Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-04 / 234. szám
1986. október 4. nÊPÙJSÀG 3 A szocializmus megújulásának útja (XV.) A kölcsönös bizalom jegyében HÉTRŐL! lüMiV HÍRRE! Három évvel az öltenforradatóm 1-e- --------------------------- 'verése után, 1959 decemberében, az MSZMP VII. kongresszusán a Központi Bizottság beszámolója kifejtette: „A párt, mint tudvalevő,, bizalommal és megbecsüléssel viseltetik a pártenkívüliiek iránt, őszintén, közvetlenül és nyíltan szól a párt önki vüliek legszélesebb tömegeihez az eredményekről és a nehézségekről is. Három év alatt a párt és a pártonikívüli tömegek között éppen ez a nyíltság, és őszinteség teremtette meg a kölcsönös bizalom nagy erkölcsi tőkéjét. A párt sikerei döntően attól függendő, hogy ezt a kölcsönös bizalmat a jövőben tovább erősítsük.” H ogy a kölcsönös bizalom milyen nagy erkölcsi tőke, azt á magyar kommunista mozgalom negatív és pozitív értelemben már nagyon spkszor tapasztalta. És azt is, hogy milyen érzékenyen reagálnak a tömegek a bizalomra. Ennek a parancsolgatást elvető kommunista munkastílusnak kiformálásában, mint erről már szó volt az előzőekben, a kétírontos harcnak volt meghatározó szerepe. A múlttal való leszámolásnak mintegy befejező aktusa volt az MSZMP Központi Bizottságának 1962. augusztus 14— 16-i határozata „a személyi kultusz éveiben a munkásmozgalmi emberek ellen indított törvénysértési perek lezárásáról”. A koncepciós perek ügyében — állapította meg ez a határozat — 1953. óta völt több vizsgálat, azonban a teljes igazságot minden összefüggésében feltáró eljárás nem volt lehetséges, hiszen a rehabilitációt 1953—56 között éppen a perekért felelős személyek, vezető posztjaikat felhasználva, akadályozták. 1956. után pedig a munkáshatalom újjászervezése kötötte le a Központi Bizottságot. Most azonban mindenre fény derült, a határozat mélyen elemezte a törvénysértések nemzetközii és hazai okait, összefüggéseit, és ezek alapján a leginkább felelősöket, Rákosi Mátyást és Gerő Ernőt 17 társával együtt kizárta a pártból. (Rákosi Mátyás, aki 1956 júliusában a Szovjetunióiba távozott, már életében soha sem tért haza Magyarországra, és 1971. február 5-én hunyt el Gorkij városában.) Az MSZMP tömegmunkájának jellemzésére, és a pártvezetés stílusára az évek során mindinkább elfogadott lett az emberközeli jelző. Ez az emberközelség azonban nemcsak hangot, magatartási formát fejezett ki, hanem elvi megfontolásokat is. Mindenekelőtt azt jelentette, hogy a pártnak nem elég csak egyszer megnyerni a tömegeket, hanem napról napra meg kell küzdenie az emberek bizalmáért, a tömegbázisért. A bizalom, a támogatás megnyerése azonban semmiképpen sem jelenthet elvtelen udvarlást, de azt sem, hogy a vitákat kerülik, az elfogadhatatlan nézeteket elhallgatják, megcáfolaitla- nul hagyják. Viták, nézetkülönbségek ki- sebb-nagyobb kérdésekben az évek folyamán mindig támadtak. Például a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése, és persze a' háztáji gazdálkodás eredményessége nyomán a munkásosztály, és általában a bérből és fizetésből élők körében újra és újra jelentkeztek parasztellenes hangulatok. Sőt, még olyan hangok is hallatszottak olykor, hogy az MSZMP „nem munkás-, hanem parasztpolitikát” folytat. Máskor bizonyos puritánkodók — nem függetlenül maoista hatásoktól — a fogyasztás emelkedésétől, a „firidzs'iderszo- cailizmutstól”, pontosabban ezen keresztül állítólagos kispolgári mentalitás és hatások eluralkodásától féltették a szocialista társadalmat. A pártvezetés — olykor időben ugyan kissé elmaradva a reagálással — sohasem tért ki a viták elől. Vagyis nem akármilyen egységre törekedett a tömegekkel, hanem olyanra, amelyben nem kellett elvtelen kompromisszumokat tennie. Mert persze kompromisszumok nélkül a bizalom megnyeréséért folytatott harcban sem lehetett előre lépni. A pártvezetésnek nemcsak az „abszolút igazságot”, még nem is csupán az ország, a dolgozó tömegek érdekeit kellett figyelembe vennie álláspontja kialakításában, és annak közlésekor, hanem számolnia kellett a tömegek tudatosságának színvonalával, nézeteik adott állapotával, és hagyományaikkal, szokásrendszerükkel is. Hogy mindez a birtokukban legyen, a párt- és kortmány- vezetés tagjainak jó kapcsolatot kellett kiépíteniük a tömegekkel, vagyis a szó szoros értelmében emberközelben kellett lenniük. Valóban ettől az időtől lett gyakorlat, hogy a párt vezetői gyakran járnak a tömegek között, és ott „birkóznak” a problémákkal. iE kapcsolatokban igyekezett a pártvezetés érvényesíteni azt az 1956. őszén tett fogadalmát, hogy szabad, őszinte, szókimondó légkört alakít ki a pártéletben csakúgy, mint a szélesebb közéletben is. Ha nincs szabad légkör, akkor nem lehet megismerni a tömegek véleményét, és ez aláássa a bizalmat, akadályozza a tájékoztató és feltvllágosító munkát, vagyis a megoldandó feladatokra való mozgósítást is. Viszont az is igaz, hogy a gyakorlatban a szabad véleménynyilvánítás határai körül, különösen ha az a sajtóban, rádióban, televízióban történik, nézeteltérések is felmerülhetnek. E bizonytalanságok és hiányosságok ellenére a párt szava őszinte lett, hangja rokonszenves. Kevesebb lett a frázis, a „leg”-ek és általában a felsőfokú jelzők használata. Szóban, írásban és megjelenési formákban a hivalkodás, az eredmények eltúlzása és a nehézségek letagadása eltűnőben volt. És ezzel együtt a nyíltság, az önálló gondolkodás, a rátermettség és a gyakorlatiasság vált dicsért és javallt értékké. Kádár János 1960 májusában « Ha. zalfias Népfront kongresszusán így foglalta össze, mit kell azon érteni, hogy a párt nem „uralkodik”, hanem hűen szolgálja a népet: „Pártunk mindenkori feladatának tekinti, hogy a kommunizmus eszméihez hűen, elvi engedmények nélkül, jól szolgálja a dolgozó nép érdekeit, és megvédje osztály- ellenségeink és a nemzetközi imperializmus mindenféle támadásával szemben. Az utóbbi években alapjában sikerült Kialakítani a pártnak azt a helyes munkastílusát, amely egyedül alkalmas eszméink megvalósításához, amelynek lényegét tegnap is helyesen fejezték ki itt ebben a néhány szóban: mindig együtt a tömegekkel. Ez azt jelenti, hogy minden jelentősebb feladatot előbb meg kell tanácskozni a tömegekkel, a tömegeknek tudniuk kell, hogy mit, miért és hogyan kell megvalósítani, és azután cselekedjenek egy akarattal. Így igyekezett dolgozni a párt a Hazafias Népfront-mozgalom keretében is, erre törekszik a jövőben is.” (Következik: Leraktuk a szocializmus A szülők, hozzátartozók a hét elején, hétfőn, amikor hallgatták Q katonai eskü zengő, keményen tagolt mondatait, látták a Magyar Népköztársaság zászlajához térdeplő, annak szegélyét ünnepélyesen megcsókoló katonát — még nem tudhattak Rejfcjaivíkról, Gorbacsov és Reagan tervezett találkozójáról. A randevúról másnap értesültünk, hogy ismét megerősödjön bennünk a bizakodás, és a büszkeség, amit a szülők katona fiaik iránt éreznek, kevesebb legyen az aggódás. Történt még egy s más a szeptember végi, ezúttal csillagos ég alatt is. Ugyanis vasárnap hajnalban, a tizenegyedik évébe lépő Paksi Atomerőmű Vállalat fejlődésének jelentős állomásához érkezett. Szeptember 28-án — ahogyan errőF az eseményeket percre, pontosan rögzítve kollégánk beszámolt —, egy óra 53 percAz atomerőmű az év végére 1320 megawattos teljesítménnyel járul hozzá villa- mosenergia-termelésünkhöz' tői az országos energiahálózatba lépve áramot od az erőmű harmadik reaktor- blokkja. Nemcsak a nagy teljesítmény miatt örülhetünk ennek, de abból a megfontolásból, hogy hosszú távon, ahogyan erre már világszerte korábban is felfigyeltek, nem építhetünk a hagyományos energiahordozókra. Van hasznosítható hőenergiánk a föld alatti termálvizekben, kísérletek történnek a 'napenergia hasznosítására is. Ma már nem számít újdonságnak a szélenergia és az árapálymozgás erejének korszerű felhasználásáról beszélni. Lakásépítés, telek-előkészítés Ha egy városkép csőállványoktól, árkoktól, a föld alól kifordított kábelektől zilált, ez jelenthet jót, születőt is, és rosz- szat is. Külön-külön kellene mindennek utánanézni, mi van az elvégzendők sorSzanálásra kerülő házak a leendő gyermekkórház helyén, Szekszárdon rendjét és idejét is tekintve a helyén. Dombóvár központjában átadták a 36 lakásos, küllemében igazán elegáns magas- tetős házat, (az 53,6 milliós beruházás kivitelezője a Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat), de akár magánerőből, akár államiból, sokfelé építenek lakást, amíg egyesek legyintenek, nem a lakások számát kellene növelni, hanem az elosztási viszonyokon javítani. Azt hiszem, a két kívánalmat fölösleges lenne egymással szembeállítani. Jelenleg — a szanálások kényszerűségét is belekalkulálva a lakáshelyzetbe — az lenne az elsődleges, ha minél több lakás épülne, és persze nem mindegy, hogy milyen áron. Főleg a megyeszékhelyen, ahol a legkritikusabb a helyzet. Persze, ez önmagában csak jámbor óhaj, de szociológiai rálátással kellene vizsgálni, hogy hány idős ember — akár férj-feleség együtt — lakik magára utalva, vidéken, tágas magánházakban, amíg házasuló, vagy a városban munkát kereső gyermekük lakásért kopogtat. Mindenesetre Szekszárdon, a Bottyán hegyen újabb magasházak épülnek, közülük egy 16 lakásos ház még az idén tető alá kerül. De aihlhoz, hogy lakni tudjunk, lassan már általánossá válik, hogy valaki saját erőből is bele merjen fogni a fészekrakásba. Az elmúlt éveidben, mint köztudott, elsősorban és döntően hitel- kedvezményekkel, különböző hitelformákkal, de tanácsadásokkal, olcsón vásárolható ajánlott családiház-tervekkel is szorgalmazták a magánerős lakásépítést. Ezt szolgálja a dombóvári művelődési otthon, valamint a helyi KISZ-bizottság szervezésében tartott információs kiállítás, amely egyébként vasárnap zárul Ugyancsak a lakossági kezdeményezést kívánják erősíteni Szekszárdon a cinkai családiházas lakónegyedben a telekkisajátítási, telek-előkészítési munkák. Itt a Szekszárdi Városi Tanács a telkeket, közműhálózattal ellátva értékesíti. A nváj ron kialakított újabb 45 telekből egyenlőre 30 jelentkező igényét elégítették ki Gazdag kulturális program A hét gazdag volt kulturális eseményekben, mintha már októbert, az országos múzeumi és műemléki hónapot, annak eszmei célját és tartalmát előlegezte volna több hírünk is. így a gyönki Magya- ry—Kossá kúria és a tamási Miklósvári kastély minden jel szerint biztató újjáéledését üdvözölhetjük. Nehéz lenne áttekinteni csak a fontosabb programokat is. Méltán kívánkozik élükre a szekszárdi újvárosi templomban tartott Liszt-hangverseny. Az Augusz Antal felkérésére felajánlott Szekszárdi' mise csak most, 116 év után, a nagy zeneszerző születésének 175. évfordulójára „éledt” föl. Az ez álhatómmal felavatott emléktábla mellé Farkas Pál szobrász, művész a nagy zeneszerző és zongoraművész kezét ábrázoló domborművét is elhelyezték. Nyitó foglalkozását tartotta a megyei értelmiségi klub, honismereti munkabizottság alakult, amatőr festő iskolai képavató kiállításáról, rendőr őrnagy festőművész kitüntetéséről, ékszerkiállításról, városismereti vetélkedőről, a Babits Mihály szabadegyetem várostörténeti tago, zabának munkájáról, beszámolókról, előadásokról adhattunk hírt, tudósítást. Nem utolsósorban szólnunk kell a Művészetek Háza immáron hagyományossá váló, klasszikus művészi értékeket felkaroló munkájáról. Gulácsy Lajossal való ismerkedésünk után ezúttal Bálint Endre különös varázsú, gondolattársításokra épülő művészetéhez kerülhetünk közelebb., alapjait) Nemes János Uj színes televíziók, több videomagnó és hangfal az Orionból Még ebben az évben az üzletekbe kerül az Orion három új típusú színes televíziókészüléke, s ezzel hétre nő a gyár színestévé-választéka. Évek óta gyártják a Viking, a Mór és a Gall márkájúlafcat, a közelmúltban megjelentek a Jácint készülékek, s a következő negyedévben a Kristály, a Rózsa és a Nárcisz televíziók kerülnek forgalomba. 1987-ben, részben a legrégebben gyártott típusokat felváltva, elkezdik sorozatban gyártani a nemrég zárult őszi BNV-n is közönség- sikert aratott Vénusz, Pipacs és Dália színes tévéket is. Tervbe vették egy új, olcsóbb hordozható készülék, valamint egy középkategóriájú, 51 cm képcsőátmérőjű tévé gyártását is. Az idén előállított Orion készülékekbe még japán' és francia gyártmányú képcsöveket is beszerelnek, jövőre valószínűleg már csak szocialista importból behozott képcsöveket használnak fel, ezeket elsősorban az NDK-bői és Lengyelországból szerzi be a vállalat. Partnerei ugyanis — részben licenc alapján — megnövelték a színes tévéképcsövek gyártását. Ez lehetővé teszi majd, hogy mérsékeljék az Orion színes tévék átlagárát. A legtöbb új típusba olyan szerkezetet is beépítenek, amely csatomaváltásnál teljesen k szűri a zúgást, s jobb hangminőségű videorögzítést tesz lehetővé. A tévék távirányítóival nemcsak a csatornákat lehet váltani, hanem a készülék be- és kikapcsolására is alkalmasak. Fülhallgató-, hangszóró- és külön videócsatlakozókkal is ellátják az új televíziókat. A vállalat tervei szerint jövőre az ideinél 10 ezerrel több, összesen 100 ezer színes tévé hagyja el a futószalagokat. A fekete-fehér készülékekből viszont egyre kevesebbet gyártanak, mert az igények is számottevően csökkentek. Az idén még hetvenezret, jövőre már csak 50 ezret hoznak forgalomba. (A televíziókat gyártó másik vállalat, a Vido- ton már nem gyárt feketefehér készüléket.) Az Orion tovább folytatja a japán Panasonic videomagnók összeszerelését is. Az idén összesen 3000 képmagnót tudnak szállítani a belkereskedelemnek, jövőre ennél nagyobb mennyiséget terveznek. Bóka R. Möuekuö tejfelt«casarlas Az év első nyolc hónapjában a tejfelvásárlás lassú növekedést mutat. Különösen az számít jó teljesítménynek, hogy augusztusiban emelkedett a legerőteljesebben a termelés, tehát éppen az évnek abban az időszakában, amikor az aszály már erősen éreztette hatását a takarmánynövények termesztésében. Ez azt is bizonyítja, hogy a korábbi időszakiban végrehajtott állománycserék meghozzák a várt eredményeket. Januártól augusztus végéig öszesen 7,2 millió literrel több tejet vettek át a feldolgozóüzemek, vállalatok, mint amennyit tavaly az év nyolc hónapjában. A termelőszövetkezeti tehenészetek 3,6 millió literrel adtak többet, ami 0,4 százalékos teljesítményjavulást jelent. Az állami gazdaságok ennél valamivel nagyobb mértékben fokozták a tejtermelést, 0,9 százalékkal értékesítettek többet. A kistermelők 0,4 százalékkal bővítették az árutermelést ebben az ágazatban. A teljesítmények azért figyelemre méltóak, mert az adatok szerint az idén is valamelyest csökkent a tehénállomány, viszont a nagyobb hozam elérésére képes állatok pótolták a kiesésit. Az átlagosnál nagyobb arányban javultak az eredmények Békés és Pest megyében. Általában az alföldi területekről érkezett a korábbinál több tej, az északi megyékben némileg csökkent az értékesítés az elmúlt év azonos időszakához képest. A téeszek közül a Baranya és Hajdű-Bihar megyei gazdasagok, míg az állami gazdaságok között a Somogy, illetve Szabolcs-Szatmár megyeiek emelték a legnagyobb mértékben a termelést. Visz- szaesés mutatkozik viszont a Komárom megyei téeszek- ben, a Fejér megyei állami gazdaságokban és a Veszprém megyei kistermelőknél.