Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-25 / 252. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MA — MAGAZIN 1986. október 25. SZOMBAT (12. old.) XXXVI. évfolyam, 252. szám ÁRA: 2,20 Ft I Az Országgyűlés elfogadta a családjogi törvény módosításáról szóló javaslatot <4 postahálózat fejlesztésének lehetőségei Péntek délelőtt folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka. Az üléste­remben helyet foglalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Sarlós István, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést Miután a családjo­gi törvény módosításáról beterjesztett törvényjavaslathoz hozzászólásra több képviselő nem jelentkezett, -sa vitát ezért már csütörtökön befekesztették - ismét megadta a szót dr. Markója Imre igazságügy-miniszternek. Markója Imre válasza Dr. Markója Imre mindenekelőtt a Mi­nisztertanács nevében köszönetét mon­dott a gondolatgazdag felszólalásokért. Elmondta, hogy a parlamenti vita során a törvény tervezetéhez két konkrét javas­lat hangzott el, amelyeket az Országgyű­lés jogi, igazgatási és igazságügyi bizott­sága - a pénteki ülés kezdetét megelő­zően - megvitatott Erről - a Miniszterta­nács és a bizottság megbízásából is - Markója Imre a következőket mondotta:- Javaslom, hogy a családjogi törvény megfelelő paragrafusának módosításá­val a házasságkötés előtti 30 napos vára­kozási időt három hónapra emeljük fel. Ez az előzetes viták során nem merült fel, a módosítást a parlamenti vitában indít­ványozta egy képviselő, s az országgyű­lési bizottság döntött az elfogadása mel­lett. A második javaslat: a törvény rendel­kezzék úgy, hogy a szülő a gyermeke örökbefogadására irányuló hozzájáruló nyilatkozatát ne két hónap, hanem hat hónap elteltével tehesse meg. Itt az ere­deti szándék az volt, hogy az örökbefo­gadási eljárás rövidebb legyen, a plená­ris vita alapján azonban a jogi bizottság úgy foglalt állást, - s ezzel a kormány is egyetért, - hogy fél év legyen a szóban forgó időtartam. Tehát e két indítvány el­fogadását javaslom az Országgyűlésnek. A konkrét észrevételekre és javasla­tokra - témakörönkénti csoportosítás­ban - Markója jmre így reagált:- Több képviselő is úgy vélte, hogy ta­lán jobb lett volna, ha az Országgyűlés együtt tárgyalja a kormány családpoliti­kai akcióprogramját, illetve jnézkedési tervét és a törvénymódosítást. Nem kívá­nunk e véleménnyel vitatkozni, csupán arra hívom fel a figyelmet, hogy haszno­sítani fogjuk a képviselők elhangzott ta­nácsait, s annak sem lesz akadálya, hogy az intézkedési tervről tájékoztassuk a Parlament illetékes bizottságait.- Számos képviselő fejezte ki aggá­lyait a törvénynek az állami gondosko­dásról, valamint a gyámhatóságok ha­tásköréről szóló - tervezett - új rendelke­zéseivel kapcsolatban. Érthető, hiszen a megszokotton, több évtizedes gyakorla­ton kell változtatni. Mégis úgy gondoljuk, hogy ezt a lépést meg kell tennünk. Le­het, hogy nehezebb lesz gyámhatósá­gaink munkája, bizonyos, hogy megnő a bíróságok munkaterhe - úgy vélem azonban, hogy nem szabad sajnálni a fá­radságot, ha ezzel gyermekvédelmi Az Országgyűlés őszi ülésszaka (Telefotó) munkánk hatékonyságát fokozhatjuk, és az eddiginél jobban szolgálhatjuk a gyer­mekek érdekeit. A szóban forgó dönté­sek - mind az örökbefogadással, mind a szülői felügyeleti joggal, illetve a gyerme­kek intézeti nevelésével kapcsolatban - olyan alapvető emberi, állampolgári jo­gokat érintenek, amelyekben az állás- foglalásokat csak messzemenő törvé­nyességi garanciákkal biztosított eljárás­ban lehet megnyugatóan meghozni, ide értve a bírósági hatáskör bővítését is. Ha­tározathozatal következett: az Országgyűlés előbb a jogi, igazga­tási és igazságügyi bizottság előzetesen írásban, illetőleg az ülésszakon szóban beterjesztett módosító indítványait öt tar­tózkodással, majd az 1952. évi IV. tör­vény módosítására vonatkozó javaslatot - egészében és részleteiben is - egy el­lenszavazat és hét tartózkodás mellett el­fogadta. Tóth Illés beszéde Ezután - a napirendnek megfelelően - az Országgyűlés rátért a Magyar Posta munkájáról szóló beszámoló tárgyalásá­ra. Tóth Illés államtitkár, a Magyar Posta elnöke kapta meg a szót. Elöljáróban utalt arra, hogy a Posta most első ízben számolhat be tevékenységéről az Or­szággyűlésnek, majd emlékeztetett arra, hogy a világháború pusztításai nyomán tönkrement a kor színvonalának megfe­lelő postai hálózat jelentős része. - Az or­szág újjáépítésének első feladatai közé tartozott a különböző országrészek hír- köző hálózatának újjáteremtése, a Posta működésének megindítása - mondotta. - Ennek megoldásával olyan postai szol­gáltatási rendszert építettünk ki, amely a reá háruló feladatokat jó színvonalon lát­ta el.- Az újjáépítést követő túlfeszített ipa­rosítás, az ennek nyomán kialakult politi­kai problémák emberi és gazdasági kö­vetkezményei, később a nagy befekte­tést igénylő mezőgazdasági kollektivizá­lás és a felhalmozódott szociális gondok megoldásának szükségessége miatt ke­vés pénz juthatott az infrastruktúra, ben­ne a hírközlés fejlesztésére. Mindez azt jelentette, hogy az 50-es évek közepétől a hírközlés fokozatosan elvesztette kedvező induló helyzetét. Számottevően elmaradt a népgazdaság általános fejlődési ütemétől, és már a tár­sadalmi-gazdasági fejlődés gátjává vált. Napjainkra a Postának olyan sajátos arculata alakult ki, amelyben együtt van­nak a jelen, a múlt eszközei és a jövő technikájának egyes elemei. Az államtitkár ezután a hagyományos postai szolgáltatásokról szólt.- Munkánk során évente mintegy 870 millió levélpostai küldeményt továbbí­tunk, 1,3 milliárd sajtóterméket értékesí­tünk, az ország készpénzforgalmának 98 százalékát bonyolítjuk le. (Folytatás a 2. oldalon.) Hőgyészen hétfőn kapnak újra szenet, fát Tűzifa és brikett van bőven Decsen kell hívni a vásárlók figyelmét. Panasz is érkezett, hogy a telepeken önkényes árukapcsolást végeznek az import feke­teszén értékesítésénél. Jelen esetben nem önkényeskedésről, hanem előírás­ról van szó, ami összlakossági érdekeket szolgál. Sokan halogatják az utalványok beváltását, jobb minőségű szénre várva, de a telepekre érkező szénszállítmányok minőségi összetételében lényeges válto­zás nem várható. Nézzünk egy konkrét példát is, a decsi Tüzép-telepen tegnap délben a követke­zőt tudtuk meg. Keresni nagyon keresik a nyugatnémet magas kalóriaértékű feke­teszenet, a komlói mogyorót, a barnasze­net, de ezekből az idei szfezonban még nem kaptak. Egy vagon komlói rostált daraszenet kaptak, jelenleg van bőven tűzifa, nagymányoki brikett és iszapszén. Ezekből az ellátás jó. Paksról érkezett biobrikett, ezzel most ismerkednek az emberek. Hőgyészen pénteken vitték el az utolsó pár mázsa brikettet, de érkezik belőle az utánpótlás, fa is van, de azt is pótolni fog­ják, a jövő héten kapnak 500 mázsát.-szs-czs­Didergő ember nem lesz Javulás az ellátásban folyamatosan ki tudják elégíteni. Gondot okoz a kazánszenek, és ezen belül is el­sősorban a fekete darabos szenek gya­kori hiánya. A hazai bányászat gondjai miatt a múlt évtől import feketeszén került forgalomba, elsősorban a gyengébb mi­nőségű hazai szenek fűtőértékének fel­javítása érdekében. A Belkereskedelmi Minisztérium leira­ta alapján az értékesítésnél az import fe­keteszén aránya területenként eltérően maximum 30,40 illetve 50 százalék lehet. Megyénkben a keverési arányt a megyei tanács vb. kereskedelmi osztálya a Tü- zép Vállalat és a Mészöv Áfész-titkársá- gának egyetértésével 50 százalékban határozta meg. Az említett leirat szerint az import szenek csak olyan szénfélesé­gekkel együtt értékesíthetők, amelyek nem vagy nehezen tüzelhetők el a ház­tartásokban. Az import feketeszén nem értékesíthe­tő mecseki szénnel, brikettel, minőségi barnaszénnel együtt, amelyek önállóan is eltüzelhetők. ATüzép-telepeken rend­szeresen ellenőrzik - időnként vásárlás­sal is -, hogy betartják-e az előírást. Az ellenőrzések során a megyei tanács ke­reskedelmi osztálya többször is észrevé­telezte, hogy a mecseki briketthez is he­lyenként - vásárlói kérésre - kiszolgál­nak import feketeszenet. Az import feke­teszenek magas kalóriaértékűek, önál­lóan eltüzelve károsítják a tüzelőberen­dezéseket, erre a telepeken eladásnál fel Az áfész-telepeken például szénből és kokszból négyszeres mennyiség áll a vásárlók rendelkezésére, ha a brikettet nézzük, akkor ez a szám eléri a tízszeres szorzót, de tűzifából is négyszer annyi van. Az állami TÜZÉP-telepeken a helyzet hasonló. A propán-butángáz-ellátással tavaly sem volt gond, így az idén sincs. A legutóbbi összesítő jelentés alapján, a kokszellátás jó a megyében, kielégítő a brikett és jó a tüzifaellátás. A lakossági igényeket mecseki brikett­ből, iszapszénből, kokszból és tűzifából Nyakunkon a tél és ha szeretünk fűte­ni, ha nem, évről évre meg kell tennünk. Vajon lesz-e, és persze van-e elegendő mennyiségű és minőségű tüzelőanyag a kelepeken? A megyei tanács vb. kereske­delmi osztálya havonta dolgozza fel azo­kat az adatokat a számitógépes rendsze­ren, melyeket városaink és a kereskedel­mi szervezetek küldenek be. Ha a tavalyi­hoz hasonlítjuk az idei képet, akkor egyértelmű javulás tapasztalható a tüze­lőanyag-ellátás területén, s összességé­ben az ellátás kielégítő.

Next

/
Thumbnails
Contents