Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-25 / 252. szám

2 Képújság

1986. október 25.

A postahálózat fejlesztésének lehetősegei

(Folytatás az 1. oldalról)

Ezek a számok érzékeltetik: mekkora feladatot jelent az a tény, hogy az egy lakos által feladott küldemények száma az elmúlt évtizedekben megkétszereződött.

A postai technika fejlődése, feladatok

A küldemények feldolgozásának gyorsítását szolgálta a lakosság és a közületek együttműködésével bevezetett irányítószám-rendszer, amely lehetővé tette Budapesten az első levélirányító automata üzembehelyezését. Ezzel elkezdődött és tovább folytatódik az országos feldolgozó hálózat építése.

Az alkalmazott technika a folyamatos korszerűsítés eredményeként a rádió és a televízió műsorait európai színvonalon továbbítja.- Eljutottunk ahhoz a kritikus szolgáltatási águnkhoz, amelynek alapján - a többi szolgáltatások elfogadható eredményei ellenére - munkánkat megítélik: ez pedig a telefon. A tények e téren azt mutatják, hogy hosszú és nagyon kemény munka vár ránk. A hálózat elavult, csaknem fele cserére szorul. A központok túlterheltek. Ennek következményeit érzik a telefonok használói. A telefonra várakozók száma évről évre növekszik, hazánkban ma 450 ezer csalácfvár telefonra, közülük sokan 10-15 éve. A telefongondok kihatnak a társadalom életére, a gazdasági fejlődésre. A telefon-ellátottság és a - működőképesség, a kialakult állapot tarthatatlansága, a változtatás kényszere, a feszültségek feloldására való törekvés és ezek konkrét teendői messze túlnőttek a Magyar Posta gondjain, napjainkra társadalmi üggyé és közös feladattá váltak.

Nem öncél a telefon iránti felfokozott igény. Éppen ezért a kormány hírközléspolitikájában - kiemelkedő jelentőségének megfelelően - központi szerepet szán a távközlés fejlesztésének.

.A kormányzat a VII. ötéves tervben a távközlés fejlesztését az ezredfordulóig tartó új pályára állította. Ennek lényege, hogy a jelenlegihez hasonlóan bővülő beruházási lehetőségek mellett a 90-es évek végére felszámoljuk távközlési hálózatunknak az ország társadalmi-gazdasági fejlettségéhez viszonyított eput a számítástechnika alkalmazása előtt, az új informatikai szolgáltatások feltételeinek megteremtésével.

\ |

Legalább 282 000 új telefonállomás

Milyen feltételek szükségesek a távközlés-fejlesztési program teljesítéséhez? A népgazdaság VII. ötéves tervtörvénye egy rekonstrukcióval egybekötött, gyorsított fejlesztési programot határozott meg. A program a népgazdasági terv fejlesztési célkitűzései között is prioritást élvez. A kormányzati szervek meghatározták, hogy legalább 282 ezer telefonállomás épüljön, azzal, hogy a távbeszélőfejlesztés VII. ötéves tervét nyitottan kell kezelni. A terv nyitottsága abban jut kifejezésre, hogy befogad minden pótlólagosan bevonható forrást a fejlesztés további gyorsítása érdekében. Gazdaságszervező munkánk során sikérült olyan pótlólagos forrás-lehetőségeket és érdekeltségi formákat feltárni, amelyeket korábbi gyakorlatunkban nem alkalmaztunk. Ilyen a lakossági és a közületi telefonkötvény, amely a fejlesztésre kijelölt körzetekből több mint 3 milliárd forint bevonását ígéri. Ugyanilyen nagyságrendű pénzforrást biztosit a vállalati, tanácsi eszközök telefonfejlesztésre történő átadása. Ez pályázati rendszer keretében történik, amelyben minden „külső” 40 forinthoz a Posta 60 forinttal járul hozzá.

A közös munka eddigi eredményeiért köszönetét mondok a tanácsoknak, a vállalatoknak és a kötvényt vásárló állampolgároknak. A pótlólagos források bevonása végül is 75 ezerrel több telefon építésének pénzügyi feltételeit teremti meg - mondotta az államtitkár. Bejelentette:

Tóth Illés beszámolóját tartja

(Telefotó)- Tárgyalásaink a Magyar Nemzeti Bankkal eredményre vezettek, és így 1990-ig 400-420 ezer telefonállpmás megépítésének pénzügyi feltételei teremtődtek meg. Ebből 140 ezret az elodázhatatlan rekonstrukcióra kell felhasználni, így 260-280 ezer új telefon- állomás létesül.

A VII. ötéves terv fejlesztési forrásai közül a visszterhes források a távközlésiéi^* lesztés forrásainak mintegy 30 százalékát érhetik el. Törlesztési kötelezettségei a következő 10-15 évet terhelik. Ahhoz tehát, hogy a Vlil-IX. ötéves tervidőszakban ne csökkenjenek a fejlesztési lehetőségek - a visszafizetési kötelezettség miatt -, szükséges időben új forrásokat feltárni, esetleg új formákat bevezetni, és növelni a szolgáltatás jövedelemtermelő képességét.

A távközlés-fejleáztési program feltételeiről szólva elmondotta:

Az ipar a megemelt program túlnyomó részét gyártmányaival, szállításainak ütemezésével, jelentős szervező-fejlesztő intézkedésekkel képes teljesíteni. A távközlés fejlesztéséhez szükséges berendezések, anyagok mintegy 80 százalékát a hazai ipar szállítja, a fennmaradó hányad importból biztosítható. Az üzemeltetés-fenntartás Postán belüli feltételei ma még nem elegendőek, azokat a Posta önmaga valószínűleg nem is tudja megteremteni. Ennek megoldására várhatóan összkormányzati összefogásra lesz szükség.

Szeretnék szólni távközlés-fejlesztési programunk területi tervezéséről és a pótlólagos helyi források kapcsolatrendszerérői. A telefonhálózat kiépítése műszakilag egyfajta egymásra épültséget igényel.

(gy került sor arra, hogy azokban a megyékben, városokban, vagy városrészekben hirdettünk pályázatot és bocsátottunk ki kötvényt, ahol a hálózati rendszer egymásra épültsége műszakilag lehetővé teszi a fejlesztést.

így fordulhat elő, hogy ahol nincsenek meg a hálózatfejlesztés feltételei, azokon a területeken egyelőre bármilyen magas összegű hozzájárulás megajánlása esetén sem tudunk telefonállomásokat létesíteni.

A távbeszélő-elosztásban még jó néhány éven keresztül - bár csökkenő mértékben, és a területek közötti erős differenciáltsággá! - a hiánygazdálkodás kényszerű gyakorlata fog érvényesülni. Ezért, és a megváltozott finanszírozási formák miatt, amelyek megbontják a telefonelosztás eddigi rendjevonatkozó munkaprogramja alapján már folyik az informatikai rendszer, benne a hírközlés felzárkóztatására, bővítésére vonatkozó munka. Ez megalapozhatja egy legalább 10-15 éves időtávú, önálló távközlés-fejlesztési kormányprogram kialakítását is.

Tóth Illés beszámolójában mintegy hetvenezer munkatársa nevében biztosította az Országgyűlést, hogy a Magyar Posta dolgozói, a postások jó hagyományaihoz híven igyekeznek dolgozni.- A postások döntő többsége lelkiismeretesen és elkötelezetten végzi munkáját. Ezért hadd mondjak nekik köszönetét. Ugyanakkor nevükben is elnézést kérek a néhány, rosszul dolgozó postás mulasztásaiért, hibáiért - mondotta végezetül.

Felszólalások

STADINGER ISTVÁN (Budapest 6. vk.), az Országgyűlés építési és közlekedési bizottságának elnöke, a napirend bizottsági előadója beszámolt arról, hogy szakmai testületük a szokásosnál is részletesebben tekintette át a posta tevékenységét. Megemlítette, hogy az Országgyűlés ipari bizottsága is napirendjére tűzte a Posta jelentését.

Az építési és közlekedési bizottság véleménye szerint - a beszámoló reális, önkritikus képet rajzol a szolgáltatások jelenlegi, nem mindig és minden területen kifogástalán minőségéről. Az értékelés korrekten elemzi a helyzetet, a jövőt illetően pedig helyesen állapít meg feladatokat, követelményeket, igényes munkacélokat.

BREZNICZKY JÓZSEF (Baranya m., 8. vk.), a pécsváradi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet igazgatója kifejtette: a Posta nem teheti meg azt, hogy a gazdaságtalan szolgáltatásokat megszünteti, és csak a jövedelmezőket tartja fenn. Fontos népgazdasági szerepe kívánatossá teszi, hogy megkülönböztetett elbírálásban részesüljön a többi szolgáltató vállalattal szemben. Javasolta: a kormány ne csak ebben a tervperiódusban, hanem hosz- szabb távon is fordítson gondot a Postára, fejlesztése élvezzen elsőbbséget.

GÁGYOR PÁL (Budapest, 13. vk.), az Ipari Informatikai Központ vezérigazgatója felszólalásában hangsúlyozta: az ország jelenlegi gazdasági nehézségei ellenére is elengedhetetlen, hogy felgyorsuljon a távközlés fejlesztése. Az reálisan nem várható el, hogy a hazai távközlés újra Európa élvonalába kerüljön, de beletörődni abba, hogy 5 év múlva és az ezredfordulón továbbra is Európa utolsó helyén maradjon az ország telefon-ellátás tekintetében, már több mint hiba volna.

BIBÓK ISTVÁNNÉ (Csongrád m„ 8. vk.), a Mórahalmi Vörös Október MGTSZ személyzeti vezetője a Csongrád megyei tapasztalatokat ismertetve elmondta: a megye egyik sajátossága a kiterjedt tanyavilág. A külterületek postai ellátását elsősorban a gépkocsis kézbesítők biztosítják, akik, a közelmúltban gyógyszerek kiváltását is szolgáltatásaik közé sorolták. Az idén Csongrád megyében csaknem hatszáz beteg ember jutott ily módon orvossághoz.

NOVÁK LAJOS (Szabolcs-Szatmár m., 2. vk.), a Fémmunkás Vállalat nyíregyházi gyáregységének technológiai csoport- vezetője rámutatott, hogy a megyében száz lakosra alig öt telefon jut, korszerűtlen a légvezetékes hálózat, a kézi kapcsolású - csak postai nyitva tartás idején működő - központok századeleji színvonalú szolgáltatásokra alkalmasak. A fejlesztés feladata már túlnő a posta keretein, s jelentős terheket ró a településekre. Mint ismeretes, új pályázati rendszert vezettek be, amely szerint a fejlesztés fel- gyorsítása érdekében a tanácsoknak legalább 40 százalékos részt kell vállalniuk a postai beruházásokból. Sajnos, a Magyar Posta a VII. ötéves tervben nem tette hozzá ehhez az összeghez a 60 százalékos saját részét.

BÖLCSEY GYÖRGY (Budapest, 63. vk.), a XXI. kerületi tanács elnöke rámutatott, hogy a Posta dolgozói fontos szerepet töltenek be a közhangulat, a közérzet alakulásában, s ezt leginkább akkor érzékelik az emberek, ha esetleg valami fogyatékosság jelentkezik: későn érkezik a távirat, nem kézbesítik az előfizetett újságokat, minduntalan foglaltat jelez a telefon. Az igazság kedvéért meg kell említeni, hogy a Magyar Posta munkájának az ilyen rendellenességek csak egy töredékét jelentik, sokkal inkább a tisztességgel elvégzett szolglemző.

KESZTHELYI ZOLTÁN (Borsod m., 1. vk.), a MÁV Miskolci Vontatási Főnökségének dízellakatosa felhívta a figyelmet, hogy,a gazdaságilag elmaradott településeken az egyébként is szűkös fejlesztési forrásokat elsősorban a mindennapi

gondok enyhítésére használják fel, így például út, járda, üzletek, elektromos hálózat kiépítésére. Arra már nemigen futja, hogy az olykor életmentő telefon fejlesztéséhez hozzájáruljanak. Szükség lenne arra, hogy a posta nagyobb anyagi támogatást kapjon a fejlesztéshez.

KATONA SÁNDOR (Fejér m., 12. vk.), az Ikarus móri leányvállalatának igazgatója több képviselőtársával összhangban szorgalmazta: a VII. ötéves tervben a népgazdaság fejlesztéseivel összhangban kapjon a posta kiemelt beruházási lehetőséget. Javasolta: a vidéki gócpontok kialakításának és fejlesztése ütemének meghatározásakor vegyék figyelembe az adott térségnek a népgazdaságban elfoglalt helyét, szerepét és feladatait.

SZATMÁRI LAJOS (Veszprém m., 6. vk.), a Veszprémi Szénbányák Vállalat várpalotai bányaüzemének föaknásza a telefonhálózat-fejlesztés egyik hasznos kezdeményezésének mondotta a lakossági kötvény kibocsátását.

SÁNDOR GÁBOR (Nógrád m. 5. vk.), az Üvegipari Művek Pásztói Szerszám-és Készülékgyárának anyagbeszerzője utalt arra, hogy a Posta vezetői jól látják a távközlés gondjait, s helyes, hogy igénybe veszik a fejlesztéshez a helyi erőforrásokat.

PÁLFI DÉNES (Zala m., 3. vk.), a Növénytermesztési és Minősítő Intézet fajtakísérleti állomásának vezetője hangsúlyozta: fontos, hogy a posta munkája a lakosság körében több megértésre és támogatásra találjon. Ehhez azonban elengedhetetlenül szükséges a közvélemény időbeni és őszinte tájékoztatása.

NOVÁK ISTVÁN (Vas m., 2. vk.), az ÉL- GÉPszombathelyi, 4-es számú gyárának technológusa is részletesen szólt a telefonhelyzetről. Mint mondotta, a szombat- helyi gócközpont és Szombathely góckörzet elkészültével megoldják a megye középső részének - Kőszeg és Vasvár vonalának - automatizálását. A megye 200 millió forint vissza nem térítendő támogatást ad a fejlesztéshez, a posta pedig ugyanennyi értékű lakossági kötvényt bocsát ki.

ZSIGMOND ATTILA (Budapest, 5. vk.), a Budapest Galéria főigazgatója javasolta: váljék kiemelt kormányprogrammá a távbeszélő-fejlesztés feladata, s ne tárcaprogramként kezeljék, s az Ország- gyűlés kísérje figyelemmel illetékes bizottságai révén, hogy a Posta miként használja fel megnövekedett anyagi eszközeit.

PLECSKÓ FERENC (Somogy m„ 12. vk.), a Kemikál Építőanyagipari Vállalat barcsi gyárának üzemvezetője szerint az 1964-es postatörvény megérett a felülvizsgálatra, egyes rendelkezéseit célszerű lenne az élethez igazítani. Sokan panaszolják, hogy a Posta tevékenységében gyakran a hatósági jogkör érvényesül.

Ezután Sarlós István bejelentette, hogy több hozzászóló nem jelentkezett, ismét megadta a szót Tóth Illésnek.

A Magyar Posta elnöke köszönetét mondott a képviselőknek a posta helyzetéről és fejlesztési lehetőségeiről elhangzott beszámoló elemző megvitatásáért, a hetvenezer postás munkájának elismeréséért.

Visszatért azokra a képviselői észrevételekre - egyetértőleg -, hogy a telefonnak meghatározó jelentősége van az egész gazdaságban. Reagált arra is, hogy az úgynevezett kötvényes területeken kevés a „keret” szociális szempontból feltétlenül indokolt telefonjuttatásra; a tapasztalatok alapján - mondta - semmi akadálya nem lehet annak, hogy ezt az arányt a mostani 5 százalékról felemeljék, legalább egy-két százalékkal. A postás dolgozók munkakörülményeivel és bérezésével kapcsolatos képviselői vélemények kapcsán említette meg Tóth Illés: a SZOT egyetértésével olyan döntés született, hogy a munkával mérhetően túlterhelt távbeszélő-kezelőknél át

lehet térni a 36 órás munkahétre. Hogy a posta által kezelt takarékbetéteket esetleg fel lehetne-e használni a telefonfej- iesztésre - miként az egyik képviselő felvetette -, az államtitkár kategorikusan válaszotl : nem lehet felhasználni. A posta az ilyen pénzügyieteket az OTP megbízásából mintegy szolgáltatásként végzi. Egyetértését fejezte ki azokkal a képviselői indítványokkal, hogy a telefonfejlesztés legyen önálló kormányprogram. Hoz- záttette: ez egybeesik a kormányzat szándékával. Csakúgy, mint az, hogy a ma meglévő telefongondokat egy korszerű technikai bázison kell megoldani. A postánál megtermelt javakat már ma fel lehet, fel is kell használni a gyorsabb ütemű postai fejlesztések érdekében. Legújabban rendelkezésre áll máraTávközlé- si Alap, s ebbe helyezik teljes egészében az idén végrehajtott tarifaemelésből származó pénzt.

Helyesléssel szólt arról, hogy az ország elmaradt területeinek fejlesztésébe a postai lehetőségek, szolgáltatások javítását is bele kell értei. Ehhez azonban a műszaki feltételeket is meg kell teremteni.

Megismételte: a postai fejlesztéseknek az Országgyűlésen ismertetett terveit minimális programnak tekintik.

Végül kérte a beszámoló és a válasz elfogadását.

Határozathozatal következett: az Országgyűlés a Magyar Posta elnökének beszámolóját és a felszólalásokra adott válaszát - három ellenszavazat és három tartózkodás mellett - tudomásul vette.

Ezután dr. Hutás Imre egészségügyi államtitkár válaszolt Király Zoltán Csongrád megyei képviselőnek még csütörtökön ismertetett kérdésére: mi az egészségügyi tárca véleménye a Celladam-ról, Kovács Ádám és kutatócsoportja diagnosztikai módszeréről?- Az elmúlt években a tömegtájékoztatási eszközök több alkalommal foglalkoztak Kovács Ádám és munkacsoportja tevékenységével - kezdte válaszát az államtitkár. - Kovács Ádám úgy véli, hogy eljárást talált a rák korai felismerésére, ráleit olyan kémiai anyagra, amely a különböző rákfajták gyógyítására alkalmas. Az eddigi szakértői vélemények sajnos nem támasztották alá a reményeket.

Ez év márciusában az Egészségügyi Minisztérium fölszólította az Országos Gyógyszerészeti intézetet, hogy a Cella- dam nevű készítmény engedélyezéséhez szükséges eljárást indítsa meg. Májusban áz intézet főigazgatója közölte az érdekeltekkel, hogy a rendelkezésre álló adatokból hiányoznak olyan alapvető fontosságú dokumentumok, mint például a vegyület kémiai összetételével, esetleges bomlékonyságával kapcsolatos adatok, mérgező hatására,. illetve viszonylagos ártalmatlanságára vonatkozó bizonyítékok. Fölhívta Kovács Ádámot és munkatársait, hogy a szükséges vizsgálati adatokat bocsássák rendelkezésre, hogy ennek alapján a módszer bevezetési folyamata és majd az emberen történő kipróbálása megindulhasson. Sajnos ez mind a mai napig nem történt meg, iegújabb értesülésünk szerint 1987. februárra várhatók ezek a dokumentumok. Ugyancsak erre az időre ígérték a gyógy- hatást bizonyító kórrajzok átadását. Ebben a programban az egészségügy-miniszter és Kovács Ádám - néhány nappal ezelőtt történt személyes találkozásuk alkalmával - megegyezett.- Az egészségügyi törvény kimondja, hogy Magyarországon gyógyszerként még nem alkalmazott anyagot gyógyszerként csak akkor szabad emberen kipróbálni, ha az illetékes egészségügyi szerv a jogszabályban megállapított előzetes vizsgálat alapján ezt engedélyezte - emlékeztetett Hutás Imre. A Celladam esetén ez nem történt meg, így a miniszter kénytelen volt körlevélben felhívni az orvosok figyelmét az egészségügyi törvényben foglaltak betartására. Ennek ellenére az egészségügyi intézmények természetesen továbbra is vállalkoznak arra, hogy a szerrel kapcsolatos laboratóriumi és állatkísérletes vizsgálatokat elvégezzék.

Az egészségügyi államtitkár válaszát követően a Parlament őszi ülésszaka - amelyen Sarlós István, Péter János és Cservenka Ferencné felváltva elnökölt - befejezte munkáját.