Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-10 / 239. szám

1986. október 10. ( tolna\ __ ^PÜJSÀG 3 Postai világnap „Legfontosabb hivatás: a barátság ápolása” Ősi kertkultúra a Duna menti településen A legjobbak között a Dunaföldvári kertbarátkor Az Európa-hírű deményfalvi barlang bejárata előtt Minden év október 9-én ünnepük a postai világnapot. Ebből az alkalomból ünnepséget tartottak csütörtökön a Ma­gyar Posta központjában. Kertész Pál el­nökhelyettes ünnepi beszédében meg­emlékezett arról, hogy az egyetemes postaegyesület (UPU) ezen a napon ala­kult 1874-ben. A mostani világnap jel­szava „A posta a béke hírnöke” arra utal, mennyire fontos szerepet játszik a postai hálózat a béke megőrzésében azzal, hogy páratlan kiterjedésű infrastruktúrá­ját a kereskedelmi és kulturális kapcso­latok, a gondolat- és információcsere, valamint a nemzetközi együttműködés szolgálatába állítja. A világ postái, s így a Magyar Posta is erőfeszítéseket tesz, hogy megfeleljen a kor követelményeinek, kielégítse a kor­szerű postaszolgálattal szemben tá­masztott igényeket. A hírközlési infra­struktúra fejlesztése, a gyorsan fejlődő, modern technika vívmányainak, eszkö­Hazánk és a szomszédos Cseh­szlovákia baráti kapcsolatait erősí­tendő, magyar-csehszlovák barát­sági hét kezdődik október 14-én Szekszárdon. Délelőtt 11 órakor az SZMT mun­kásotthonában termékbemutatóval egybekötött sajtótájékoztatón ismer­tetik a hét részletes programját. A hi­vatalos megnyitóra délután 5 órakor a Művészetek Házában kerül sor. Ugyanebben az időpontban a Sko- da-autógyártásról beszélgethetnek az érdeklődők az 505. Sz. Ipari Szak­munkásképző Iskolában Másnap is több helyszínen folyta­tódik a program. Délelőtt 11 órakor a tamási Vegyépszerbe látogatnak el a csehszlovák vendégek, délután 3 zeinek alkalmazása azonban meglehető­sen sok pénzt igényel. A gyorsan változó gazdasági-technikai környezet megkö­veteli, hogy a posták is fejlesszék szol­gáltatásaikat, bevezessék a legkorsze­rűbb technikát, ugyanis a hagyományos eszközökkel működő posta a fejlődés gátjává válhat, s egyfajta „idegen testet” képezhet változó környezetében. A világ postahálózatának jelentőségét, fontosságát tükrözi, hogy a Föld 4,8 mil­liárd lakója évente több mint 320 milliárd postai küldeményt ad fel, s e nagy meny- nyiségű küldemény felvételéről és kéz­besítéséről 5 millió postás és 640 ezer postahivatal gondoskodik. A Magyar Postánál 70 ezer dolgozó járul hozzá az emberek közötti kapcsolatteremtéshez, az információáramláshoz. A hazánkban lévő 3200 postahivatal­ban évente több mint 800 millió levélpos­tai küldeményt vesznek fel és kézbesíte­nek. órakor pedig barátsági gyűlés lesz Tamásiban. Fél háromkor Szekszár­don az SZMT-székházban, 6-kor pe­dig Pakson, az Atomerőmű Vállalat klubjában a tudomány és a műszaki fejlesztés lehetőségeiről tartanak előadást. Pincehelyen délután 4 órai kezdettel Csehszlovákia mezőgaz­dasági helyzetét ismertetik. A rendezvénysorozat utolsó nap­ján, csütörtökön délután 4-kor Tol­nán hallhatnak az érdeklődők a csehszlovák mezőgazdaságról, Lengyelen pedig barátsági gyűlés lesz ugyanekkor. A nők és a gyerme­kek csehszlovákiai helyzetéről Vár­alján lesz előadás délután 5 órakor. A barátsági hét zárására este 6 órakor Lengyelen kerül sor. A kertbarátkör, mint társadalmi szerve­zet rendkívül tág. Magában foglalja azo­kat, akik esetleg csak néhány cserép muskátlijukat gondozzák, azokat, akik hétvégi vagy hobbikertjük szépítéséhez kívánnak ismereteket szerezni, akik kis­kertjükben öneállátásra termelnek és azokat is, akik szerződéses viszonyban állnak az áfész-ekkel, téeszekkel, árut termelnek és rajtuk keresztül értékesíte­nek. A kertbarát- és kistenyésztőkörök szá­ma megyénkben meghaladja a negyve­net, a tagok száma pedig a 2200-at. Ök azok, akik más szervezetek által általá­ban nehezebben közelíthetők meg, von­hatók be társadalmi tevékenységbe. A legkülönfélébb rétegekből kezdetben tu­dásvágyból járnak el a szakmai rendez­vényekre, később azonban vitatkozó, po­litizáló közösséggé válnak... Hat évvel a Kertbarátok Országos Társadalmi Szö­vetsége megalakulása után, a megyében elsőként hozták létre lelkes földművelők Dunaföldváron a kertbarátkört, ami azóta nemcsak a településen, de megyében, sőt országosan is rangot, elismerést ví­vott ki magának. Az alapító tagok között találhattuk Szelecky Józsefet, aki a kör vezetője ma is.- Tíz esztendeje tizennégy taggal in­dultunk - mondja - ma pedig több mint százan vagyunk. Nem szeretjük, hogyha hobbiként emlegetik munkánkban a földművelést, mert ez számunkra élethi­vatás. Majd temperamentumosán, továbbra is szépen, szabatosan fogalmazva ma­gyarázza el, hogy nemcsak hét végi ki- kapcsolódást, lazítást jelent számukra a föld, hanem egy életformát, de fogal­mazhatunk úgy is, élethivatást. Ennek természetesen gyökerei, történelmi szá­lai vezetnek a múltba. A Duna menti tele­pülésnek ősi kertkultúrája van, ahol nem­csak megtermelték, de kedvező földrajzi adottságaikat lehasználva el is tudták adni a terményeket. A közelmúlt történe­tében tudni kell azt, hogy a községben sokan maradtak „kerítésen kívül” a szö­vetkezetesítés idején, magángazdálko­dóként dolgoztak, akkoriban nehezebb, ma jobb feltételek között. Számukra a társadalombiztosítás nem nyújthatott jogvédelmet, ebből a generációból so­kan nem kaphattak nyugdíjat, létfenntar­tásuk bizonytalan volt.- A társadalombiztosítás illetékeseit két alkalommal is meghívtuk - halljuk Szelecky Józseftől - tájékoztatójuk ért­hetően mindig telt házat vonzott. Negy­ven körül lehettek, akik nem jutottak nyugdíjhoz, a jogszabályok alapján, utá­najárással kiderült, hogy többen jogosul­tak, közülük tízen már élvezik is ennek eredményét. Ezzel mindjárt sikerült érzékeltetni azt, hogy a földváriak hétköznapjairól szólva a szigorúan szakmai jellegű feladatok mellett az emberi tényező áll a közép­pontban. A tősgyökeres dunaföldvári gazdálkodó így fogalmazott: „A barát­ság ápolása a legfontosabb hivatásunk.” Ezenkívül persze, mint azt az alapszabály is tartalmazza, a növénytermesztéshez kapcsolódó célkitűzések, a község ha­gyományos kertkultúrájának ápolása, továbbfejlesztése, helyi és külföldi ta­pasztalatcserék sze­repelnek a program­ban, de legalább ilyen hangsúlyos fel­adat az általános és szakmai műveltség gyarapítása. Hogy csak egyet említsünk a sok kö­zül, minden évben népszerű a „Téli es­ték” előadássorozat, amelyben aktuális témáról elismert szakemberek véle­ményét, gondolatait hallgathatják meg. Az érdeklődést, tájé­kozódási vágyat ki­elégítve szervezik ezeket az alkalma­kat. Az idei témák között szerepelnek például az új földtörvénnyel kapcsolatos kérdések, ami most kerül az Országgyű­lés napirendjére. Ezek a rendezvények a helyi művelő­dési házban kapnak helyet és a támoga­tók közül nem hagyhatjuk ki a Dunaföld- vár és Bölcske Egyesült Âfész-t, amivel szoros szimbiózisban él a kertbarátkör. Az anyagi segítségükön túl szinte egyedülállóan jó lehetőséget nyújt a be­mutatókért az új fajták megismerésére, korszerű eljárások, módszerek, techno­lógiák átvételére.- Az elmúlt télen öt-hat fiatal tag jelent­kezett, de rajtuk kívül is sok ifjú arccal ta­lálkozhatunk - állítja Szilágyi Jánosné, aki a kertbarátok adminisztrációját végzi, utalva egyben arra is, hogy itt nem fenye­get a másutt bizony jellemző elöregedés veszélye.- Nemcsak helyiek vannak közöttünk, Bölcskéről, sőt Dunaújvárosból is járnak át hozzánk, talán a közösség miatt. * Szándékosan nem a sikerek felsorolá­sával akartuk a dunaföldváriakat bemu­tatni. Pedig említhettük volna az OMÉK, a különböző mezőgazdasági kiállítások aranyérmeit, vagy a mostani készülődést a Pécsen megrendezendő kertbarátok országos terménybemutatójára. Ennél sokkal inkább önmagáért beszél az a tény, hogy az ausztriai, csehszlovákiai utak mellett Debrecenben, Nyíregyhá­zán, Szentesen fordultak meg, az ország különböző vidékeire kirándultak és is­merkedtek meg az ottani kertbarátkörök­kel, a földet, a természetet szerető embe­rekkel. Tíz év alatt közel tízezer kilométert tet­tek meg a dunaföldvári kertbarátkör tag­jai. TAKÁCS ZSUZSA Németi Ferenc nyugdíjas kereskedő, az alapító tagok egyike Szélesítik a 6-os utat Három hete kezdték Szekszárd határában, a Sió-hídtól Budapest felé a 6-os út szélesítését. Először az út menti öreg fákat szedték ki, majd a laza földet vitték el, s megkezdték a feltöltést. Eddig egy méter vastag­ságú földet hordtak a leendő két forgalmi sáv alá. A Vöröskereszttől, azaz a székesfehérvári úttól a siófoki elágazásig szélesítik a 6-os utat. Ez a munka ré- latos útkorszerűsítésnek. A munkát a sze a majdani Duna-híddal kapcso- Közúti Építő Vállalat végzi. Magyar-csehszlovák barátsági hét A külkereskedelmi megyei megbízottak munkájának tapasztalatai DUNA BÖRZE MAGYARORSZÁGON A Külkereskedelmi Minisztériumban elemezték a konvertibilis export növelé­sének segítésére négy éve létrehozott megyei megbízotti hálózat munkáját. A hálózat jelenleg az ország 18 megyéjére terjed ki, s a közeljövőben Pest megyé­ben is megkezdi munkáját a minisztérium szakembere. Megállapították: a megbízottak évente több száz millió forint értékű export elő­készítésében vesznek részt. Tapasztala­taik azt bizonyítják, hogy az ország szá­mos kis- és középüzemében nem kevés olyan exportképes árut állítanak elő, ami­nek létezéséről a külkereskedelmi válla­latok szakemberei nem tudnak. Jelentős az exportra hasznosítható kihasználatlan kapacitás is. A megbízottak egy-egy ügylet kap­csán többnyire ellátják a teljes folyamat menedzselését is, mivel kis tételek ex­portügyének intézésével a vállalatok nem szívesen foglalkoznak. Csupán né­hány vállalatnál - például a Lignimpex­nél, a Chemolimpexnél és a Konsumex- nél - hoztak létre kis volumenű exporttal foglalkozó jól működő szervezetet. A megbízottak évente több mint 4 ezer termelői ajánlatott közvetítenek a külke­reskedelmi vállalatokhoz, amelyeknek csupán 8-10 százalékából lesz export­üzlet. A kis- és középüzemek gyakran nem tudják biztosítani az ajánlattételhez szük­séges minimális feltételeket sem. Ajánlati áraik - világpiaci mércével mérve - álta­lában rendkívül magasak. Nehezíti a külpiaci értékesítést az is, hogy nemegyszer nehézkesen tudják az alapanyagot beszerezni, s így csak las­san reagálhatnak egy-egy üzleti ajánlat­ra. Az említett gondok ellenére, a kiterjedt szervező munka eredményeként számos új termelő kapcsolódott be a külpiaci ér­tékesítésbe, jelentősen bővítve az ex­portkínálatot. A megyei megbízottak mind nagyobb súlyt fektetnek a termelők informálására, segítenek eligazodni az új jogszabályok­ban, hogy a partnerek élhessenek a kül­kereskedelem szervezetének korszerű­sítése, a külkereskedelmi jogok odaítélé­sének új rendje, a profilkötöttségek nagy részének megszüntetése, a vegyes válla­latok alapításának és működésének megváltozott szabályozása által biztosí­tott lehetőségekkel. A megbízottak bonyolultabb felada­tokra is vállalkoznak. így például részt vesznek több termelőt érintő külkeres­kedelmi célú termeltetési szerződések előkészítésében, létrehozásában, koo­perációs és bérmunka-lehetőségek fel­tárásában. Foglalkoznak vegyesvállalat-alapítási ügyletekkel is. A megbízottak feladatai közé tartozik az is, hogy elősegítsék a tő­késországokból származó import taka­rékosabb felhasználását, helyettesítését, többek között a szocialista importlehető­ségek jobb hasznosításának szervezé­sével. Csütörtökön a Duna Intercontinental Szállóban megkezdődött a Duna börze háromnapos rendezvénysorozata. A Duna menti országok turizmusának fellendítése érdekében 13 évvel ezelőtt alakult meg Bécsben a Duna menti or­szágok propaganda-munkaközössége. E társulás célja, hogy segítse a tagorszá­gok turisztikai ájánlatainak közös értéke­sítését a nem Duna menti államokban, elsősorban a tengerentúli piacokon. A munkaközösség kiemelkedő akciója a Duna börze, amelyet 1982-ben Bécsben rendeztek először, s ezt 1984-ben a belgrádi rendezvény követte. Most Ma­gyarország ad otthont a Duna börzének, amelyre Ausztriából, Bulgáriából, Csehszlovákiából, Jugoszláviából, az NSZK-ból, valamint Magyarországról ösz- szesen csaknem 80 kiállító mutatja be tu­risztikai ajánlatait. A kiállítók között ide­genforgalmi hivatalok, utazási irodák, szállodavállalatok, légi- és hajózási tár­saságok egyaránt megtalálhatók. A ren­dezvényre a világ minden tájáról - több mint 20 országból - érkeztek utazásszer­vező érdeklődők. A cégek fele Ausztrá­liából, Kanadából és az USA-ból érke­zett. Az érdeklődők másik 50 száza­léka pedig az európai országokból láto­gatott hazánkba. A Duna menti országok turisztikai ajánlatai iránt évről évre nő a kereslet. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy mind nagyobb a száma a több országot is érintő dunai hajós programoknak, sza­porodnak az üdülőhajók, s egyre több szárnyas- és légpárnás hajójáratot is in­dítanak. A magyar idegenforgalmi cégek közül 18 vesz részt a harmadik Duna börzén, igen gazdag ajánlattal. A buda­pesti városnéző és a Duna-kanyari prog­ramok mellett szép számmal szerepel­nek gyógyidegenforgalmi ajánlatok és két, illetve három országot érintő köruta­zások is.

Next

/
Thumbnails
Contents