Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-04 / 234. szám
1986. október 4. Képújság 9 Növényzet a vulkánon Ma a tudósok a Tolbacsik vulkánt óriási, különféle szerves vegyületeket előállító természetes vegyi reaktorként tartják számon Genetika a mezőgazdaságban Meg kétszerezhető a termésátlag Újra életre kelt a Kamcsatka-félszige- ten található Tolbacsik vulkán növényvilága. Tíz évvel ezelőtt egy óriás erejű vulkánkitörés mintegy ötszáz négyzetkilométernyi területet változtatott élettelen sivataggá. A hamuval és salakkal borított területen ma már ötszáz féle növény él. A régi - több mint 250 esztendős - lávaréteg termőképességére a legutóbbi kitörés jó hatással volt. Felgyorsult a vörösfenyők növekedése. A kőrengetegben cédrus és borókafenyő „szigetek”, ribizli- bokrok jelentek meg. Az alacsonyabban fekvő területekre beköltözött a tőzegrozmaring, a láva repedései közé pedig a páfrány. A különféle ásványi anyagokat tartalmazó vulkáni hamu kiváló műtrágyának bizonyult. A szakemberek azt is észrevették, hogy a Tolbacsik kitöréseit követően a Kam- csatka-félszigeten megnövekszik a burgonya hozama. A fontosabb mezőgazdasági kultúrák terméshozamának jelentős növelése, és mindez rövid idő alatt - csupán a modern genetika segítségével lehetséges; ez a véleménye Alekszej Szozinovnak, a Szovjet Tudományos Akadémia általános genetikai intézete igazgatójának. Mint azt a tudós elmondta, ezt alátámasztotta az a nagyszámú kísérlet, amit az intézetben és az ország több más laboratóriumában végeztek. Egymástól távoleső gabonafajták sejtjeinek egyesítésével a tudósoknak első ízben sikerült olyan növényi kereszteződéseket előállítani, amelyek az árpa és a búza közötti átmenetet képezik. Sikerült a dohány és petúnia összeházasítása is. Ám a feladat természetesen nem csupán az, hogy a természetben eddig ismeretlen növényfajtákat hozzanak létre. A génsebészet módszereinek alkalmazásával már sikeÚj, intenzív hajnövekedést eredményező készítményt állítottak elő a belorusz egészségügyi-higiéniai intézetben. Alkalmazása rendkívül egyszerű. A sti- mulátorból mindössze néhány cseppet kell a samponhoz keverni, majd mosáskor jól bedörzsölni á fejbőrbe. A készítmény teljesen ártalmatlan, nem tartalmaz toxikus vagy izgató anyagokat. A készítmény alapjául a fenyőfeldolgozás során keletkező természetes anyagok szolgálnak. A kísérletek során egyeseknek észrevehetően dúsabbá vált a haja, másoknál megszűnt a sok esetben „bánatot okozó” tarkófehérség. A stimulátort alkalmit új, nagy terméshozamú árpafajták kitenyésztése, méghozzá rendkívül rövid idő - négy-öt év alatt. A növényne- mesítőknek a hagyományos eljárásokkal átlagosan 12-15 évre van szükségük egy új fajta előállításához. A szovjet kutatók, mint azt Alekszej Szozinov elmondta, nemcsak növényekkel, hanem mikroorganizmusokkal is foglalkoznak, amelyhez növényi és állati eredetű géneket „tűznek”, minek következtében azok különféle hasznos termékeket, többek között takarmányfehérjéket állítanak elő. Aktív kutatások folynak olyan új növényfajták kifejlesztésére, amelyek ellenállók a különféle vírusbetegségekkel és növénvédő szerekkel szemben. A tudós meggyőződése, hogy ez az a módszer, amellyel megkétszerezhető a mezőgazdasági kultúrák termésátlaga. mazó valamennyi paciens haja sűrűbbé, fényessé és könnyen fésülhetővé, hajszíne intenzívebbé, természetesebbé vált.- Készítményünk nem varázsszer - mondta Vitalij Talapin, az orvostudományok doktora, a találmány egyik szerzője. - Ha a hajhagymák teljesen elhaltak, akkor természetesen ez sem segít. De ha azok még „lélegeznek”, akkor azokat az új készítménnyel helyre tudjuk állítani. Ezt bizonyítják a nagyszámú kísérletek eredményei. Jelenleg már folyamatban van az új szer ipari gyártásának előkészítése. Érzékelő robotok A másodperc milliomod része elégséges bármely test súlyának leméréséhez annak a szupergyors mérlegnek, amelyet szovjet tudósok dolgoztak ki a robotok érzékelőképességének fokozására.- Ezeknek a mérlegeknek a működési elvét a természettől kölcsönöztük - mondta Mihail Gerz, a Szovjet Tudományos Akadémia moszkvai géptani intézetének tudományos munkatársa, a készülék egyik kifejlesztője. - A tudósok megfigyelték, hogy az ember, mielőtt például egy követ eldobna, azt néhányszor feldobja. Miért teszi ezt? Erre a kérdésre a rezonancia elmélet térén végzett kutatások adták meg a választ. Kiderült, hogy ilyen esetekben az ember önkéntelen összehasonlítást végeza követtartó kéz mozgása és a szervezet rezgésfrekvenciája között. Az új mérleg „szive" egy kvarckristály. A természeti törvényeknek megfelelően a kvarc állandóan rezgésben van, azaz meghatározott frekvenciával végez rezgőmozgást. A „gyorsmérleg” elvét alkalmazzák a moszkvai „Krasznij Proletarij" gyár által előállított robotoknál. A ilyen érzékelővel felszerelt manipulátor súlyuk alapján pontosan érzékeli a tárgyakat. KGST HAJNÖVESZTŐ Számítástechnikai együttműködés Erfurt Szülők iskolája A Szovjetunió és Kuba között létesített számitógépes összeköttetés gyakorlati kipróbálására három évvel ezelőtt került sor. Több ezer kilométeres távolságból az Interszputnyik rendszer segítségével perceken belül választ kapott a Kubai Tudományos Akadémia dokumentációs és információs központjában működő számítógép a Moszkvába küldött kérdésre. Ez a kísérlet is bizonyította, hogy korlátlan lehetőségeik vannak a KGST-országok tudományos szervezeteinek az információcserében. A KGST-országok ezredfordulóig szóló tudományos-műszaki együttműködési programja gyorsított ütemű elektronizá- ciót ír elő. Az öt elsődleges fejlesztési irány egyikeként ez a feladat alapvető fontossággal bír a mikroelektronikai eszközök tömeges alkalmazásában, elsősorban a számítástechnikai és telekommunikációs eszközök használatának elterjesztésében az ipari termelés és a társadalmi élet minden területén. A program keretében intézetünk koordinálja „A KGST-országok nemzetközi automatizált információcseréje” témakörben végzett munkát. Számítógépes összeköttetést építettünk ki Bulgária, Magyarország, az NDK, Mongólia, Csehszlovákia és Kuba megfelelő szervezeteivel. Automatizált információcserét biztosító rendszerek épülnek Vietnamban és Romániában is. Kapcsolatunk van több nagy nyugati adatbankkal is. Jelenleg a világon több mint háromezer egymással kapcsolatban lévő automatizált adatbank és több mint 200 kereskedelmi számítógéphálózat működik. Gyakran felteszik a kérdést: van-e reális haszna az információcsere ilyen formájának? A legfontosabb haszon az operativitás. Hiszen tudjuk, hogy a tudományos folyóiratok révén az új információk megismerési ideje minimálisan fél év, de sokszor eléri az egy évet is. A számítógép memóriájába betáplált információ azonnal hozzáférhetővé válik. Ezen túlmenően a számítógéppel egyetlen adatrögzítési módszer sem vetekedhet az információ teljességének biztosításában. Az elektronikus számítógép a kutatónak szükséges témában az információ teljes körét biztosítja. Munkahelyem, az alkalmazott automatizált rendszerek összövetségi tudományos-kutató intézete lehetőségeire építve hozták létre a külföldi számítógépes hálózatokkal és adatbankokkal kapcsolatot tartó nemzeti automatizált információcsere központot. A legkorszerűbb telekommunikációs „hidak” kötik össze a központot a szófiai tudományos-műszaki információs központtal, a budapesti villamosenergetikai intézettel, az NDK-beli dokumentációs és információs központi intézettel, a varsói számítástechnikai intézettel, a csehszlovák műszaki központtal, továbbá a már korábban említett havannai intézettel. Az egymástól több ezer kilométernyi távolságban dolgozó kutatók és tudósok a videoterminálok, vagy a személyi számítógépék segítségével komoly tudományos megbeszéléseket, sőt vitákat is folytathatnak. Ebben segítséget nyújtanak a központi számítógépek, többek között az intézetünkben üzemelő bázisgép is. Ennek a gépnek a memóriájában több százezer információ tárolható. A „számítógépes beszélgetés” további előnye, hogy a grafikus display képernyőjén a konstruktőrök kicserélhetik elképzeléseiket, javasolt megoldásaikat. Egy példa a sok közül. Intézetünk termináljainak felhasználásával sikeresen zajlott a biokonverziós világ- konferencia. A szovjet csoport 12 főből állt, a televíziós körkapcsolásban pedig összesen 16 ország több mint száz szakembere vett részt. 1986-1987-ben az első szakaszban a KGST-országokban az automatizált információcsere-rendszer működéséhez és fejlesztéséhez szükséges kérdések, a tudományos-kutatási programok pontosítására kerül sor, Atovábbiakban -1990-ig - át kell térni többek között az automatizált rendszer elemeinek ipari gyártására, amely lehetővé teszi a szocialista országok közötti információcsere mértékének jelentős növekedését. A harmadik szakaszban (1990-1995) a szocialista országokban működő nemzeti információcsere központok egyre inkább betöltik a felhasználók közötti információs „átemelő zsilip” szerepét. OLEG SZMIRNOV professzor „Gyermekük hamarosan ötödik osztályos lesz. A szülők iskolája ezzel kapcsolatban kíván Önöknek tanácsot, útmutatást adni." Az Erfurti Willi Albrecht Általános Iskola szülői munkaközössége küldte ezt az értesítést a IV/B. osztályba járó tanulók szüleinek. A meghívásra mintegy harminc szülő jelentkezett. Az osztályfőnök néhány gyakorlati tanulmányi kérdésre válaszolt, majd bekapcsolódott a beszélgetésbe a meghívott pszichológus előadó. Félórás előadásban ismertette a 10-12 éves gyerekek fejlődési sajátosságait, a serdülővé válást. „Ha figyelembe vesz- szük az adott korra jellemző sajátosságokat - hangsúlyozta, - sikeres lesz a nevelés.” A félórás előadást vita követte. Hány órakor menjen a gyerek aludni, mennyi zsebpénzt kapjon? Lehet-e zenehallgatás mellett tanulni? A nálunk is ismert kérdésekre válaszolt a pszichológus, bár megvallotta, hogy saját két iskolás gyerekének nevelésében sem mindig sikerül az elméletet gyakorlattá váltani. Az erufurti városi tanács más megyei székhelyek példájára 1980-ban hívta életre a szülök iskoláját. A pedagógusok örömmel fogadták a döntést, de kételkedő vélemények is elhangzottak. Nem túlzás az „iskola” megjelölés, nem fogja elriasztani a szülőket? Szükség van egyáltalán ilyesmire? Ezek a kétségek azonban megalapozatlannak bizonyultak. A szülők iskolájának - melyre a helyi sajtó hívta fel a figyelmet - rövid időn belül nagy hallgatóközönsége lett. Nemcsak az esti, hanem a szombat délelőtti előadások iránt is megnőtt az érdeklődés. Azokat a rendezvényeket„melyekre az egész városból meghívják a szülőket, az egyik központi fekvésű iskola kultúrtermében tartják. A szülők részvétele persze nem kötelező. A rendezők nagy súlyt fektetnek a vitákra, a hozzászólásokra, a tapasztalatcserékre, kisebb körben csakúgy, mint nagyobb fórum előtt. Inge Neuland, a szülők iskolájának igazgatónője így jellemzi az iskola tevékenységét: „Arra törekszünk, hogy kielégítsük az erfurtiaknak a pedagógiai munkával s az oktatás politikánkkal kapcsolatos, egyre növekvő érdeklődését. Segítséget kell nyújtanunk az újonnan megválasztott szülői munkaközösségi tagoknak is, hogy tisztában legyenek jogaikkal és kötelességeikkel. Nem feledkezhetünk meg az osztályokat patronáló vállalati kollektívákról sem, melyek nagy érdeklődést tanúsítanak a szülők iskolájának munkája iránt, kikérve tanácsainkat”. Az előadások témáját a szülők és a pedagógusok közösen választják ki a szervezők által kidolgozott részletes témakatalógusból. Jelenleg 85 különféle tárgykörben hallgathatnak előadást az érdeklődők. Legnépszerűbbek a következők: Gyermekeink és a televízió; Mit jelent a hosszú távú szakmai orientáció?; Hogyan mozdíthatják elő a szülők gyermekük optimális fejlődését? A szülők iskolájának mintegy 230 rendezvényéhez már kialakult az előadói gárda. Főiskolai tanárok, orvosok, pszichológusok, jogászok, óvónők, vezető oktatásügyi dolgozók, közlekedési rendőrök végzik mindezt társadalmi munkában. Nem kész „nevelési receptekkel” szolgálnak, de magukkal hozzák hivatásbeli jártasságukat és a problémák iránti nyitottságukat. Természetesen az is előfordul, hogy az előadók egyik-másik kérdésre nem tudnak azonnal válaszolni, ezeket felírják, s később írásban küldik meg a választ. Olykor épp az ilyen kérdések szolgálnak a következő előadás témájául. A szexuális neveléssel foglalkozó egyik referátum után az egyik anyuka felsóhajtott: „Jellemző, ha ilyen fontos dolgokról van szó, a férjem soha nincs jelen”. A következő előadás témája így hangzott: Szexuális felvilágosítás - az apa és az anya közös feladata a gyermeknevelésben.” Erfurtban tavaly több mint hétezren látogatták rendszeresen a szülők iskoláját. Inge Neuland és munkatársai azonban még nem elégedettek. Annak útját-módját keresik, hogyan lehetne a gondokkal küzdő, de passzív szülőket is meggyőzni az előadások hasznáról. A munkaközösség vezetője mondja: „Az élet minden területén magától értetődően elfogadjuk, hogy továbbképzésre van szükség, csak a gyermeknevelésben vagyunk hajlamosak erről elfeledWÊÊtmÊÈÊ
