény nevében. Szekszárd nevét a korai nyelvemlékekben nem találjuk, a későbbi változatok is latin környezetben íródtak, s az eredeti nyel'Jállapotot egyértelműen nem_ mutatják. A legkorábbi eredeti oklevél," amely Szekszárd nevét említi, 1218-ban kelt Lateránban, a pápai udvarban. Ebben III. Honorius pápa értésére adja a veszprémi püspöknek, hogy a szentmár- toni perjel és a konvent panaszára, jogtalan követeléseinek s a somogyi tizedügy- ben tanúsított engedetlenségének megvizsgálásával és elbírálásával megbízta a (pécs) váradi, a szekszárdi és a czikádori apátokat. Az oklevélben, amelynek eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban található, a város neve Sacsard (olvasata: Szákszárd). E sorok írója - az összehasonlító történeti módszer jeles képviselőinek tudományos és logikus, de több szempontból is feltételes névmagyarázatait tiszteletben tartva - szeretné a természetföldrajzi összefüggésre is felhívni a figyelmet, ugyanis a város nevének természeti származtatása jól beillik a sárközi nevek világába. A Kézai-féle magyarázatok és a természetföldrajzi származtatás közötti alapvető különbség az, hogy az előbbiek szerint a színnevek személyre vonatkoznak és személynévvé válva lehettek előzményei a .Szekszárd földrajzi névnek, az utóbbi szerint viszont a köznévi előzmények nem személyre, hanem a tájra utalnak: Szekszárd a szár színű Sár (a későbbi Sárvíz) folyó szögébe, az öntéstől és a hegyről lemosott lösztől ugyancsak szár, sárgás színű Sárköz-szögletbe épült. Az előtagjában térszinformára, az utótagban a vízi világra utaló név hangalakja egybeeshetett a királyi névadással és a Kézai-féle magyarázattal. A Kézai-féle magyarázatoknak ellentmondanak a régészeti és történeti adatok is; ugyanis a település régebbi a monostoralapításnál: 997-ben a tolnai királyi udvarházhoz tartozik környékével együtt, később területének egy része a pécsváradi apátságé. Vass Előd szerint nevének első leírását István király 1015. évi oklevelének utólag hamisnak bizonyult keltezésű, de a későbbi átírásokban meglévő Zaczárd (olvasata: Szákszárd) névalakja jelenti. A hosszú és érzelmektől sem mentes vita végére a nagy tekintélyű professzor elismerte ugyan a természtföldrajzi ere- deztetés jogosságát, de kifejtette azt is, hogy névmagyarázataimnak csak akkor ad hitelt, ha bizonyítani tudom, hogy a magyar névadás gyakorlatában a szöglet, csúcs, kiszögellés jelentésű szég jelzőként nem áll egyedül Szekszárd nevében. A vita hevében csak Szeghalom jutott eszembe, aztán később Szegvár, Szigliget, Szegerdő s a bizonyos szempontból ide sorolható Szeged neve is. Habár a város nevének magyarázata mindezekkel együtt sem tekinthető lezártnak. VADAS FERENC Borisz Rabenykij: Éjszakai vezetés Amikor sikeres vizsga után megkaptam a jogosítványt, férjem eléggé gúnyos mosoly kíséretében megkérdezte:- Az éjszakai vezetést is gyakoroltátok?- Nem. Kizárólag nappal vezettem.- Sejtettem - mormogta lekicsinylőén. - Jegyezd meg, drágám! Egy nő számára nagyon fontos, hogy éjszaka is tudjon gépkocsit vezetni. Ma, ha sötétedni kezd, elkezdjük a gyakorlást, mindent bepótolunk, mert ezt is meg kell tanulnod. Egy álló hónapig csak gyéren megvilágított utcákon autóztunk, sőt a város körül húzódó utakat is beutaztuk.- Egészen jól csinálod - mondta egy alkalommal a férjem. - Már csak egy dolog van hátra. Képzeld el, útközben nekimentünk egy fának, a kocsi összetört, én meg elvesztettem az eszméletemet. Nincs más hátra, meg kell állítanod egy arra haladó autót, engem pedig odacipelni, és felrakni a segítséget nyújtó kocsira. Nem akarok dicsekedni, de a napi bevásárlások során, a degeszre tömött szatyrok, dögnehéz táskák cipe- lésekor szerzett tréning itt is segített: elég gyorsan elsajátítottam, hogyan kell egy közúti baleset sérültjét ide- oda cipelni.- Most már minden rendben van! - szólt a férjem egy gyakorlás után, és vállon veregetett. - Igazi pilóta lettél! Szombaton Trojekumováékhoz mentünk vendégségbe. Az idő vidáman és gyorsan telt. Éjjel két órakor szeretett férjem nagy nehezen felállt az asztaltól, és akadozó nyelvvel, dadogva hozta tudomásomra:- Masa, aranyoskám, teljesen kikészültem. Légy szíves, vigyél ki a kocsihoz. Szerencsésen hazaértünk. A férjemet óvatosan felcipeltem a lakásba, és ágyba fektettem. Azóta számomra is világos: miért is fontos egy nő számára, hogy éjjel is tudjon autót vezetni! Fordította: KISS GYÖRGY MIHÁLY képújság Avantgárd művészet Hollandiában A századeleji művészeti avantgárd mozgalmak máig ható törekvései közül a holland eredetű Dr. Stijl laza társulása döntően befolyásolta korunk építészetét, formatervezését, de képzőművészetére is hatott. Nyoma felfedezhető mai látásmódunk egészén. A csoport az első világháború alatt alakult meg. Kezdetben három festőből, két építészből, egy szobrászból és egy költőből állt. A csoport lelke Theo van Doesburg volt. A fő esztétikai elvek kialakításában Piet Mondrian- nak jutott döntő szerep. Mellettük Gerrit Rietveld, a magyar származású Huszár Vilmos, J. J. P. Oud Bárt van der Leck, Georges Vantongerloo hajtották végre a művészi gondolkodásmód teljes struktúraváltását. Esztétikai képük a modern kor emberének szüksgéleteit fogalmazta meg. Ezért nagy élmény a Magyar Nemzeti Galéria kiállításán végigsétálni, és a „tiszta forrást” közelről tanulmányozni, ezek a művek és a makettek először láthatók Magyarországon. A csoport szerveződése óta eltelt közel hetven év történelmi távlatot ad a kiállított alkotásoknak. Ma már a közelünkből ismerős mindaz, ami akkor botrányosnak tűnt: a lényeget feltáró, elvont művészi formálásmód, amely a festészetben is gyökereket eresztett - ma épp új reneszánszát éljük a mértani absztrakciónak -, de teljes sikerre a környezetformálásban, a modern városképek, lakónegyedek kialakításában jutott. A házgyárak unalmas épületei miatt azonban nem tehetők felelőssé az ősök. ök sokkal változatosabb, fahtáziadúsabb konstrukciókat formáltak - még most se lenne késő példát venni róluk. Az absztrakt művészet a De Stijl folyóiraton keresztül töltötte be tudatosító szerepét, hajtotta végre az új művészeti szemlélet elterjesztését. A csoportot az az elv vezérelte, hogy a modern civilizáció fejlődésének megfelelő új művészetet teremtsen, a legújabb tudományos felfedezésekkel szoros ösz- szefüggésben. Az első világháború végén Oroszországban és Kelet-Európá- ban lezajló forradalmak ösztönözték őket arra, hogy a forradalmi eszméket művészeti formában az emberek mindennapi környezetét átalakító monumentális térképzéssel. szolgálják. A Mondrian-festmények letisztult geometrikus harmóniája, Rietveld színes bútorkonstrukciói, Van Doesburg belső tereinek mozgalmassága, Huszár Vilmos neoplaszticista szellemű absztrakt képei, üvegablaktervei, ma is firss cigarettareklámja, a Rotterdam főépítészeként városrendezési terveket készítő J. J. P. Oud Kiefhoek lakótelepe, Robert van’t Hoff családi házai, Gerrit Rietvald ma már klasszikussá vált 1923-24-es utrechti Schrőder-háza, mely a CIAM építészcsoportosuláson keresztül nálunk is hatott, Piet Zwart konstruktív tervei, Georges Gerrit Rietveld: Vörös-kék szék Piet Mondrian: Önarckép Vantongerloo matematikai szabályok alapján szerkesztett szoborkonstrukciói egy szebb jobb, értelmesebb emberi élet prófétikus víziói, mai életformánk első ideái voltak. A művészek hittek az individuális érzelmeket és vad indulatokat kikapcsoló, tiszta objektivitásra törekvő geometrikus absztrakció rendteremtő értelmet megtisztító erejében. Ebben látták az egyetemes humánum zálogát. Mint a De Stijl első, 1918-as ma- nifesztuma megfogalmazta: „Létezik egy régi és egy új kortudat. A régi az individuálishoz kötődik. Az új az egyetemeshez. Az individuális és az egyetemes küzd a világháborúban és a mai művészetben. A háború lerombolja a régi világot tartalmaival együtt: a mindent átfogó individuális uralmát. Az új művészet fogalmazta meg az új kortudat tartalmát: az egyetemes és individuális kiegyensúlyozott viszonyát. Ez az új tudatosság kész meghódítani belső és külső világunkat. A készség ugyanis megvolt, de a művészek a hagyományosan gondolkodók széles táborában erős ellenállásba ütköztek saját hazájukban is. Műveik csak hosszú évtizedek múltán - elsősorban a Bauhaus működése révén - váltak a korszerű építészet és környezetformálás előképeivé. A mozgalomban részt vevő művészeket is nézeteltérések osztották meg, de lényegében 1931-ig, Doesburg haláláig fennállt a csoport. A De Stijl művészei értő szemmel fedezték fel az új társadalmi átalakulás jeleit, az ipari termelés túlsúlyba jutását, a munkásság fokozódó szerepét, a világvárosok létrejöttét. Igen modern koncepciójuk alapja az volt, hogy az önkényes döntéseket átfogó tervezésnek kell felváltania, amely általánosan érvényes szabályrendszeren alapul. A koncepció megvalósításában a gépi tervezés precizitására törekedtek. Az önkényes természeti tárgyak helyett a tiszta geometria elemeihez fordultak. Műveik szépsége éppen egyszerűségükben és métékletességükben rejlik. A művészi nyelv szókincsét a végletekig leegyszerűsítették, ennek az eredménye volt az absztrakció. A művészet megszűnt kézimunka lenni, a tudományhoz, a pszichológiához hasonlóan objektiven az iazságot kereste. „A tiszta viszonylatok művészetének” első számú apostola Piet Mondrian volt, aki 1920-as pamfletjét a „jövő emberének” dedikálta. Szerinte a művészet képes megszabadulni a hétköznapok szorításától, az élet előtt jár, ezért az a feladata, hogy utat mutasson a harmónia megvalósítása felé. A művészet képes elvezetni az emberiséget egy fényesebb jövőbe, egy új és forradalmi utópiába. BRESTYÁNSZKY ILONA