Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-24 / 251. szám

Megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka

Napirenden a családjogi törvény módosítása és a posta munkája, fejlesztésének lehetőségei

Csütörtökön 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. (Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke betegsége miatt nem vesz részt az őszi ülésszak munkájában.)

Sarlós István, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg az őszi ülésszakot Bejelentette: dr. Horváth Mária Anna, Budapest 16. számú választókerületének képviselője - férje tartós külföldi kiküldetése miatt - mandátumáról lemondott. Az Országgyűlés tudomásul vette dr. Horváth Mária Anna lemondását, s az Országos Választási Elnökség javaslata alapján a budapesti 16. számú választókerület eddigi pótképviselőjét, Orosz Adélt országgyűlési képviselőként igazoltnak jelentette ki.

A törvényhozó testület tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az Országgyűlés június 26-án berekesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését. Sarlós István közölte, hogy Király Zoltán Csong- rád megyei képviselő kérdést intézett az egészségügyi miniszterhez: mi a véleménye a Celladam-ról, Kovács Ádám és kutatócsoportja diagnosztikai módszeréről. A kérdésre az egészségügyi államtitkár ad majd választ az ülésszak végén.

A képviselők ezután döntöttek az ülésszak tárgysorozatáról:

1. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló, 1952. évi IV. törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslat tárgyalása;

2. Beszámoló a posta munkájáról, fejlesztésének lehetőségeiről.

Ezután - az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően - dr. Markója Imre igazságügy-miniszter emelkedett szólásra.

Markója Imre beszéde- Családjogi törvényünk, az 1952. évi

IV. törvény több mint harminc éve van hatályban - mondta a miniszter.- Alapvető elvei időtállónak, helyesnek bizonyultak. A módosítást a családi kapcsolatok további erősítése, a gyermekek fokozottabb védelme, valamint a jelenleginél differenciáltabb, a társadalom igazságérzetét jobban kielégítő jogalkalmazási gyakorlat kialakítása teszi szükségessé.

A családi otthon megteremtése, a tisztességes megélhetés, a gyermeknevelés; az idősebb generáció segítése azonban - az állam gondoskodása, növekvő erőfeszítései mellett is - fokozódó áldozatokkal jár a családok számára. Ezek a körülmények a családi életvitel, a családi munkamegosztás megszervezésében, a

családi funkciók betöltésében bizonyos nehézségeket okoznak. Az, hogy a terhek az igények objektiv szintjéhez képest egyenlőtlenül oszlanak meg, egyrészről a társadalom és a család, másrészről a családtagok között, megnehezíti a családtagok alkalmazkodását egymáshoz és a megszokott, hagyományos feltéteA családot összetartó erőknek ez a meglazulása mindenekelőtt a válások magas számában nyilvánul meg, amely tíz év alatt, 1975-től 1985-ig ezer lakosonként 2,2-ről 2,7-re emelkedett. A válással érintett kiskorúak száma is jelentős: az 1985-ben felbontott, mintegy 29

lektől eltérő körülményekhez, és konfliktusokat is kiválthat. Ezt a részben negatív hatást csak fokozza a családi élettel kapcsolatos szemlélet megváltozása, az értékrend elbizonytalanodása, amelynek következtében számos esetben kedvezőtlenül alakulnak a családok belső, erkölcsi-érzelmi kapcsolatai.

ezer házasság csaknem 30 ezer gyermek életére hatott ki. Ugyanakkor 1980 óta a házasságkötések száma 20 százalékkal csökkent, főleg az újraházasodá- sok elmaradása következtében. Az elvált férfiak újraházasodása 1970 óta több mint felével, az elvált nőké pedig több

Nőtt a válások száma

Markója Imre expozéját mondja

(Telefotó)

mint egyharmadával esett vissza. Az elváltak száma így évről évre nő, s 1985-re körülbelül félmillió lett. Köztük mintegy 120 ezer az olyan fiatal, 40 év alatti korban levő nő, akiknek többsége új házasság esetén szívesen vállalna még gyermeket. Az elvált nők nagyobb fele azonban nem köt újabb házasságot. így a családok 13 százaléka egyszülős család, s ezekben a gyermekek 15 százaléka nevelkedik.

Ezek a körülmények az egyéni sorsokra is rendkívül kedvezőtlenül hatnak. Az elváltak általában hátrányosabb helyzetbe kerülnek, mind az anyagok és a teherviselés egyéb formái, mind pedig az érzelmi kiegyensúlyozottság terén. Ez is hozzájárul esetenként házasságkötési esélyük csökkenéséhez. Gyakori az elváltaknak a vagyon miatti és a gyermekekkel kapcsolatos, nyugalmukat feldúló, sokszor évekig tartó pérlekedése. Egyesek - főleg az otthontalanság és a tartási terhek következtében - a társadalom perifériájára sodródnak. Mégis, a gyermekek azok, akiknek zöme a legtöbbet veszíti szülei válása következtében. Életszínvonaluk, nevelkedési feltételeik romlanak, érzelmileg megviseltté válnak, sokuk személyiségfejlődésében zavar keletkezik.

E nehézségeket csak fokozza, hogy mivel a házasságban élők a nem házasokkal szemben bizonyos korlátozások alá esnek a tulajdonszerzés, a lakásjog, az özvegyi nyugdíj terén, előfordulnak e hátrányok elhárítása érdekében látszatválások, sőt valóságos érdekválások. Ugyanezek a körülmények a házasodási szándékot is - főleg az elváltakét és az özvegyekét - visszafogják, s házasság- kötés helyett lazább párkapcsolatra, rö- videbb-hosszabb ideig tartó élettársi viszonyra késztetnek.

A továbbiakban a miniszter a családbomlások társadalmi következményeiről szólt. Egyebek közt elmondta:- A születések számának kedvezőtlen alakulásában a válások magas szárny is közrehat. Nemcsak azzal, hogy a fiatal elvált nők újraházasodásának elmaradása következtében több tízezres nagyságrendben maradnak el születések, hanem azzal is, hogy a családtervezésnél szerepet játszik a válás eshetőségének kockázata, amely a többgyermekeseket hátrá(Folytatás a 2. oldalon.)

nyésztés produktuma. A szóbeli tájékoztató után megtekintették a tehenészeti, és a nagyüzemi szakosított hízómarhatelepet. Délután testvérmegyénk delegációja Budapestre ment, ahonnan ma utaznak haza Tambovba.

Testvérmegyénk küldöttei Döbröközön és Dalmandon

Testvérmegyénk, Tambov delegációjának tagjai - Jevgenyij Mihajlovics Po- dolszkij, a Tambov megyei pártbizottság első titkára, Alekszandr Tyimofejevics Batyisev, a szamborszkiji pártbizottság titkára és Viktor Konsztantyinovics Va- sziljevszkij, a tambovi Elektropribor üzem igazgatója - tegnap két mezőgazdasági üzemet látogattak meg.

Vendégeink Gyugyi János, az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága titkára kíséretében először a döbröközi Zöld Mező Tsz-t keresték fel, ahol Staudt Jenő elnök adott tájékoztatót a termelőszövetkezetben folyó tevékenységről, majd részletesen szólt a háztáji gazdaságok munkájáról, szerepéről. Elmondta, hogy erre azért van szükség, mert a népgazdaságnak nagyobb mennyiségű hús-, illetve tejtermék kell, mint amennyit a közös gazdaságok előállítanak. Kell azért is, hogy a meglévő állatférőhelyek ne menjenek tönkre, termeljenek a népgazdaságnak; de jelentős lélektani tényező is azért, mert a tsz-ből nyugdíjassá váltak, vagy a csökkent munkaképességű eitiberek, illetve a más üzemeknél dolgozók szabad idejük egy részét (gy hasznos tevékenységgel tölthetik el. Staudt Jenő elmondta, hogy ebben az évben a háztájiban a tszszel kötött kétoldalú szerződés alapján 325 szarvasmarhát hizlaltak, 180 530 kiló súllyal, 8 és fél millió forint értékben. Selejttehénből tizet értékesítettek, 235 ezer forintért. Hízott sertésből 1249-et szállítottak el. A háztájiban 93 ezer 700 livetkezeti nyugdíjas háztáji állományát nézték meg. Itt érdeklődtek az értékesített állatok számáról, a tejtermelésről, a takarmányellátásról és a háztáji gazdaság jövedelmezőségéről.

Tambovi vendégeink Döbröközről Dal- mandra utaztak, ahova elkísérte őket Cserép Imre, az MSZMP Dombóvár Városi Bizottságának első titkára is. A mező- gazdasági kombinátban Vas István vezérigazgató fogadta őket, majd az üdvözlés után a delegáció tagjai megtekintették a Vetéstől a fejésig címmel készített orosz nyelvű filmet, és ennek segítségével tekintettek be először a kombinát szarvasmarha-tenyésztési technológiájába. A film után Vas István a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát eredményeit ismertette. Segítette a jobb információ- átadást az orosz nyelvre lefordított írásos anyag, amelyet a delegáció minden tagja kézhez kapott.

A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy az átlagos környezethez képest kétszeres volument ért el egy hektár tekintetében a kombinát és a nyereség is kétszeres. Kitért a jövedelmek alakulására, megemlítve azt, hogy az idén az egy főre jutó jövedelem várhatóan 90 ezer forint lesz. Ezután szólt az egyes ágazatok tevékenységéről és hangsúlyozta, az eredményeket a szántóföldek alapos kihasználása hozta. A struktúra változásával 3,6-del nőtt a naturális haszon és ez tette lehetővé, hogy megnégyszereződjék az állatteter tej termelődött meg - közölte az elnök, majd a kétoldalú szerződés lényegét, mikéntjét elemezte, azután pedig kitért a termelőszövetkezet háztájit segítő tevékenységére.

Elmondta, hogy önköltségi áron házhoz szállítva biztosítják a szükséges abraktakarmányt, alomszalmát és tömegtakarmányt, ezen túlmenően pedig a közös gazdaság fenntart a községben két takarmányboltot, ahol beszerezhetők a

szükséges tápok, koncentrátumok. A mintegy 300 hektárt kitevő háztájiban a növénytermesztéshez biztosítják a magvakat és megrendelés alapján elvégzik az igényelt munkákat is. Élénk eszmecsere alakult ki a vendégek és a vendéglátók között. Tambovi barátaink különösen a vemhesített kocasüldők kihelyezésének módja után érdeklődtek.

A termelőszövetkezetben tett látogatás után Csapiáros Rudolf helyi termelőszöLátogatás a Csapláros-portán (a bal oldalon Csapiáros Rudolfné).

Dalmandon Vas István vezérigazgató Gobbról) üdvözli a delegáció tagjait

Érdeklődés a háztáji gazdaság iránt