Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-18 / 246. szám

8 NÉPÚJSÁG 1986. október 18. ★ HORIZOnT* • / Románia Bukaresti városkép Metró, busz és a többiek Márciusban újabb szakasszal bővült a bukaresti földalatti. A korábbi 25 kilo­méteres pályához további kilométerek csatlakoztak, enyhítve ezzel a kétmilliós román főváros közlekedési gondjait. A metro fokozatos kiépítése azonban csu­pán része - igaz egyik alapvető alkotó­eleme - Bukarest városfejlesztési tervé­nek. A 2000-ig terjedő közlekedésfej­lesztési programban az úthálózat bőví­tése és korszerűsítése, a városon ke­resztülfolyó Dimbovita szabályozása is szerepel. A tervek szerint autópálya-gyűrűvel kívánják mentesíteni a városközpontot az átmenő forgalomtól. Az eddig elké­szült metró két szakasza a város törté­nelmi magvába vezet. Kialakulóban van egy harmadik metróvonal is, amely az Északi pályaudvart és az Augusztus 23- a ipari negyedet kötné össze. A tömegközlekedés javítása érdeké­ben a jövőben nagyobb figyelmet szen­telnek a villamoshálózat kiépítésének. Az egész Bukarestet behálózó villamo­sok kiszélesített utcákon közlekedné­nek. Szó van egyes autóbuszjáratok megszüntetéséről is, helyettük nagy ka­pacitású villamosok beállítását tervezik. A három kocsiból álló szerelvények gyorsabban haladhatnak majd és több utast szállíthatnak, mint a jelenleg közle­kedő autóbuszok. Az autóbuszforgalom csökkentése üzemanyagmegtakaritást jelentene, és jelentékenyen csökkenne a környezetszennyezés. A villamosköz­lekedésre alkalmatlan útvonalakon troli­buszok járnának majd. A közlekedés zökkenőmentes lebo­nyolítását szolgálják a már kialakított és a jövőben létesítendő csomópontok, alul- és felüljárók. A parkolási gondok megkönnyítésére építették a Bucur Óbor aluljáró föld alatti parkolóját ezer gépkocsi részére. Parkolóhely épült az egyetemi központban is. A városrendezési programban nagy hangsúlyt kap a Dimbovita mintegy 10 kilométeres szakaszának szabályozása. Ettől a folyó vízének megtisztulását vár­ják, s egyben hozzájárul majd a város­kép szebbétételéhez. A folyó szabályo­zásához tartozik majd egy víztározó is, amely Bukarest legnagyobb mestersé­ges tava lesz. A beruházás a környezet- védelmet is szolgálja, és alkalmat ad újabb üdülőkörzetek létrehozására. Nagy parkokat, további parkokat más­hol is létesítenek a román fővárosban. GÁTI ISTVÁN A Garuda szárnyán a Közel hét évtizedes múltra tekint visz- sza a Kambodzsai Nemzeti Múzeum. Az intézményt Khmer Múzeum néven hívták életre 1917-ben, s a híres Indokínai Mú­zeum fiókintézeteként működött. A rész­leg 1919-ben önállósult, azóta Phnom Penh, a kambodzsai főváros kulturális és idegenforgalmi büszkesége. Az intézményben jelenleg mintegy 10 000 kiállítási tárgyat őriznek. Látha­tók itt a régmúlt idők történelmi emlékei, ásatások felbecsülhetetlen értékű kin­csei, népművészeti tárgyak, néprajzi ér­dekességek, képzőművészeti alkotá­sok, vallási relikviák, templomi kegytár­gyak és a khmer királyi palota különle­gességei. A legértékesebb a khmer nemzet ki­alakulása idejéből eredő bronz- és réz­tárgyak kollekciója. A múzeum gyűjte­ménye szépen gyarapszik a vásárlások útján és a magánszemélyek, közintéz­mények adományai révén. A főépületben 10. századból szárma­zó impozáns kőszobor, a mitológiai Ga­ruda madár fogadja a vendégeket, min­N­!■■■■ A szovjet építőipar átalakítása Mint az állóképen, úgy merevedtek meg a toronydaruk a Szov­jetunió mintegy két­száz nagy ipari építke­zésén. A munkát leállí­tották annak ellenére, hogy már több milliárd rubelt fektettek be a tervek megvalósításá­ba. A szóban forgó gyárak, üzemek már most elavultak, s így már nem is fejezték be őket. Más terveket sürgősen átvizsgál­nak, hogy még a korai, nem annyira költsé­ges szakaszban ke­rüljék el a vesztesége­ket. A Szovjetunióban a beruházási szférában sok év óta először hoznak ilyen megle­hetősen drámai intéz­kedéseket, melyek azonban nem váltot­tak ki túl nagy csodál­kozást. Az új termelő­beruházások túlméretezettségének kér- 1 dése ugyanis már régóta a szovjet gaz­daság „gyenge pontja". Ugyanakkor egyre nehezebben tudták teljesíteni az új lakások, a lakóhelyi és szolgáltatási infrastruktúra átadására vonatkozó ter­veket. Túlzás nélkül mondhatni, hogy az építőipar az ország népgazdaságának egyik legtöbb égető problémát jelentő területe. Érdemes a méretekkel kezdeni. A Szovjetunió szó szerint is a világ legna­gyobb építési Területe, amely tizenegy időzónán keresztül, a nyugati Breszttől a keleten lévő Csendes-óceánig, a sarki tundrától Közép-Ázsiáig húzódik. De a legfontosabb, hogy a befektetések mér­téke szerint az ország már több éve vi­lágelső. Illusztrálja mindezt, hogy egy­idejűleg több mint 300 ezer kisebb-na- gyobb létesítmény épül. Köztük új gyá­rak, bányák és erőművek, kikötők, repü­lőterek, vasutak, öntözőcsatornák, vagyis mintegy 25 ezer ipari jellegű épít­kezés. Épülnek lakónegyedek, iskolák, kórházak, stadionok és színházak is. Hetente negyvenezer lakást adnak át, ami egy közepes méretű városnak felel meg. Az ország építőiparában körülbe­lül tizenegy millióan dolgoznak és a nemzeti jövedelem mintegy ötödét fek­tetik az építőiparba. Érthető, hogy nem könnyű összehangolni e komplexum te­vékenységét. A dolgot az is bonyolítja, hogy az építőipar megosztott, mivel több központi hivatalnak van alárendelve. És bár ezek többsége Moszkvában van, rendszerint nincs meg köztük a „hori­zontális" egyetértés. Az erőfeszítések és eszközök ilyen helyzetben elkerülhetetlen szétforgá- csolódása egyre „elnyelte” az új építke­: Taskentben sorjáznak az új, földrengésbiztos lakóházak zések hatékonyságát. Az új építkezések lassan már csak az elöregedett létesít­mények pótlására szolgálnak, de néha még azt sem fedezték. Az építési határi­dők munkaerő- és anyaghiány okozta meghosszabbodása pedig a még el sem készült gyárak erkölcsi elavulásá­nak szomorú veszélyét vonta maga után és akarva-akaratlanul visszafogta a la­kásépítkezést is. Egyszóval már régen megérett a döntés az építkezések egÿ részének „befagyasz­tására”, hogy az erőket azokra összponto- sítsuk, amelyeket gyorsan át lehet adni, új­ra mozgásba hozva ezzel a lekötött eszkö­zöket. Sőt, tettünk is ilyen kísérleteket. Az idő múlásával azonban világossá vált, hogy a területre vonatkozó változatlan ex- tenzív politika körülményei között a szó­ban forgó intézkedések megvalósíthatat­lanok. Az új építkezések gomba módjára szaporodnak,csak az elnevezések változ­nak, a „sebészeti fogásokat” egészen a műtétig elvetették. De még ha alkalmazták volna is e fogásokat, csak csillapító, ideig­lenes intézkedések lettek volna. Nagysza­bású befektetési manőverre volt szükség, melyet magának az ágazat irányítási rend­szerének komoly átalakítása kísér. Az évtizedek során kialakult gyakorlat­ról, amely egyébként elég sokáig bevált, nem könnyű elszakadni. Különösen, ha fi­gyelembe vesszük, hogy a kockázatot ha­talmas összegekkel lehetett mérni. Ezért aligha meglepő, hogy a helyzet felismeré­se, majd a régen várt változások nem kö­vetkeztek be azonnal, miután legyőzték az ellenállást és gondolkodásbeli tehetetlen­séget. Az emberek nehezen változnak s e folyamat nem fájdalommentes. Az agrár­ipari és a gépipari komplexum nyomában azonban az építőiparinak kellett soron kö­vetkeznie. Az építőipari komplexum átalakítása te­Az épülő Tinda város az amuri terü­leten hát kezdetét vette. .Változott a beruházási politika is, ezután a tőkebefektetések egy­re nagyobb hányadát fordítják re­konstrukcióra, semmint új vállalatok építé­sére. A Szovjetunió Építésügyi Állami Bi­zottsága (GOSZTROSZTROJ), amelynek korábban.lényegében tanácsadási jogkö­re volt, állandó kormányszerv szerepét ve­szi fel az építőipari komplexum irányításá­ra. A központosított vezetés erősítésével együtt bővül a szövetségi köztársaságok jogköre, reális építőipari bázist kapnak a területi programok megvalósításához. És végül, elengedhetetlen feltételként, az ad­minisztratív irányítási módszerek helyébe lépő és a megtérülés elvén alapuló új gaz­dasági módszerek az építkezésekre is ki­terjednek.- Mindez együttvéve utat nyit a szovjet gazdaság egyik vezető ágazatá­ban jelentkező összetett problémák meg­oldásához. Leonyjd Kwenyev NDK Gyorsjelentés az ipar fejlődéséről A Huajhó birtokbavétele Több mint 1 milliárd jüant fordít a Kí­nai Népköztársaság Államtanácsa 1986 és 1990 között a Huajhó folyó hidro­technikai berendezéseinek, öntözőcsa­tornáinak és gátrendszerének kiépíté­sére. Minderre igen nagy szükség van, mivel a Huajhó gyakran fenyeget áradá­sokkal,elemi csapásokkal. A szeszélyes folyó négy sűrűn lakott tartományában - Honanon, Anhujon, Senhszin és San- tungon - halad át. Ezen a területen mint­egy 130 millió ember él. múltba tégy jelzi, hogy kiterjesztett szárnyain a múlt csodái közé repíti őket. A Garuda az óind mondavilágban a madarak kirá­lya volt, Visnu isten leszármazottja, s egyben hátasállata. Ö szerezte meg az isteneknek az am- ritát, a halhatatlanság italát. Ezért nagy becsben áll, az isteneknek kijáró tiszte­let övezi. A Kambodzsai Nemzeti Múzeumot 1970-ben felújították. Nagyobb helyet kapott a'könyvtár, a fototéka és a restau- rációs műhely. Az NDK Ipari minisztériumának adatai szerint 1986 első felének mind a hat hó­napjában túlteljesítették tervüket az ipari dolgozók. A munkatermelékenység 8,6 százalékkal növekedett, miközben a ter­melési és az anyagköltségek örvendete­sen csökkentek. A tervteljesítés értéke másfél milliárd márka. Az országos átlagot messze meghala­dó eredményt értek ei az ipari kombiná­tok jelentős részében. A nettó termelés- növekedés 10 százaléknál is magasabb volt például az eisenhüttenstadti acél­kombinátban, a brandenburgi nemes­fém-kombinátban, a piesteritzi Agroké­miában, a teltowi Elektronikus Építőele­mek Gyárában és a karl-marx-stadti IFA autógyárban. A kombinátok többletter­meléséből 0,8 milliárd márka értékű áru jutott lakossági fogyasztásra. A különböző megyei üzemek úgyszin­tén eredményesek voltak. Barnaszén-brikettből 361 ezer tonna, rostált szénből 444 ezer tonna, volt a bá­nyaüzemek terven felüli teljesítménye. A városi gáztermelés tervét 277 millió köb­méterrel haladták meg. Az elektrotechnikai és az elektronikai üzemek 13,3 százalékos túlteljesítéssel zárták a félévet, s közben 3,2 százalék­kal csökkentették a termelés költségeit. A félvezető építőelemek, az elektronikus elemek előállítása az előző év azonos időszakához képest 15 százalékkal nőtt. A tervezettnél 12 százalékkal több iro­dai és személyi számítógépet, 18 száza­lékkal több vezérlő berendezést állítot­tak elő. Sikeres félévet fejeztek be a tartós fo­gyasztási cikkeket és háztartási gépeket gyártó üzemek is. Gyermekruházati ter­mékekből, bútorból, játékokból 3-5, szí­nes televízióból 5,1, hűtőgépekből 5,8, háztartási fagyasztószekrényekből 13,7 százalékkal volt nagyobb a gyártás az előirányzatnál. Az ipari termelés mennyiségi mutatói, sőt a minőségiek ié dinamikus fejlődésről adnak számot. A kiváló minőséget jelző Q (Qualitét) jellel ellátott termékek értéke elérte aMélévben a 45 milliárd márkát.

Next

/
Thumbnails
Contents