Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-10 / 239. szám

4 Képújság 1986. október 10. Tudósítóink írják A háztáji állattartásról Sokoldalú segítség Sokan foglalkoznak nyúltenyésztéssel is Dombóvár városkörnyéken nagy ha­gyományai vannak az állattenyésztés­nek. A kiemelkedő községek Attala, Ka- pospula, Szakos és Döbrököz közül Szakosra és Attalára látogattam el. Szakoson Bessenyei Zoltán téeszel- nök elmondta, hogy a szövetkezet támo­gatja a kistermelőket. Kukoricát, árpát és búzát adnak a tagoknak és kívülállóknak is, ha a szövetkezeten keresztül értékesí­tik termékeiket. A szarvasmarha-hizlalás zöme a termelőszövetkezetből kihelye­zett hizóalapanyagból történik. Az állatok leadásakor a nagyüzemi felárat megfele­zik a tagokkal. A községben tápboltot is üzemeltetnek. Varga József, háztáji agronómus szá­mokkal is igazolta, hogy a községben növekszik az állattartási kedv. Az idén 2300 sertésre kötöttek szerződést a ta­gok, melyből szeptember végéig mintegy 1800 darabot már elszállítottak. Ügy tű­nik, Szakoson 1984-85-ben sem csök­kent a hizlalási kedv. A szövetkezet, az ál- latfogrgalmi és húsipari vállalat jó kap­csolata révén vemheskoca-süldők kihe­lyezésével segítik elő a tagok tenyésztési kedvének növelését. A termelőszövetke­zet ugyancsak hlzóalapanyaggal látja el a marhahízlalással foglalkozó tagokat is. Évente 300 hízóbikát értékesítenek a háztáji gazdaságok. A községben 48 tej- szállftó gazda van és 80 tehenet tartanak nyilván. A kihelyezett tehenek száma 22 darab. A tápokat és premixeket a tagoknak házhoz szállítja a termelőszövetkezet. Az előbbiek beszerzésére 5 éves szerző­dést kötöttek a sásdi keverőüzemmel, a premixeket pedig a TSZKER biztosítja a szakcsi termelőknek.- Mennyi a haszon az állattartáson? - kérdeztem Varga Józsefet. - Attól függ, hogy meddig kell a sertést tartani. Meg­ítélésem szerint 300-500 forintot lehet számolni darabonként. Az átvételi súly jelenleg 95-125 kilogramm közötti. Rankasz Sándorné anyagkönyvelő szintén sertéseket tart. Szerinte sem több a haszon 500 forintnál darabon­ként, de akkor nem lehet elhullás, illetve nem számoljuk a ráfordított munkaidőt. Holek József 22 darab anyakocát tart. A malacokat piacon értékesítik. Általában Dombóvárra és Tamásiba viszik az alap­anyagot.- Mennyit kapnak egy malacért? - Most 900 forintot lehet számolni, de ta­vasszal 1350 forintot is kaptunk egy-egy malacért. Attalán Hambuch József, a termelő- szövetkezet raktárosaként dolgozik és 1973 óta foglalkozik állattartással:- Általában 5 hízómarhát értékesítünk évente, ezenkívül 4 anyakocát és 60 an- góranyulat is tartunk. Most a nyúlte- nyésztés felfutóban van a községben. A malacszaporulat többségét piacon érté­kesítjük és 10-12-t hizlalok is. Ezeket a termelőszövetkezeten keresztül értéke­sítjük. Hogyan segíti a téesz a kisgazda­ságokat? Elsősorban hízóalapanyagot, szalmát, szálas és abraktakarmányokat biztosítanak. Tápbolt is üzemel a község­ben. A nagyüzemi felárat hízómarhánál 6 forintot, sertésnél 2 forintot felezi a gaz­daság a kistermelőkkel. Mennyi a haszon az állattartáson? A hízómarhán 6 ezer fo­rintot, sertésnél pedig 500 forintot szá­molhatunk darabonként. Attalán egyéb­ként azt tapasztaltam, hogy a fiatalok kö­rében egyre jobban terjed az állatte­nyésztési kedv. BODÓ IMRE FOTÓ: DOMBAI ISTVÁN Előleg a hizlaláshoz- Bogyiszlón szívesen vállalják az ál­lattartással járó többletmunkát a plusz jövedelem elérése érdekében az embe­rek - mondja Farkas József, a termelő- szövetkezet háztáji ügyintézője. Indoko­lásul: évente átlag 6-6,5 ezer darab ser­tést, 100 darab hízómarhát adnak le, 90-100 fejőstehén, 900 juh nevelkedik a háztáji gazdaságokban. Ezen felül sza­badpiaci értékesítésre, valamint saját fel- használásra kerül 1500 sertés, ugyan­ennyi választási malac és baromfi is. A téesz sok segítséget ad az állattar­tóknak. Sertéseknél minden szerződött darabra 800 forint előleget, 400 kilo­gramm tápot - tetszés szerinti fajtából - 10 darab állat felett a tápból mázsánként 10 forint engedményt adnak. A tápot, a hízott állatokat ingyen szállítják a házhoz, illetve az átvevűhelyre. Alomszalma - melyet szintén házhoz visznek - is igényelhető, 60 forintért má­zsája. Aki szarvasmarhát hizlal, szintén 800 forint előleget kap darabonként, ezenkí­vül 500 négyszögöl lucernát - lekaszálva - biztosít a téesz, valamint alomszalmát és abraktakarmányt is. Exportszállítás esetén ezeket az állatokat is térítésmen­tesen szállítják az átvevőhöz. A lucerna­terület, az alomszalma és a zöldtakar­mány rendelkezésére áll a fejőstehenet tartó gazdáknak is. Ennek köszönhető, hogy évenete 332 ezer 500 liter tej kerül az átvevőhelyre. Az állatok legeltetésé­hez mind a fejős tehén, mind pedig a ju­hok esetében is a téesz nyújt segítséget azzal, hogy juhászokat, illetve gulyást, valamint térítés ellenében legelőt biztosí­tanak. A termelőszövetkezetben dolgozó ál­latorvos végzi a háztáji gazdaságok ál­latállományának gyógyítását is. Bogyiszlón tudják, hogy a tiszta ha­szon sok tényezőtől függ, de főleg a rá­fordított munka minőségétől, mennyisé­gétől. GÖRBE JÓZSEFNÉ Lassú javulás mutatkozik Magyarkesziben hagyománya van a háztáji és kisgazdaságokban az állattar­tásnak. Különösen jellemző ez a kocatar­tásra és a süldőhizlalásra. Az 1983-as évben még 800 darab anyakocát és 16 darab apaállatot tartottak nyilván, de a tartási kedv ismert okok miatt 1985-ben megtorpant. Mintegy kétszázzal csök­kent a háztájiban tartott kocák száma, s ezzel párhuzamosan a húsipari vállalat­nál a termelőszövetkezeten keresztül ér­tékesített hízósertések száma is. Míg 1984-ben a háztájiból 2455 darab hízó­sertést értékesítettek, addig tavaly már csak 2080 darabot. Az indokolatlanul magas tápárakat a sertések felvásárlási ára nem, vagy csak kismértékben követ­te. Az idei esztendőben lassú javulás mu­tatkozik. A minőségi felárral, ami a fehér színű, hús- és húsjellegú, valamint a hib­rid sertések után jár, egyetértenek a gaz­dák. Azonban a vágás utáni objektív mi­nősítésnél erősen kifogásolják azt, hogy eddig a hízott sertések közül egyetlen darabra jött vissza II. osztályú minősítés, a többi harmad- vagy negyedosztályú lett. így a bizalom megcsappant és nem élnek Magyarkesziben az objektív minő­sítés adta előnyökkel. Azonban még a meglévő állománynak 35 százaléka az egyéb fajta sertés és ezeknek az ára 1987. január 1 -gyei nem változik, marad a 39,30 forint, alapár. Ez körülbelül 700 darab hízósertés gazdáját érinti. Ha az érvényben lévő tápok ára nem emelked­ne, akkor a kistermelőktől élősúlyban fel­vásárolt fehér hús- és húsjellegú serté­sek 1987. január 1 -én életbe lépő ára re­mélhetően ösztönzően hatna a hizlalási kedvre. Fokozná azt. A növendékmarha hizlalással foglal­kozók száma évről évre apad. Az idősebb generáció már nem tudja vállalni, a fiata­labbak meg az állandó munka mellett ke­vesen vállakoznak a marhatartással járó plusz munkára. Akik ez idáig vállalkoztak is a növendékmarha-hizlalására, azok­nak mint elpanaszolták kedvüket szegte, hogy az általuk jól hizlalt bikákat és üsző­ket az átvételi minősítés után a vágóhíd leminősítette. A helyi termelőszövetkezet maximáli­san segíti és támogatja az állattartó gaz­dákat. Lucernakaszálót biztosított, kinek amennyi kellett. Az ömlesztett szalmát in­gyen, a bálázottat önköltségi áron adta. A heti piacokra tehergépkocsit biztosít. A háztáji kukoricán kívül, állami felvásárlási áron, nagy mennyiségű abraktakarmány- nyal segítette a község lakóit. Takar­mányboltjában mindenfajta tápot árusít. Ez idáig 350 vagon tápot adott el a bolt, melyet az arra kijelölt napokon, heti há­rom alkalommal házhoz szállítanak. A termelőszövetkezet magára vállalta az apaállatok tartását is. Jelenleg a termelőszövetkezet a hús­ipari vállalattal és az állattenyésztő válla­lattal közösen azon munkálkodik, hogy fokozatosan kicserélődjenek a háztáji és kisgazdaságokban tartott tenyészállatok jobb húsminőségű anya- és apaállatok­ra. MINÁRIK LAJOS A téesz kölcsönt nyújt a háztáji korszerűsítéséhez Pincehely községben a korábbi évek­hez viszonyítva csökkent a termelési kedv a háztáji gazdaságokban. Elsősor­ban ez a szarvasmarha-tartásra vonat­kozik. A kisebb mértékű visszaesés a kialakult árviszonyoknak tulajdonítható. Az állattartókra kedvezőtlenül hatottak a korábbi években tett intézkedések. Ilyen esetben ugyanis az a jellemző, hogy ne­hezen vállakoznak a visszafogott, vagy felszámolt tevékenység ismételt fejlesz­tésére. Márpedig hosszú távon számolni kell a háztáji és kisegítő gazdaságok ter­melésével, amely megegyezik a népgaz­dasági érdekkel. Az időközben hozott intézkedések a kistermelők kedvének visszaállítását szolgálták. Jelenleg inkább sertéste­nyésztéssel foglalkoznak, amely gazda­ságonként átlagban 3-5 anyakoca és 10 hízósertés. A kívántnál kisebb létszám az árkérdésen kívül azzal is magyarázható, hogy az állattartást főmunkaidőn kívül, il­letve a család tagjai - nyugdíjasok, ház­tartásbeliek - végzik. A termelőszövetkezet dolgozóinak 15 ezer forint kölcsönt nyújt a háztáji gazda­ság korszerűsítéséhez, amelyet 2 év alatt kell visszafizetni. Biztosítja továbbá a táp­ellátását, amelynél gyakori az összetétel­változás, s drága a szállítási költség. A háztáji gazdaságok további integrá­lása lenne szükséges (bérhizlalás, koca­kihelyezés). Javítani szükséges a tápok minőségét, s amennyiben termelői kedv jelentkezik szarvasmarha tartására, ak­kor indokolt biztosítani legelőt, a szálas és tömegtakarmányt. Ezek után követel­ményként érvényesülhet a gazdálkodói körben is a minőség, a hatékonyság javítása, a jövedelemtermelő képesség növelése. Jövedelmezőséget illetően vá­sárolt alapanyag esetén 500-600 forint a haszon kocatartásnál, s amennyiben éves szinten, akkor 3-4 ezer forint. Fi­gyelembe kell venni, hogy megemelked­tek az állatorvosi szolgáltatások dijai. A háztájiban 1 koca tartása esetén a ha­szon napi 11 forint körüli, hízó esetén 3-4 forint. Ezt tulajdonképpen munka­bérnek is lehet tekinteni. Ahhoz, hogy a haszon megfelelő legyen, napi 100 hízót, vagy 30 kocát kellene tartani. Éves szin­ten ez mindennapi lekötöttséget, napi 5-6 óra munkaidőt igényelne. Ennyit pe­dig egy főfoglalkozású téeszdolgozó nem tud felhasználni. DR. MOLNÁR ISTVÁN DON ÁRUHÁZBAN ENGEDMÉNYES FONALVÁSÁR! Október 10-től, amíg a készlet tart. régi ár: új ár: BRILLANT FONAL 540,- Ft/kg 380,- Ft/kg KAZAKRYL FONAL 580,- Ft/kg 400,- Ft/kg DAKRYL FONAL 449,- Ft/kg 310,- Ft/kg CHEVIOT FONAL 661,- Ft/kg 460,- Ft/kg KIVÁLÓ MINŐSÉG - SOK SZÍN! A fonalakhoz megérkeztek az ADDI kötő és körkötőtűk! VÁRJUK VÁSÁRLÓINKAT! (279) A GYÁR- ÉS GÉPSZERELŐ VÁLLALAT PAKSI LÉTESÍTMÉNY IGAZGATÓSÁGA felvesz minősített és minősítéssel nem rendelkező hegesztőket belföldi és külföldi munkavégzésre. Bérezés: Vállalati kollektív szerződés szerint Elhelyezésről és szállításról a vállalat gondoskodik. Jelentkezés: Levélben: Paks, 7031 Pf.: 53. Telefonon: 17-981 - Németh Sámuelnél. (237) VASARI VASARNAP Rendkívüli nyitva tartás a NAPSUGÁR ÁRUHÁZBAN október 12-én 9-13 óráig VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT DOMBÓVÁRON A NAPSUGÁR ÁRUHÁZBAN! (186) A Szövaut Kaposvári Üzemegysége 1986. december 1-től szerződéses üzemeltetésre átadja 5 db DÍZEL típusú tehergépkocsiját A pályázatokat legkésőbb 1986. november 13-ig kérjük az üzemegységbe, Kaposvár, Izzó u. 5. szám alá eljuttatni. A versenytárgyalás 1986. november 14-én 9 órakor lesz a Mészöv-székház ta­nácstermében, közjegyző jelenlétében. Szükséges tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást Zsillé László üzemegy­ségvezető ad. (160) SZEKSZÁRD-PAKSI VÍZITÁRSULAT Bicskei telephellyel FELVESZ korszerű hidraulikus kotrógépre gyakorlattal rendelkező KOTRÓMESTERT. Munkarend: Kétműszakos - folyamatos Bér: Megegyezés szerint. Jelentkezés: telefonon vagy levélben. Cím: 7100 Szekszárd, Bogyiszlói út 1. Telefon: 15-911. (255) BÁTASZÉKI FÉMIPARI SZÖVETKEZET II. sz. telepe Bátaszék, Bonyhádi u. 7. sz. FELAJÁNL ELADÁSRA fenyőlambériát 303,- Ft/m2 akácparkettát 313,- Ft/m2 Megvásárolható a fenti címen 7-14.30 óráig. Ügyintéző: Mayer Károly. (142)

Next

/
Thumbnails
Contents