Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-14 / 242. szám

2CÜÉPÛJSÀG 1986. október 14. Gorbacsov hazautazott Reykjavikboi (Folytatás az 1. oldalról.) tenni a jelentőségüket tekintve általa is példa nélkül állónak minősített leszerelé­si megállapodások elmaradásáért és ki­jelentette: „Nem tehette meg és nem is teszi meg” azt, hogy vállalja az amerikai űrfegyverkezési program korlátozását. Hasonlóképpen érvelt sajtókonferenciá­ján Shultz külügyminiszter is. Donald Re­gan, a Fehér Ház politikai apparátusának vezetője kijelentette, hogy „a belátható jövőben nem lesz újabb csúcstalálkozó”. A reykjaviki megállapodás elmaradá­sáról számos vezető politikusnak, lesze­relési szakértőnek az volt a véleménye, hogy Reagan példa nélkül álló lehetősé­get mulasztott el a legkülönbözőbb típu­sú nukleáris fegyverek számának igen nagy arányú, egyes esetekben teljes fel­számolására és az egyéb vitás kérdések megoldására, amikor nem volt hajlandó vállalni a „hadászati védelmi kezdemé­nyezés”, az űrfegyverkezési program la­boratóriumi kísérletekre való korlátozá­sát. A Demokrata Párt vezető katonapoliti­kai szakértője, Sam Nunn szenátor utalt arra, hogy a jövőben megtörténhet, hogy a szenátus is Reagan ellen fordul ebben a kérdésben. Még Zbigniew Brzezinski,Carter elnqk volt nemzetbiztosnági tanácsadója ,ís elismerte, hogy Reagarîezek után „véd§- kezésre kényszerül” majd, mert sokan vélekednek úgy, hogÿkaz ő ellenállása hiúsította meg a méreteit tekintve példa nélküli fegyverzetkorlátozás lehetőségét. A kormányzati tisztviselők természete­sen védték az amerikai magatartást. Max Kampelman, a genfi tárgyaló küldöttség vezetője és Kenneth Adelman, a leszere­lési és fegyverzetkorlátozási hivata!*^p:- gatója azt mondotta, hogy „a szovjet* fél mindent, vagy semmit akarí", s ezt ameri­kai részről nem fogadhatták el. • Mihail Gorbacsov izlandi sajtóértekezlete ma este a tévében A magyar televízió ma este az 1-es programon 21.10 perces kezdettel az eredetileg kiadott műsortól eltérően felvételről, teljes egészében közvetíti Mi­hail Gorbacsovnak, a Szovjetu­nió Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottsága főtitkárának nagy jelentőségű reykjaviki sajtókon­ferenciáját Ronald Reagan el­nökkel folytatott tárgyalásairól, a szovjet-amerikai kapcsolatok jelenlegi állásáról. PANORAMA BUDAPEST - Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter hétfőn a Varsói Szerző­dés külügyminiszteri bizottságának ülé­sére Bukarestbe utazott. » A Jemeni Népi Demokratikus Köztár­saság nemzeti ünnepe alkalmából Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke távi­ratban üdvözölte Haidar Abu-Bakr At- taszt, a Jemeni Népi Demokratikus Köz­társaság Legfelsőbb Népi Tanácsa El­nökségének elnökét. Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke Jaszin Szaid Nu- mánnak, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének fejezte ki jókívánságait. HAVANNA Befejezte havannai tár­gyalásait Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter. Kárpáti Ferenc és Raul Castro szombaton írta alá a két or­szág hadseregének jövőbeni, még széle­sebb együttműködéséről szóló megálla­podást. A magyar honvédelmi miniszter és kíséretének tagjai hétfőn hazaérkez­tek Havannából. A bajor választások eredménye­ként négy évre ismét Franz-Josef Strauss lesz a legnagyobb nyugat­német tartomány miniszterelnöke. (Telefotó) Budapest pártküldöttsége Moszkvában Grósz Károlynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a budapesti pártbi­zottság első titkárának vezetésével hét­főn budapesti pártdelegáció utazott Moszkvába. A küldöttség az SZKP Moszkvai Bizottságának meghívására három napot tölt a szovjet fővárosban. A delegáció ferihegyi búcsúztatásánál ott volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete is. 9 Hazaérkezett a népfront delegációja Hazaérkezett a Hazafias Népfront de­legációja, amely Ribánszki Róbert titkár vezetésével Kubában, Nicaraguában és Kolumbiában járt. Kubában a küldöttség részt vett a ku­bai testvérszervezet, a Forradalom Vé­delmére Alakult Bizottságok (CDR) III. or­szágos kongresszusán. Ribánszki Róbert felszólalásában szólt a két szervezet közötti kapcsolatok erősödéséről, fejlődéséről, s tájékoztatást adott hazánk politikai, gazda­sági és társadalmi helyzetéről. Magyar építők Nicaraguában Hétfőn elindult az első szakembercso­port Nicaraguába, hogy megkezdje a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága és a Magyar Szoli­daritási Bizottság védnökségével készü­lő mezőgazdasági szakmunkásképző in­tézet építését, amely várhatóan 50-55 miiló forintba kerül. Mai kommentárunk Reykjavik után Mindazok szamara, akik munkájuknál lógva szoros kapcsolatban állták az iz­landi fővárosban dolgozó kollégáikkal - e sorok írójához hasonlóan úgy tűnt, hogy a gejzírek földjéről hamarosan elhangozhat az örömteli kiáltás: sikerült! Ez a kiáltás azonban sajnos mégsem hanzott el. „Amikor kiderült - olvasható a TASZSZ szovjet hírügynökség beszámolójában, Mihail Gorbacsov reykjaviki saj­tóértekezletéről -, hogy az űrfegyverkezés kérdésében mutatkozó ellentétek miatt nem kerülhet sor a már elért, kidolgozott megállapodások realizálására, a főtitkár emlékeztette az amerikai elnököt, hogy történelmi lehetőséget szalaszta- nak el, mert még sohasem volt ennyire közel egymáshoz a szovjet és az amerikai álláspont.” A szovjet-amerikai csúcstalálkozó értékelésekor alighanem ez a megállapítás a kulcsmondat. Nemcsak az derül ki belőle, hogy a felek milyen közel voltak a cél­szalag közös átszakitásához, hanem az is, kinek a hibájából nem kerülhetett sor erre a világ által annyira várt és remélt eseményre. A tavaly november genfi csúcs jó alapot teremtett a további párbeszédre. Szovjet részről azonban hamarosan azt tapasztalták, hogy az immár létező alapokra a túlparton nem építkeznek to­vább. „Azok a remények - mondta sajtóértekezletén Gorbacsov -, amelyeket a genfi csúcs után tápláltak, kezdtek csökkenni... A szovjet kezdeményezések nem találtak a szükséges megértésre az Egyesült Államok vezetése részéről... Pedig ezek a kezdeményezések mind mennyiségüket, mind tartalmukat, mind kompromisszumkészségüket tekintve egyetemes elismerést vívtak ki. Moszkva a szó minden értelmében gazdag politikai poggyásszal utazott az északi szigetre. A Reykjavíkban előterjesztett hármas szovjet indítvány lényege a következő volt: 1. A stratégiai támadófegyverek számának 50 százalékos csökkentése; 2. Mind a szov­jet, mind az amerikai közép-hatósugarú rakéták eltávolítása Európából; 3. A raké­taelhárítással kapcsolatos helyzet tízéves megnyugtató szabályozása. Izlandon nem egyszerűen arról volt szó, hogy Washington kategórikus nemet mondott e javaslatokra. A megállapodást meghiúsító legfőbb tényező az volt, hogy az amerikai fél görcsösen ragaszkodott a világűr militarizálásához. Márpedig a technikai haladás nyomán ma az a helyzet, hogy minden földi megállapodás érték­telené válik, ha nem jár együtt annak garantálásával, hogy a világűrből nem fenye­geti pusztító csapás az emberiséget. így és ezért nem születtek ezen a csúcson konkrét megállapodások. Kétségte­len a csalódás, de hiba lenne megkongatni a vészharangot reményeink felett. Frontáttörés ugyan nem történt Reykjavíkban, de a már megkezdett párbeszéd több fórumon jó eséllyel folytatódhat. És mivel a legöbb nyugati kommentátor is azon a véleményen van, hogy „Reagan történelmi lehetőséget szalasztott el" nem zárható ki az a lehetőség, hogy a jövőben az eddiginél nagyobb hazai és külföldi nyomás nehezedik az amerikai elnökre az igazi továbblépés érdekében. HARMAT ENDRE Dr. Richard von Weizsäcker Magyarországon (Folytatás az 1. oldalról.) bonni, illetőleg Ernst-Friedrich Jung, a Német Szövetségf Köztársaság buda­pesti nagykövete. A kölcsönös üdvözlések után a vendé­gek és vendéglátóik gépkocsikba száll­tak és a Kossuth Lajos térre indultak. A díszmotorosok kíséretében a Kos­suth Lajos térre érkező dr. Richard von Weizsäcker ünnepélyes fogadtatására a magyar és NSZK zászlókkal díszített Par­lament előtt ínegjelent Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöké, Péter János, az Országgyűlés alelnöke, Kato­na Imre, az Elnöki Tanács titkára, az El­nöki Tanács több tagja, Várkonyi Péter külügyminiszter, valamint a politikai és a gazdasági élet számos vezető személyi­sége. Jelen volt a diplomáciai képvisele­tek több vezetője és tagja is. A magas rangú vendég Losonczi Pál társaságában érkezett a térre, meghall­gatta a tiszteletére felsorakozott dísz- zászlóalj paráncsnokának jelentését. A két ország himnuszának elhangzása után a két államfő ellépett a díszzászlóalj előtt. Úttörők virágcsokrokkal kedves­kedtek a szövetségi elnöknek és felesé­gének, ezt követően a magyar és az NSZK-beli személyiségek kölcsönösen üdvözölték egymást. Dr. Richard von Weizsäcker és Losonczi Pál fogadta a díszzászlóalj menetét, majd a vendégek magyar vezetők kíséretében szállásukra indultak. Délután az NSZK államfője megkoszo­rúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hő­sök terén. Ezt követően dr. Richard von Weizsäcker és Losonczi Pál vezetésével plenáris tanácskozás kezdődött a Parla­ment delegációs termében. Az NSZK tár­gyaló küldöttségében helyett foglalt Klaus Blech, Rudi Walther, Kari Deres és Ernst-Friedrich Jung. A magyar tárgyaló csoport tagjai: Bányász Rezső államtit­kár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke, Kovács László, Hor­váth István, valamint Bognár József az Országgyűlés terv- és költségvetési bi­zottságának elnöke. A plenáris tárgyalásokon Losonczi Pál méltatta annak jelentőségét, hogy dr. Richard von Weizsäcker személyében először látogatott NSZK államfő az elmúlt 40 esztendőben Magyarországra. A két ország közötti kapcsolatokról szólva ki­emelte: a kontaktusok problémamente­sek, a kölcsönös tiszteleten és egyenjo­gúságon, a kölcsönös előnyökön alapul­nak. Bár a két ország eltérő társadalmi berendezkedésű és más szövetségi rendszerhez tartozik, egymás közötti vi­szonyukat mégis a békés egymás mellett élés gyakorlati megvalósulása jellemzi. Meggyőződésünk - mondotta a magyar államfő -, hogy ez a látogatás tovább fogja mélyíteni a két állam jól fejlődő kap­csolatait. A politikai kapcsolatok mellett különösen fontosak számunkra a gazda­sági kontaktusok: kereskedelmi forgal­munk a nyugati országok között az NSZK-val a legmagasabb. A kereskedel­mi együttműködésen túl új formákat is kell találnunk gazdasági kapcsolataink intenzívebb fejlesztésére. Dr. Richard von Weizsäcker hangsú­lyozta, hogy látogatása kifejezője annak a pozitív fejlődésnek, amely országaink és népeink között az elmúlt években vég­bement. A Magyar Népköztársaság iránti érdeklődés igen élénk a Német Szövet­ségi Köztársaságban, s örömteli, hogy a politikai érintkezések a legmagasabb szinteken is intenzivek. Mindkét ország részére nagy jelentő­ségűek a gazdasági kapcsolatok, s a két állam lakosai is érdekeltek a személyes kontaktusok bővülésében, hiszen köl­csönösen sok a látogató egymás orszá­gaiban. Mindkét fél rámutatott arra, hogy a ke­let-nyugati kapcsolatok időnkénti hul­lámzása ellenére feltétlenül szükség van a párbeszéd megőrzésére. Szűk körű tárgyalások A plenáris tárgyalásokat követően Lo­sonczi Pál és dr. Richard von Weizsäcker szűk körű megbeszélést tartott a magyar államfő dolgozószobájában. A megbe­szélésen jelen volt Kovács László, Hor­váth István, valamint Ernst-Friedrich Jung. Losonczi Pál és dr. Richard von Veizsäcker szűk körű megbeszélésén kölcsönösen tájékoztatta egymást a két ország helyzetéről. Megállapították,hogy a társadalmi-gazdasági rendszer külön­bözősége ellenére hasonlóságok is mu­tatkoznak a gazdasági gondokat illetően. Mindkét részről pozitívan értékelték a kétoldalú kapcsolatokat, s kifejezték ér­dekeltségüket azok továbbfejlesztésé­ben politikai, gazdasági, kulturális, tudo­mányos és idegenforgalmi területen egy­aránt. A nemzetközi helyzetről szólva kü­lönösen nagy hangsúlyt kapott a kelet­nyugati viszony és a helsinki folyamat to­vábbvitelének fontossága. A szűk körű megbeszélést követően dr. Richard von Weizsäcker és felesége rövid városnézésre indult. Az NSZK ál­lamfőjét elkísérte Szépvölgyi Zoltán, a Fő­városi Tanács elnöke és Horváth István. Délután a Parlamentben a két tárgyaló- csoport egyes tagjai külön is megbeszélést folytattak: Bognár József, az Országgyűlés Terv-és Költségvetési Bizottságának elnö­ke, valamint Rudi Walther és Kari Deres ült tárgyalóasztalhoz. A délutáni órákban Budapestre érkezett Hans Dietrich Genscher, a Német Szövet­ségi Köztársaság külügyminisztere, aki csatlakozott az NSZK államfő kíséretéhez. Az NSZK politikust a Ferihegyi repülőté­ren Várkonyi Péter külügyminiszter fogad­ta. A két ország diplomáciájának vezetője rövid megbeszélést tartott a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, különös tekintet­tel a szovjet-amerikai viszony alakulására. Lázár György, a Minisztertanács elnöke a késő délutáni órákban a szállásán keres­te fel dr. Richard von Weizsäcker! A meg­beszélésen jelent volt Kovács László és Horváth István, valamint Hans-Dietrich Genscher és Ernst-Friedrich Jung. Az Elnöki Tanács elnöke este díszvacso­rát adott vendége tiszteletére, amelyen Lo­sonczi Pál és dr. Richard von Weizsäcker pohárköszöntöt mondott. Elérte a magyar határt az Összefogás gázvezeték Hétfőn a Szabolcs-Szatmár megyei Beregdarócnál „átlépte" a magyar-szov­jet határt az Összefogás gázvezeték szovjet szakasza. A vezetéket, amelyen magyar részének teljes kiépülése után évi 2 milliárd köbméter földgáz érkezik majd hazánkba, Tarasz Levickij, a Prikar- pattranszgaz szovjet olajszállító vállalat főmérnöke adta át Szakonyi Gézának, a Siófoki Gáz- és Olajszállító Vállalat vezé­rigazgatójának. Az 1400 miliméter átmé­rőjű csövekből összehegesztett új veze­téket a közeli hetekben összekötik a kö­zelében lévő Testvériség gázvezetékkel, s így már az idén részt vesz az égyütte- sen ötezer kilométernyi hazai gázveze­tékrendszer táplálásában. Az új vezeték magyarországi szaka­szának építése - mint az ünnepségen el­mondták - jó ütemben haladt. Első, Haj­dúszoboszló és Endrőd közötti részlege rövidesen elkészül, a szovjet határig pe­dig előreláthatóan egy év múlva jutnak el a szerelői. A 4,5 milliárd forintos költséggel épülő gázvezeték 400-500 ezer háztartás teljes évi szükségletét fedezi. Rádiós müsorsorozat a konszolidációról Az 1956-os ellenforradalom utáni kon szölidációs folyamat legfontosabb moz zanatait felelevenítő műsorsorozat kéz dödött hétfőn este a Magyar Rádióban A Forradalmi Munkás-paraszt Kor mány, majd az újjászerveződött párt min dent megtett annak érdekében, hog1 tisztázza, mi történt 1956. október 23-: és november 4-e között; elemezze az t párt viszonyát ezekhez az események hez. A legfontosabb mégis az volt, hog' kidolgozzák a továbblépés módozatait. fegyverek még szóltak az utcákon, de : kormány már olyan intézkedéseket ho zott, amelyek segítettek a helyzet norma lizálásában, a kibontakozásban. A sorozat mintegy száz tanú megszó laltatásával, s több rendkívül érdeke: korabeli hangdokumentum felhasználá sával mutatja be e sorsdöntő napokat. Az első rész Egy szétzilált ország cím mel felidézte azokat az állapotokat, ame lyek november 4-e után a közigazgatás a termelést, s főként az emberek hangú latát, gondolkodását, magatartását jelle mezték. A Cselédek akartok lenni? cím epizód, amelyet október 15-én sugároz nak, a falun lezajlott eseményekre emlé kezik, s arra, hogy miként reagálta ezekre a termelőszövetkezetek, illetve a ott dolgozó emberek. Október 17-én , munkástanácsok című adás a novembe 4-e után átalakult, illetve átszerveze munkástanácsokat, a Nagy-budapes Központi Munkástanács tevékenységé a kormány és a párt elleni harcát mutatj be. A negyedik részben - október 18-á - a párt újjászervezésével együtt járó v tákat, a pártnak a konszolidációban jái szott szerepét idézik fel, s részletesen-i: mertetik a decemberi párthatározat mec születésének körülményeit, valamint dokumentum fogadtatását, illetve az hogy ennek a határozatnak milyen törté nelmi szerep jutott a konszolidációs fc lyamatban. A befejező rész, amelyet Kibontakozá címmel október 20-án sugároznak, az i júságért való küzdelmet, az első eremdé nyékét, a temelés megindítását, az 1957 es május 1 -jét eleveníti fel. A sorozat a 1956 júniusában megtartott országé pártértekezlet eseményeinek megidézi sével, illetve a kétfrontos harcot meghii dető határozat jelentőségének értékeié sével zárul.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents