Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-18 / 246. szám
1986. október 18. nfÉPÜJSÀG 5 Kereskedőházak Az elmúlt héten a rádióban heves ________ vita zajlott a mezőgazdasági ágazatról, többek között az értékesítés formáiról. A Rádiónapló vendégeinek egyike tömören így fogalmazott: egészen más az, ha értékesítjük az árut, mint amikor megveszi tőlünk valaki. Nagyon fontos üzleti alaptétel ez, hisz az egyik esetben az eladó, míg a másikban a vevő diktálja az árakat. Eladni, értékesíteni, kereskedni, üzletelni meg kelltanulnuk, legfőképp annak, aki az árut termeli, illetőleg ismeri az áru tulajdonságait és piacát. A hazai termelési és eladási gyakorlat mindeddig elkülönült egymástól, aki az árut előállította, nem foglalkozott csupán a termeléssel, az viszont, hogy mi módon lehetne a lehető legjobb áron eladni a termékeket, a kereskedő hozzáértésén, illetőleg üzleti érzékén múlott. Az ipari szövetkezetek augusztusban alakították meg kereskedőházaikat, az induláshoz 114 vállalkozó, - köztük állami, ipari és külkereskedelmi vállalatok, bankok - összesen 600 millió forintnyi tőkét adtak össze. Az ipari szövetkezetek is társultak természetesen, a betétjüket az OKISZ is megtoldotta. Az indulásig még hosszú idő eltelik, de máris tudni lehet, hogy mindenféle, köztük a legapróbb cikkek külkereskedelmével is foglalkoznak. Mi is a kereskedőház? Új fogalom nálunk, érdemes hát vele megismerkedni. Tevékenységi körük, nagyságuk változó lehet, abban viszont megegyeznek, munkájuk lényege a beható, alapos piac- és áruismeret, s azt kiegészíti a termelési háttér megteremtése, és szervezése. A kereskedőház mindenekelőtt piackutatással foglalkozik, ugyanis meg kell szerezni minden olyan információt, amely az adott áru keresletével és kínálatával, árával, kereskedelmi hálózatával, reklám- és propagandaigényével kapcsolatos. Gondoskodni kell arról, hogy a kereskedőházat s annak tagvállalatait minél szélesebb körben megismerjék, kiállításokon kell részt venni, be kell vetni a propaganda teljes eszköztárát, ott kell lenni a különböző szakmai ankétokon, konferenciákon. A kereskedőház hálózatot épít ki, ezek feladata egyúttal a piacszervezés és az áru forgalmazása. A megrendelő kívánságának megfelelő minőségben és mennyiségben előállítják, előállíttatják vagy beszerzik a kért árut. Ha szükséges üzemeket, vállalatokat alapítanak, s természetesen állandóan nyomon kísérik a kutatási-fejlesztési eredményeket, hisz az áru temeléséhez illetőleg termeltetéséhez a kereskedőházak adják a szükséges tőkét - ez részben a tagvállalatok által befizetett betétből, a saját tőkéből és hitelekből származhat. Az egyik termelőszövetkezeti vezető mondta nemrég: éppen ideje lenne létrehozi az agrárágazatban is a kereskedőházat. Igen sokat jelentene, ha a piaci igényekhez igazodva hosszabb és rövidebb távú termelési koncepciót dolgoznának ki. Tudnák, hogy mikor, mit és mennyiért főleg pedig mennyivel többért lehetne eladni. Nem utolsó szempont az sem, hogy a külpiaci és hazai igények alaposabb ismeretébe nem megszüntetni, hanem fejlesztei lehetne egy-egy ágazatot. Egy-két példa csupán, de szinte valamennyi termék eladásával voltak már gondok, sőt, visszatérő gondok. Mindezek megszűnését, illetőleg mérséklődését remélik a termelők a kereskedőházaktól. A dolog azonban kétoldalú, - ahhoz, hogy a lehető legkedvezőbb áron adják el a kereskedőházak a termékeket, kifogástalan minőségű árura, s hozzáértő külkereskedőre van szükség. A kereskedők képzését is előbb utóbb ehhez kell igazítani, sőt a távközlés rendszerét is, hisz a jó üzlet egyik feltétele a gyorsaság. Ma az agrárágazatbanazál lami mezőgazdasági nagyüzemek társulása, az Ágker Kft s a szövetkezeti szektorban működő Téeszker foglalkozik az agrárcikkek fölvásárlásával, s aztán vagy elviszi tőlük a külkereskedelem, vagy nem, - az exportjoguk ugyanis korlátozott. A kétség az agrárkereskedőház alapján képezhetne olyan kereskedőházat, amely megfelelő tökével termeltetésre is vállakozhatna - a maga kockázatára. D. VARGA MÁRTA Ha egy vállalat ma igazán életképes akar maradni, a változó követelményekhez rugalmasan és a lehetőség szerint gyorsan kell alkalmazkodni. A Tolna Megyei Kéményseprő és Tüzelés- technikai Vállalat a hagyományos kéményseprésen túl ma már az olaj- és gázégőknek a forgalmazását, beüzemelését és karbantartási munkáit is el tudja látni. Legújabb tevékenységük közé tartozik a Comfort és Marabu kazánok tagcseréje és a kisebb kapacitású vízlágyítók karbantartásá, és ami ennél is fontosabb, a hiba elhárítása is. A szekszárdi körzetben 44 ezer kémény tisztítását látják el A TOTÉV-nél hét gázégő beüzemelését végezték el a közelmúltban Az adminisztráció is a szakmához tartozik Öhmüller József gázégőszerelő ...szerencsét találok Kovács György: - 36 éve vagyok a szakmában A munka jobb koordinálását segíti a gépkocsiban elhelyezett CB-készülék is Bányai Mihály a gázégő vezérlő egységét állítja be _______________________________________ 1 950 óta minden utamra „elkísér” a tűzoltószíjam „Kéményseprőt látok, szerencsét találok” Reggeli eligazítás
