Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-21 / 248. szám
1986. október 21. Képújság 3 Uj rendszer a mezőgazdasági biztosításiján 1987 januárjában újjáalakul a mező- gazdasági vállalatok biztosítási rendszere. A változásokról az Állami Biztosító megyei igazgatójától, Papp Júliától érdeklődtünk. I- Miért van szükség új szerződésekre?- A jelenlegi biztosítási rendszer tízéves múltra tekinthet vissza. Ez idő alatt fejlődött a mezőgazdaság is, ennek megfelelően változtak a biztosítással szemben támasztott igények. Noha az eddigi rendszer is a mezőgazdasági termelés érdekeit tartotta szem előtt, az elmúlt tíz év káralakulási statisztikája arról győzött meg bennünket, hogy rugalmasabb, differenciáltabb rendszert kell kidolgoznunk. I- Úgy érti, hogy nem volt pozitív a mérleg?- Valóban, a díjbevétel nem fedezte a kifizetéseket, elsősorban azért, mert a fagy- és a vízkockázat aránya igen magas volt az elmúlt években. - Bár ez a két kockázat a Tolna megyei mezőgazdasági vállalatokat ősekély mértékben érintette - és a tartási, takarmányozási körülmények miatt az állatelhullási arányok is kedvezőtlenül alakultak. így az elmúlt tíz év alatt összesen 5 milliárdos veszteséget könyvelhettünk el országosan. Feszültséget teremtett az is, hogy a nagyarányú károk előfordulási helyük szerint is szélsőséges képet mutattak, ezért a vállalatok sem voltak elégedettek az ösz- szevont, több veszélynemet együttesen tartalmazó szerződéseinkkel. I- A biztosítási díjak emelése feloldaná a fent említett feszültségeket?- Nem egyértelműen a biztosítási díjak emeléséről van szó az új rendszerben, hiszen a dijak egyes esetekben még csökkenni is fognak, valószínű, hogy Tolna megyére ez utóbbi megállapítás lesz a jellemző. Sokkal inkább az a lényege a változtatásnak, hogy nő a kínálat, hiszen a növénybiztosításban az összevont módozatok megszüntetésével egyidejűleg hét új biztosítási formát vezetünk be, így összesen 13 szerződés közül választhatnak a mezőgazdasági vállalatok. ott a vállalat a kisebb díjtétel fizetését vállalja. De a választás joga mindenképpen a vállalaté. I- Mi a helyzet a második legnagyobb kárt okozó eseménnyel, a tavaszi fagykárral?- Ez az egyetlen, amelyre összevontan, jég- és fagykárbiztosítás néven lehet biztosítást kötni, mivel ez a két káresemény időben nagy valószínűséggel egymást követi és a tavaszi fagykár nagyságát nem tudjuk az előforduláskor még lemérni, a tényleges veszteség csak betakarításkor értékelhető. Ebbe a biztosítási körbe tartozik a téli alma és körte viharbiztosítása is, melynek szerződési időpontja módosult. I- A többi biztosítási formára is jellemző, hogy ennyire alapvetően megváltoztak a biztosítási lehetőségek?- Talán nem ilyen nagy mértékben, de vannak még további változások. Valamennyit felsorolni itt lehetetlen volna. A lényeg, hogy önállóan köthetők még vízkár-, téli fagykár-, homokveréskár-, viharkár-biztosítások, valamint további hat korábban is létezett biztosítási fajta. A hangsúly azon van, hogy mindezek a biztosítások önállóan is köthetők. I- Az állatbiztosítást is érintik a változások?- Nem ilyen nagy mértékben. Itt az a teglényegesebb, hogy mint a növénybiztosítások esetében is, a díjosztályok számát négyről hétre emeltük. Az alacsonyabb kárhányadú vállalatok kerültek az 1. díjosztályba, ahol az eddigiekhez képest díjcsökkentést alkalmaztunk, a 2-es díjosztályban nincs változás, de az efölötti besorolásnál differenciáltan emelkedik a díj. ■ - Mi ennek az oka?- Elsősorban az, hogy a kármegelőzésre ösztönözzük a mezőgazdasági vállalatokat. Népgazdasági érdek, hogy csökkenjen az állatok elhullási aránya és ösztönző erőt jelentsen a kényszervágás is. I- Melyek az új biztosítási lehetőségek?- Kétféle jégbiztosítást lehet kötni, a jégbiztosítás I. a tetszőleges hozamérték, míg a jégbiztosítás II. a hároméves átlaghozam biztosításra szolgál. I- Miért van szükség kétféle jégbiztosításra?- Azért, mert a jéggyakoriság az ország területén igen változó. A jégbiztosítás második formájának meglehetősen alacsony a díjtétele. Nyilvánvaló, hogy ahol gyakori a jégverés, ott a magasabb díjtételű biztosítást kötik meg, míg ahol csak ritkán fordul elő ez a káresemény, ■ - Egyéb változások?- A gazdálkodó szervezetek vagyonbiztosítása és az ehhez kapcsolódó biztosítási formák kisebb módosításokkal továbbra is megköthetők. I- A gyakorlatban hogyan valósul meg az átállás?- Munkatársaink november elejétől kezdődően személyesen is felkeresik az érdekelt vállalatokat, és segítséget nyújtanak a legmegfelelőbb biztosítási módozatok kiválasztásában. Reméljük, hogy mindenki számára megelégedéssel, zökkenőmentesen állhatunk át az új rendszerre. Új mezőgazdasági munkavédelmi eszközök Két új mezőgazdasági munkavédelmi eszköz gyártásához láttak a budapesti Védőszemüveg- és Fémárukészítő Kisszövetkezetben. A sapkás, műanyagpajzsos permetező álarcot a háztáji kertészeknek ajánlják. Flasználata nemcsak a szemet és az arcot, hanem a fej egyéb részeit is megfelelően védi. Az álarc átlátszó pajzsa olyan anyagból készül, amely a hazánkban használatos növényvédő szerek mindegyikének ellenáll, vagyis nincs szükség a szemvédő lap gyakori cseréjére. A kiskerti permetezőálarc első, ötezer darabos szériáját már átadta a szövetkezet az OFOTÉRT-nak, illetve a MÜÁRT-nak, és több megyei AGROKER- vállalat is igényelt belőle. Elsősorban a poros munkakörülmények között tevékenykedő traktorosoknak, kombájnvezetőknek és a betakarító gépek kezelőinek fejlesztették ki a Szahara típusú védőszemüveget, amely minden olyan munkahelyen használható - például faipari üzemekben -, ahol mérgező porok nem keletkeznek. A porvédő szemüvegből eddig a mintapéldányokat készítették el, sorozatgyártásukat jövőre kezdik meg a szövetkezetnél. A tervek, szerint egyelőre 15 ezer darabot gyártanak belőle. Rehabilitációs képzés Hétfőn megkezdődött a rehabilitációs képzés és átképzés a Csepel Művek Oktatási Vállalatnál. Országunkban első ízben itt szervezték meg a megváltozott munkaképességű és a mozgássérült, ám dolgozni képes emberek szakmai képzését és átképzését. Az Egészségügyi-, a Művelődési-, az Ipari Minisztérium és más főhatóság anyagiakkal is támogatja a Minisztertanács erre vonatkozó határozatának megvalósítását. E vállalatnál - a Szociális Intézetek Központjával együttműködve - lehetővé tették, hogy új képzettséget szerezzenek azok a személyek, akiknek munkaképessége legalább 36 százalékban megváltozott, s emiatt nem folytathatják korábbi foglalkozásukat. Először az elektronikai műszerész és háztartási gépszerelői szakmunkásképző-, valamint társadalombiztosítási ügyintézői szaktanfolyamot nyitották meg. A jelentkezők többsége ugyanis ezeknek a szakmáknak az elsajátítását igényelte. Az anyagvizsgáló .szakma iránt érdeklődők tanfolyama novemberben, a hegesztő, akkumulátorkezelö, varrógépműszerész szakmát tanulóké a következő év februárjában kezdődik. i Mértéktartó, egyenes vonalú fejlődés a cél Településfejlesztés Dombóváron A városközpont a többszintes, telepes formához igazodik majd Dombóvár az elmúlt ötéves terv során a megelőző tervidőszakhoz képest lassabban, de arányosan fejlődött, kisvárosi jellegéhez igazodó eredményekkel. Dombóvár termelő és szolgáltató üzemeinek, intézményeinek egy része a tervidőszak során jelentős fejlődésen ment keresztül. Új munkahelyek létesítésében ez nagy volument nem jelentett ugyan, de kielégítette a munkába lépők igényeit. A nők foglalkoztatásának azonban továbbra is meglehetősen szűk a keresztmetszete. Az ö foglalkoztatásukat elsősorban a kesztyűgyár, a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyár helybeli üzeme, a kereskedelem, az oktatásügy és az egészségügy intézményei biztosítják. A város ipara a VI. ötéves tervét teljesítette, bár nem kevés problémával kell megküzdeniök az üzemeknek. Ezek a nehézségek elsősorban a helybeli üzemeknek abból a sajátosságaiból fakadnak, hogy többnyire gyáregységek, telephelyek. Dombóvár vasúti csomópont, a Magyar Államvasutak korszerűsödése kedvezően befolyásolta a város fejlődését is. A Budapest-Pécs vonal villamosításának befejeződésével, az ennek kiszolgálását célzó vasúti objektumok megépítésével a tanácson kívül a legnagyobb beruházást valósította meg. A főpályaudvar korszerűtlensége azonban még mindig gondot jelent. Tovább javult a város közlekedése az autóbusz-főpályaudvar vasútállomáshoz történő áthelyezésével, bár ez újabb problémák forrása lett. A városközpontban ugyan csökkent a túlzsúfoltság, viszont a városkörnyék északkeleti részéről bejövő hatósági, bevásárlási ügyeiket intéző állampolgárokat szállító autóbusz- járatok jelentős része nem érinti a város- központot. Ezt a helyzetet egy központi megállóhely létesítésével kell megoldani. A város és a városkörnyéki községek kapcsolata változáson ment keresztül a járási tanácsok megszüntetésével. A városi tanács, mint egy középfokú ellátási szerepkört betöltő település államigazgatási szerve, jelentős gondot fordított és fordít a városkörnyéki kapcsolatrendszer sokoldalú fejlesztésére és alakítására. Ennek konkrét eredménye például Döbrököz községben az intézményes szemétszállítással kapcsolatos megállapodás, vagy a balatonfenyvesi úttörőtábor működtetésére irányuló közös törekvés. » A város hetedik ötéves tervének feladatairól Vidóczy Lászlóval, a városi tanács elnökével beszélgettünk.- Milyen általános céljai, feladatai vannak a tanácsi gazdaság fejlesztésének a VII. ötéves tervidőszakban?- Abból kellett kiindulnunk a terv kidolgozásánál, hogy összességében lehetőségeink nem növekednek az előző időszakhoz képest. A mennyiségi szükségletek teljes körű kielégítésére, a minőség fokozottabb javítására továbbra sem lesz lehetőség. Fokozott figyelmet fordítottunk a terv összeállításánál a tanácsi pénzügyi lehetőségek és a gazdálkodó szervezetek, valamint a lakosság teherbíró képességének összehangolására. Elsődleges feladatunk a lakosság legszélesebb körét érintő alapfokú ellátásbeli különbségek csökkentése.- Ágazatonként milyen konkrét fejlesztést tűztek ki célul?- Kiemelt társadalompolitikai feladat a lakásellátás javítása. 'A lakáshoz jutás összes feltételeinek, tehát az építés, a lakásgazdálkodás, a felújítás és a helyi támogatás rendszerének javítását szeretnénk elérni. Szociális bérlakásból 116 darab átadásával számolunk. Sor kerül a városközpont területrendezésére, itt a korszerű többszintes lakásépítés lesz a jellemző. Családi házas telkek biztosításához az újdombóvári tömbbelsőkben és a szőlőhegyi városrészen kell a terület-előkészítést elvégezni.- A városi közúthálózat kifejlesztése is fontos része a jelenlegi tervidőszaknak. Jelenleg a belterületi utaknak csak hatvan százaléka szilárd burkolatú, és a meglévő útállomány is kedvezőtlen felújítási mutatókkal rendelkezik. Vízgazdálkodási feladataink során első lépésként egy hatszáz köbméteres ivóviztárolót tervezünk, a csúcsidőben jelentkező nyomásingadozás elkerülésére. Az új szeny- víztelep építését 1989-ben akarjuk megkezdeni. Fontos feladat a szuhajdombi városrész talajvízproblémáinak megoldása is.- A távfűtés és a melegvízszolgáltatásban a fűtőművek fennállása óta komolyabb problémák nem jelentkeztek. A fűtőművek kapacitása azonban a maximális leterheltség határán van. Mivel a város saját eszközeivel nem tudja megvalósítani egy végleges fűtőmű kivitelezését, a jelenlegi kazánállomány kicserélésével, illetve nagyobb teljesítményű gépek beállításával próbáljuk megoldai a gondokat.- Az egészségügyre áttérve, a kórházi ellátás színvonalában látványos eredmények nem várhatók, de körülbelül hárommillió forint összegű gép, műszer beszerzését tervezzük.- A kulturális szolgáltatás, mint a tervidőszak kiemelt ágazata a fejlesztési kiadások csaknem húsz százalékát teszi ki. Az országos célokkal összhangban a középfokú oktatás fejlesztését kívánjuk elérni. Szerepel ezenkívül a tervekben általános iskolai tanterembővítés, és egy olyan tornacsarnok megépítése, amely jelentősebb sportrendezvények megtartására is alkalmas.- Most, hogy néhány mondattal minden lényeges ágazatot érinthettünk, szeretném elmondani, hogy a lakosság társadalmi munkájának igen nagy szerepe van az olyan fenntartási, fejlesztési feladatok megvalósításában, amelyekre a pénzügyi források nem nyújtanak fedezetet, de a lakosság közérzetének jó szinten tartásához elengedhetetlenül fontosak. Számítunk városunk lakóinak segítségére.- Mi a jellemző a város hetedik ötéves tervére összességében?- Tervünk a város és a városkörnyék gazdaságát tekintve mértéktartó, de egyenes irányú fejlődést szab meg. Több mint huszonegy ezer ember él itt. Elsőrendű célunknak azt tartjuk, hogy lakosságunk igényeit szerepünkből adódóan jó színvonalon tudjuk kielégíteni. Azt szeretnénk, hogy mindenki kedvére épüljön-szépüljön a város, hogy mindenki számára jó érzés legyen dombóvárinak lenni! WENTER MARIANN Fotó: CZAKÓ SÁNDOR Ezt a területet is rendezik 4 \
