Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-15 / 243. szám
4%PÜJSÀG 1986. október 15. „Nehezen válók meg tőlük” A művészi pálya kezdetén Sienkiewich Bohdan, a gimnazista festő SZOMSZÉDOLÁS A fiú egyszerűen csak úgy eltévedt. Az úttörőházba akart menni, s valamilyen véletlen folytán a Babits Mihály művelődési központban kötött ki. Hóna alatt néhány legújabb festményét szorongatta. Ez nagy szerencséje volt. S nemcsak azért, mert így nem mosolyogták ki...- A zsűrizésre jött? - kérdezte tűle a ház egyik munkatársa, s válaszát meg sem várva, máris bekalauzolta az egyik terembe, „ahol jónéhányan voltak”. Nem szaporítom tovább a szót. Az akkor tizenhat esztendős fiú mindhárom festménye kikerült a hóna alól, s néhány hét múlva az amatűr festők kiállításán voltak láthatók. Mondani sem kell, hogy a fiú nagy- nagy örömére. Aztán szintén Szekszárdon, az úttörőházban állítoták ki alkotásait, nem is keveset. S nem is kis sikerrel. Ez érthető, hiszen a tehetség határozott jeleit minden festmény magán hordozza, illetve minden festmény szülője a tehetség. Most pedig engedjék meg, hogy bemutassam Sienkiewich Bohdant - édesanyja szerint Bogust -, aki a Szekszárdi Garay János Gimnázium második osztályos tanulója, és ahogyan ő mondja, „túlkoros”. Ahogyan ez egyben tény, úgy érthető is.- Budapesten születtem, majd anyukámmal együtt Varsóba költöztünk. Három év múlva visszajöttünk Magyarországra: anyukám tolmács, én pedig óvódás voltam, mégpedig Albertirsán. Az első osztályt is itthon jártam először. Aztán ismét Lengyelország következett, és újból az első. A nyelvi nehézségek miatt. De félévkor áttettek a másodikba - mondja némi büszkeséggel Bogus, majd sorolja az osztályokat, s egyikhez azt mondja, hogy ott, a másikhoz pedig, hogy itt. S ugyancsak ott és itt végezte a középiskola első osztályát. S ez megintcsak érthető. Egy ilyen fiatal embernél nem lehet csodálkozni, hogy élete történetét elsősorban az adott iskolák osztályai határozzák meg. De azért két fontos dolog mindezen kívül is van. Az egyik, hogy Bo- gusról már tizenegy, tizenkét éves korában kiderült, hogy igen kitartó és teherbírása figyelemre méltó. Akkoriban versenyszerűen úszott a BVSC-ben, úgyhogy gyakran reggel hattól este kilencig talpon volt, ahogyan ő mondja, „kockában” élt. Ezt úgy magyarázza, hogy „sakkban” volt, magyarán nem lustálkodott. „Dehát ez egy lengyel szólás-mondás. Itthon hosszasan kell magyarázni, ahogyan bajban vagyok a magyar mondásokkal odakint.”- Ahogyan emlékszem, egészen kicsi koromban is mindig rajzoltam, vagy talán firkáltam. Egyszerűen szerettem a színest tartani a kezemben, húzni a vonalakat, s nézni, hogy mi is alakul ki a nyomukban. Aztán a festék és az ecset... az nagyon boldoggá tett. Hatodikban két Két miniatűr akvarellemet állították ki az iskolában. Aztán az akvarellről beszélgettünk, majd egy meghatározó élményről és az olajfestésről. Hat évvel ezelőtt ismerkedett meg Bogus Dariusz Króllal, a lengyel festőművésszel, aki azóta már édesanyja férje, s a fiú jó barátja.- Néztem a sok ecsetet, a festékeket, hogy Dáriusz hogyan keveri őket, hogyan rakja egymásra... Ez olyan tömény volt számomra, hogy szólni is alig tudtam. De kimondtam, hogy én is szeretném ezt csinálni. Dáriusz a festőkészletére mutatott és annyit mondott „Próbáld meg”. Egy egész nap faragtam a fát, amire festeni akartam, majd másnap elkezdtem a munkát. Igaz, csak egy ecsetet kaptam, de így is boldog voltam. S azóta olajjal dolgozok... Szeretem az olajképeket.- A sajátjaidat is?- Van, hogy leülök eléjük, s nézegetem őket, ki tudja mennyiég. Olyankor a mamám sem szól, hogy ebéd vagy vacsora. De így van ez akkor is, amikor dolgozom... Ja! Hát a nagymamám Kölesden lakik. Hozzá megyek, amikor a hétvégeken haza lehet utazni a kollégiumból. Kollégium. Bogusnak nagy fájdalma, hogy a középiskolai kollégiumban lakhat, s nem mehet át a főiskolásokéba. Azt mondja, rettenetesen zavarja a napirend, a kötöttségek. Mindezt határozottan a szemére vetném, de hát ismerve a fiút, nem teszem. Miért? Mert a kötetlenség utáni vágy nála nem a tekergést, a tiltott dolgok művelését jelentené. S egyáltalán, nem elsősorban művészi alürök ezek, noha a zabolázás ellen mindig is ágált. Hiszek-neki, mert valóban ilyennek ismertem meg.- Én még nem cigiztem. Alkoholt nem iszom. Tudom, hogy azok ártanak az egészségnek. Arról van szó, hogy a tanulással is jobban haladnék, ha magam osztanám be az időmet. Meg akkor talán a festésre is több időm jutna - magyarázza, én pedig úgy vélem, hogy mindez hozzátatozott Bogus bemutatásához, a döntés viszont igazgatója és tanárai feladata, akik a tehetséges fiú érdekében tesznek, bárhogyan is foglalnak állást. Sokat beszélgettünk az emberek szeméről, arról, hogy mit is olvas ki belőlük a másik, de szívesen mesélt Bogus egy-egy kép születéséről, az átdolgozott éjszakákról, majd terveiről, melyek között az első: bejutni a Képzőművészeti Főiskolára. Addig pedig tanulni, sokat tanulni, s ha van idő, festeni - szép tájképeket.- Sokan kérdezik tőlem, hogy csak tájképeket festek? Én meg visszakérdezek „hogy más is van?" Mert szerintem a tájképekben benne van az ember, benne van minden... - és Bogus hűségesen festi a tájat Kölesden és másutt. Fára és vászonra. A legkülönbözőbb méretekben. Nagyon szereti a finom részletezéssel készült miniatűrjeit, s csöppet sem bánja, hogy azok már „kimentek" a divatból. Tény, hogy képeitől nehezen válik meg. Bogus most még úgy érzi, hogy maga magának a legnagyobb kritikusa. De azért kíváncsian figyeli mások véleményét is és szívesen lapozza azokat az albumokat, melyekben olyan művészek alkotásait találja, aki k számára sokat jelentenek, akiket szeret. V. HORVÁTH MÁRIA Fotó: CZAKÓ SÁNDOR A mórágyi hagyományőrzők jubileuma Tíz éves működését ünnepelte vasárnap délután a Völgység Népe hagyományőrző együttes Mórágyon. A hivatalos ünnepség után dallal, tánccal mutatkoztak be a nagy számú közönségnek. Vendégként közreműködtek a bonyhádi német nemzetiségi együttes, valamint az NSZK-beli Schenklengsfeldből érkezett csoport tagjai. A műsor után a néphagyományt felelevenítve közösen vonultak fel a csoport tagjai a pincesorra, ahol szintén daloltak, táncoltak. Fotó: Bakó Jenő A mórágyi csoport műsora Tánc a pincesoron is PETŐFI NÉPE A víz nagy úr - így tudja, mondja minden vérbeli vízi ember. Aki mégsem ismerné el a törvény igazát, azt időről időre megleckézteti a természet. Ami áradás és apály között van, az - ha a szabályokat betartják - mind jó. A szélsőségek viszont komoly gondokat okoznak. Ha árad, elsodorja a hömpölygő víz a hajó- utat kijelölő tárgyakat, megrongálja a gátakat, a partvédő éptiményeket, parttalanná lesz az, amin korábban - mint a táblákkal védett közutakon - biztonsággal közlekedhettünk. Most persze mindenki felejti az áradást. Erősen apad! A Dunán például tíz éve nem mértek ilyen sekély vizet. Egyre több gázló nehezíti, lassítja, vagy - egyes nagyobb merülésű vízi járművek esetében - teszi lehetetlenné a hajóközlekedést legfontosabb vízi útvonalunkon. Solt magasságában például az 1558-as folyamkilométernél olyan alacsony a vízállás, hogy egy kosárlabdacsapat vígan átlábalhatna rajta. Gázló: hajóvonták találkozása tilos! - figyelmeztet a rádió vízállás-jelentése. Motorcsónakunkkal északról közelítjük meg az említett hajózó útszűkületet. Még a földvári híd előtt találkozunk a Közép- Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság kitűző szolgálatának hajójával. Mindenki a fedélzeten. Nagy a sürgés-forgás. Nehéz napok a mostaniak a Duna „útőreinél”. Éjjel-nappali szolgálat, mint a közutakon télidöben. Az apadás a vártnál jóval nagyobb, így naponta kétszer is bejárják a területet. A „tapogatóval”, a mérőbottal százméterenként vizsgálják, majd regisztrálják a mélységet. Az 1949-es, a dunai hajózás biztonságát szavatoló Belgrádi Egyezmény kimondja: ki kell jelölni azokat az útvonalakat, amelyeken a nemzetközi hajóforgalom haladhat. Ha nem tartják be az utasításokat, a „hava- ria”, azaz a vízi katasztrófa következményeiért a kapitány vállalja a felelősséget. Ha az útjelek pontatlanok, vagy zátonyra vezetnek, az illetékes ország kormánya fizeti a kárt. A szolgálatnak a vízi rendőrök, a gátőrök és a hajósok jelentik az időközben a vízből felbukkant zavaró, veszélyes tárgyakat. (Épp egy ötmázsás, rozsdás „vasmacskát” távolítanak el az egyik kőhányástól.” Az igazgatóság munkatársai tartják karban a parti és az úszójeleket, az úgynevezett vak és a fényvillantó bójákat, cserélik a lámpák akkumulátorait. A földvári hídtól délre az egyik kanyarulatnál százméteresre szűkült a vízi út. A vontató motorosoknak a szűk vízi kapun áthaladva feltűnik az ittrekedt hajórengeteg. Mintha Fiumében vagy Hamburgban járnánk. Alföldi embernek szokatlan látvány ez. A szovjet vízi szállítási társaság hatvan hajóegysége gyűlt itt össze, hogy a mélyebb merülésű uszályok terhét megosztva tovább tudják juttatni a rakományt észak felé. Somogyi Néplap Papp János:- Kaposvár VII. ötéves tervének teljesítése az egész város érdeke, hiszen több területen lényeges fejlesztéseket tesz lehetővé. 1986-ban különösen fontos, mint induló év. Az idén 400 millió forintot tesz ki a tanácsi beruházások értéke. A háromnegyed év tapasztalatai szerint ezt fel is tudjuk használni. Az idén 105 lakás készült el a Toldi lakótelepen, több út épült, végre kész a Munkácsy gimnázium bővítése. Az Arany János utcában megkezdődött a szükséges szanálás. A Május 1. utca északi oldalán lefektették a közmüveket, s most épül az útalap. Szépen kialakult az igazgatási központ belső része. Az idei változások a tanácsnak mint gazdálkodó szervnek teszik kötelességévé az anyagiak előteremtését a feladatok ellátásához. Sajnos, a bevételek egy részének alakulására nincs közvetlen befolyásuk. Előzetes tájékoztatások alapján a vállalati és szövetkezeti befizetések kisebbek, s ez mintegy húszmillió forint összegű lakossági adók 12 milliós többletteljesítéséből, valamint az úgynevezett érdekeltségi bevételek várható több mint 8 milliós többletéből ellensúlyozzuk. Kaposvár számára az állami támogatás a legjelentősebb bevételi forrás, ennek összege csaknem 7 millióval nőtt az eredeti előirányzathoz képest az idén. Mivel azonban csökkentek a bevételi lehetőségek, az ellátás színvonalának javulása csak itt-ott várható. A legnagyobb gondot az okozza, hogy az intézmények felújítása a 19,7 millió helyett 49,6 millióba kerül. Ezt csak a lakossági adók várható többletbevételéből gazdálkodhatjuk ki, s még a tartalékokhoz is hozzá kell nyúlnunk. A tanévkezdésre föl kellet újítani a Szalma István, a Tóth Lajos iskolát, s átalakítani a volt Gárdonyi iskolát építőipari szakközépiskolává. Most leállítottuk az 512. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet, a Szántó Imre utcai kollégium felújítását. A tanács vb a gazdálkodás jelenlegi helyzetét figyelembe véve átcsoportosított bizonyos összegeket a fejlesztési kiadásokban. így például a tanácsi lakásépítésre a tervezettnél kevesebbet lehet felhasználni, a területelőkészitésre költhető összeget viszont megemeltük. Ennek a kivitelezési kapacitás hiánya is oka. Nagy előny, hogy az OTP fedezte a családi házas telkek kialakításának költségeit. Ezt majd az értékesítéssel összhangban térítjük vissza. Föllendült a gázvezeték-építés a városban, bár előelőfordulnak határidőcsúszások. Erre is többet költünk az idén. A lakosság társadalmi munkájának egyre nagyobb a szerepe. Az a célunk, hogy föllendítsük a lakosság önkéntes tevékenységét. Ehhez jó alapot teremt az idei eredmény. Eddig több mint 45 millió forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság, s reméljük, hogy a tervezett 66 és fél millió forintot túlteljesítjük. Most, októberben és novemberben újra a lakossághoz fordulunk a településfejlesztési hozzájárulás megszavazása ügyében. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A beruházási eszközök hiánya az év elején harminc százalékkal csökkentette a keresletet a vasbetonszerkezetek, főként a nagyobb építkezéseknél alkalmazott BVM- typ rendszer elemei iránt. Ugyancsak lanyhult a roham a családi házakhoz használt gerendák, födémelemek forgalmában, s ez a helyzet mindenképpen új felhasználási területek keresése és új termékek kifejlesztése felé terelte a Beton és Vasbetonipari Művek Dunaújvárosi Gyárát.- A második félévtől ugrásszerűen megnőtt a lakossági igény, annyira, hogy a gyárban müszakátszervezéseket kellett végrehajtanunk és sok különmunka elvégzése hátrult a vállalati gazdasági munkaközösségeinkre is - mondta Engl Tibor igazgató. - Ami pedig az új termékeket illeti, megkezdtük az úgynevezett Simcar, körüreges födémpanel gyártását Az Épinvest leányvállalat garázstérelemünk továbbfejlesztésével előregyártott hétvégi házat tervezett amelyet nagy sikerrel mutattunk be az őzi BNV-n. A körüreges födémpanelről tudnunk kell, hogy az E-gerenda családhoz hasonló mérettartományban, 2,40-6,60 méter hosz- szig gyártják és ez a megoldás gyorsabb és egyszerűbb építést tesz lehetővé, minta hagyományos gerendabéléstest-födé- mek, s árban sem drágább. Ez a termék váltja fel a BVM-nél a lágyvasas gerendákat amelynek a gyártósora is elavult már. A dunaújvárosi vasbetongyár másik kapós terméke az előregyártott gépkocsitároló, amelyből idén 1200-ra kaptak megrendelést - csak Székesfehérvárra 450 garázselemet szállítanak. Ebből, á raktárnak, buszvárónak, kisebb üzlethelyiségnek is alkalmas térelemből fejlesztette ki a 26. Számú Állami Építőipari Vállalat és a BVM dunaújvárosi gyárának leányvállalata, az Épinvest a magastetővel is készíthető hétvégi házat- Tucatszámra érkeznek az érdeklődő és megrendelő levelek magánszemélyektől, szövetkezetektől. A gyors összesze re- lés, az egyszerű építési mód és nem utolsósorban a faházakkal vetekedő, alacsony ár igen vonzó - magyarázta az igazgató. Most látszik csak igazán, ebben a beruházás-ínségben, milyen előrelátó intézkedésnek bizonyult az Épinvest közös leány- vállalat létrehozása. Ez a kisszervezet a maga évi egymillió forint nyereségével igen életképesnek bizonyult, de nem is ez a többlet, hanem inkább a tervező, piacfeltáró munkája jelenti az igazi hasznot. Egyidejűleg most is több nagy értékű létesítmény kivitelezését irányítja a dunaújvárosi teraszházaktól a solymári PEMÜ-csamokig és a zöldségkutató intézet nagypanelos irodaházáig. A dunaújvárosi vasbetongyár háromnegyed év 630 millió forint termelési értékéből 25 millió forint nyereséget ért el, s ehhez az eredményhez a három telep saját termék- értékesítő boltjának 50 milliós forgalma is jelentősen hozzájárult. „Minden szép, ami természet”
