Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-15 / 243. szám
2ÍnÉPÜJSÁG / 1986. október 15. Kádár János fogadta a MTESZ vezetőit Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára fogadta Fock Jenőt, a Központi Bizottság tagját, a MTESZ elnökét és dr. Tóth Jánost, a MTESZ főtitkárát, akik tájékoztatást adtak a szövetség szombaton kezdődő küldöttközgyű(Folytatás az 1. oldalról.) A Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek találkozóján kedden Eduard Sevardnadze, a Szovjetunió külügyminisztere tájékoztatást adott Mihail Gorbacsov főtitkár és Ronald Reagan amerikai elnök reykjavlki találkozójáról. A szövetséges államok külügyminiszterei teljes támogatásukról biztosították a Szovjetuniónak a találkozón képviselt építő álláspontját, nagyra értékelték a nagy horderejű és messzemenő kezdeményezéseket, amelyek valós távlatokat nyitnak a fegyverkezési verseny megfékezésére, az atomfenyegetés elhárítására. Hangsúlyozták annak szükségességét, hogy az amerikai kormány lépjen végre a kölcsönösen elfogadható megol(Folytatás az 1. oldalról) Reagan kijelentésiet haladéktalanul elvetette több vezető amerikai politikus, közöttük Gary Hart szenátor, a demokrata párt egyik lehetséges elnökjelöltje, és Thomas Foley, a képviselőház demokrata pártcsoportjának helyettes vezetője. Gennagyij Geraszimov, a szovjet külügyminisztérium szóvivője az ABC televíziós hálózat kérdéseire válaszolva úgy kommentálta az elnök beszédét, hogy az korántsem volt meggyőző. Geraszimov hozzáfűzte: az ajtó a megegyezések előtt a Szovjetunió szerint is nyitva áll - de ehhez el kell távolítani az akadályt, fel kell adni az űrfegyverkezési programot. lésének előkészületeiről. Kádár János elismeréssel szólt a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének szerepéről az ország gazdasági fejlődésének előmozdításában, és eredményes munkát kívánt a közgyűlésnek. dások keresésének útjára a háború és béke kulcsfontosságú problémáiban. A Szovjetunió bátor és felelősségteljes lépései által kínált történelmi lehetőséget nem szabad elszalasztani - hangoztatták. A találkozó résztvevőinek határozott szándéka a párbeszéd folytatása, és az is, hogy továbbra is tevékenyen fellépnek a fegyverkezési hajsza beszüntetéséért, a nemzetközi béke és biztonság átfogó rendszerének létrehozásáért - tették hozzá. Constantin Dascalescu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, az RSZK miniszterelnöke kedden este vacsorát adott a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottsága ülésének résztvevői tiszteletére. Reagan elnök egyébként beszédében azt mondotta, hogy „változatlanul érvényes Gorbacsov meghívása”, de Izlan- don „nem adta jelét annak, hogy mikor akar az Egyesült Államokba látogatni, ha egyáltalán akarja ezt”. Geraszimov abban egyetértett Reagan elnökkel, hogy még mindig van remény a tárgyalások felújítására és a megegyezésre.- A csillagháborús program és a hadászati fegyverzetkorlátözás egymást kizáró alternatívák, amelyek nem létezhetnek együtt - jelentette ki Paul Warnke, a SALT-ll-tárgyalásokon részt vett amerikai delegáció egykori vezetője. Az iráni miniszterelnök életrajza Mir Hoszein Muszavi 1942-ben született a kelet-azerbajdzsáni Hamenei helységben. A középiskola elvégzése után a Teheráni Egyetem építészeti és várostervezési szakán folytatott tanulmányokat, s barátaival együtt alapító tagja volt az egyetem első Iszlám Társaságának. 1973-ban a SAVAK, a sah titkosrendőrsége letartóztatta. Az 1979-es iszlám forradalom győzelme után Mir Hoszein Muszavi az újonnan létrehozott Iszlám Köztársasági Párt egyik vezetője és a párt hivatalos lapjának, az Islamic Republic-nak - Iszlám Köztársaság - kiadója és főszerkesztője lett. 1979-től a testület fennállásáig tagja volt az Iszlám Forradalmi Tanácsnak. Dzsavad Bahonar miniszterelnök kormányában rövid ideig a külügyminiszteri posztot töltötte be. Mir Hoszein Muszavi 1981. október 29-e óta áll a kormány élén. Az iráni miniszterelnök több vallásfilozófiai, történelmi, kulturális és társadalompolitikai mű, illetve az iszlám forradalom elméletével foglalkozó írás szerzője. Velünk élő Velünk élő történelem címmel csütörtökön kezdi sugározni a televízió azt az új dolcumentumfilm- sorozatot, amely 1956 októberének drámai eseményeit, valamint az azt követő időszak legfontosabb állomásait idézi fel. Az azonos címmer tavaly bemutatott, s hazánk legutóbbi négy évtizedét összefoglaló hétrészes dokumentumfilm készítői - a szerkesztő Berecz János és Radványi Dezső, valamint Mátray Mihály rendező - ezúttal újabb hat fejezetben az október 23-án kezdődött és hamarosan tragédiába fordult eseményeket dolgozták fel. Tanácskozik a Varsói Szerződés Külügyminiszteri Bizottsága Viták Reykjavik tanulságairól Nukleáris választás Nagy-Britanniában Margaret Thatcher miniszterelnöknő a biztonsági szolgálat embereinek gyűrűjében a toryk Bourne- mouthban tartott évi konferenciáján Egy munkáspárti Nagy-Britannia - „semleges” Nagy-Britannia lenne. Atomfegyvereitől „lemeztelenítve” pucéran ülne a tárgyalóasztalnál a nukleáris zsarolásnak kiszolgáltatva. Aki feladja a nukleáris elrettentést, az a NATO stratégiai alapját és létjogosultságát tagadja meg, s nem lehet többé a nyugati szövetség hűséges és megbízható tagja. A haza, a szabadság, a jelen és a jövő nemzedékeinek védelme immár egyedül és kizárólag konzervatív kormányosnál van jó kezekben letéve. Tömören így összegződött múlt pénteken Margaret Thatcher miniszterelnök asszony értelmezésében a pártkonfe- renciák hagyományos őszi évadjának négy héten át dúlt szócsatája. A konzervatív párt híveit sorsdöntő ütközetre mozgósító Vaslady záróbeszéde természetesen nem a vita lezárása volt. Hanem a választási küzdelem nyitánya. Méghozzá a szigetország történetében az első „nukleáris választás” nyitánya. A „független brit nukleáris elrettentő erő” nem először kerül politikai viták gyújtópontjába. Mindeddig azonban csupán a Munkáspárton belül csaptak össze a nézetek az alapkérdésben: ítéletnapig nukleáris fegyverek árnyékában élni, vagy végérvényesen megszabadulni tőlük. A Munkáspártban a hatvanas évek elején kezdődött az egyre viharosabbá váló vita a nukleáris korszak dilemmájáról. Csaknem negyedszázadon át marcangolta a Labourt az antinuk- leáris balszárny és az elrettentés mellett kardoskodó jobbszárny, illetve a kettőjük között ingadozó-békítgető centrum viszálykodása. A belharcok többször vezettek nyílt pártszakadáshoz, s nemegyszer választási vereséghez. Az atomleszerelés híveinek előretörése volt a közvetlen kiváltója annak is, hogy az atlantis- ta „négyek bandája” - dr. David Owen egykori külügyminiszter vezetésével - szakított a Labourral és új pártot alapított. Az újdonsült Szociáldemokrata Párt balszerencséje, hogy - más „harmadik lehetőség" nem lévén - azzal a Liberális Párttal kötött választási szövetséget, amely az idén is a nukleáris elrettentés ellen foglalt állást. A Munkáspártban az idei konferencián eldőlt a negyedszázados vita. Először kötelezték kormányukat a brit atomfegyverzet záros határidőn belüli teljes leszerelésére és a szigetországban lévő amerikai támaszpontokon tárolt nukleáris fegyverek maradéktalaij eltávolítására. Ugyanakkor határozatilag leszögezték: Nagy-Britannia munkáspárti kormányzás alatt is hűséges tagja marad és hagyományos fegyverzetével vesz részt a „közös védelemben”. Nem a NATO-val, hanem a „megvívható nukleáris háború doktrínájával” kíván szakítani a Munkáspárt. És ha Thatcher asszony értelmezésében ez azonos a NATO létjogosultságának tagadásával, akkor a „nukleáris választás” valóban kitágulhat Nagy-Britannia nemzetközi szerepére és külpolitikai irányvonalára is. A konzervatív pártban nem volt és ma sincs vita az alapkérdésről. Zsör- tölődések, kisebb-na- gyobb belvillongások voltak és vannak is a nukleáris ütőerő fenntartásának és korszerűsítésének költségeiről és az amerikai rakétáktól való függőség elfogadható mértékéről. De sohasem arról, hogy legyen-e vagy sem nukleáris elrettentője Nagy- Britanniának. A nukleáris fegyverek iránti hűség ma inkább, mint valaha, a hazafiság mércéje a tory párt értékrendjében. A „nukleáris front” tehát most először egyértelműen a két fő politikai erő - konzervatív kormánypárt és az ellenzéki Munkáspárt - között húzódik. A toryk örömmel, a választási győzelmek esélyének megújult reményével mentek át támadásba. A Munkáspárt kényszerből. Máskülönben elvesztette volna az atomfegyvermentes világ mellett elkötelezett „lelkét” és leglelkesebb híveit. És sohasem találta volna meg egységét, ami nélkül nem lehet választásokat nyerni a brit szigeteken. Lehetséges, hogy a következő választásokat az atomelrettentő-vita dönti el a Vaslady javára. Legalábbis ezt jósolja a brit s akértők többsége. De a miniszter- elnök asszonynak előbb még meg kell győznie a közvéleményt, hogy nemcsak a külső ellenséget, hanem a kormányzásának nyolc éve alatt felhalmozódott gazdasági-szociális gondokat-bajokat is képes elrettenteni. Köves Tibor (London) Mai kommentárunk Ország portré: Irán Irán, ez a közép-keleti ország egyik legfontosabb gazdasgi partnerunk a fejlődő világban. Kormányfőjének mostani látogatása a legmagasabb szintű politikai érintkezés a két állam között az iráni forradalom győzelme óta. Magyarország az elsők között ismerte el az új rendszert, majd kikiáltása után az Iráni Iszlám Köztársaságot. Ősi állam Irán, történelme több évezredes. Az elmúlt évszázadokban sokszor támadtak rá idegen hódítók, ám sikerült megóvnia eredeti kultúráját. Területe 1648 000 négyzetkilométer, lakóinak számát egy korábbi becslés 34 millióra teszi. Hamarosan újabb népszámlálást tartanak, ami majd pontosabb adatokat szolgáltat. Nyilvánvalóan változott a lakosság száma: jelentős a népszaporulat, s ugyanakkor a több mint hat éve tartó háború a szomszédos Irakkal sok emberéletet követel. Iránt a második világháború előtt Perzsiaként emlegették. Tény, hogy a lakosság mintegy fele perzsa, s ez az ország hivatalos nyelve is. Az iszlám köztársaság azonban lehetővé tette, hogy a többi nemzetiség és törzs is saját anyanyelvét használhassa. Iránban ugyanis nagyszámú türk (azerbajdzsán és türkmén) él, sokan vannak az iráni népekhez tartozó kurdok és baludzsiak is. Ezenkívül az országnak vannak nomád lakosai is, akik saját törzsi nyelvüket beszélik. Az előző rendszertől az iszlám köztársaság nagyarányú analfabétizmust örökölt, ennek felszámolása jelentős feladat - különösen a nem perzsa anyanyelvűek között. Az iráni iszlám forradalom velejéig romlott imperialistabarát rendszert buktatott meg. A mozgalomban meghatározó szerepet töltött be az iszlám itt uralkodó siita ágának papsága. A köztársasági alkotmány államvallássá tette a siita hitet, az ország vezetőjévé a legnagyobb tekintéllyel rendelkező hittudóst téve meg. Khomeini Ajatollah, aki azóta Irán első számú embere, nevezi ki az elnököt és kormányfőt, feloszlathatja a nemzetgyűlést, népszavazást írhat ki. Az iszlám köztársaság alkotmánya számos olyan jogot biztosított a néptömegeknek, amelyet a korábbi monarchia nem adott meg. Az iráni gazdaság a sah uralmának éveiben kizárólag a kőolajon alapult. Akkor nagyarányú fejlesztéseket kezdtek, s egy sor ipari létesítményt vásároltak, nyugati licenszeket honosítottak meg. A forradalom után változott a gazdaság fejlesztésének stratégiája, nagyobb hansúlyt kapott a mezőgazdaság, hiszen a lakosság túlnyomó része továbbra is falun él, életkörülményeiknek javítása elengedhetetlen. Az ország fő jövedelmi forrása azonban az olaj maradt, annak ellenére, hogy az Irakkal folytatott háború okozta károk, valamint az utóbbi időszak negatív árrobbanása jelentősen megcsappantotta a bevételeket. Az Iráni Iszlám Köztársaság kormánya antiimperialista külpolitikai irányvonalat követ. Részt vesz az el nem kötelezett országok mozgalmában, támogatja a nemzeti jogaiért küzdő palesztin népet. Irán érdeklődést mutat a szocialista országokkal való kapcsolatok iránt is. Ezt bizonyítja a Szovjetunióval közelmúltban lezajlott több tárgyalásuk, továbbá Mir Hosszéin Muszavi kormányfő látogatása az NDK-ban, s hazánkban. Fehér bottal Akkor is, ha ma már egyre több könyv - elsősorban szakkönyv - jelenik meg Braille-írással. Legújabban pedig kifejlesztették a Braille-lab számítógépet, amelyet vakok is tudnak kezelni. A Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége a Számaik és a Fővárosi Pedagógiai Intézet támogatásával számítógépes alapozó tanfolyamot szervezett, amelyet tizenhatan végeztek el sikeresen. így újabb pálya nyílt meg a vakok előtt: a legkorszerűbb szakmák egyike, a számítógépes programozói munkakör. Van már lehetőségük sportolásra is. Sokan és sokat segítenek a vakoknak, hogy teljes embernek érezhessék magukat. Testi fogyatékosságukról elfeledkezniük nem lehet, hiszen a legdrágább hiányzik nekik: a látás, a szemük világa. De a mostaninál is többet tehetnek értük az emberek, a nagy többség, azok, akik el sem tudják képzelni mit jelent, ha valaki semmit sem lát a körülötte lévő, élő világból. Most készít filmet az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács „Hogyan segítsünk?” címmel. Arra hívja fel a látók figyelmét, hogy vigyázzanak a világtalanokra, segítsék őket a közlekedésben, a tájékozódásban. Szomorú időszerűséget ad a filmnek, hogy az utóbbi időbér sok baleset ért vakokat. Többnyire azért mert nem volt náluk a fehér bot. Mert ez nemcsak jelkép - segítség is c mindennapi életben, s egyben felhívás mindenki számára: segítsünk nekik, adjunk meg minden tőlünk telhető támogatást azoknak, akik nem részesülnek a látás örömeiben. Fogjuk meg a kezüket, ha át akarnak menni az utca túloldalára, se gítsünk nekik a járműveken, engedjül előre őket vásárláskor, álljunk meg aká a zebrától távolabb is gépkocsinkkal, ha látjuk, hogy fehér botos ember közeledik Mindezekre hívja fel a figyelmünket a fehér bot nemzetközi napja, s arra is, - hogy mindez nemcsak egyetlen napra szól. V. E Nobel-békedíj odaítélése béri méltóság szószólójává vált” tévé kenységével. A bizottság „erőszakkal és faji gyű lölettel terhes korunk egyik legjelentő sebb szellemi vezetőjeként” jellemzi Wie seit. Elie Wiesel 1928-ban született Mára marosszigeten. Az amerikai Elie Wieselnek ítélte oda kedden az idei Nobel-békedíjat az illetékes norvég parlamenti bizottság. A bizottság azzal indokolta döntését, hogy a zsidók második világháború alatti szenvedéseinek'leírásával, illetve napjaink emberi jogi kérdéseivel foglalkozó amerikai író-publicista „a béke és azemSokszor mondjuk, ha valami nagyon drága nekünk: „úgy vigyázunk rá, mint a szemünk világára!” talán nem is mindig gondoljuk végig, mekkora kincs a látás. Inkább olyankor, amikor - utcán, járművön - merev tekintetű emberekkel találkozunk. Fehér bottal tapogatják ki maguk előtt az utat. Jóérzésü ember félreáll a fehér bot útjából, sőt, át is segíti a bizonytalankodó vakot az utca másik oldalára vagy karonfogja, hogy köny- nyebben léphessen föl a villamos, az autóbusz lépcsőjén. Egy évben egyszer az egész világon gondolnak rájuk: október 15-én, a fehér bot nemzetközi napján. Bizonyára azért éppen október 15. lett a vakok és gyengénlátók napja, mert ilyentájban kezdődik - legalábbis az északi féltekén - az esős, lucskos idő, amikor csúszóssá válnak a járdák, ép látású ember is nehezebben - és mindenképpen óvatosabban - közlekedik. Időszerű ilyenkor azokra gondolni, akiknek csak a fehér bot ad némi biztonságot. Régen a társadalom kitaszítottjai voltak a vakok, jótékonykodók kénye-ked- vére utalva, vagy elfogadva a család kegyelemkenyerét. El volt zárva előlük a tanulás lehetősége is, pedig számos példa bizonyította, hogy képességeik semmivel sem kisebbek, mint a látó embereké: különösen a zene terén adott kiválóságokat a világtalanok szűkebb társadalma az emberiségnek. Ma is vannak nehézségeik az elhelyezkedésben, hiszen lehetőségeik korlátozottak. Telefonközpontosként, zongorahangolóként dolgoznak - s szinte kivétel nélkül úgy, hogy méltán vívják ki a látó dolgozótársaik megbecsülését. De vannak már jogászok is köztük. Elképzelni is nehéz, mekkora erőfeszítést kellett tenniük a diplomáig.
