Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-27 / 253. szám
1986. október 27. Képújság 3 Alkotói díjasaink (II.) Birkatürelem kell a felemelkedéshez Husek Rezső, nyugalmazott zeneiskolai igazgató Amikor a Tolna Me gyei Tanács megalapította az Alkotói díjat, az első három tetett között volt Hu sek Rezső, aki a szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola igazgatójaként dolgozott. De a zeneiskola nem zárkózott be a négy fal közé. A pedagógiai műhelymunkán kívül igyekezett kilépni az életbe, és kisugárzó hatását mind szélesebb körben érvényesíteni. Sokoldalú társadalmi és közéleti tevékenységet fejtett ki. Motorja lett a város zenei életének. A tantestület tagjai szólistaként léptek fel a hangversenyeken, többen vállaltak zenei ismeretterjesztő előadások tartását, részt vettek különböző zsűrik munkájában, a kórustalálkozón zongorakíséretet adtak. Mindenütt ott voltak, ahol műsorra, zenére volt szükség; s kevés olyan állami ünnep volt, amelyre nem kérték közreműködésüket. Sőt, a tanárok munkája nyomán az iskola növendékei is a muzsika követei lettek. A város lakói szeretettel beszéltek már a hatvanas években a zeneiskoláról, a lelkes tanárokról. Egyébként érdemes fellapozni a hatvanas évek zeneiskolai évzáróiról szóló beszámolókat, melyekben a szigorú számok is bizonyítják a tanárok és a diákok fellépéseit a hangversenyeken, különböző ünnepségeken, fesztiválokon, seregszemléken. S mindezeknek az irányítója, lelkesítője, szervezője, s - a leginkább ide illő szóval - karmestere Husek Rezső volt. Husek Rezső, aki azóta már nyugdíjas, de azért néha-néha örömünket lelhetjük zongorajátékában a hangversenytermekben. Igaz, nem annyiszor, ahányszor szeretnénk - persze, kivétel ez az esztendő, a Liszt-év. Vajon miért?- Keserűek a tapasztalataim. Valahogy manapság a nyugdíjasok „csak nyugdíjasok”. Nem haraggal, de tényként mondom, hogy nemigen tartanak igényt segítő munkánkra, tapasztalatainkra. Pedig higgye el, örömmel mentem nyugdíjba, mert azzal magam mögött tudhattam az egyre szaporodó, olykor nagyon is fölösleges bürokráciát. Úgy gondoltam, hogy muzsikából fog állni az életem, bár lehet, hogy kissé bizarr a dolog. De ahogyan az egérnek mindig rágcsálnia kell, a muzsikusnak muzsikálnia. Mert ha nem teszi, az egérnek megnő a foga, a zenésznek elsorvad a lelke... Azt kérdi, mennyit gyakorolok? Mindennap két-három órát... Annak idején úgy gondoltam, hogy mintegy intézményigazgató, megszűnők, de mjnt zenész nem! Husek Rezső megkapta a Kiváló Népművelő címet is. S most ezzel kapcsolatban jut eszembe, van egy kitűnő előadássorozata Évfordulók nyomában címmel. Ennek ajánlatával felkereste me- , gyénk művelődési intézményeit. Választ egyet sem kapott. De erről nem szívesen beszél, inkább a „régi dolgokról”, és a patrónu sokról.- A hangversenyéletben kialakítottuk a kisvárosi modellt. Lelkes segítőkkel, szövetségesekkel együtt. Kiváló támogatóink voltak dr. Tucsny László, Létay Menyhért és dr. Erdélyi János. Boldog lennék, ha hívnának, ha felkérnének... minél gyakrabban. És vállalnám. Nem pénzért, hanem kézfogásért, köszönö- mért.- hm - ez A mezőgazdasági osztály jelenti Az őszi munkákat segíti az eső A Tolna Megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztálya 1979- től kezdődően megvizsgálta az időszerű mezőgazdasági munkák állását az előirányzatokhoz képest. Hét év átlagában megyénkben október 13-ig a búza 46 százaléka a földbe került. Volt olyan év, mint 1981., amikor a búzavetés 88 százalékával végeztek a megye mezőgazdasági üzemeiben, de olyan is, 1984., amikor a búzának csak 20 százalékát vetették el a megyében október 14-ig. Az idei aszály nagyon megnehezítette a vetést is. Idén október 10-ig a búza a tervezett vetésterület 21 százalékán került földbe megyénkben, míg országosan 25 százaléka. A talaj-előkészítés üteme megegyezik az országos átlaggal. A hét év átlagában a már említett időpontban az ősziek alá történő szántás 85 százalékát elvégezték a megye mezőgazdasági üzemeiben. Idén az ősziek alá való szántást a tervezett terület 83 százalékán fejezték be. A betakarítás üteme hasonló az előző évekéhez, elmaradás a cukorrépa-betakarításban tapasztalható a korábbi évekhez képest. Ez a hosszan tartó csapadékmentes őszi időjárásnak tudható be. A talajmunkák végzése és a cukorrépabetakarítás szempontjából nagyon kedvezően hatott a lehullott csapadék. A csapadék kedvezett az őszi búza vetésének is. Meggyorsult a vetés. Október 21-ig már a tervezett terület 30 százalékán elvetették a búzát. A kukoricát a terület 78 százalékáról takarították be október 21 -ig. Fogadóórák ötletadóknak az Ipari Minisztériumban Megalakult az Ipari Minisztérium Kutatáspolitikai Tanácsa mellett működő konzultatív tudományos testület, amelynek tagjai tudósok, nemzetközileg elismert ipari szakemberek. A testület feladata az, hogy minden olyan ötletet felkaroljon, amelynek megvalósítása elősegíti az iparpolitikai célkitűzések valóra- váltását. Ennek érdekében november 3- tól, hétfőnként 9-től 10.30-ig fogadóórát tartanak, amelyre jelentkezhet bárki - gazdasági munkaközösségek, kisiparosok és más magánszemélyek -, aki úgy ítéli meg, hogy jól hasznosítható, szabadalommal védhető vagy újításként kidolgozható műszaki ötlete, javaslata van. A tanácsadó testület véleményezi a benyújtott javaslatokat, és ha megvalósíthatónaktartja, véleményével együtt továbbítja a szakma szerint illetékes fórumoknak. Ezzel kapcsolatban a minisztériumban elmondták: ma az iparnak alapvető feladata, hogy növelje a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulást, fejlessze az exporttevékenységet és egyre magasabb színvonalon elégítse ki a hazai piac igényeit. Ez csak úgy lehetséges, ha minden ésszerű, jó ötlet megvalósul, egyetlen jó gondolat sem vész el. Sok ötlet születik magánfeltaláló' knál, kisiparosoknál, kisvállalkozásban, GMK-knál, gyárakon belüli munkahelyeken, de sok esetben ezek nem illenek bele az adott üzem struktúrájába, profiljába, és nem esnek egybe tevékenységével. Az Ipari Minisztérium feladatának érzi a hasznosítható gondolatok, a megvalósítható szellemi értékek felkarolását. Ezért a bevezetésre alkalmas műszaki ötletek kivitelezésével, geves szakérték bevonásával kívánja közkinccsé tenni azt a nagy szellemi tőkét és kapacitást, amivel a kétkezi és szellemi dolgozók rendelkeznek. A cél az ötletek, a találmányok gyors megvalósítása, referenciapéldányok elkészíttetése. A juhászat helyzete a megyében Gerjen közelében, a Duna mentén legel a nyáj Békésen legel a kukoricatarlón a nyáj, két loboncos fekete kutya vigyázza léptüket. A falka úgy ránézésre is lehet vagy kétszázas állomány. Meghatározhatatlan korú, napcserzett arcú, kevés beszédű ember támaszkodik a botjára. Néha igazít egyet az amúgy is jólálló kalapja peremén. Csak úgy, megszokásból. Oldalán tarisznya, benne rádió zörgeti a délelőtti percek unalmát. Reggelin túli időben vagyunk, bár a juhásznak mást jelent a Nap kelése, mint a többi embernek. Az úton suhanó autósok utasai közül sokban bizonyára megfogalmazódott már: jól megy ezeknek a birkás embereknek. Előrizgetik itt az őszi napsütésben a nyájat - ami ér vagy egy-két milliót -, aztán szépen lefölözik a hasznot, és kész is a gazdag ember, a gazdag család...- Na, az is nagy birka, aki ilyet mond, meg az is, aki ezt elhiszi. Nem aranypénzt hullat a birka sem. - mondja kicsit moró- zus hangulatban a juhász. A Szekszárdi Állattenyésztési Vállalat állomásának vezetője, Bodoki József alig látszik ki a munkából, ha éppen nincs vidéken akkor vagy szerződést köt, vagy telefonál.- A jövő évi kenyerünket „keressük” tulajdonképpen a munkatársaimmal, ezért a különösen sűrű program - mondja, miközben kiteríti papírjait, amelyeken a juhtenyésztés megyei adatai szerepelnek.- Amennyiben röviden kellene értékelnie a juhtenyésztés megyénkre vonatkozó adatait, sikereit, gondjait, mit mondana?- Akár létszámát, akár minőségét vizsgálva, a megye nagyüzemi juhtenyésztése abszolút mélyponton van. Természetesen most azt fogja kérdezni, hogy ennek mi az oka... Több is van. Az üzemeknél a jelenleg meglévő épületek állapota, állaga két-három üzemet kivéve siralmas. Az ellenkezőjére egy kezemen tudok példát felsorolni, ilyen a Hőgyészi Állami Gazdaság, a Bonyhádi Pannónia Téesz és a Paksi Dunamenti Téesz. A többi helyen az épületek zöme a hatvanas években készült, a negyedszázad alatt jobbára csak használódott, de komoly anyagi ráfordítást nem látott. Mindezt persze a tőkehiány részben magyarázza is. Maga a juhászat mint ágazat nem tudott kitermelni annyi nyereséget, hogy a rekonstrukcióra sor kerülhetett volna. A legtöbb-helyen nincs villany, nincs vezetékes vízellátás, szilárd burkolatú úthálózat..., a régi juhászgárda kiöregedett, a fiatalok pedig ilyen körülmények között nem hajlandók dolgozni, vagy csak nagyon kevesen. így a juhászkérdés egyenes következménye a fent felsorolt okoknak.- A gépek utáni söprű szerepét szánják a birkáknak, azt tartják, a birka képes bármin megélni...- A juh sem él meg mindenen, még akkor sem, ha igen alacsony igényszintű állat is. Ha nyereséget akarunk elérni a tartásával, igenis igényes az elhelyezésre, a takarmányozásra egyaránt. Ahol az alapkövetelményeknek sem igen tesznek eleget, meg egyéb tényezők is sújtják a juhtartást, ott a gazdaságosság ritka vendég.- Ráfizetéses juhászatra mondana példát.- A gazdaságosság hiánya miatt számolta fel az állományát például a duna- kömlődi, az iregszemcsei és a kölesdi szövetkezet, itt is elhelyezési gondok jelentkeztek, és nem volt megfelelő szaktudású juhász sem, aki az állományok mellett dolgozott volna.- Mekkora állományról beszélhetünk Tolna megyében nagyüzemi szinten?- A megyei juhállomány 27 ezer 700 anyabirjeát számlál. Ha a számokat vizsgáljuk, akkor abból kiderül az is, hogy az állomány az 1984. évinek már csak a 74,4 százaléka. A megye állománya a korábban meghatározott céloknak megfelelően a fésűs merinói tenyésztésre állt át, így ehhez igazodóan ennek a tenyésztése folyik jelenleg is. Összességében a minőség az állományoknál megfelelő, a gond viszont ott van, hogy az anyaállomány elöregedett.- Ennek valószínűleg szintén anyagi okai vannak.- Valóban. A közgazdasági szabályozórendszer megjelenéséig a húsárak arra kényszerítették a juhtartó üzemeket, hogy a veszteségek csökkentése érdekében az utánpótlásnak való állatokat is vágóállatként értékesítsék, ez pedig csökkentette a tenyészanyagutánpótlá- sát. Itt van egy példa erre is: amíg 1984- ben a megyében 350 darab kost értékesítettünk, addig az idén ez a szám éppen a tizede, mert 35 darab. Gondot okozott a bárányszaporulat alakulása is, de vegyük alapul azt, hogy egy 18-20 kilós tejesbárányért 110 forintot fizetnek kilogrammonként, tehát durván egy-egy állatért 2-2200 forintot kap az eladó. így már érthető, hogy el is adják. Az üzemek igyekeztek húsként értékesíteni a pénz miatt az állomány egy részét. A tenyészállat-értékesítésben is gondok jelentkeztek. Mégpedig komoly gondok, mind a kos-, mind az anyaállomány területén. Jerkebárányt pedig továbbtenyésztésre egyáltalán nem lehetett eladni.- Összesen 66 téesz és állami gazdaság van a megyében. Hányán tartanak juhot?- Két állami gazdaság és 25 szövetkezet, tehát a nagyüzemeinknek megközelítően a fele, de mintegy 10-12 üzemben olyan alacsony a juhlétszám, hogy csak egy-egy nyájat tartanak fönn, aminek a létszáma 4-600 állat. Ilyen például Kurd, Magyarkeszi, Varsád, a legnagyobb állomány pedig a Hőgyészi Állami Gazdaságban (2800 anyaállat), Bonyhádon (2000 fölött) és Pakson, a Dunamenti téeszben (szintén 2000 fölött) van.- Mi lesz a juhtenyésztés jövőjével?- A jelen pillanatban már élő közgazdasági szabályozók segítenek. Az épületfelújításra, -korszerűsítésre ötven százalék állami támogatás igényelhető. Ha öreg, selejt anyaállatot értékesít a gazdaság az állami szektornak, az alapáron felül 8 forint állami támogatásban is részesül kilónként. A kiselejtezett anyaállat helyére fiatal állomány pótlásakor 800 forint vehető fel darabonként. Ha az állomány növelésre kerül, akkor is jár a juttatásnak ez a része. A tenyészkosnál az elit és az első osztályú kosok után 7-10 ezer forint támogatás kapható, itt csak az alapárat kell kifizetni. Mindezek figyelembe vételével várhatóan a jövő évben megáll az állományok létszámának csökkenése, talán mérsékelt növekedés is várható. A szabályozók megjelenése utáni állapotot még nem lehet összességében értékelni ugyan, de már mutatkoznak kedvező tendenciák. Egy-két üzem juhtartásra kíván berendezkedni, a meglévő épületeit így kívánja hasznosítani például az öcsé- nyi Kossuth, ők 4-500 jerkét kívánnak első lépésben vásárolni.- Nem beszéltünk még a magángazdákról.- A juhállomány itt tovább növekszik, ami egyértelműen azzal magyarázható, hogy másképp jelentkeznek a költségek mint a nagyüzemben. Nincs 8 órás munkaidő, nem számítanak munkabért, hajnaltól napestig legeltetnek, sokat dolgoznak. A legutóbbi felmérés szerint a megyében 20 ezer anyajuh van a magángazdák kezében, 5 darabtól egészen 5-600-ig. Családi és közös vállalkozások keretében is csinálják. Négyen-öten vásároltak állományt és alkalmaznak egy juhászt... Majdnem eléri azt a létszámot az anyajuhállomány, mint a nagyüzemi gazdaságoké. Azt, hogy az új adórendszer mit hoz majd, még nem lehet tudni.- Nincs ellentmondás itt a kettő között: a magánjuhászat kifizetődő, a nagyüzemi nem?- A gazdaságoknál, ahol kicsi az állomány, nem várható nagy nyereség sem, a tartási, takarmányozási hiányosságok miatt nem is tudják azt kihozni az állományból, mint amire-az képes lenne. Ezekből következhet az is, hogy esetenként a vezetés látókörének a perifériájára kerül a juhászat, a nem megfelelő nyereség miatt.- Mit tesznek, és tehetnek Önök mindennek a megváltoztatására?- Elsődlegesen igyekszünk a megyei nagyüzemeket kiváló minőségű apa- és anyaállománnyal ellátni. Azokban az üzemekben, ahol törzskönyvezést folytatunk, a tartási és takarmányozási szempontokra részletesen kiterjedő szaktanácsokat adunk.- Mint szakember, mit vár a jövőtől?- Az eddig bevezett szabályozórendszert jónak tartom, de állandóan figyelemmel kell kísérni az ágazat helyzetét, amin célszerű még tovább javítani. Már csak azért is, hogy még egyszer ilyen eset ne fordulhasson elő, hogy a 24. órában kelljen lépni, amikor a juhtartási kedv a mélypontra süllyedt. SZABÓ SÁNDOR Fotó: CZAKÓ SÁNDOR
