Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-27 / 253. szám

4 Képújság T 1986. október 27. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Mikor lesz betonút a Zalka Máté utcában? Egy névtelen decsi olvasónk az után érdeklődött levelében, hogy mikor lesz a Zalka Máté utcában, kb. 2-300 méter hosszon betonút. „A Biborvég utca még nem is létezett akkor, amikor ebben az utcában már laktak, és az már beto­nos.” Kovács Sándor, a Decs Nagyközségi Közös Tanács elnöke válaszolt:- Igaza van az Olvasónak, hogy a Zalka Máté utca alsó szakaszán - és még ezenkívül több utcában közel 5,5 kilométer - a kiépítetlen, szilárd bur­kolat nélüli úthálózat.- Ezért is határozott úgy a tanács a településfejlesztési hozzájárulás elfo­gadásakor, hogy a teho egy részét út­hálózataink építésére fordítja a VII. ötéves terv során. A sorrendiséget pe­dig úgy határozta meg, hogy tanácsta­gi körzetenként az építést ott végzi, ahol a lakosok társadalmi munkával és önkéntes hozzájárulással segítik az útépítések megvalósítását-A Zalka Máté utcai lakók az önkén­tes hozzájárulást, társadalmi munkát nem vállalták azzal, hogy idős korúak és kevés a nyugdijuk, pedig részletbe-' fizetéshez is hozzájárult a tanács.- A Vörös Hadsereg utca építéséhez az ott lakók társadalmi munkában ké­szítették a terveket és 7 ezer forint ön­kéntes hozzájárulást ajánlottak fel. Ezért épül ebben az utcában az út, és az elmúlt év során a Bíborvég utcában is, ahol az ott lakók ugyancsak 7 ezer forint önkéntes hozzájárulást és társa­dalmi munkát is vállaltak, illetve végez­tek.- Az útépítési munkák költsége négyzetméterenként a földmunkával együtt meghaladja a 600 forintot, tehát a Zalka Máté utca útépítési költsége közel félmillió forint lenne, ha az ott la­kó 16 család az önkéntes hozzájáru­lást vállalta volna; az 112 ezer forint összeget jelentene, amíg az egész köz­ség lakossága által befizetett teho éves viszonylatban 480 ezer forint. Ezért kértük a lakosság önkéntes hoz­zájárulását, hogy minél előbb vala­mennyi utcában szilárd burkolatú út le­gyen, mert a gépkocsik közlekedését csak ennek következtében lehet meg­oldani, és az intézményes szemétszál­lítást is.- A szőlőhegyi útépítés költségét a decsi termelőszövetkezet és a taná­csunk részben vállalta - a szeméttelep miatt -, valamint a szőlőhegyi zártkert­ben lakók. Annak elkészülte után Szekszárd megközelítése minden de­csi lakosnak kedvező lehetőséget biz­tosít Miért késtek a javítással? Kovács Istvánná iregszemcsei olva­sónk írta, hogy van egy Sokol 308 típusú rádiójuk, ami még nincs ugyan egyéves, de már két esetben is javítani kellett. Ezt a tamási TAGÉP-szerviz vé­gezte el. Ez év augusztus 19-én került sor az újabb javításra, egy kapcsoló­cserét kellett rajta elvégezni. „Többszö­ri érdeklődésemre sajnos, még nem is biztattak időponttal. Azt a felvilágosítást kaptam, hogy ugyan ők megrendelték, de még nem érkezett meg a szükséges anyag. Számunkra ez a készülék azon­ban nagyon fontos lenne." Töröcsik Gyula, a TAGÉP Gépipari Szolgáltató Kisvállalat igazgatója a kö­vetkezőket válaszolta:- A Sokol 308-as típusú rádiót augusztus 19-én hozták be a szerviz­be. Még aznap megvizsgáltuk a készü­léket, s megállapítottuk, hogy a poten- ciométere meghibásodott. A raktáros a hiányzó alkatrészt megrendelte. Az anyag szeptember 19-én érkezett meg, de mint kiderült, más típusú So­kol rádióhoz. Október 1-én sikerült más szerviztől beszerezni az alkat­részt, így olvasójuk október 2-án átve­hette a készüléket. Volt-e járatkimaradás? A szőlőhegyiek írták: A szekszárdi szőlőhegyen (volt őcsényi hegyen) leg­alább 180-200 család lakik. A várossal a 6-os autóbusz az egyetlen kapcsola­tunk. Ennek a busznak a vasútállomás­ról reggel 6.20-kor induló járata most már negyedik alkalommal maradt ki minden bejelentés nélkül. Ennek, a 6- os autóbusznak van egy „rendkívüli” megállója is. A szőlőhegyi kanyarban, amikor is az egyik pilóta hozzátartozója rendszeresen le- és felszáll. A „Vezető­vel beszélgetni tilos” feliratú kis tábla sem helytálló, mivel a pilótafülkében mindig utazik valaki.” Pech József, a Gemenc Volán igaz­gatója küldte meg a választ:- A 6.20 órakor induló 6. számú he­lyi járaton szeptember 15-től eltérő - csuklós - autóbusszal végezzük a sze­mélyszállítást. Valószínű, hogy az uta­sok egy része ezt nem tudja, és a meg­szokott autóbuszt és személyzetet ke­reste, illetve várta. Járatkimaradás ezen a vonalon, a vizsgált időszakban - szeptember 1-30-ig - egyetlen alka­lommal sem fordult elő.- Meghallgattam a helyi járat gépjár­művezetőjét, aki elismerte, hogy rend­szeresen meg szokott állni az említett helyen, ami azonban - ígérete szerint - nem ismétlődik meg. A vezetőfülkében történő utazással kapcsolatos beje­lentésnek is helyt adott. Dolgozónk magatartása miatt írásbeli figyelmez­tetésben részesült IST“"1 Ml VÁLASZOLUNK 2000-ig - pályázattal 440 kilométer összekötő út éoül A mostani szűk esztendőkben az utak­ra is egyre kevesebb pénz jut. Jóval las­sabban épülnek az autópályák, mint ahogy az szükséges volna és bizony a régi utak felújítására, karbantartására se jut elég. És hát ma még sok kis település­nek továbbra sincs szilárd burkolatú be­kötő útja, s így ezeket legfeljebb kerülő úton lehet megközelíteni. Ez már-már tarthatatlan helyzet, ha nem kívánjuk, hogy ezek a falvak, tanyák végleg elnép­telenedjenek. 1985-ben országos közúthálózat fej­lesztési terv készült és azon belül a sza­kemberek meghatározták, hogy 2000-ig 440 kilométernyi összekötő utat kell épí­teni. Am a beruházási költség a jelenlegi árakon számolva is meghaladja a 8 mil­liárd forintot. Márpedig a közlekedési tár­cának amúgyis szűkös a kerete, s így ezt az egyébként feltétlenül indokolt progra­mot aligha képes anyagilag támogatni. A VII. ötéves tervidőszakban, tehát 1985. és 1990. között előreláthatólag 300 millió forintot tud az összekötő utakra áldozni. Túl kevés, s ezt a Közlekedési Miniszté­rium vezetői éppúgy jól látták, mint a 19 megyében. A kezdet: nyolc település Egy esztendő telt el, s 1986. február 3- án a Közlekedési Értesítőben megjelent egy pályázati felhívás, miszerint a helyi tanácsok összekötő utak építésére tá­mogatást kaphatnak a Közlekedési Mi­nisztériumtól és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumtól. A két tár­ca ugyanis az előzetes tárgyalásokon példamutató egyezséget kötött, s így vár­hatóan az a 300 millió forint meghárom­szorozódik, tehát jóval több bekötő út épülhet, ha mindenki részt vállal a költsé­gekből. A mezőgazdasági tárcának is ér­deke, hogy szorosabban megvalósuljon ez a program, hiszen ezeken az elzárt te­lepüléseken is sok mezőgazdasági üzem és szövetkezet gazdálkodik. Ám, út híján nehezen tudják termékeiket eljuttatni a városokba. A tárca tehát úgy döntött, hogy amennyiben egy helybeli üzem vagy szövetkezet is támogatja az útépí­tést, akkor hasonló összeget juttat a pá­lyázóknak, mint a Közlekedési Miniszté­rium. Az első pályázatok határideje április 15-e volt, s végül is 12 település indult a versenyben. A két minisztérium szakem­berei 8 pályázatot fogadtak el, tehát eny- nyi utat tartottak megépítésre érdemes­nek. És ahogy a pályázatok elbírálása, úgy az építés sem váratott sokáig magá­ra. Azóta ugyanis az utak többségét már alapozzák. Egyébként a legrövidebb út Nyíregyháza és Antalbokor között épül, ami 1,6 kilométer hosszú, míg a leghosz- szabb Lajoskomárom és Enying között készül, ami 5,2 kilométeres. A legol­csóbbra, vagy 10 millió forintot, míg a legdrágábbra 40 millió forintnál is többet költenek. A Közlekedési Minisztérium és Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Mi­nisztérium 39-39 millió forintot ad az út­építésre, míg a helyi tanácsok 24, a tsz- ek 6 és egyéb vállalatok 4 millió forinttal járulnak hozzá a költségekhez. Ha a tsz nem segít Még idén elkészül a Békés-Bélmegyer út, ami különösen a bélmegyeri tsz dolgát könnyíti meg, hiszen nem kell a már emlí­tett Nyíregyháza-Antalbokor bekötő út, ezen a tejet hamarabb eljuttathatják majd Nyíregyházára. És hát Bélmegyer vala­mint Antalbokor is közvetlen autóbuszjá­ratot kaphat. A jövőre épülő összekötő utak közül különösen a Kistolmács-Bá- zakerettye közötti érdemel említést, hi­szen talán leginkább Zala megyében hátráltatja a kisebb települések fejlődé­sét az, hogy nincs út. •Ejtsünk szót azokról a pályázatokról is, amelyeket a minisztériumok nem fogad­tak el. Esetük nem minden tanulsa burkolatú útját kívánta szélesíteni, már­pedig ez egy későbbi terv. A két tárca először azoknak akar segíteni, akik még mindig földúton járnak. Volt, ahol a tanács vagy a tsz nem aján­lott fel támogatást. Ha viszont a szövetke­zetnek nem fontos, hogy a zöldség-gyü­mölcs hamarabb jusson a piacra, akkor a MÉM természetesen inkább másokat támogat. Milyen anyagból? Idén még egy pályázatot kiírt a két tár­ca, s annak a határideje szeptember 30- án telt le. És ezután minden évben szep­tember 30-a lesz a pályázatok beadásá­nak határideje. Az elbíráláskor a szakem­berek azt is megvizsgálják, hogy az épí­tésben mennyire kívánnak a helyben ta­lálható anyagokra alapozni. Tehát azok a pályázatok már eleve előnyt élveznek, amelyek számoltak a településen vagy annak közelében található homokkal, pernyével, bányameddővel vagy más hulladékanyaggal. Tehát, ahol például nincs kőbánya, ott nem érdemes zúzott kőből tervezni az utat, hiszen akkor a szállítási költségek jelentősen megdrágíthatják az építke­zést. És ami szintén fontos szempont: az összekötő utakhoz nem kell olyan vas­tagságú pályaszerkezetet tervezni, mint az autópályánál. A jövőre pályázók már valószínűleg könnyebb helyzetben lesznek, hiszen a Közlekedési Minisztérium szakemberei hamarosan elkészülnek azzal a tanulmá­nyukkal, amelyből már pontosan meg­tudhatják majd az érdeklődők, hogy me­lyik vidéken érdemes kőből utat építeni, s a pályaszerkezetre is tesznek majd ja­vaslatot. DALIA LÁSZLÓ Vandál kezek törték össze a vil­lanyórát A házadóról szól a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának 1986. évi 25. szá­mú törvényerejű rendelete, melynek végrehajtását a pénzügyminiszter 35/1986. (X. 2.) PM számú rendelete szabályozza. A tvr. kimondja, hogy a magánszemélyek tulajdonában álló lakás adóköteles, ugyanígy adóköteles a lakásépítő- és fenntartó szövetkezetek tulajdonában le­vő lakás is, ha arra a szövetkezet tagját az állandó használat joga illeti meg. Mentes viszont a házadó alól a komfort nélküli és a szükséglakás, valamint az egy- és két­lakásos épületben levő 100 négyzetmé­ternél, az ennél többlakásos épületben a 80 négyzetméternél nem nagyobb alap- területű lakás. Az adó alapja a lakásalap­területe, mértéke pedig függ a 100, illetve 80 négyzetmétert meghaladó területrész nagyságától, attól is, hogy a lakás város­ban vagy községben van-e, de még az így fizetendő alapadó összege is csök­kentendő, ha az adóköteles lakás a tele­pülésnek a helyi tanács rendeletében meghatározott kedvezőtlen övezetben fekszik, vagy értéke a kivitelezés módja, anyaga, közművesitettségének alacsony foka, illetőleg egyéb ok miatt alapterüle­téhez képest alacsony. A házadó évi mértéke azonban 300 forintnál kevesebb nem lehet. Meghatározza a jogszabály azt is, hogy az adót a tulajdonos, ha­szonélvezet esetében a haszonélvező, lakásépítő és -fenntartó szövetkezet tu­lajdonában levő lakás esetén a szövetke­zet tagja köteles fizetni, közös tulajdon­ban álló lakás után a tulajdonostársakat egyetemleges adófizetési kötelezettség terheli. Külön is felhívjuk a figyelmet a jogsza­bálynak arra a rendelkezésére, amely szerint az 1987. január 1. napját köve­tően kiadott használatbavételi, illetőleg végleges fennmaradási engedély alap­ján használatba vett lakás, valamint az az állami tulajdonban álló lakás, amelyet 1987. január 1. napját követően adtak el magánszmély részére, egyéb feltételek fennállása esetén - tíz évig adómentes. Az említett végrehajtási rendelet sza­bályozza, hogy mi tekintendő a lakáshoz tartozó kiegészítő helyiségnek, ki tekin­tendő a tulajdonos közeli hozzátartozójá­nak, mely esetekben kell adóbevallást adni (pl. tulajdonosváltozás, adómentes­ség megszűnése stb.), kimondja, hogy a lakás használatának szünetelése az adófizetési kötelezettséget nem szünteti meg, kimondja azt is, hogy 1987. évben a házadót november 15-ig lehet adópót­lékmentesen fizetni. Mindkét jogszabály a Magyar Közlöny idei 42. számában olvasható. Ugyanitt jelent meg a közlekedési mi­niszternek a közlekedésben dolgozók műszakpótlékáról szóló 6/1986. (X. 2.) KM számú rendelete, amelynek mellék­lete táblázatban tünteti fel, hogy a közle­kedés népgazdasági ágazatba sorolt gazdálkodó szervezeteknél mely munka­körökben milyen összegű műszakpótlé­kot kell fizetni. Kimondja a rendelet, hogy a gazdálkodó szervezet a kollektív szer­ződésben (munkahelyi szabályzatban) a mellékletben írt mértéknél magasabb ösz- szegű műszakpótlékot is előírhat. Az utazási valutaellátásról szóló ko­rábbi rendelkezését módosítja a Magyar Nemzeti Bank most megjelent közlemé­nye, amely szerint a turista kiutazási en­gedéllyel utazók tartózkodási költségeik­re háromévenként, egyszeri felhaszná­lásra személyenként és naponként 1180 forintnak, legfeljebb 14 napra 16 500 fo­rintnak megfelelő konvertibilis valutát vá­sárolhatnak. Rendelkezik a közlemény a szülő útlevelében szereplő 14 éven aluli gyermek részére, valamint az egyéb kiutazási engedéllyel rendelkezők részé­ről vásárolható konvertibilis valuta ösz- szegéről is. DR. DEÁK KONRÁD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Életveszélyessé nyilvánítva Lakatlan ház Szőlőhegyen Ha az „év lakóháza” melett „az év la­katlan házá”-ra is lehetne szavazni, ak­kor ez az épület nagy eséllyekkel vehet­ne részt a versenyben. A lehangoló felvé­telek Szekszárdon, a Szőlőhegyi Csopak utcában készültek. Az omladozó épület évek óta lakatlanul áll, állaga egyre rom­lik. A környékbeli gyerekek számára nem veszélytelen itt a játék, s az elhagyott házban kétes elemek' is tanyát vernek néha. A „látogatók” között szép számmal akadtak, akik vandál módon még tovább rontották a ház amúgy sem rózsás mű­szaki állapotát. A városi tanács műszaki osztályán kér­tünk felvilágosítást, mi lesz ennek az épü­letnek a sorsa. Szeleczki József megbí­zott osztályvezető elmondta, hogy a kör­nyékbeliek bejelentései alapján kezdtek foglalkozni a házzal. Életveszélyessé nyilvánították, és a tulajdonost kötelezik a lebontásra, legkésőbb november vé­géig. Mivel a ház több ember tulajdona, az eljárás kicsit lassúbb és bonyolultabb, de ha a tulajdonosok az előírt határidőig nem végzik el a munkát, a tanács hivatal­ból mindenképpen lebontatja a félig ro­mos épületet. Az ügy tehát közeledik a megoldáshoz. W. M. Fotó: BAKÓ JENŐ Uo$$^hátyat(fót - röviden A látvány lehangoló

Next

/
Thumbnails
Contents