Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-24 / 251. szám

1986. október 24. Képújság 3 ző okai vannak, így a felelősség hiánya. Amíg a felelősséget, amivel mindenki tar­tozik - részint önmagának, részint a tár­sadalomnak is -, nem tudjuk felébreszte­ni, addig kevés a reménye annak, hogy a majd életbe lépő törvényekkel a felfogás, a magatartás megváltozik. SEBESI LÂSZLÔNÉ (Békés m„ 6. vk.) nyugalmazott általános iskolai igazgató megelégedésének adott hangot a tekin­tetben, hogy a jelenlegi módosítási ja­vaslat szerint házasságot csak nagykorú férfi és nő köthet. ✓ DOBOS JÓZSEFNÉ (Heves m„ 6. vk.), CSEHÁK JUDIT: a Gyöngyösi Mátra Ruhaipari Szövetke­zet munkavédelmi vezetője elmondta: Heves megyében is emelkedik a válások száma. Ezért nagyon fontos, hogy a tör­vényjavaslat újra szabályozza a házas­ság előtti tanácsadást. KOSZTOLÁNCZI JÁNOSNÉ (Somogy m., 2. vk.), a Kaposvári Ruhagyár varró­nője javasolta, hogy a 14-16 év közötti leányok kivételesen indokolt esetben - így például akkor, ha gyermeket várnak - gyámhatósági engedéllyel továbbra is házasságot köthessenek. LÉDERNË DR. FARAGÓ MARGIT (Szolnok m., 4. vk.) a megyei tanács Hff- tényi Géza Kórház és Rendelőintézeté­nek szemész főorvosa egyebek között egyetértéssel szólt arról, hogy a család­jogi törvény vagyonjogi elemeinek erősí­tése az egymás iránt érzett személyes fe­lelősség mellett a házastársak nagyobb személyi függetlenségét is lehetővé teszi'.' DR. HORVÁTH JENŐ (Budapest 1. vk.) ügyvéd, a Budapesti Ügyvédi Kamara el­nöke a beterjesztett törvényjavaslat fő erényei között említette, hogy szellemé­vel arra ösztönöz: meg kell menteni min­den házasságot, ami még menthető. A család társadalmunk alapegysége Csehák Judit, a Minisztertanács elnök- helyettese beszédének beveztőjében kiemelte: a családjogi törvény módosítá­sáról folytatott vita jó alkalmat kínál arra, hogy tágabb összefüggésben vegyük szemügyre a család társadalmi szerepét és azokat a fontosabb tényezőket, ame­lyek a családok életét befolyásolják.- A család társadalmunk alapegysé­ge, amelynek léte és belső harmóniája nélkül a nagyobb közösség sem tevé­kenykedhet sikeresen. Elsősorban a család képes a megfelelő életvezetési minta közvetítésére, a szocialista társa­dalom által is becsült, a közösség szá­mára is elfogadható életmód kialakításá­ra és átadására, a káros magatartásfor­mák felismerésére, elutasítására. Egyre inkább nyilvánvalóvá válik az is, hogy fo­gyasztási, és gazdasági egységként is tartós, és mással nem pótolható eleme társadalmunknak ez a kis közösség. A háztáji, a kiskert termése, a többletmun­ka, a többletbevétel nemcsak a család megélhetéséhez - házunk felépítéséhez, a gyerekeink iskoláztatásához, lakás­gondjának megoldásához - járul hozzá, de a társadalom ellátásához is. őszintén és reálisan kell vizsgálnunk azt is - folytatta -, hogy a családok miként tudnak megfelelni a sokféle és egyre in­kább bővülő igénynek. Ha nem csupán a bajba jutott, vagy a gondokkal küzdő családok helyzetét vizsgáljuk, akkor Segíteni kell a családokat A társadalom egészének és a kor­mányzatnak együttesen kell a családok segítségére sietni, olyan intézményrend­szert létrehozva, olyan intézkedéseket elhatározva, amelyeknek célja nem a családok feladatának átvállalása (vagy csak kivételes esetben), hanem az, hogy támogassa, segítse őket sokirányú köte­lezettségeik ellátásában, hogy megfelelő és ösztönző feltételeket teremtsen a csa­ládok hagyományos feladatainak meg­őrzéséhez és a társadalom fejlődéséből adódó új feladatok ellátásához. Éppen eddigi eredményeink és közös erőfeszítéseink talaján van esélyünk a jó­zan számvetésre, a tennivalók nyílt és távlatos megfogalmazására. Mert törhet­nénk-e a fejünket a részidejű, rugalmas munkavállalás feltételein, ha nem lenne mindenki és minden nő számára munka? Foglalkozhatnánk-e a családi pótlék, az ösztöndíj, az anyasági és a szociális jut­tatások reálértékének megőrzésével, ha ezek az ellátások a mai színvonalon nem A családi életre nevelés fontossága Külön-külön is sok a teendőnk - így együtt pedig megkülönböztetett a fele­lősségünk. Megítélésem szerint kívána­tos lenne, hogy csökkenjen a nagyon fia­talon, kellő ismeret és önismeret hiányá­ban kötött házasságok száma. Az általá­nos iskolai képzés, a családi életre neve­lés, a szexuális felvilágosítás színvonalá­nak javításától, a harmonikusabb családi háttértől, a kortárs csoportok befolyásá­tól, a jogi szabályozás módosításának együttes hatásától várható ebben a kér­désben hosszabb távon eredmény. Ren­delkezésünkre állnak már azok a korsze­rű pszichológiai, pedagógiai, orvosi, szo­ciológiai és tömegkommunikációs isme­retek, amelyeknek a tudatos felhasználá­sával a megelőzés, a felkészítés területén eredményeket érhetünk el. A fiatalok boldog családi életre vágy­nak. Meg kell hát teremtenünk annak a feltételét, hogy iskolát végzetten, bioló­giailag éretten, egészségesen, családi smeretekben jártasán, megfontoltan vá- asszák meg a társukat. Csehák Judit felszólal. azt tapasztaljuk, hogy megváltozott tár­sadalmi-gazdasági viszonyaink között a mai családok nem tudnak, vagy csak részben képesek a hagyományos és az újonnan jelentkező feladataiknak egy­szerre megfelelni. A családoknak általá­ban, egyes családoknak pedig külön is segítségre van szükségük. Programba vehetnénk-e a társada­lombiztosítási jogszabályoknak a család intézményét támogató módosítását, ha a nők többsége nem rendelkezne önálló keresettel? Beszélhetnénk-e a házasság előtti tanácsadás javításáról, szerepének növeléséről, ha ezt a szolgálatot nem hív­tuk volna életre? Reálisak lennének-e az iskolai nevelésre, a családi életre való jobb felkészítésre vonatkozó javaslataink - az iskolázottság alacsonyabb szintjé' n? Foglalkozhatnánk-e a családpolitika preventív szempontjainak, elveinek érvé­nyesítésével, ha nem állnának rendelke­zésre nevelőotthonok, családgondozó szolgálatok, ifjúságvédelmi szervezetek? Minden bizonnyal nem.- Természetesen az elmozdulás jeleit nem kívánjuk túlértékelni - mondotta a továbbiakban -, és egyáltalán nem szá­mítunk arra, hogy a családpolitika elvei a jövőben majd automatikusan érvénye­sülnek, és nem lesz szükség időnkénti korrekciókra. Az elvek megvalósulásáért sok és következetes lépést kell tennünk. Ugyanakkor nekünk is mindent meg kell tennünk, hogy a családalapítás kö­rülményei ne nehezedjenek. Érdemes el­gondolkodnunk majd azon, feltétlen szükség van-e munkaviszonyra a szülést megelőző időben az anyasági támogatá­sok folyósításához, és milyen mértékben. Azon kell dolgoznunk - a kormány által tegnap elfogadott, a lakásellátás, -gaz­dálkodás társadalmi-gazdasági prog­ramja alapján -, hogy a ma még gyer­mektelen, ám a gyermek vállalását tuda­tosan tervező fiatal házasok mielőbb önálló otthonban kezdhessék meg csa­ládi életüket. Legalább ilyen fontos, hogy megoldást találjunk az első gyermek megszületésével járó terhek, az anyagi gondok, de még inkább az egyenlőtlen anyai-női megterhelés csökkentésére. Az ugyanis a tapasztalat, hogy az első gyermek születése után jelentkező élet­módváltozás riasztja vissza leginkább a házaspárokat a második gyermek válla- _ lásától, de érzelmi-anyagi konfliktusok, sok esetben a válás kialakulásához is ez vezet. A lakás és az anyagi támogatás mellett természetesen igénybe vehető szolgál­tatásokra, családi segítségre, rugalmas foglalkoztatásra, egészségügyi, jogi, pszichológiai tanácsadók kiépítésére van szükség a hasonló sorsú családok, közösségek szolidáris segítsége mellett. Foglalkoznunk kell azzal, miként lehetne megfelelő módon, társadalmilag hasz­nos tevékenységként elismerni a gyer­meknevelést; legalább a nyugdíj szem­pontjából oly fontos szolgálati idő számí­tásánál figyelembe venni az otthon töltött éveket. A következő években fokozatosan át kell tekinteni a társadalombiztosítási jog­szabályokat, s azokat a családok érde­kére tekintettel kell módosítani. Ennek során lehet a betegápolásra, az idős csa­ládtag gondozására fordított idő társa­dalmi hasznosságának elismeréséről is dönteni. A preventív családpolitikának a már említettekkel egyenrangú kérdésének tekintem, hogy a társadalmi szervezetek, a kisebb közösségek, a tanácsok, a lakó- közösségek, a munkahelyek miként ta­nulnak meg családban is gondolkodni - a családért is tenni.- A törvény igazán csak abban az eset­ben fogja betölteni a rendeltetését, ha va­lamennyien tisztában vagyunk azzal, hogy szülőként-nagyszülőként, idősek­ről gondoskodó felnőttként, szomszéd­ként és munkatársként, vezetőként és társadalmi munkásként is sok-sok fel­adatunk van, amelyek ellátása alól senki sem mentesíthet bennünket, de ame­lyeknek az elvégzése közös boldogulá- sunk-boldogságunk alapját teremti meg - mondotta végezetül Csehák Judit. Ezután felszólalt még Vörösné Csuka Mária (Komárom m., 9. vk.), az Ácsi Cukorgyár műszerésze, Kol- tay Nándorné (Veszprém m., 2. vk.), a He­rendi Porcelángyár művezetője, dr. Papp Elemér (Zala m., 4. vk.) zalaszentgróti körzeti főorvos, Berg Lászlóné (Hajdú- Bihar m., 18. vk.), a komádi 1. Számú Ál­talános Iskolai igazgatója. Duschek Lajosné (országos lista), a Magyar Nők Országos Tanácsának elnö­ke, Bozsó Lajosné (Budapest 10. vk.), a Duna Cipőgyár szabásza, dr. Horváth Miklós (Fejér m., 3. vk.), Mayer Bertalan (Vas m., 5. vk.), a Csepregi Győzelem Tsz elnöke, Tóth Istvánné (Bács-Kiskun m., 11. vk.), a Bács-Kiskun Megyei Állat­egészségügyi és Élelmiszerellenőrző Ál­lomás kiskunhalasi kirendeltségének ál­lategészségügyi szaksegédje, Németh Kálmán (Győr Sopron m., 12. vk.), a Me­zőgazdasági Termelőszövetkezetek Győr-Sopron Megyei Területi Szövetsé­gének titkárhelyettese, Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Televízió szegedi stúdiójának szerkesztő-riporte­re. Ezután Sarlós István - több hozzászó­ló nem lévén - a napirendi pont vitáját berekesztette. Ezzel az őszi ülésszak el­ső napja - amelyen Sarlós István, Cser- venka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt - befejeződött. KGST-ülésszak Bukarestben A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 42. ülésszaka Bukarestben novem­ber 3-án kezdi meg munkáját. Az ülésszakot a KGST-tagállamok kormányfőinek szintjén tarják meg. A magyar küldöttség vezetője Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Mozambik lakossága búcsúzik Maciiéi elnöktől Mozambik lakossága tegnap óta vehet végső búcsút Samora Macheltől, aki hét­főn repülőszerencsétlenség áldozata lett. A Frelimo Párt és az ország volt elnö­kének földi maradványait Maputo köz­pontjában ravatalozzák fel. A temetési ceremóniát kedden tartják, amelyen számos ország igen magas szinten képviseli magát. Jose Eduardo dos Santos angolai, és Aristides Pereira, a Zöld-foki Köztársaság elnöke már je­lezte részvételét. A UPI hírügynökség szerint az amerikai küldöttséget Mau­reen Reagan, az elnök lánya vezeti majd. A mozambiki hatóságok szerdán este hivatalosan bejelentették, hogy bizottsá­got hoztak létre a szerencsétlenség kö­rülményeinek kivizsgálására. A mozam­biki rádió adására hivatkozó jelentések szerint a 14 tagú bizottság tagja egyebek között Emilio Guebuza, a Frelimo Párt po­litikai bizottságának tagja, Antonio Hama Thai, a légierők főparancsnoka, Rui Go­mes de Lousa légiközlekedési miniszter és Hipolito Patricio belügyminiszter-he­lyettes. Pik Botha dél-afrikai külügyminiszter időközben ismét elutasította azokat a vá­dakat, hogy országának köze lett volna a szerencsétlenséghez. A mozambiki és szovjet szakértők bevonásával megala­kuló nemzetközi bizottságnak kell meg­állapítania az igazságot - mondotta új­ságírók előtt abban a kórházban, ahol az életben maradt szovjet pilótát ápolják. A pilótát mind ez idáig nem engedték nyi­latkozni, de mint arról beszámoltunk, egy szovjet diplomata társaságában meglá­togathatta őt felesége. Carlos Cardoso, az AIM mozambiki hírügynökség igazgatója ugyanakkor cikkében emlékeztetett arra, hogy a dél­afrikai katonai vezetés céljai között sze­repel Machel eltávolítása. PANORÁMA BUDAPEST - Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke csütörtökön a Par­lamentben fogadta Matej Lúcan, cseh­szlovák miniszterelnök-helyettest. A szí­vélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Csehák Judit miniszterelnök­helyettes, jelen volt Ondrej Durej, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete >oc A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására október 21-23. között látogatást tett ha­zánkban Alvaro Cunhal, a Portugál Kom­munista Párt főtitkára. Kíséretében volt Domingos Lopes, a PKP Központi Bizott­ságának póttagja, a külügyi osztály he­lyettes vezetője. Alvaro Cunhal csütörtö­kön reggel elutazott Budapestről. A ven­déget a Ferihegyi repülőtéren Szűrős Mátyás, az MSZMP KB titkára búcsúztat­ta. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Kenneth Kaundát, a Zambiai Köztársaság elnökét az ország nemzeti ünnepe alkalmából. « Ma megkezdődik Budapesten a Pal- me-bizottság soros ülése. A neves politi­kusokból álló bizottság tagjai a háromna­pos tanácskozáson az európai biztonság és a nukleáris kísérletek témakörében folytatnak eszmecserét. MOSZKVA - Mihail Gorbacsov, Andrej Gromiko, Nyikolaj Rizskov, Eduard Sevardnadze és Anatolij Dobri- nyin csütörtökön látogatást tett a Mo­zambiki Nép Köztársaság moszkvai nagykövetségén. A szovjet vezetők tisz­teletadással adóztak a tragikus körülmé­nyek között elhunyt mozambiki elnök, Samora Machel emlékének. PEKING - Teng Hsziao-ping, Kína legtekintélyesebb vezetője, a Kínai Kom­munista Párt Központi Tanácsadó Bizott­ságának elnöke csütörtökön délelőtt ta­lálkozott és megbeszélést folytatott Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az NDK Államtanácsának elnökével, majd ebédet adott tiszteletére. BECS - A Varsói Szerződés orszá­gai, amint budapesti felhívásuk és a bu­karesti külügyminiszteri tanácskozás is tükrözi, mielőbb megegyezést kívánnak Bécsben és készek tárgyalni arról, hogy a haderőket és a fegyverzeteket az Atlan­ti-óceántól az Uraiig terjedő térségben is csökkentsék. Erről beszélt a bécsi tár­gyalások csütörtöki ülésén Valerian Mi- hajlov szovjet nagykövet. Az ENSZ Mostanában kevesebbet hallunk róla, pedig változatlanul dolgozik ez a széles, gyakorlatilag az egész világot átfogó fórum, az ENSZ. Többen és többször kétség­bevonták létjogosultságát, legalábbis jelentőségét - főleg Nyugaton -, amióta a szocialista országok és a harmadik világbeliek többségbe kerültek az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Ugyanakkor végső soron mindenki tudja, hogy szükség van rá. Székháza, a New York-i palota az egyetlen hely, ahol a földkerekség népei­nek képviselői rendszeresen összejönnek, amely terepet nyújt a legkülönbözőbb megbeszélésekre, eszmecserékre, megállapodásokra. Nem véletlenül olvashatjuk vissza-visszatérően az újságokban jelentős politikusokról ezt a mondatot: „Ha máskor nem, hát szeptemberben az ENSZ-közgyülés ülésszakának megnyitóján biztosan találkoznak...” Közvetlenül a háború után, 1945. október 24-én hagyták jóvá az ENSZ alkotmá­nyát, s erről a napról minden esztendőben megemlékezünk. Két fő okból. Az egyik annak megünneplése, hogy a II. világháború elmúltával az emberiség valóban új és békés korszakra vágyott, amelyből az erőszakot kizárják, és a tárgyalások ve­szik át az uralkodó szerepet. A másik ok nagyon is mai: sok akkori remény mosta­náig sem vált valóra, sőt új és veszélyes problémák keletkeztek. Az Egyesült Nem­zetek Szervezete olyan fórummá lett, ahol - éppen az 1945-ös hagyomány szelle­mében - megoldásokat lehet keresni. Két példa. A most folyó 1986-os esztendőt az ENSZ a béke évének nyilvánította, s ha többet nem is ér el, de emlékezteti és figyelmezteti a világot a parancsoló kötele­zettségre: el kell kerülni a háborút. Ennek a törekvésnek az elősegítésére terjesztet­te a közgyűlés elé nemrég a magyar küldöttség a szocialista országok javaslatát: in­dítson a szervezet tanácskozásokat az átfogó nemzetközi biztonsági rendszer lét­rehozására. Száznál több javaslat, téma fekszik esztendőnként az ENSZ közgyűlése és a bi­zottságok előtt. S ha netán az itt folyó viták, tanácskozások eredményei nem olya­nok, mint amilyeneket szeretnénk, ne felejtsük el: az ENSZ nem lehet jobb, mintaza csaknem 160 ország, amely őt alkotja. Az ENSZ mindenkori világunk valóságát tük­rÖZi. mm , Szavaz az Országgyűlés CTelefotó)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents