Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-25 / 252. szám
1986. október 25. Képújság 9 A plazmaszike előnyei Vértelen műtét Egy acélhengerből kék lángsugár tör ki. Viktor Szaveljov a több ezer fokos hőmérsékletű sugárral precíz bemetszést végez a beteg máján, s az egyébként jelentős vérveszteség miatt az egyik legveszélyesebbnek tartott műtétet csaknem vértelenül hajtja végre.- A sugár hőmérséklete eléri a 6000 Celsius fokot - tájékoztat Szaveljov akadémikus - Ez megfelel a napfelszín hőmérsékletének. Az anyag negyedik halmazállapota, a plazma általában a kozmoszra jellemző. Rájöttek, hogy a plazmát, amellyel fizikusok dolgoznak, hogyan lehet rendkívül bonyolult berendezésekben itt a Földön előállítani. Most pedig szovjet tudósoknak sikerült a plazmát orvosi célokra alkalmassá tenni. A szöveteket ékszerészeti pontossággal metsző plazmaszike „beforrasztja" az ereket, köztük a viszonylag nagy ereket is, amire egyetlen más szike, a lézerszike sem képes. Viktor Szaveljov, a 2-es számú Szovjet Orvostudományi Intézet sebészeti tanszékének vezetője. Ez a tanszék az egyik városi kórház bázisán működik. Itt végezték az első plazmaszikés műtéteket is. Ezt négy évi kutatómunka, sokszáz kísérlet elűzte meg.- Az új műszernek sok előnye van - mondta Viktor Szaveljov. - A hasnyálmirigyen, a lépen, vagyis az erekkel sűrűn átszőtt szerveken végzett műtéteknél lényegesen csökkenti a kockázatot. A plazmasugár beforrasztja az ereket. Emellett az új sebészkés nagyon gyorsan metszi a szöveteket, s így csökkenti a veszélyes műtétek időtartamát. Ezenkívül minimálisan sérti a szomszédos egészséges szöveteket, ezért a műtét után gyorsabban zajlanak le a behege- sedési folyamatok: a plazma mintegy besugározza a sebet és sterilizálja a műtéti mezőt. Klinikáinkon eddig már több mint 100 műtétet végeztek az új sebészkéssel - mondja Szaveljov akadémikus. - Meggyőződésem, hogy a plazmaszikét nemcsak az általános sebészetben fogják használni. Megakadályozhatók vele például az áttételek, ami az onkológiai gyakorlatban rendkívül fontos. Ezt bizonyítják egyebek közt azok a műtétek, amelyeket Nyikolaj Lopatkin akadémikus májdaganatos betegeken, Lukomszkij professzor tüdődaganatos betegeken végzett. Azt hiszem ez a viszonylag olcsó, kényelmes, sok előnynyel rendelkező műszer a közeli jövőben bekerül a széles klinikai gyakorlatba. Rorhánia Brassó megye Brassó városa Európa-szerte ismert több mint 600 éves gyönyörű gótikus Fekete-templomáról. Idegenforgalma igen jelentős: a város szép fekvése, ápolt műemlékei, a vele szomszédos üdülőhely, Pojána sípályái évente egymillió túristát vonzanak. Brassó a hasonló nevű megye székhelye. A megyében 700 ezer ember él, e népesség 73 százaléka 9 város lakója. Brassó nemcsak idegenforgalmi központ - mondja Maria Cebuk, a megyei tanács elnökhelyettese -, hanem jelentős ipari város is. Minden száz lakosból 40-45-öt az ipari üzemek foglalkoztatnak. Brassó nevezetes teherautó- és traktorgyáráról, itt állítják elő a román traktorok zömét. Fontos ágazat még a golyóscsapágy- és a kerékpárgyártás, a vegyipar, de szinte minden iparág megtalálható a városban. Tavaly a megye ipara 65 milliárd, a mezőgazdaság pedig 3 milliárd lej értékű árut termelt. A megye lakosságának csak 6 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban. Szép eredményeket értek el a burgonyatermelésben (30 tonna hektáronként), valamint a cukorrépa-termelésben (26 tonna hektáronként). Külön „iparág” a turizmus. Az utóbbi két évtizedben gyors fejlődésnek indult a szálláshelyek, vendéglátó egységek építése. Brassóban öt egyetemi fakultás működik, faipari kar például csak itt található az egész országban. A tanév idején 9 ezer egyetemista és főiskolás teremt fiatalos hangulatot a városban. A korai középkorban Távol-Keletről Kö- zép-Azsián keresztül nemcsak „selyem-út" vezetett, hanem a „coboly-út” is. Az út, amelyen a Tengermellék értékes szőrméit KözelVálogatják a szőrméket Jól szervezett a megyeszékhely egészségügyi ellátása, az általános oktatás (150 ezer diák tanul a 10 osztályos iskolákban), a művelődésügy, az ipari szakmunkásképzés. A nagyobb üzemeknek sáját ipari iskolájuk van. Brassó 9 múzeummal, 3 színházzal, önálló író- csoporttal és 4 újsággal büszkélkedhet. Egy magyar és egy német hetilap jelenik meg a városban, hiszen a megye - s főleg a város - lakosságának 9 százaléka magyar, s 4 százaléka német. A két nemzetiségnek külön iskolája van Brassóban. A kovásznai magyar és a szebeni német színház rendszeresen vendégszerepei a városban. A művelődési házakban a román mellett magyar és német hagyományőrző együttesek működnek. A mégye és a város vezető testületéiben számarányuknak megfelelően vannak képviselve a nemzetiségek, közölték a Budapress munkatársával. Maria Cebuk megyei tanácselnök-helyettes szerint a közeljövő fontos feladata: a mezőgazdasági önellátás megszervezése, a lakossági szolgáltatások fejlesztése, a környezetvédelem, a lakásépítés, a munkafegyelem javítása és az ipari átképzés megteremtése. Jelenleg 92 ezer lakás van a városban, de az építés üteme nem lassul. Vidékről még sokan szeretnének beköltözni a városba, de erre most nincs lehetőség. A zsúfoltság elkerülése érdekében a Brassóba való letelepedést egyelőre nem engedélyezik. Keletre szállították, a Bajkálon túli területen, Mongólián, Szibéria déli részén húzódott. Ez a megállapítás annak a kutatómunkának az eredménye, amelyet Ernszt Savkunov igazgató vezetésével a távol-keleti népek archeológiájával és etnográfiájával foglalkozó intézettudósai végeztek a Tengermelléken, korabeli települések maradványainak feltárásánál. Saigin abban az időben például nagy kereskedelmi és kézműves központ volt. A város maradványainak feltárásánál a régészek olyan kőből faragott díszítményeket találtak, amelyeket akkoriban csak az ősi Baktiriában (a mai Tádzsikisztán) készítettek. A leletek között voltak bronztárgyak is, amelyeket ó- iráni technológia szerint öntöttek és sok egyéb tárgy, ágii azt bizonyltja, hogy a Tengermelléknek kiterjedt kereskedelmi kapcsolatai voltak távoli országokkal. A mai tadszikok őseinek megbízottaik voltak Távol-Keleten, ők szervezték az árucserét. A Tengermellék lakói értékes prémeket, a többi között cobolyt szállítottak és cserébe kapták a középázsiai kézműves mesterek termékeit. Ősi „coboly utak” Hadüzenet a dohánynak és az alkoholnak Bulgáriában minden eddiginél komolyabban veszik a dohányzást és az alkoholizálást tiltó rendelkezéseket. E két egészségkárosító szenvedély ellen már régóta folytatnak kampányszerű harcot, de az igazi sikert a mostanában megindított Józanság elnevezésű mozgalomtól várják. Hogy a dohánynak és az alkoholnak szóló hadüzenet hatásos légyért, számos tudományos vizsgálatot és felmérést is végeztek a követendő taktika és stratégia kialakítására. Plovdivban és a város körzetében például több száz különböző társadalmi rétegekből származó és különféle foglalkozású 19-30 éves fiatalt faggattak dohányzási szokásaikról. A felmérés szerint a vizsgált fiataloknak 50,06 százaléka nem dohányzik. A régebbi adatok szerint a mostaninál jóval több volt ezen a környéken a dohányzó fiatal. Egy keveset mintha máris használt volna a propaganda! A fiúk hamarabb kezdik, mint a lányok. A rászokás az ő esetükben inkább szociális indíttatású, míg a lányoknál főként lelki, pszichikai tényezők játszanak közre. Mindkét nemnél egyaránt megfigyelhető, hogy inkább az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok köréből kerülnek ki a dohányzók. Kíváncsiságból kez'dett cigarettázni a megkérdezett fiatalok 38 százaléka. Felnőttségét, önállóságát így kívánta igazolni 5 százalék. A társaság kedvéért és unszolására szokta meg a dohányzást a fiatalok 7 százaléka. Tizenhat százalékuk azért cigarettázik, mert ízlik, 3 százalék szerelmi és ugyancsak 3 százalék családi konfliktus levezetésére vette kezébe a gyufát és a cigarettát. A vizsgálati adatok szerint a dohányzó fiatalok 28 százaléka már nem emlékszik rá, hogy mi késztette az első slukk leszívására. A leszokással kapcsolatos kérdésekre adott feleletek is tanulságosak. A dohányzó fiataloknak több mint 40 százaléka ma már bánja és sajnálja, hogy rászokott a cigarettára, s ezért sokszor próbált leszokni, de sajnos eredménytelenül. A leszokásnál nagy különbség van a két nem között. A fiúk többsége azonnal képes lemondani a dohányzásról, ha az szakmai vagy sportsikereiben akadályozza. A lányok számára a lebeszélés, a tiltás még inkább kívánatosabbá teszi a dohányzást. Körükben elsősorban a családalapítás, majd a terhesség váltja ki a leszokást. Tolbuhinban és környékén egyetlen napon tizenegy kéteshírű kocsmát és presszót zártak be. A helyiségeket rövid időn belül újjávarázsolták, s a volt kés- dobálókat kulturált, szeszmentes ifjúsági klubokká alakították át a Józanság mozgalom keretén belül. Ezeken a szórakozóhelyeken tilos a dohányzás is. Ma a 250 ezer lakosú megyében elenyésző az alkoholisták száma, ezeket nyilvántartásba és gondozásba vették az egészségügyi szervek. Az egyre inkább szesz- és nikotinmentes Tolbuhin megyében a Józanság mozgalomhoz csatlakozott az ifjúsági szervezet, a vöröskereszt, a nőszövetség, s számos más társadalmi szervezet is támogatja az egészséges életvitelt hirdető kampányt. ★ HORIZOÍIT* Meleg az atomerőműből Brno, Csehszlovákia második legnagyobb városa. A képen a Zabovresky lakótelep, a háttérben a Spilberk-kastély Nagy megtakarítással számolnak a tervezett hővezeték felépítése után Brnoban. A város területe 23 ezer hektár, állandó lakosainak száma 370 ezer. A városfejlesztési terv szerint 2000-ben a városnak 420 ezer lakosa lesz. Brnoban 1980-ban 140 ezer lakás volt, 1990- ben előreláthatóan 164 ezer, 2000-ben pedig 186ezer lesz. Ezek az előrejelzések a lakások fűtésének problémáját is magukban hordozzák. Ezért Brno városfejlesztési tervében 2015-ig kidolgozták a távfűtés fejlesztéséről szóló tanulmányt. S ennek alapján az eddigi hagyományos és drága fűtőanyagok helyett a Dukovany-i atomerőmű hőjének felhasználása kerül előtérbe. Ennek megvalósítását már megkezdték és ez környezetvédelmi szempontból is jelentős lesz a környék számára. Azt a nagy mennyiségű hőt hasznosítják ily módon, amely egyébként a hűtőtornyokon át minden haszon nélkül a légkörbe távozna el. A Dukovany-i atomerőmű hőjének elvezetésével évente mintegy 175 millió köbméter földgázt, 50 ezer tonna mazutot, és 80 ezer tonna barnaszenet takarítanak meg. A Dukovany-ból Brnoba vezető • több mint 43 kilométer hosszú hőveze- : ték Európa leghosszabb hövezetéke, és az egyik legnagyobb hőerőművi távfűtési rendszer is. A tervezők leágazásokat is alakítottak, amelyeken a környező városok hőellátását biztosítják. A fűtés úgy történik majd, hogy az atomerőmű gőze által felhevített vizet három szivaty- tyúállomáson keresztül elvezetik az elosztóállomásra, Brnoba. Az építkezés első szakaszában a hövezéték a város északi és nyugati peremén található lakótelepeket fűti. Ez mintegy 30 000 lakást jelent, amelyeket ma gázkazánokkal fűtenek. A további szakaszokban erre a hűvezetékre kapcsolják a mai és a tervezett lakótelepeket is, amelyeket távol, a mai városhatárokon túl építenek. A beruhá-/ zás költségei a számítások szerint nem egészen öt év alatt térülnek meg. Jiri Florian A dél-morvaországi Dukovanyban épülő második csehszlovák atomerőmű négy WER-440-es reaktorblokkja az 1987-re tervezett végleges átadástól kezdve évente 1 760 megawatt villamosenergiát fog termelni. A képen az első, már működő reaktorblokk vezérlőterme A Self élővilága A Koreia NDK keleti partvidéke igen kedvező a halnevelés és a haltelepítés szempontjából. Az öblök szélesek és mélyek, a tengerfeneket pedig homok, illetve homokos agyag borítja, amelyen jó búvóhelyet találnak a vízi élőlények. A tudósok számításai szerint a part menti sávban, a seifen mintegy 310 fajta tengeri állat él. Jól hasznosítja a tenger „asztali kínálatát” az élelmiszeripar. Saláta készül a barnamoszatból és a tengeri uborkából, zöldségként használnak fel hínárféléket, s bőven begyüjt- hető a kagyló és az osztriga, a gazdaságokban barnamoszatból 120-130 tonnát, hínárféleségekből 100 tonnát is betakarítanak hektáronként. ■■■■
