Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-23 / 250. szám
1986. október 23. rtÉPÜJSÀG 3 Egy mondat a tervtörvényből Szekszárdi sikerek Baján Megújuló szénbányászatunk „A széntermelés az új bányák termelésbe állításával, jobb munkaszervezéssel, a meglévő állóeszközök korszerűsítésével és hatékonyabb kihasználásával az erőművi és lakossági igények minél nagyobb hányadát elégítse ki.” Ahhoz, hogy a szénbányászat mai állapotait, és a jelen tervidőszakbeli lehetőségeit átláthassuk, óhatatlan vissza kell tekintenünk közelmúltjára. A hatodik ötéves terv azt írja elő, hogy a szénbányászat 1985-86-ra érje el az évi 25-26 millió tonnás termelési szintet. Az időközben megszületett energiagazdálkodási kormányprogram azonban - a lehető legnagyobb szénhidrogén-megtakarítás érdekében - a széntermelés gyorsítását szorgalmazta. így, nem kis erőfeszítések árán, már 1981-82-ben elérték s csak három esztendővel későbbre tervezett 26 millió tonnát - ezt azonban nem lehetett következmények nélkül megtenni. Miért lett válságágazat? Elmaradt az úgynevezett közvetlen kapacitáspótlás, azaz a fejtések előkészítése, másrészt a kedvezőtlenebb geológiai adottságú részeket is művelésbe vonták. Eközben csökkent a létszám - ma csaknem négyezer bányász hiányzik -, a szabadnapi termelés mértéke elérte az elvi- selhetőség határát, a korábbiaknak csaknem kétszeresére emelkedett, a bányászok szinte erőn felül dolgoztak. Ma a szénbányászat egyike a válságágazatoknak. A termelés ugyanis minden erőfeszítés ellenére csökkent, a költségek viszont gyorsan növekedtek - 1984-től a szénbányászat veszteségessé vált. Kétségtelen, ennek többféle oka is volt, a legfőbbeket mégis sorba lehet szedni. Mindenekelőtt tény: a hazai szén termelői ára - hogy „bírja a versenyt” az olajjal -, alacsonyabb volt a gazdaságilag indokoltnál, ám energiapolitikai szempontok a „nyomott” ár mellett szóltak. Veszteségeket okozott továbbá az is, hogy a széntermelés költségei rohamosan növekedtek. Az elmúlt húsz évben a növekedés megelőzte az áremelkedést: míg az utóbbi két és félszeresére nőtt, az önköltség háromszorosára. S ennek jó részéről a vállalatok nem tehettek: az anyag, a gépek lettek jóval drágábbak. Nem igazán veszteségforrás, mégis költségnövelő tényező volt az is, hogy a szénbányászatot mindeddig lényegében nem a gazdaságosság, hanem a szénmennyiség minden áron való kitermelése vezette. Erre kényszerítette a bányavállalatokat a népgazdasági terv, az, hogy az ország energiaegyensúlyát biztosítsák. A kilábalás útja Igen, erre késztette őket minden; mi- <özben - mint minden vállalat - a bánya- /áHalat is önállóan gazdálkodó, nyereségre törekvő szervezet, vonatkoznak rá í gazdaság általános szabályozói. A osaknem tervutasításos rendszer szerinti ermelés, és a vállalati „önállóság” sok mindenben ellentmondásos helyzetette- emtett. A nem ritkán egymással szem- oen álló követelményeknek aligha köny- lyü eleget tenni, s a (szükséges!) szénmennyiség „oltárán" bizony gyakorta a gazdaságosságot áldozták fel. A szénbányászat tavaly 24 millió tonnát produkált, mintegy 2 millióval kevesebbet, mint volt az 1982-es csúcs. A múlt év végére, az év elején világossá vált: változtatásra, beavatkozásra van szükség. A VII. ötéves tervtörvény - figyelembe véve a kialakult helyzetet - koncepcionálisan megfogalmazta a tennivalókat. A konkrét döntést viszont - hosszas előkészítő munka után - a közelmúltban hozta meg a Minisztertanács, jóváhagyva az Állami Tervbizottság határozatát. Ennek értelmében - csak a leglényegesebb szempontokat emelve ki -, a szénbányászatnak évi 24 millió tonnát kell termelnie, úgy, hogy a mélybányászat termelése csökken, míg a fajlagosan gazdaságosabb lignit-külfejtések aránya nő. A gazdaságosság terén egyébként az olaj hordónkénti 15-17 dolláros ára a mérvadó. A számítások szerint 14 akna termel ennél drágábban, ezért - az ÁTB, illetve a Minisztertanács állásfoglalása szerint - ezeket gyorsított ütemben aknázzák ki, majd bezárják. Létesül két új bánya a kiesők pótlására, az Ajka II. és a Dubicsány bányaüzemek, de a beruházások részleteit tekintve csak később döntenek. Házon belül A szükséges szerkezetváltás végrehajtásához a szénbányászat a korábban tervezettnél négymilliárd forinttal többet használhat fel. A kormány ahhoz is hozzájárult, hogy a termelői árat átlagosan 18 százalékkal emeljék a bányavállalatok. A létszámhiány pótlására, illetve - modernebb technikával való - áthidalására, a kormányhatározatra alapozva, programot kell készíteni. Mindezek az intézkedések hozzásegíthetik a bányászatot, hogy a mennyiségi szemléletről letéve, immár a gazdaságosság szempontjait érvényesítse. Ehhez azonban az üzemeken, vállalatokon belül is változásokra van szükség. Hiszen a „bányászválság”-nak csak egyik, jóllehet talán számottevőbb oka a külső-felső kényszer, a másik ok jószerével házon belül kereshető. Ezért kezdeményezte a kormányhatározat, hogy olyan szervezeti-irányítási formákat alakítsanak ki, amelyek a hosszú távon gazdaságos termelést szolgálják. Szükség van erre a szénbányászat irányításának egészét, és vállalatait, üzemeit tekintve egyaránt. Olyan szervezetre, irányításra, amely tiszteletben tartva a vállalati önállóságot, képes a VII. ötéves terv célkitűzéseinek hatékony teljesítésére. TRÖMBÖCZKY PÉTER Határidő előtt egy hónappal adják át a lakásokat ATolna Megyei Állami Építőipari Vállalat ismét elfoglalt egy új pozíciót. A megye határán túl Komló, Mohács, a Balaton térsége is adott munkát újabban, egy éve pedig Baja. A Bácsber-nél nyertek versenytárgyalást, és a bajai öreg vásártéren, azaz a Barán építenek egy városrészt. Tavaly ősszel vonultak fel, tereprendezés és egy ház alapozása volt az első munka, s a tavasszal elkezdték Szek- szárdról a panelokat szállítani, október 30-án pedig már át is adják az első házat, benne 75 lakással, egy hónappal a határidő előtt. Október 21-én a helyszínen jártunk, éppen ott voltak az OTP - a lakásokat eladó szerv - képviselői is, akik elismerően nyilatkoztak a szekszárdi építők munkájáról. Az összehasonlítás kézenfekvő: ugyanis a lakótelep első házát a DUTÉP készítette, s ez etalonnak is fölfogható, ám a szekszárdi mesterek munkájának színvonala magasabb. Pedig sok-sok nehézség leküzdése után jutottak el odáig, hogy a ház átadá- sára-átvételére kérték a megbízókat. Rudas Tamás, a szekszárdiak építésvezetője mondta, hogy a lakótelepen 235 millió forint értékű munkát végeznek el. Ez magában foglal 19 épületet és 240 lakást. Cseri Ferenc művezető szerint a szállítással volt a legtöbb gondjuk a bajai Du- na-híd miatt. Jó hónapba tellett, mire kitapasztalták, hogy Szekszárdról mikor kell indítani a járműveket, hogy ne kapjanak sorompót a hídnál. A bajai munkánál a régi, kipróbált, András Péter-féle panelszerelő brigád dolgozik. Nagy a gyakorlatuk a szekszárdi típusú elemek összeszerelésében, mindig a programozás előtt végeztek egy-egy lépcsőházi blokk szerelésével, így munkát tudtak adni a Tóth Mátyás kőművesbrigádnak. Igaz, hogy a jó munkaszervezés révén Thum János ácsbrigádja is mindig elkészítette a fogadószintet, a szállítással Az 5. számú épület alapozásán dolgoznak a vasbetonszerelők. összhangban tudták az elemeket összeszerelni. Az október végi átadás egyben azt is jelzi; hogy a szekszárdi építők talpa alatt szilárd a talaj. Kedden járt a munkahelyen Storcz János igazgatóhelyettes, s újabb jó hírrel szolgált: Megbízást kaptak két ház építésére, ugyancsak Baján. A város nyugati oldalán egy harminclakásos garzonházat építenek. Kezükben a megbízás egy 86 lakásos panelházra is, ennek alapozását az ősszel kezdik el. Az öreg vásártéren a szekszárdi vállalat öregbíti a Tolna megyei szakemberek hirét-nevét. PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: CZAKÓ SÁNDOR A lakótelep, ahol dolgoznak a szekszárdi építők. Ülést tartott a Mészöv elnöksége Házmester helyett számítógép A liftek és a központi fűtésű házak kajánjainak felügyeletére, az épületek köz- világításának, éjszakai kapuzárásának íllenőrzésére is alkalmas az az úgy- íevezett épületfelügyelő diszpécser- endszer, amelyet a közelmúltban dol- joztak ki az ÉVM 5. sz. Célprogram kofájának megbízásából az Energiagaz- fálkodási Intézetnél. A mikroszámítógé- )es vezérlésű rendszerrel nemcsak korszerűbbé, hanem megbízhatóbbá, gaz- laságosabbá is tehető a házkezelő szervezetek munkája, s’ nem utolsó szem- )ont, hogy enyhült a ma kétségkívül neglévö, égető gon: a házfelügyelő- iány. Az ingatlankezelést megújító kuta- ó-fejlesztő munkáról az illetékesek el- nondták az MTI munkatársainak: az »lektronikus lakózázfelügyelő diszpé- serrendszer megvalósítása - az elekt- onikus eszközök árának folyamatos sökkenése ellenére is - igen költséges, ilkalmazását azonban számos előnye négis gazdaságossá teszi. A diszpé- :serrendszerek szolgáltatásaival az ed- iigieknél jobban óvhatók az épületek. Csökkenhetnek a későn felfedezett hi- )ák miatt keletkező úgynevezett másod- agos károk. Alkalmazásával jelentős munkaerő, valamint anyag és energia takarítható meg, s növekedik a lakosság biztonsága, komfortja is. Budapest egyes körzeteiben, illetve néhány vidéki városban a felvonók működését ugyan már központilag ellenőrzik, közös hiányosságuk azonban, hogy gyártástechnológiájuk egyedi, ezért tömeggyártásra nem alkalmasak. Az Energiagazdálkodási Intézetben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatásával kifejlesztett DOMVISOR elnevezésű rendszer - amely a nagyközösségi antennarendszerekhez is kapcsolódhat - jóval szélesebb körben használható, s országos elterjesztésre is alkalmas. A házakba telepített készülékek elsődleges feladata az épületgépészeti berendezések felügyelete, a meghibásodások azonnali, automatikus jelzése. A központok képernyős készülékein a ház címével és a hiba keletkezésének időpontjával együtt szöveges formában jelennek meg a jelzések. A diszpécser- központok ügyeletesei ennek alapján intézkedhetnek a zavar szakszerű elhárításáról. A DOMVISOR füstérzékelő és betörés- jelző készülékek csatíakoztatásával vagyonvédelmi feladatokat is elláthat. Az így idejében kapott jelzések alapján a tűzoltók megakadályozhatják nagyobb tüzek kialakulását, s a rendőrség pedig segítséget kaphat a betörések tetteseinek elfogásához. A liftben rekedt utasok a vészjelző gomb megnyomásával a diszpécserközpontot riasztják, ahonnan a személyzet hangjelzéssel tudathatja: elindultak a kiszabadításukra. A lakosság szempontjából nagy jelentőségűek a diszpécserrendszerrel megvalósítható humán szolgáltatások is. Ezek egyik lehetséges módja segélyhívó nyomógombok felszerelése a lakásokban. Ez különösen a háztartási balesetet szenvedett, s így mozgásában akadályozottá vált lakóknak nyújthat segítséget. E szolgáltatásnak a közismerten rossz telefon-ellátottság miatt lehet létjogosultsága. A diszpécserrendszer egy-egy kihelyezett adatgyűjtő készüléke a lakó-, illetve kommunális épületek 256 jelzését fogadhatja egyidejűleg, a rendszer központja pedig 256 adatgyűjtővel állhat információs kapcsolatban. A tervek szerint egy-egy kerület épületeinek felügyeletét háromnégy diszpécserközpont látja majd el. Tegnap Pakson, az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet székházában tartotta október havi ülését a Fogyasztási Szövetkezetek Tolna Megyei Szövetségének elnöksége. Részt vett az ülésen Csizmadia Gyula, a SZÖVOSZ szövetkezetpolitikai főosztályának helyettes vezetője, Andrási Imre, a Tolna Megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályának vezetője és Schwemmer László- né, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának munkatársa is. Az ülést Kálmán Gyula elnök vezette. Az elnökség Rauth Jánosnak az Áfész elnökének előterjesztése alapján megvitatta a Paksi Áfész szövetkezetpolitikaiés gazdálkodási munkájáról és további feladatairól szóló előterjesztést. Az atomvárosban működő fogyasztási szövetkezet feladatköre Pakson kívül Du- naszentgyörgy, Gerjen, Madocsa és Németkér községekre terjed ki. A működési körzet lakóinak száma több mint 35 000. Ebből a szövetkezetnek 6000 főt meghaladó a taglétszáma, tagonként 340 Ft át- lag-alaprészjeggyel. A tagok által jegyzett célrészjegy összege közel 8 millió Ft. Négy iskolaszövetkezeti csoport működik területén. Az általános iskolások kereskedelemmel foglalkoznak, a gimnazisták pedig a kulturális és sporttevékenység terén jeleskednek. Örvendetes, hogy az iskolaszövetkezeti csoport volt tagjai közül ma már többen kereskedelmi szakmunkástanulók. Élénk a szövetkezet sport- és közművelődési tevékenysége. Dolgozói ott találhatók a felmenő rendszerű országos sportvetélkedőkön, fenntartója a nagy hírű Madocsai Népi Együttesnek, támogatója a munkáskórusnak, fúvószenekarnak, gyer- mektánccsoportnak. A szerteágazó gazdasági feladatokat közel 500 fő dolgozó végzi, 23 fővel kevesebb az előző évinél. Eredményes volt az első félévi gazdálkodásuk. A nyereség színvonala 1,86%-ról 3,15%-ra emelkedett, tömege közel 90%-kal volt magasabb az előző év hasonló időszakában elért nyereségnél. Kiskereskedelmi és vendéglátóipari forgalma a megyei átlagot meghaladó. Fel- vásárlási forgalmuk több mint 18%-kal több az előző évinél. A hatékonyabb gazdálkodás forrása az ésszerű létszámgazdálkodás, a korszerű kereskedelmi módszerek alkalmazása, a költségekkel való takarékos gazdálkodás. Az eredményes gazdálkodás ellenére a szövetkezet vezetése újabb követelményeket támaszt önmagával szemben, törekszik a még lehetséges tartalékok feltárására és a hatékonyság stabilizálására. Ebbéli munkájához kapott a Mészöv elnökségétől segítséget és támogatást. SZOBOSZLAI JENŐ Ezt a lakóházat adják át október 30-án, egy hónappal a határidő előtt.
