Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-09 / 238. szám

2 Képújság 1986. október 9. PANORÁMA Marxista-katolikus párbeszéd Nemzetközi szimpózium Budapesten- A társadalom és az etikai értékek címmel tizenöt ország marxista és katoli­kus tudósainak részvételével háromna­pos nemzetközi szimpózium kezdődött szerdán Budapesten, a Nemzetközi Ke­reskedelmi Központ tanácstermében. A tudományos tanácskozás védnökei: a Magyar Tudományos Akadémia elnök­sége és a Vatikáni Nem HívökTitkársága. Az eszmecsere lebonyolítását az MTA Fi­lozófiai Intézete és a római Pápai Gergely Egyetem vállalta. Szentágothai János akadémikus kö­szöntötte a résztvevőket, majd Berend T. Iván akadémikus, az MTA elnöke tartott megnyitó beszédet. Elöljáróban leszö­gezte: a mostani tanácskozás nem a kü­lönbségek konfrontációját és nem is az összebékíthetetlen összebékítésének feladatát tűzte maga elé. A mai világ nem­zetközi politikai, világgazdasági és társa­dalmi feszültségekkel terhes, robbanás- veszélyes közegében életfontosságú a bizalom és a megértés, a barátság légkö­re és az ezek megalapozásához nélkü­lözhetetlen párbeszéd. A filozófiai-világ­nézeti különbségeknél ezért jóval fonto­sabb, ami á marxista és a katolikus tudósokat ma összekapcsolja: a világért érzett felelősség, a tudomány felelőssé­ge és a társadalmi cselekvés, a veszé­lyek csökkentése és az emberi magatar­tás átalakítása érdekében - hangsúlyoz­ta az Akadémia elnöke. A továbbiakban kifejtette: az erkölcsi kérdésekben is fennálló nézetkülönbsé­geknél jóval több és alapvetőbb nézeta­zonosság is elérhető, felszínre hozható a marxisták és a katolikusok párbeszédei során. Az igazságos társadalom és az igazságos, s ezen az alapon biztonságos világrend (még ha értelmezésében lehet­nek is különbségek), a társadalom és az egyén anyagi-szellemi felszabadítása- felemelkedése - olyan erkölcsi preferen­ciák, amelyeket mindkét világnézet kép­viselői elfogadnák. Az emberiséget fe­nyegető veszélyek által felerősített, vagy újrafogalmazott erkölcsi értékek munká- lása, s az emberi gondolkodás ennek megfelelő átalakítása során a marxisták és a katolikusok találhatnak közös elve­ket és közösen vállalható feladatokat. A marxizmus lényegéhez tartozik el­méletileg megalapozott humanizmusa. Éppen ezért a marxisták számára nem közömbös, hogy a vallásos hithez milyen emberi értékek és normák kapcsolód­nak, s hogy milyen szerepet játszik a val­lás az egyén és a társadalom életében. Annál is fontosabbnak ítélik ezt, mivel a vallást tartós jelenségnek tekintjük ­mondotta végezetül az Akadémia elnöke. Paul Poupard bíboros, a Vatikáni Nem Hívők Titkárságának vezetője az eszme­csere katolikus résztvevőinek nevében mondott megnyitó beszédet. Elöljáróban hangsúlyozta: a Vatikán támogatja a két nagy világnézet képviselői közötti dialó­gust, hiszen az egyház szándéka előse­gíteni a hívők és nem hívők folyamatos párbeszédét. Meggyőződését fejezte ki, hogy az emberek képesek túllépni a vi­lágnézeti megosztottságon, s - hangoz­tatta - hisz e dialógus értelmében, hasz­nosságában. A továbbiakban utalt arra, hogy a kü­lönböző világnézetet vallók emberfelfo­gása, az emberről alkotott nézeteik tar­talma is eltérő, illetve ellentétes. Ezért is oly fontos eszmecserét folytatni e kérdé­sekről, s ezért választották a dialógus legfontosabb tárgyául az embert, mint olyan lényt, akinek joga van az életre, az őt megillető méltóságra, a szabadságra. A párbeszéd kiterjed az emberiség leg­nagyobb közös problémáira: az igazsá­gosság, az emberek, a népek közötti szo­lidaritás kérdéseire, a legszegényebbek, az elnyomottak védelmére, a nemzeti kultúrák tiszteletben tartására és az em­beri környezettel összefüggő nézetekre. Külön kiemelte a békéről, a népek közötti bizalom megvalósításáról folytatandó eszmecsere jelentőségét. Hangoztatta: annak érdekében kell munkálkodni, hogy eltűnjön az embere­ket, embercsoportokat sújtó diszkrimi­náció minden fajtája, s megvédhessékaz emberiség életében oly fontos erkölcsi értékeket. A budapesti dialógust ígéretes ese­ménynek nevezte, amely példát mutathat mások számára, más területeken is. Végül kiemelte annak jelentőségét, hogy Kelet- és Nyugat-Európából, vala­mint az amerikai kontinensről érkezett tu­dósok jelen vannak a szimpóziumon, és köszönetét mondott a magyar állam­nak, a Magyar Tudományos Akadémiá­nak, hogy otthont adott e fontos tanács­kozásnak. A szimpóziumon a két fél egy-egy kép­viselője bevezető előadást tartott. A szimpóziumon hat témakört dolgoz­nak fel: a résztvevő tudósok kifejtik állás­pontjukat emberfelfogásukról, az emberi autonómia és az erkölcsi felelősség kér­déséről, az emberi kapcsolatokról és vi­szonyokról, az erkölcsi értékekről, a munka problematikájáról, valamint a tár­sadalmi együttélés és együttműködés le­hetőségeiről, céljairól. SZÓRA - Hámori Csabának, a KISZ KB első titkárának vezetésével szerdán Szófiába érkezett a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságá­nak küldöttsége. A delegáció a Dimitrovi Komszomol KB meghívására tesz baráti látogatást Bulgáriában. GENF - Genfben a nukleáris és űr- fegyverzetröl folyó szovjet-amerikai tár­gyalások keretében szerdán ülést tartott a hadászati fegyverzettel foglalkozó munkacsoport. BUDAPEST - Földiák Gábor műve­lődési miniszterhelyettes és Czeslaw Królikowski lengyel felsőoktatási, tudo­mányos és műszaki miniszterhelyettes, szerdán a Művelődési Minisztériumban aláírta a két tárca 1986/88. évre szóló együttműködési munkatervét. PEKING - Csang Aj-ping kínai hon­védelmi miniszter szerdán nemzetközi és bilaterális kérdésekről tárgyalt Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter­rel, aki kedden este érkezett Pekingbe négynapos hivatalos látogatásra. NEW YORK - Több ország, köztük a Szovjetunió és Kína képviselője fejtette ki kedden országa álláspontját az iraki-irá­ni háborúval kapcsolatban az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának e kérdésről folyta­tott vitájában. Felszólalt több el nem kö­telezett ország, továbbá Dánia és Auszt­rália küldötte is. A testület a múlt hét vé­gén ült össze, az Arab Liga hét tagorszá­gának kérésére. Valamennyi felszólaló mély aggodal­mának adott hangot a két közép-keleti ország között elhúzódó háború miatt és rámutattak, hogy mindez a legsúlyosabb következményekkel járhat a nemzetközi béke és biztonság számára. BRÜSSZEL - Az Európai Parlament, a Közös Piac képviselőháza e héten kez­dődött őszi ülésszakán megvitatja a kábí­tószer-fogyasztás elleni küzdelemről ké­szült jelentést. SANTIAGO - Fernando Matthei, a négytagú chilei junta egyik tábornoka, a chilei légierő főparancsnoka kedden saj- tóértekzelten szorgalmazta, hogy kezd­jenek tárgyalásokat az ellenzéki vezetők és a katonai kormányzat között „a de­mokratikus kormányzáshoz való békés, szervezett visszatérésről”. Kizárta annak lehetőségét, hogy a megbeszélésekbe bevonják a kommunista pártot. LONDON, TRIPOLI - Moamer el- Kadhafi líbiai vezető egy keddi beszédé­ben az Egyesült Államokkal szembeni védelmi erőfeszítések fokozására szólí­totta fel honfitársait - jelentette a JANA lí­biai hírügynökség. A magyar-NSZK kapcsolatokról A Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kétoldalú kap­csolatai rendezettek, alapvetően problé­mamentesek az együttműködés minden területén. A közelgő államfői találkozó jelentőségét kiemeli, hogy dr. Richard von Weizsäcker személyében először lá­togat Magyarországra a Német Szövet­ségi Köztársaság elnöke. Nagy jelentőségűek a két ország veze­tői közötti magasszintü találkozók. Ezek közül kiemelkedik Kádár János 1977-es NSZK-beli látogatása, amely után rend­szeressé vált a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kö­zötti legfelsőbb szintű politikai párbe­széd. 1979-ben Magyarországra látoga­tott Helmut Scmidt, az NSZK akkori szö­vetségi kancellárja, 1981-ben Lázár György miniszterelnök járt az NSZK-ban. Kádár János 1982-ben ismét hivatalos látogatást tett a Német Szövetségi Köz­társaságban. A két ország kereskedelmi kirendelt­ségeit 1964-ben Budapesten, illetve Frankfurt am Main-ban nyitották meg, majd 1973. december 21 -én került sor a diplomáciai kapcsolatok felvételére. A kétoldalú politikai, gazdasági, műszaki­tudományos és kulturális kontaktusok azóta jelentősen fejlődtek. Intenzív a kapcsolat a két ország tör­vényhozó testületéi között is. Többször találkoztak egymással a parlamenti elnö­kök, rendszeres a konzultáció a szövet­ségi parlamentben képviselt pártokkal. A kétoldalú kapcsolatok eredményes to­vábbfejlesztését jól szolgálják a külügyi és szakminiszterek közötti rendszeres találkozók, immár hagyományossá vál­tak a megbeszélések az NSZK tartomá­nyi kormányaival. A gazdasági és pénzügyi együttműkö­désnek kiemelkedő szerepe van kétol­dalú kapcsolatainkban. Az NSZK máso­dik legnagyobb gazdasági partnerünk, az árucsere forgalom 1985-ben a koráb­bi évek mérsékelt növekedése után re­kordnagyságot ért el, meghaladta az 5 milliárd márkát. A magyar export áru- szerkezetében hagyományosan nagy arányt képviselnek az agráripari termé­kek, s mintegy negyven százalék az anyag és a félkésztermék. Az NSZK-ból elsősorban nagyberendezéseket, gépe­ket, műszereket vásárolunk. A ma- gyar-NSZK külkereskedelmi forgalom folyamatos bővítését szolgálja a két or­szág vállalatai közötti mintegy 330 kooperációs megállapodás. ■ Mindkét részről kölcsönös az érdeklődés vegyes vállalatok alapítására, valamint a harma­dik piaci együttműködésre. Az eddig létrejött 15 közös tőkeérde­keltségü vállalat mellett újabb vállalkozá­sok életre hívását segíti az idén április­ban aláírt beruházásvédelmi megállapo­dás. A kölcsönös előnyökön nyugvó, sokrétű magyar-NSZK gazdasági együttműködés jól szolgálja mindkét or­szág érdekeit, s hozzájárul az eltérő gaz­dasági rendszerű államok közötti kap­csolatok bővüléséhez. Kulturális kapcsolataink az 1977-ben megkötött kulturális együttműködési egyezmény alapján egyenletesen fejlőd­nek. Mindkét országban rendszeresen tartanak különböző jellegű kulturális ren­dezvényeket, amelyeken bemutatják a partnerország művészetét, szellemi éle­tét. Egyre növekvő szerepet kap az egye­temek közötti együttműködés, a felsőok­tatási inzétmények között jelenleg 21 közvetlen megállapodás van érvényben. Hasznos együttműködés bontakozott ki a műszaki-tudományos területeken is. Jó a kapcsolat a tömegkommunikáció­ban. Dinamikusan fejlődik az idegenforga­lom. Tavaly csaknem egymillió NSZK- beli állampolgár járt hazánkban, 10 szá­zalékkal több, mint 1984-ben; ugyanak­kor 32 százalékkal, 161 ezerre nőtt a Né­met Szövetségi Köztársaságba látogató magyarok száma. Mai kommentárunk Kínos incidens A tagadás egyértelmű és általános. Semmi közünk hozzá - így lehetne összefog­lalni a hivatalos amerikai intézmények és személyek nyilatkozatát, akik az elmúlt órákban a nicaraguai határ közelében lelőtt fegyverszállító gépről fejtették ki véle­ményüket. Elhatárolta magát az esettől az USA külügyminisztériuma éppúgy, minta ■Pentagon vezetése vagy a titkosszolgálat. A kifogások persze meglehetősen átlátszóak, hiszen a managuai kormány ellen harcoló kontrák utánpótlását szállító repülő személyzete amerikai állampolgárok­ból állt, s pilótája is Salvadorban szolgált katonai tanácsadóként. Az a megoldás pe­dig, hogy a felszerelést vivő gépek névleg „független kisebb légitársaságokhoz” tartoznak, s a számlát is „magánszemélyekből álló csoportok" állják, aligha téveszt­heti meg a közép-amerikai válság történetét jobban ismerő megfigyelőket. Előfor­dult már ilyen közvetett beavatkozás számtalanszor, különösen ameddig a was­hingtoni törvényhozás húzódozott a kontráknak szánt százmillió dolláros anyagi és katonai segély megszavazásától. De hát nyilvánvaló, hogy nem olyan apró dolgokról van szó, mint a fegyverszállító gépek hovatartozása, vagy a pilóták nemzetisége. A lényeg, a Reagan-adminisztrá- ció elszántsága a sandinista kormányzat helyzetének aláásására és lehetőség sze­rinti megdöntésére. Változhatnak a módszerek és az eszközök, a cél azonos ma­radt: gazdasági, diplomáciai és katonai lépések sorozatával elérni, hogy a Nicara­guáiban győzelemre jutott forradalom ne terjedhessen tovább a kényes stratégiai helyzetű karibi térségben. Hiába érzékelhető az amerikai közvélemény tekintélyes részének aggodalma, sőt az Egyesült Államok számos szövetségesének fenntartá­sa, a Fehér Ház álláspontja az elmúlt hónapokban sem módosult. Noha épp most jutott el a nicaraguai rendszer egy fontos választási ígéretének, az új alkotmány ki­dolgozásának szakaszáig, amely az „össznemzeti egyetértés kialakítására" vonat­kozó washingtoni követeléseknek is megfelelhet. Az alaptörvény egy részét már végleges formába öntötték, s a parlamenti vita során messzemenően figyelembe vették és veszik az> ellenzéki pártok véleményét is. A körülmények aligha kedveznek a békés belső fejlődésnek. A repülőgéplnci- dens csak egyetlen apró esemény abban az engesztelhetetlen harcban, amelyet a sandinista-ellenes erők a managuai kormányzat ellen folytatnak, s amelyben - biztosra lehet venni - a mostani kínos eset sem készteti visszakozásra a Fehér Há- zat- ELEKES ÉVA Befejezte látogatását a holland királynő (Folytatás az 1. oldalról) elnök reykjaviki találkozója. Hivatalos lá­togatása befejeztével Beatrix holland ki­rálynő és kísérete délután hazautazott Budapestről. Az uralkodót Losonczi Pál és felesége, valamint Katona Imre, az El­nöki Tanács titkára és Várkonyi Péter bú­csúztatta a holland és a magyar nemzeti lobogókkal, üdvözlő feliratokkal díszített Ferihegyi repülőtéren, ahol csapatzász­lóval felsorakozott a Magyar Néphadse­reg díszszázada. A búcsúztatáson jelen volt Iván Tivadar hazánk hágai, valamint Godért Villem de Vos van Steenwijk Hol­landia budapesti nagykövete. Beatrix királynő Losonczi Pál társasá­gában fogadta a díszszázad parancsno­kának jelentését. A magyar és a holland himnusz elhangzása után az uralkodó vendéglátója társaságában ellépett a fel­sorakozott katonák sorfala előtt. Ezután a vendéglátók és a vendégek kölcsönösen elköszöntek egymástól; út­törők virágcsokrokat nyújtottak át a kirá­lyi párnak. Beatrix királynő különgépe a magasba emelkedett. názási ékszereket tekintették meg. A ki­rálynő és Claus herceg ezután - a járó­kelők gyűrűjétől övezve - rövid sétát tett a belvárosba. A Váci utcában betértek egy népművészeti boltba; Beatrix király­nő hímzett gyermekblúzt, Claus herceg pedig pásztorbotot vásárolt magyaror­szági emlékül. A Képcsarnok Vörösmarty téri bemutatótermében mai magyar fes­tők képeit nézték meg. A séta a Ger­beaud cukrászdában ért véget. Ugyancsak a nap folyamán Várkonyi Péter külügyiminiszter és Hans van den Broek, a'holland diplomácia vezetője partnertárgyalást tartott a Külügyminisz­tériumban. Megbeszélésükön áttekintet­ték a kétoldalú kapcsolatok időszerű kérdéseit, különös tekintettel a műszaki­tudományos együttműködésre. A nem­zetközi élet kérdései között hangsúlyt ka­pott a helsinki folyamat, illetve az ennek részeként hamarosan sorra kerülő bécsi utótalálközó; a megbeszélés fontos té­mája volt Gorbacsov főtitkár és Reagan Ülést tartott a Meszöv-elnökség Tegnap ülést tartott a Fogyasztási Szö­vetkezetek Tolna megyei Szövetségének elnöksége, dr. Kálmán Gyula elnökleté­vel. Részt vett az ülés munkájában Má­tyás Tibor a megyei tanács kereskedelmi osztályának helyettes vezetője is. Első napirendként a vezető testület jó­váhagyta a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és a legutóbbi ülés óta tett főbb intézkedésekről szóló jelentést, majd tartós fogyasztási cikkek forgalom­ból való részesedése, a beszerzések és a forgalmazás alakulása az elmúlt há­rom évben című előterjesztést vitatta meg. Az előterjesztés áttekintést adott a for­galom szerkezetének alakulásáról, a be­szerzési pozíciók változásáról. A megye tartós fogyasztási cikk forgal­mából a szövetkezetek részesedése lé­nyegében változatlan. Belső megoszlá­sát tekintve azonban a hiánycikkeknek számító termékeknél forgalmi részese­désük jóval az átlagos alatt van. Az elnökség tagjai a helyzet elemzése során hasznos javaslatokkal éltek és a pozíciók erősítése érdekében tett javas­latokat határozatokká emelték. Harmadik napirendként az áfész-ek ipari üzemeinek működéséről, létesíté­sének lehetőségéről szóló előterjesztést tárgyalta az elnökség. Megállapították, hogy megyénk fo­gyasztási szövetkezeteiben az ipari tevé­kenység sem termelési értékét, sem a nyereséget tekintve nem játszik lényeges szerepet, a bruttó árbevétele az elmúlt évben 102 millió forint volt. A dunaföldvá- ri lakatosüzem, a dombóvári tűzoltóké­szüléket javító és seprűkötő, és a teveli téglagyár a legjelentősebb. Forgalmi részesedésük 1985-ben nem érte el a 2 százalékot. Az ipari tevékenységnek a fogyasztási szövetke­zetekben nincsenek hagyományai, ezért lényeges fejlesztésre sincs lehetőség. Tevékenységük ugyanakkor fontos la­kossági igényeket elégít ki, ezért a meg­lévők működtetését, esetenkénti bővíté­sét látta lehetségesnek a vezető testület. Utolsó napirendként tájékoztatót foga­dott el a takarékszövetkezeti KFA helyze­téről, és a Kölcsönös Fejlesztési Alapból kölcsönt, illetve dotációt szavazott meg takarékszövetkezeti kirendeltség létesí­téséhez. SZOBOSZLAI JENŐ

Next

/
Thumbnails
Contents