Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-18 / 246. szám
8 NÉPÚJSÁG 1986. október 18. ★ HORIZOnT* • / Románia Bukaresti városkép Metró, busz és a többiek Márciusban újabb szakasszal bővült a bukaresti földalatti. A korábbi 25 kilométeres pályához további kilométerek csatlakoztak, enyhítve ezzel a kétmilliós román főváros közlekedési gondjait. A metro fokozatos kiépítése azonban csupán része - igaz egyik alapvető alkotóeleme - Bukarest városfejlesztési tervének. A 2000-ig terjedő közlekedésfejlesztési programban az úthálózat bővítése és korszerűsítése, a városon keresztülfolyó Dimbovita szabályozása is szerepel. A tervek szerint autópálya-gyűrűvel kívánják mentesíteni a városközpontot az átmenő forgalomtól. Az eddig elkészült metró két szakasza a város történelmi magvába vezet. Kialakulóban van egy harmadik metróvonal is, amely az Északi pályaudvart és az Augusztus 23- a ipari negyedet kötné össze. A tömegközlekedés javítása érdekében a jövőben nagyobb figyelmet szentelnek a villamoshálózat kiépítésének. Az egész Bukarestet behálózó villamosok kiszélesített utcákon közlekednének. Szó van egyes autóbuszjáratok megszüntetéséről is, helyettük nagy kapacitású villamosok beállítását tervezik. A három kocsiból álló szerelvények gyorsabban haladhatnak majd és több utast szállíthatnak, mint a jelenleg közlekedő autóbuszok. Az autóbuszforgalom csökkentése üzemanyagmegtakaritást jelentene, és jelentékenyen csökkenne a környezetszennyezés. A villamosközlekedésre alkalmatlan útvonalakon trolibuszok járnának majd. A közlekedés zökkenőmentes lebonyolítását szolgálják a már kialakított és a jövőben létesítendő csomópontok, alul- és felüljárók. A parkolási gondok megkönnyítésére építették a Bucur Óbor aluljáró föld alatti parkolóját ezer gépkocsi részére. Parkolóhely épült az egyetemi központban is. A városrendezési programban nagy hangsúlyt kap a Dimbovita mintegy 10 kilométeres szakaszának szabályozása. Ettől a folyó vízének megtisztulását várják, s egyben hozzájárul majd a városkép szebbétételéhez. A folyó szabályozásához tartozik majd egy víztározó is, amely Bukarest legnagyobb mesterséges tava lesz. A beruházás a környezet- védelmet is szolgálja, és alkalmat ad újabb üdülőkörzetek létrehozására. Nagy parkokat, további parkokat máshol is létesítenek a román fővárosban. GÁTI ISTVÁN A Garuda szárnyán a Közel hét évtizedes múltra tekint visz- sza a Kambodzsai Nemzeti Múzeum. Az intézményt Khmer Múzeum néven hívták életre 1917-ben, s a híres Indokínai Múzeum fiókintézeteként működött. A részleg 1919-ben önállósult, azóta Phnom Penh, a kambodzsai főváros kulturális és idegenforgalmi büszkesége. Az intézményben jelenleg mintegy 10 000 kiállítási tárgyat őriznek. Láthatók itt a régmúlt idők történelmi emlékei, ásatások felbecsülhetetlen értékű kincsei, népművészeti tárgyak, néprajzi érdekességek, képzőművészeti alkotások, vallási relikviák, templomi kegytárgyak és a khmer királyi palota különlegességei. A legértékesebb a khmer nemzet kialakulása idejéből eredő bronz- és réztárgyak kollekciója. A múzeum gyűjteménye szépen gyarapszik a vásárlások útján és a magánszemélyek, közintézmények adományai révén. A főépületben 10. századból származó impozáns kőszobor, a mitológiai Garuda madár fogadja a vendégeket, minN!■■■■ A szovjet építőipar átalakítása Mint az állóképen, úgy merevedtek meg a toronydaruk a Szovjetunió mintegy kétszáz nagy ipari építkezésén. A munkát leállították annak ellenére, hogy már több milliárd rubelt fektettek be a tervek megvalósításába. A szóban forgó gyárak, üzemek már most elavultak, s így már nem is fejezték be őket. Más terveket sürgősen átvizsgálnak, hogy még a korai, nem annyira költséges szakaszban kerüljék el a veszteségeket. A Szovjetunióban a beruházási szférában sok év óta először hoznak ilyen meglehetősen drámai intézkedéseket, melyek azonban nem váltottak ki túl nagy csodálkozást. Az új termelőberuházások túlméretezettségének kér- 1 dése ugyanis már régóta a szovjet gazdaság „gyenge pontja". Ugyanakkor egyre nehezebben tudták teljesíteni az új lakások, a lakóhelyi és szolgáltatási infrastruktúra átadására vonatkozó terveket. Túlzás nélkül mondhatni, hogy az építőipar az ország népgazdaságának egyik legtöbb égető problémát jelentő területe. Érdemes a méretekkel kezdeni. A Szovjetunió szó szerint is a világ legnagyobb építési Területe, amely tizenegy időzónán keresztül, a nyugati Breszttől a keleten lévő Csendes-óceánig, a sarki tundrától Közép-Ázsiáig húzódik. De a legfontosabb, hogy a befektetések mértéke szerint az ország már több éve világelső. Illusztrálja mindezt, hogy egyidejűleg több mint 300 ezer kisebb-na- gyobb létesítmény épül. Köztük új gyárak, bányák és erőművek, kikötők, repülőterek, vasutak, öntözőcsatornák, vagyis mintegy 25 ezer ipari jellegű építkezés. Épülnek lakónegyedek, iskolák, kórházak, stadionok és színházak is. Hetente negyvenezer lakást adnak át, ami egy közepes méretű városnak felel meg. Az ország építőiparában körülbelül tizenegy millióan dolgoznak és a nemzeti jövedelem mintegy ötödét fektetik az építőiparba. Érthető, hogy nem könnyű összehangolni e komplexum tevékenységét. A dolgot az is bonyolítja, hogy az építőipar megosztott, mivel több központi hivatalnak van alárendelve. És bár ezek többsége Moszkvában van, rendszerint nincs meg köztük a „horizontális" egyetértés. Az erőfeszítések és eszközök ilyen helyzetben elkerülhetetlen szétforgá- csolódása egyre „elnyelte” az új építke: Taskentben sorjáznak az új, földrengésbiztos lakóházak zések hatékonyságát. Az új építkezések lassan már csak az elöregedett létesítmények pótlására szolgálnak, de néha még azt sem fedezték. Az építési határidők munkaerő- és anyaghiány okozta meghosszabbodása pedig a még el sem készült gyárak erkölcsi elavulásának szomorú veszélyét vonta maga után és akarva-akaratlanul visszafogta a lakásépítkezést is. Egyszóval már régen megérett a döntés az építkezések egÿ részének „befagyasztására”, hogy az erőket azokra összponto- sítsuk, amelyeket gyorsan át lehet adni, újra mozgásba hozva ezzel a lekötött eszközöket. Sőt, tettünk is ilyen kísérleteket. Az idő múlásával azonban világossá vált, hogy a területre vonatkozó változatlan ex- tenzív politika körülményei között a szóban forgó intézkedések megvalósíthatatlanok. Az új építkezések gomba módjára szaporodnak,csak az elnevezések változnak, a „sebészeti fogásokat” egészen a műtétig elvetették. De még ha alkalmazták volna is e fogásokat, csak csillapító, ideiglenes intézkedések lettek volna. Nagyszabású befektetési manőverre volt szükség, melyet magának az ágazat irányítási rendszerének komoly átalakítása kísér. Az évtizedek során kialakult gyakorlatról, amely egyébként elég sokáig bevált, nem könnyű elszakadni. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a kockázatot hatalmas összegekkel lehetett mérni. Ezért aligha meglepő, hogy a helyzet felismerése, majd a régen várt változások nem következtek be azonnal, miután legyőzték az ellenállást és gondolkodásbeli tehetetlenséget. Az emberek nehezen változnak s e folyamat nem fájdalommentes. Az agráripari és a gépipari komplexum nyomában azonban az építőiparinak kellett soron következnie. Az építőipari komplexum átalakítása teAz épülő Tinda város az amuri területen hát kezdetét vette. .Változott a beruházási politika is, ezután a tőkebefektetések egyre nagyobb hányadát fordítják rekonstrukcióra, semmint új vállalatok építésére. A Szovjetunió Építésügyi Állami Bizottsága (GOSZTROSZTROJ), amelynek korábban.lényegében tanácsadási jogköre volt, állandó kormányszerv szerepét veszi fel az építőipari komplexum irányítására. A központosított vezetés erősítésével együtt bővül a szövetségi köztársaságok jogköre, reális építőipari bázist kapnak a területi programok megvalósításához. És végül, elengedhetetlen feltételként, az adminisztratív irányítási módszerek helyébe lépő és a megtérülés elvén alapuló új gazdasági módszerek az építkezésekre is kiterjednek.- Mindez együttvéve utat nyit a szovjet gazdaság egyik vezető ágazatában jelentkező összetett problémák megoldásához. Leonyjd Kwenyev NDK Gyorsjelentés az ipar fejlődéséről A Huajhó birtokbavétele Több mint 1 milliárd jüant fordít a Kínai Népköztársaság Államtanácsa 1986 és 1990 között a Huajhó folyó hidrotechnikai berendezéseinek, öntözőcsatornáinak és gátrendszerének kiépítésére. Minderre igen nagy szükség van, mivel a Huajhó gyakran fenyeget áradásokkal,elemi csapásokkal. A szeszélyes folyó négy sűrűn lakott tartományában - Honanon, Anhujon, Senhszin és San- tungon - halad át. Ezen a területen mintegy 130 millió ember él. múltba tégy jelzi, hogy kiterjesztett szárnyain a múlt csodái közé repíti őket. A Garuda az óind mondavilágban a madarak királya volt, Visnu isten leszármazottja, s egyben hátasállata. Ö szerezte meg az isteneknek az am- ritát, a halhatatlanság italát. Ezért nagy becsben áll, az isteneknek kijáró tisztelet övezi. A Kambodzsai Nemzeti Múzeumot 1970-ben felújították. Nagyobb helyet kapott a'könyvtár, a fototéka és a restau- rációs műhely. Az NDK Ipari minisztériumának adatai szerint 1986 első felének mind a hat hónapjában túlteljesítették tervüket az ipari dolgozók. A munkatermelékenység 8,6 százalékkal növekedett, miközben a termelési és az anyagköltségek örvendetesen csökkentek. A tervteljesítés értéke másfél milliárd márka. Az országos átlagot messze meghaladó eredményt értek ei az ipari kombinátok jelentős részében. A nettó termelés- növekedés 10 százaléknál is magasabb volt például az eisenhüttenstadti acélkombinátban, a brandenburgi nemesfém-kombinátban, a piesteritzi Agrokémiában, a teltowi Elektronikus Építőelemek Gyárában és a karl-marx-stadti IFA autógyárban. A kombinátok többlettermeléséből 0,8 milliárd márka értékű áru jutott lakossági fogyasztásra. A különböző megyei üzemek úgyszintén eredményesek voltak. Barnaszén-brikettből 361 ezer tonna, rostált szénből 444 ezer tonna, volt a bányaüzemek terven felüli teljesítménye. A városi gáztermelés tervét 277 millió köbméterrel haladták meg. Az elektrotechnikai és az elektronikai üzemek 13,3 százalékos túlteljesítéssel zárták a félévet, s közben 3,2 százalékkal csökkentették a termelés költségeit. A félvezető építőelemek, az elektronikus elemek előállítása az előző év azonos időszakához képest 15 százalékkal nőtt. A tervezettnél 12 százalékkal több irodai és személyi számítógépet, 18 százalékkal több vezérlő berendezést állítottak elő. Sikeres félévet fejeztek be a tartós fogyasztási cikkeket és háztartási gépeket gyártó üzemek is. Gyermekruházati termékekből, bútorból, játékokból 3-5, színes televízióból 5,1, hűtőgépekből 5,8, háztartási fagyasztószekrényekből 13,7 százalékkal volt nagyobb a gyártás az előirányzatnál. Az ipari termelés mennyiségi mutatói, sőt a minőségiek ié dinamikus fejlődésről adnak számot. A kiváló minőséget jelző Q (Qualitét) jellel ellátott termékek értéke elérte aMélévben a 45 milliárd márkát.
