Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-10 / 239. szám

2 Képújság 1986. október 10. Reykjavik készül a találkozóra Reagan tegnap érkezett meg, Gorbacsov ma utazik Izland fővárosa egy „reykjavíki szel­lem” megszületése reményében készül a szombat-vasárnapi Gorbacsov-Reagan találkozóra, amelyet az SZKP KB főtitkára indítványozott két hete az Egyesült Álla­mok elnökének. A munkatalálkozónak bejelentett kétnapos, zömmel négy- szemközti megbeszélséssorozat jelentő­ségére utal, hogy a világsajtó érdeklődé­se iránta semmivel sem csekélyebb, mint az 1985-ös genfi csúcstalálkozó iránt volt. Reagan elnök Andrews légitámasz­pontról csütörtök este érkezett Keflavik légitámaszpontra. Az izlandi főváros amerikai katonabarakkokba ágyazott és fehér radargömbökkel övezett nemzet­közi repülőtere, amely közel 5j0 kilomé­terre van a szigetország fővárosától, Reykjavíktól, egy nappal később, ma dé­lután fogadja a várhatólag feleségével érkező Mihail Gorbacsovot. Izland NATO-tagsága és a keflaviki amerikai bázis működése nem zavarja a szovjet felet - jelentették ki szovjet szakértők, akik csütörtökön sajtóérkeze- leten találkoztak az újságírókkal. A Szov­jetunió baráti kapcsolatokat ápol Izland- dal és Reykjavik valahol félúton van Moszkva és Washington között. „Veze­tőink földrajzi értelemben megteszik a félutat egymás felé, ezt politikailag is meg kell tenniök” - mutattak rá a szovjet kép­viselők, akik szerint a reykjavíki csúcs zöld lámpát hivatott gyújtani az érdemi csúcsértekezlethez, de nem feltétlenül hoz megállapodásokat, egyezményeket a szó szoros értelmében. Jevgenyij Primakov akadémikus, Alek- szandr Bovin, az Izvesztyija politikai szemleírója és a szovjet párt Központi Bi­zottságát képviselő Nyikoláj Sislin az igazság pillanatáról beszélt, amikor mindkét oldalról bizonyítani kell a teljes értékű tárgyalásokra való készséget. „Nem sietünk a kiábrándultsággal, ész­szerű kompromisszumra készülünk” - jelentette ki Nyikoláj Sislin, hozzáfűzve, hogy a Szovjetunió az Egyesült Államok­nál nem kisebb mértékben érdekelt az eredményekben, s hogy a csalódás kö­zös lenne. A világ atomfegyver-mentesítésének 2000-ig terjedő szovjet programját és az atomkísérletek moratóriumának negye­dik meghosszabbítását úgy méltatták, mint kedvező tényezőket a fegyverkezési hajsza visszafogásának esélyei szem­pontjából. Reykjavikban bejelentették, hogy Vigdis Finnbogadottir elnökasszony a miniszterelnök és a külügyminiszter tár­saságában fogadni szándékozik előbb az amerikai elnököt, majd a később érke­ző szovjet vezetőt. Gorbacsov és Reagan első, mintegy kétórásra tervezett találko­zójára szombat délelőtt kerül sor és a két államférfi összesen három alkalommal ül össze megbeszélésre. Az izlandi kor­mányfő az érdekeltektől azonban olyan kérést kapott, hogy ne szervezzen ven­dégei számára vasárnapra-hétfőre prog­ramot, mert a két vezető további találko­zót vagy találkozókat is kitűzhet. „Fontosabbnak tartjuk, hogy minden szükséges időt tárgyalásokra fordítsa­nak” -jelentette ki Hermannsson minisz­terelnök. Reagan indulása előtt rövid nyilatko­zatot tett. Kijelentette: fontos külpolitikai küldetésnek tekinti útját. „A találkozó lé­nyegét illetően magánjellegű lesz ket­tőnk között, azon nem vesznek részt nagy létszámú küldöttségek, nem tervez­zük jelentősebb megállapodások aláírá­sát. Ehelyett inkább az a cél, hogy átte­kintsük azokat a témákat, amelyekkel kétszeres erőfeszítéssel akarunk foglal­kozni a lehetséges formális csúcstalál­kozóig. Őszintén és nyíltan fogunk be­szélni az országaink közötti nézeteltéré­sekről a legfőbb kérdésekben, amelyek a kelet-nyugati kapcsolatok, a leszerelés, az emberi jogok, a regionális konfliktu­sok és a kétoldalú kapcsolatok terén mu­tatkoznak. Arról beszélünk majd, hogy e konfliktusok ismeretében hogyan tehe­tünk további lépéseket ezeknek a kérdé­seknek rendezése terén, hogy a világot biztonságosabbá tegyük és fenntartsuk a békét” - mondotta. „Tavaly Genfben Gorbacsov úrral együtt új kezdetet adtunk az országaink közötti kapcsolatok megjavításához" - mondotta Reagan, aki ezt az alkalmat is kihasználta arra, hogy kétpárti támoga­tást követeljen politikájának a csúcstalál­kozó előtt, s hogy ismételten megkísérel­je előtérbe állítani az úgynevezett regio­nális kérdéseket és emberi jogok érvé­nyesítésének kérdését. Az elnök egyúttal igyekezett csökkenteni az izlandi találko­zó iránt megnyilvánuló jelentős várako­zást. Reagan ezúttal is támadta a képviselő­házat amiatt, hogy - a leszerelési kérdé­sekben tanúsított magatartásával - „megnehezíti" a tárgyalásokat. A találkozó előtt magas állású amerikai kormánytisztviselők azt hangoztatták, hogy az Egyesült Államok az izlandi fővá­rosban a leszerelési kérdésekben nem változtat korábbi álláspontján és Reagan módosítás nélkül ugyanazokat az elkép­zeléseket terjeszti majd elő, amelyeket Mihail Gorbacsovhoz intézett korábbi le­vele, illetve a genfi leszerelési tárgyalá­sokon előterjesztett amerikai memoran­dum tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy Washinton nem kíván tárgyalni sem az űrfegyverkezés korlátozásáról, sem a nukleáris fegyverkísérletek eltiltásáról s elsösroban a támadó jellegű nukleáris fegyverek csökkentésének kérdését akarja a leszerelésről folytatott tárgyalás középpontjába állítani. A jelek szerint Reagan nem akar tartós kötelezettséget vállalni a hadászati támadó fegyverek számát korlátozó SALT-II. szerződés, il­letve a rakéta-elhárító rendszerekről megkötött SALT-I. szerződés érvényé­nek fenntartására sem. Pártmunkásküldöttség Kambodzsában A BT felhívása Irakhoz és Iránhoz Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütör­tökre virradó éjjel ismét felszólította Ira- kot és Iránt hetedik éve tartó fegyveres konfliktusuk azonnali beszüntetésére. A BT egyhangúlag elfogadott felhívása sürgette a háborús feleket, hogy teljes egészében, késedelem nélkül valósítsák meg a testület által még februárban elfo­gadott és a BT minden tagja által támoga­tott határozatot. A Kambodzsai Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának meghívására Varga Péter, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a KB közigazgatási és ad­minisztratív osztályának vezetőjével az élen, október 7-9. között pártmunkás­küldöttség tett látogatást a Kambodzsai Népköztársaságban. A küldöttség Phnompenben megbeszélést folytatott Sim Ka-val, a KNFP Központi Bizottságá­nak tagjával, a Központi Ellenőrző Bizott­ság elnökhelyettesével és a KB külügyi bizottságának illetékes vezetőivel. A de­legációt fogadta Nay Pena, a KNFP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titká­ra. Kambodzsai látogatását befejezve a küldöttség továbbutazott a Vietnami Szo­cialista Köztársaságba^ Magyar-iráni kapcsolatok Hazánk és Irán között az államközi kapcsolatok rende­zettek. A két ország diplomáciai viszonyának kezdetei a má­sodik világháború előtti időkre nyúlnak vissza. A világégés idején szünetelt a két ország közötti viszony, amelyet 1951- ben újítottak fel. A Magyar Népköztársaság az iszlám forra­dalom győzelmét követően az elsők között ismerte el az iráni kormányt, majd - 1979. ápilis 1-jei kikiáltása után - az Iráni Iszlám Köztársaságot. Magas szintű politikai kapcsolat felvételére első Ízben 1982 februárjában került sor, amikor iráni jószolgálati kül­döttség látogatott Magyarországra. A kontaktussorozat a külügyminiszterek közötti véleménycserével vette kezdetét: 1983 novemberében Várkonyi Péter tett eleget partnere meghívásának, s viszonzásul, egy évvel később Velajati külügyminiszter vendégeskedett Budapesten. 1979. és 1985. között több miniszteri és miniszterhelyettesi tárgyalá­son vitatták meg a gazdaság, a kereskedelem, a közlekedés, a mezőgazdaság és az egészségügy mindkét felet érintő kér­déseit. Miniszterelnöki szintű találkozóra első alkalommal a közeli napokban nyílik lehetőség, amikor is Mir Hoszein Mu- szavi kormányfőt Budapesten köszönthetjük. Gazdasági kapcsolataink az iszlám forradalom győzel­mét megelőzően szerényen alakultak. 1979 elejétől a kelet­európai szocialista országok - közöttük Magyarország is - arra törekedtek, hogy megfelelő együttműködést építsenek ki Iránnal. Ennek érdekében jelentős segítséget nyújtottak a nyugati gazdasági blokád enyhítésére. Gyors ütemű fejlő­dés következett be a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban is: 1982 óta gazdasági vegyes bizottság segíti az együttműkö­dés korszerűbb formáinak feltárását elsősorban a kereske­delemben, a mezőgazdaságban és az iparban. A fejlődő országok között - a hetvenes évek elejétől - Irán az egyik legjelentősebb kereskedelmi partnerünk: a for­galom különöse az 1979-82. közötti években emelkedett számottevően. Magyarország elsősorban alapanyagokat és félkésztermékeket szállít a közel-keleti országba: gépi be­rendezés, hengereltáru, aluminiumtermék, kábel, elektro­mos cikk, gépjárműgumi, vegyianyag, élelmiszer, orvosi mű­szer, gyógyszer, mezőgazdasági gép, kerékpár szerepel ex­porttermékeink között. A magyar üzletekben keresettek az iráni cipők, szövetek és ruhaneműk, s jut a pultokra a közel- keleti ország mazsola-terméséből is. Jelentős a nyersolaj-be­hozatal is. Az égyüttműködés eredményeként magyar szakembe­rek vettek részt az iszfaháni erőmű hűtőtornyának építésé­ben, vágóhidak, fonodák, mezőgazdasági farmok létesítésé­ben, oktatási berendezések üzembe helyezésében. Az iránikormányfő mostani látogatása várhatóan továttíé- pést jelent a kapcsolatok bővülésében, s újabb lehetőség nyílik arra, hogy magyar vállalatok vegyenek részt iráni beru­házások közös kivitelezésében, közreműködjenek a háború sújtotta területek újjáépítésében, s újabb, magyar közremű­ködéssel létesített, ipari és mezőgazdasági jellegű terméke­ket feldolgozó üzemek, egészségügyi létesítmények üzemel­jenek a távoli orzságban. Kulturális kapcsolatainkban legnagyobb jelentősége az oktatásban kialakult együttműködésnek van. A magyar egyetemeken, főiskolákon csaknem 30 iráni ösztöndíjas folytat felsőfokú tanulmányokat. A kultúrához kapcsolódóan érintkezésünk korai szakasza - a X. századból fennmaradt történeti források szerint - sem múlt el nyomtalanul: több száz szavunk, például az asszony vagy a híd is, iráni jöve­vényszó. ' Kádár János megbeszélése Franz König bíborossal Kádár János a Parlamentben találkozott és megbeszélést folytatott Franz König , bíboros, nyugalmazott érsekkel, aki a marxisták és katolikusok dialógusára ér­kezett Budapestre. (Telefotó) Mai kommentárunk Dél-Afrika és a szankciók Sok mindenre számított Pretoria, de erre nem. S ez nem is csoda, hiszen sok év óta követelte a világ nagyobbik fele a tőkés nagyhatalmaktól a szankciókat, azaz a gazdasági-kereskedelmi korlátozó intézkedéseket, de a múlt hétig hiába. Voltak ilyen-olyan kisebb hatású lépések, jobbára a politikai„ejnye-ejnye” szintjén, de iga­zi szankcióra, a világot sértő politika miatti kézzelfogható büntetésre 1986. október elejéig nem szánta rá magát egyetlen nagy tőkés ország kormánya sem. Főleg azért, mert a legérdekeltebb, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia sem volt haj­landó büntetni a dél-afrikai fajüldöző kormányzatot, s most sem a Washingtonban székelő kormány változtatott, hanem az őt ellenőrző kongresszus. Reagan - eddigi vonalához híven - vétót emelt egy kongresszusi bizottság határozatával szemben, mert abban konkrét kereskedelmi és más gazdasági tilal­makat fogalmaztak meg, mondván: Pretória oly makacsul tartja magát faji elkülöní­tő politikájához, hogy más mód már nem maradt, mint változtatásra kényszeríteni. Az amerikai elnök viszont mindig is azt hirdette, hogy erőszakkal nem lehet hatni a dél-afrikai fehér kisebbségi hatalomra, hagyni kell, hogy lassacskán, reformokkal változtasson az apartheid rendszeren. Ezért aztán rögtön vétózott. S röviddel ez­után elszenvedte elnöki pályafutásának eddigi legsúlyosabb és leglátványosabb vereségét. Nemcsak a képviselőház vetette el ezt a nemet, hanem a múlt hét köze­pén a szenátus is, pedig ott saját pártjának honatyái vannak többségben. A szank­ciók ezzel érvénybe léptek. Az Egyesült Államok tehát eztán nem vesz Dél-Afrikától vasat és acélt, sem me­zőgazdasági termékeket. A szenet, az oly fontos urániumot és a nagy forgalmat adó textilféleségeket három hónap múlva tilos lesz Dél-Afrikában venniük az amerikai importőröknek, míg a pénzügyi tranzakciókat negyvenöt napon belül abba kell hagyniuk az amerikai cégeknek. Ez utóbbi nem jelent mást, mint hogy vége az ame­rikai beruházásoknak: a tengerentúli cégek kénytelenek lesznek kivonni tőkéiket a Dél-afrikai Köztársaságból. Mindez persze nem kiheverhetetlen csapás a dél-afrikai gazdaságra, annál az sokkal erősebb és kiterjedtebb. Lényegesebb azonban a politikai hatás. Ezután a közös piaci országok is nyilván keményebb tilalmakra határozzák el magukat, s ezt az eddig ellenkező London és Bonn immár aligha fogja tudni megakadályozni. Megindulhat tehát - most még lassan, de alighanem gyorsulva - a szankciók lavi­nája, amely aztán már valódi gazdasági nehézségeket, s eleddig példátlan politikai elszigetelődést teremthet a dél-afrikai fajüldözők rendszere számára. AVAR KÁROLY PANORAMA BUDAPEST - Gáspár Sándor, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke, aki az SZKP Központi Bizottsága meghí­vására részt vett a Munkásosztály és ko­runk címmel megrendezett konferen­cián, csütörtökön hazaérkezett Moszk­vából. (MTI)- Budapestért ülésezett az OIRT (Nem­zetközi Rádió- és Televízió Szervezet) rá- dióprogram-bizottsága október 7-9. kö­zött. A tagországok képviselői a műsor- együttműködés időszerű témáit vitatták meg. A delegációk vezetőit az MSZMP KB székházában fogadta Bereczky Gyula, az agitációs és propagandaosztály he­lyettes vezetője. aoc Ruttkai Éva Kossuth-díjas kiváló mű­vészt tegnap kisérték utolsó útjára a Farkasréti temetőben. BUKAREST - Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az RSZK elnöke csütör­tökön fogadta Jevgenyij Tjazselnyikovot, a Szovjetunió bukaresti nagykövetét, aki átadta neki Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának üzenetét. MOSZKVA - Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, szovjet külügymi­niszter október második harmadában hi­vatalos baráti látogatást tesz Romániá­ban és RSZK kormánya meghívására. PEKING - Caspar. Weinberger ame­rikai hadügyminiszter csütörtökön befe jezte hivatalos tárgyalásait a kínai kato­nai és polgári vezetőkkel. KECSKEMÉT - A Református Vi lágszövetség kezdeményezésére a Ma gyarországi Református Egyház rende zésében október 6. és 9. között konfe renciát tartottak Kecskeméten a Kelet Európában és Görögországban működi református egyházak küldöttei. A tanás kozáson résztvevő egyházi vezetők töbl fontos dokumentumot fogadtak el. Nyi latkozatban sürgetik a nukleáris hábori veszélyének elhárítását, a leszerelő mielőbbi megvalósítását. Elítélik a dél-af rikai fajgyűlölő rendszer politikáját. SZOMBATHELY - Csütörtököl befejezte munkáját Szombathelyen a osztrák-magyar személyközlekedési ve gyes bizottság ülése. A most véget é szombathelyi találkozó központi témája két országot kölcsönösen érdeklő, és zavartalan közlekedést elősegítő kérdi sek megbeszélése, rendezése volt. MANILA - Ismeretlen tettesek sze dán egy pokolgéppel megrongálták Fe dinánd Marcos volt Fülöp-szigeteki e nők hegyoldalba faragott szobrát. Ez vi a második merénylet a szobor ellen e követően, hogy februárban megdűlt Me cos rendszere és a diktátor Hawai szig téré menekült.

Next

/
Thumbnails
Contents