Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-10 / 213. szám
2 KÉPÚJSÁG 1986. szeptember 10. ostromállapot Mai kommentárunk Kivégzés Pretoriában Mit számít három halott, amikor hetenként tucatja val pusztulnak el az emberek a dél-aírikai rendőrterroi következtében? A hír. miszerint a pretoriai legfelsőbb bíróság halálra ítélte az apartheid-ellenes fegyveres mozgalom, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) három tagját, több mint egyszerű törvényszéki bejelentés. A hatóságok a három férfit gyilkossággal vádolták Egyikük — így az állítás — bombamerényletet hajtott végre, a másik kettő pedig kivégezte a mozgalom egyik árulóvá lett tagját, Az, hogy Pieter Botha kormányzata ilyen módon jár el, bizonyítja: a hivatalos Pretoria nem keresi a meg egyezést a lakosság többségét képviselő Afrikai Nemzeti Kongresszussal. Sőt, olyan helyzetet provokál, ami újabb és újabb véres összeütközéseket, az erőszak fokozódását idézi elő, nyilván ez a mostani lépése is. Ko rábban a rendőrterror áldozatainak temetésén résztvevők számát korlátozva akartak látszatrendet terem teni. Ez ugyanúgy kudarcot vallott, mint az az eljárás amivel a televíziót, az újságírókat akarják elzárni az eseményektől. Az egyik dél-afrikai, főleg fehéreket tömörítő szervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy az Afrikai Nemzeti Kongresszus fegyveresei háborút viselnek — tehát velük hadifogolyként kell eljárni. Ügy tűnik azonban hogy ezt az érvelést nemcsak Botha utasítja el, hanem a hivatalos Washington és London is. Ez a két hatalom ugyanis vétójogával élve meggátolta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa szót emeljen a három férfi mellett A Reuter brit hírügynökség szerint ugyan az amerikai és angol küldöttek elismerték, hogy „kételyek merültek fel a vádak megalapozottságát illetően”, ám ez nem volt elegendő számukra, hogy csatlakozzanak a Pretoria elleni fellépéshez. A múlt heti hararei el nem kötelezett csúcs résztvevőinek felhívását Dél-Afrika nemzet - közi elszigetelésére Londonban és Washingtonban szintén nem hajlandók tudomásul venni, s mindmáig hasonlóképpen viszonyulnak a közös piac tagállamainak szankcióterveihez is. MIKLÓS GÁBOR Chilei Chilében a hatóságok az ostromállapot életbe lépése óta ellenzéki vezetőket tartóztattak el, sorozatos házkutatásokat tartottak és ellenzéki kiadványokat koboztak el. Santiago külvárosá ban harckocsik jelentek meg, és a rendőrség több kerületet körülzárt. A chilei fővárosban őrizetbe vettek több egyházi személyt is, köztük három francia lelkészt. Szemtanúk szerint a rendőrök bántalmazták a papokat. A rendőrség hétfőn erőszakkal feltartóztatta a holland nagykövetség két gépFolytatódtak az iraki-iráni harcok Négy nap viszonylagos nyugalom után kiújultak a harcok az irak—iráni fronton. Az iraki katonai parancsnokság közleménye szerint az iráni tüzérség Bászra városát támadta. Tizenhét polgári személy — köztük 5 gyermek és 5 nő — életét vesztette, negyvennél többen megsebesültek, s az anyagi károk is jelen tősek. A frontvonaltól mintegy 200 kilométerre fekvő Teb iíz városát, kedden hajnal ban több hullámban bombázta az iraki légierő. A közlemény szerint találat ért egy kőolajfinomítót, egy villamos erőművet és az iráni légvédelem egyik állását. A város lakosai közül — az ÍRNA hírügynökség közlése szerint — 16-an meghaltak. Ugyancsak támadás érte Marivan, Moszk és Ri.bat iráni határvárosokat. Hírügynökségi jelentések szerint május óta csaknem 350 polgári személy esett az „ipari és kereskedelmi célpontok” ellen indított iraki támadások áldozatául. kocsiját, és elhurcolta a bennük ülő négy chilei diákot. A rendőrök figyelmeztető lövés leadásával kényszerítették megállásra a holland kocsikat. Korábban a chilei rádió azt jelentette, hogy a merénylet több elkövetője a holland nagykövetségre menekült. A nagykövetség tisztségviselői közölték, hogy a diákoknál nem volt fegyver és nem akartak politikai menedékjogot kérni, csak egy nyilatkozatot szerettek volna nyilvánosságra hozni. A rendőrség körülzárta a perui nagykövetség A japán kormány keddi ülésén véglegesen elkötelezte magát az amerikai űrfegyverkezési program, az SDI mellett. A kabinet főtitkárának erre vonatkozó nyilatkozatát Okamoto Jukio, a külügyminisztérium biztonsági osztályának igazgatója ismertette a sajtóval. A nyilatkozat szerint a japán kormány a közeljövőben megkezdi a tanácskozásokat Washingtonnal a kutatási programhoz való csatlakozás konkrét feltételeiről és körülményeiről. Okamoto kijelentette: japán vállalatok és kutatóintézetek — akár magánkézben lévők, akár állami irányítás alatt állók — részt vehetnek az amerikai kutatásokban. A japán döntést az Egyesült Államokhoz fűződő stratégiai viszony, valamint annak reménye befolyásolta, hogy a „csillagháborús’' kutatások serkentően hatnak majd a tudományos-technikai fejlesztésre Japánban is. A külügyi szakértő ugyanakkor aláhúzta: a programhoz bármelyik japán cég, illetve kutatóintézet csatlakozépületét is, ahol állítólag három férfi és egy nő menedékjogot kért. A rendkívüli intézkedések, re hivatkozva megtiltották ‘a Reuter brit hírügynökség santiagói irodájának, hogy tudósításokat küldjön a délamerikai országról. A betiltás meghatározatlan időre szól. Chilében vasárnap hirdették ki a kilencven napig érvényben lévő ostromállapotot, miután fegyveres gerillák fegyveres merényletet kíséreltek meg Augusto Pinochet tábornok ellen. hat, még akkor is, ha a részvétel nem hoz konkrét gazdasági-kereskedelmi hasznot. A hivatalos nyilatkozat szerint a csatlakozás nincs ellentétben a parlament azon 1969-es határozatával, amelyik kimondja, hogy Japán nem folytathat olyan kutatásokat az űrben, amelyek hadi célokat szolgálnak. Japán értelmezés szerint ugyanis az SDI-program amerikai, és ezen kívül nem atomfegyverekre épül, tehát Japán csatlakozása nem ütközik az alkotmányba. A csatlakozás jogi szerződéses, titoktartási és egyéb feltételeinek kimunkálása a következő hónapokban esedékes. Az sem tisztázott még, hogy a programban résztvevő kutatók, mérnökök és technikusok milyen keretek között, milyen feltételekkel dolgozhatnak majd. Erre vonatkozóan a sajtótájékoztatón csak annyit közöltek, hogy a vállalatok teljes önállóságot és szabadságot élveznek majd a magánjogi szerződések kialakításakor. A Daniloff-iigy fejleményei Roniald Reagan hétfői beszédében azzal fenyegette a Szovjetuniót, hogy „súlyos következményekkel kell számolnia”, ha nem engedi szabadon Nicolas Daníloffot. a kémkedés vádjával fogva tartott amerikai újságírót. Reagan a Colorado állambeli Denverben, a választási kampány előcsatározásai során mondott beszédet, s ebben először vetette fel a nyilvánosság előtt Daniloff letartóztatásának ügyét. Reagan szerint ez az ügy feltartóztathatja az előrehaladást más kérdésekben és jelentős akadállyá válhat a kétoldalú kapcsolatok fejlődésének útján. Az elnök azt bizonygatta, hogy Daniloff nem kémkedett. Hozzáfűzte, hogy Washington .semmiféle alkura nem hajlandó ebben az ügyben, Daniloff: feltétel. nélküli szabadon bocsájtását követeli”. Bemard Kalb külügyi szóvivő célzott arra egy hétfői nyilatkozatában, hogy az amerikai fél a Danilofí-ügy miatt esetleg lemondja a szeptember 19—20-na tervezett Sevardnadze—Shultz találkozót, vagy a Daniloff- úg'yet teszi központi témájává. Mint ismeretes, a két külügyminiszter tervezett találkozójának az előzetes megegyezés szerint a szovjet—amerikai csúcstalálkozót kellene előkészítenie. Michael Gartner, az Amerikai Lapszerkesztők Társaságának elnöke hétfőn levelet küldött a Szovjet Üjság- írószövetségnek, és ebben a Daniloff-ügyre hivatkozva visszavonta azt a meghívást, amelynek nyomán szovjet újságíróküldöttség látogatott volna az Egyesült Államokba szeptember 21-én. Vádemelés A karacsi rendőrbíróság kedden vádat emelt a Pan American légitársaság utas- szállító óriásgépének elrablói és a fegyveresek feltételezett társai ellen. A négy géprablót szemtanúk azonosították. A főhb vádpontok: bűncselekményre szőtt összeesküvés, légi kalózkodás, többrendbeli gyilkosság, emberKomcsiban ölési kísérlet és jogtalan fegyverviselés. Ziaul Hakk pakisztáni elnök egy nyilatkozatában azt mondta, ha a fegyvereseket bűnösnek találják a géprablás és gyilkosság vádjában, kötél általi halál vár rájuk. A géprablókkal együttműködő személyek felkutatására a hatóságok nyomozást indítót tak. Japán csatlakozik az SDI-hez Baszkföldi bombák A spanyol kisváros főterén álmos augusztusi csendesség honolt, csupán a térre néző vendéglőben volt forgalom. Két fiatalember a pultra támaszkodva üdítőt ivott, fizetett, majd nyugodtan kisétált. Előzőleg egy katonatiszt kerekedett fel családjával, s a közelben parkoló kocsijához indult. A fiúk, akik egy pincérnő későbbi vallomása szerint „jó- képűek voltak, s egyáltalán nem tűntek gyanúsnak”, hirtelen pisztolyt rántottak és tüzeltek. A tüzérezredesnek két golyó a hátába, egy harmadik a nyakába fúródott. A tettesek beültek egy vörös Ford Fiestába, és elhajtottak. A helyszínen talált töltényhüvelyek 9 milliméteres parabellumból származtak — ez az ETA egyik leggyakrabban használt fegyvere. A madridi bomba Az ezredes volt a hatodik magas rangú tiszt egy esztendő alatt, akivel a baszk terrorszervezet végzett. Az elmúlt évtizedben az ETA több mint 450 emberéletet oltott ki. (A „Baszkföld és Szabadság” elnevezésű szervezet a hatvanas évek elején a francbizmus, a baszk nemzetiség jogait tipró fasizmus ellen kezdte a harcot. A spanyol polgári demokrácia helyreállítása, Baszkföld autonómiájának visszaadása után fokozatosan vált világossá: a talajt veszített terrorszervezet provokációi éppen a demokratikus kibontakozást veszélyeztetik Spanyolországban.) Forró volt az idei nyárutó Spanyolországban, s nem utolsósorban az ETA robbantásai. merényletei. az ETA körüli politikai alkudozások tették azzá. Az ismét sűrűsödő detonációk jelzik : Baszkföld helyzetének és a baszk terrorizmusnak problémája változatlanul a spanyol szocialista kormányzat egyik legégetőbb gondja. A legnagyobb idei bomba, fizikai valójában és képletesen is július közepén robbant — méghozzá nem Baszkföldön, hanem a fővárosban, Madridban. Ez pedig önmagában is jelzésértékű volt: a baszk terrorszervezet figyelmeztetett, bárhol képes nagyszabású akcióra, nem csupán szűkebb hazájában. A professzionalista tökéletességgel megszerzett akció libanoni példát követett: gé pkoc s i ba r ej tét t pok olgép robbant fel, éppen akkor, amikor ott haladt el a csendőrség egyik tömött autóbusza. Hatalmas mennyiségű, mintegy 50 kilogramm robbanóanyagot halmoztak fel az autó csomagtartójában. Kilenc csendőr halt meg, 56 ember — közöttük számos arra járó civil is — megsebesült. Ilyen súlyos merényletet utoljára 1973-ban követett el az ETA, amikor az úttest alá rejtett pokolgép több emelet magasságra röpítette fel Carrero Blanco tengernagy gépkocsiját. A robbantás egyébként senkit nem ért váratlanul, miután egy nappal azután következett be, hogy Franciaország Gabonba toloncol- ta az ETA első számúnak tartott vezetőjét, Txomin Iturbe Abasolót. Előre kiszámítható bosszúról volt tehát szó. A spanyol kormányzat terroristaellenes fellépésének eddigi egyetlen kézzelfogható eredménye a sz o m széd os Franciaországgal még a szocialisták .kormányzása idején kialakított rendőri együttműködés. Ez a jelek szerint a francia kormányváltás után a Ohi- rac-kabinet közreműködésével is folytatódik. Ennek értelmében Franciaország, amely korábban többé-ke- vésibé biztos hátországul szolgált a baszik terroristáknak, immár nem hajlandó menedéket adni nekik. Párizs ezen a nyáron fél tucatnyi baszk politikai menekültet adott ki Spanyol- országnak. Közülük egy be is vallotta, hogy az ETA tagja. Sokan azonban a haza t o 1 o n col ás t el kér ü 1 en d ő, inkább vállalják a száműzetést valamelyik távoli, délamerikai, vagy afrikai országiban. Megmerevedő frontok A spanyol szocialista kormányzat hatalomra kerülésekor egyáltalán nem a rendőri módszerekre helyezte a hangsúlyt, hanem a párbeszéd mellett kardoskodott. A belügyminiszter például 1984-ben figyelemre méltó módon felajánlotta, hogy hajlandó bárhol és bármikor, feltétel nélkül párbeszédet kezdeni az ETA Numero Unójával, első számú vezetőjével. Ajánlata válasz nélkül maradt. A szocialista kormányzat a fegyverletételért cserében amnesztiát, a zavartalan társadalmi beilleszkedés lehetőségét kínálta az etar- ráknak. Bár sokan éltek is ezzel a lehetőséggel, a megállapodás egészét azonban az ETA elutasította. Tárgyalási feltételeket szabott, amelyek egyebek között magukban foglalták Baszkföld PANORÁMA önrendelkezését, és az önálló államalapítás jogát. Ezt viszont a szocialista kormányzat nem fogadhatta el. A párbeszéd megkezdése helyett így megkeményedtek az álláspontok. A társadalmi feszültségektől, gazdasági gondoktól, magas munkanélküliségtől sújtott Baszkföld nyugtalanságát, a frontvonalak ösz- szekuszálódását jelezték az idei előrehozott választások eredményei is. A spanyol par 1 am en then me ge rosi tet - ték helyüket a baszk pártok. A megbékélés, a központi kormánnyal való kiegyezés, az autonómia erősítésének útját kereső konzervatív beállítottságú Baszk Nacionalista Párt mellett viszont előretört a Herd Batasuna. Ezt a kis pártot sokan az ET.A politikai szárnyának tekintik. Puhatolódzó tárgyalások? A baszk nacionalisták ugyanakkor a hírek szerint megpróbáltak nyomást, gyakorolni a González-kor- mányta, hogy vegye végre fel a párbeszéd fonalát. Gonzálezék azonban immár hallani sem akarnak erről. Álláspontját a szocialista kormányfő több beszédben is megerősítette nemrégiben, s cáfolta egyben azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint spanyol kormánytisztviselők Fracia- országban igenis folytattak puhatolódzó tárgyalásokat az etarrákkal. A spanyol szocialista kormányzat is tisztában van azzal, hogy Baszkföld bajaira a megoldást az autonómia kiteljesedésében, a gazdasági-társadalmi feszültségek enyhítésében kellene keresni. A jelek szerint azonban a közeljövőben nagyobb szerephez jutnak a terroristaellenes harcban a terror- szervezetnek amúgy is első számú célpontjai, a katonák és csendőrök. Ez a fejlemény vélhetően egybevág a támadásba lendült szélső- baloldali jelszavakat hangoztató terrorszervezet céljaival, a feszültség fokozásával. Pedig a provokációk ürügyet kínálnak akár a szélsőjobboldal beavatkozásához is. ELEKES ÉVA BUDAPEST Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására kedden Budapestre érkezett Uffe Ellemann-Jensen, a Dán Királyság külügyminisztere. A dán diplomácia vezetőjét — aki első ízben tesz látogatást hazánkban — vendéglátója fogadta a Ferihegyi repülőtéren. Jelen voll Király Andrásáé, hazánk koppenhágai és Hans Kühne. Dánia budapesti nagykövete. A dán külügyminiszter késő délután Budapest nevezetességeivel ismerkedett. Megtekintette a Halászbástyát, s ellátogatott a Citadellára. A magyar—dán hivatalos tárgyalások szerdán kezdődnek a külügyminisztériumban. NEW YORK Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár hétfőn elítélte a hétvégi terrorista merényleteket. Az isztambuli zsinagógában szombaton elkövetett mészárlást „utálatos és értelmetlen terrorakciónak" nevezte, s „mélységes szomorúságának” adott hangot a Pan American óriásgépének Karacsiban pénteken történt elrablása miatt. ISZTAMBUL A török rendőrség nyomozásának eredményeként újalbb részletek kerültek napvilágra az isztambuli merényletről. Megállapították, hogy a korábbi feltételezésekkel ellentétben nem öt. hanem csupán két fegyveres hajtotta végre a 22 áldozatot követelő öldöklést a Neve Shalom zsinagógában. Lángoló gépkocsi — valahol Baszkföldön
