Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-08 / 211. szám
1986. szeptember 8, NÉPÚJSÁG 3 Hatvan MSZBT-tagcsoport tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) munkájába, elsősorban a párttagok és a KlSZ-tagság körében. A tagcsoportok munkáját jól irányították a/ elnökségek. A barátsági munkál eredményesen segítik az elnökségek mellett működő aktivál'; — közöttük a Szovjetunióban végzettek, illetve orosz szakos általános és középiskolai tanárok, úttörőcsapat-vezetők, KlSZ-tanácsadó tanárok, szóéi alista brigádvezetők. azok, akik megszállottjai a barátsági munkának. Az MSZBT Országos Elnökségének megyei tagjai te,s tületi tagságúkból adódó lehetőségeiket jól hasznosították, megfelelően képviselték megyénket. A tagcsoportokat, különösen az újonnan meg- alakultakat eredményesen segítették. Javult a pártszervezetek irányító, segítő, ellenőrző- munkája. A megyei pártbizottság agitációs és propaganda-munkabizottsága 1983- ban és 1985-ben értékelte a tagcsoportokban folyó munkát. A városi pártbizottságok, illetve a közigazgatás átszervezése után a megye- irányítású nagyiközségi pártbizottságok voltak kezdeményezői és lebonyolítói területükön a tagcsoport-találkozóknak, ahol a tartalmas politikái, kulturális és sportprogramok, valamint a barátsági munkával kapcsolatos tapasztalat- cserék jól szolgálták egymás tevékenységének megismerését, a hasznosítható tapasztalatokat, módszerek átvételét, illetve alkalmazását. A tagcsoportok jelentős szerepet vállaltak a magyar nyelvű szovjet lapok terjesztésében, népszerűsítésében is. Kamarás Györgyné, a megyéi pártbizottság osztályvezetője vitaindítójában szólt mindazokról a kérdésekről, problémákról, amelyek a közvéleményt éppúgy foglalkoztatták, mint a barátsági munka aktivistáit. Hangsúlyozta, hogy a barátsági munka nem a tagcsoportok privilégiuma, hanem a pártszervek, szervezetek koordináló munkájával, széles körű, folyamatos tevékenység, de ebben változatlanul kitüntetett szerepük van a tagcsoportoknak. A barátsági munka beépült a pártmunka egészébe, terv. szerűbbé vált a munka- megosztás, a tevékenység összehangolása, a társadalmi szervek és szervezetek között :s. Sokszínű munkaformák honosodtak meg, differenciáltabbá, réteg-orientál - lábbá vált a munka. Szólt azokról a külső körülményekről is, amelyek egyfelől (megkönnyítik a munkát, ezek közé tartozik a világpolitikai helyzet, amelyben, minden józanul gondolkodó ember számára nyilvánvaló, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok békepolitikája szolgálja az emberiség jövőjének ügyét. Könnyíti a barátsági munkát az SZKP legutóbbi kongresszusa, illetve az ott megfogalmazott program. A közvélemény figyelme a Szovjetunió felé fordult. Ugyanakkor a fagcsopor tok egy része iskolában, intézményben működik, ahol az. anyagi feltételek szűkösek. Az üzemekben, szövetkezetekben is szigorodtak a gazdasági feltételek, az emberek túlmunkával igyekeznek megőrizni életszínvonalukat. Ma tehát sokkal körültekintőbben lehet csak megszervezni a rendezvényeket a barátsági munkában is. Hangsúlyozottan szólt a vitaindító — majd később a vitában többen kapcsolódtak ehhez a témakörhöz is — a fiatalok neveléséről és bekapcsolódásáról a barátsági munkába. A differenciált propagandamunkáról is sok szó esett a vitában. A vitából elsősorban; érdé. mes kiemelni Sudár TvánNemzedékek az. aktíva- értekezleten nak, az. MSZBT titkárának elismerő szavait, amelyekkel a megyében folyó barát sági munkáról szólt, kiemelve néhány tagcsoportot és az elnökség azon tagjait, akik a megyét képviselik az, országos irányításban. A hozzászólások a helyi tapasztalatok melleit általános kérdésekről is szóllak, amelyek egyúttal kijelölhetik a barátsági munka további útját is. Első, és a propaganda- munka mellett a legfontosabb talán a fiatalok nevelése, illetve a bevonásuk a barátsági munkába. Ezeket, a témákat mind a 14 felszólaló érintette valamilyen formában, elsősorban természetesen az iskolai tagcsoportok vezetői. Ugyanez elválaszthatatlan a jó agi- fációs és propagandamun kától is. Csatlakozik ehhez a tájékozódás és tájékoztatás témaköre is, a tagcsoportok a jelenleginél is több tájékoztató anyaghoz, napi információihoz szeretnének hozzájutni az aktuális világpolitikai kérdésekről, a Szovjetunió politikájáról és mindennapi életéről. Szóltak arról is, hogy a tájékoztatás hiánya néhányszor nehéz helyzetbe hozta a tagcsoportokat, illetve rontotta tömegkapcsolataikat. A megyének gazdag és szép hagyományai vannak, olyan formák, amelyek jól beváltak és kár lenne lemondani ezekről. Ilyenek « tagcsoportok találkozói, a vetélkedők, kiállítások, KISZ—Komszomol találkozók sora és rendszere. Ha a diáklevelezést nem szerveznék, az akkor is kialakulna. Jelentőségük van a szovjet filmeknek, a személyes találkozásnak, a turistacsoportok cseréjének, a béke és barátsági vonatoknak. Mindezek és a demonstratív nagyrendezvények mellett meg kell találni az új módszereket, az új és helyileg jól alkalmazható, rétegekhez, csoportokhoz szóló munkaformákat is — így lehetne összegezni a hozzászólásokat. Beszéltek ugyanakkor a béke és a barátsági munka elválasztha- tatlanságáról, a széles gazdasági, politikai, tudományos és művészeti kapcsolatokról, amelyeknek a tényei jól felhasználhatók a tagcsoportok munkájában. Szó esett ezen kívül a pártszervek irányítómunkájáról, illetve annak javításáról. Az aktívaértekezleten megválasztották az MSZBT Országos Elnöksége Tolna megyei tagjait, Szommer Imrédét, a szekszárdi III. iskola igazgatóhelyettesét, Kiss Zoltánt, a PAV főmérnökét, dr. Nagy Ernőt, a Bonyhádi Cipőgyár osztályvezetőjét, Horváth Lászlót, a Da Imán d i Mezőgazdasági Kombinát agronómusát. Az MSZBT VIII. országos értekezletén tizenhárom küldött képviseli megyénket, közülük hatot közvetlenül választhattak meg az elnökség emlékplakettjével kitüntetett tagcsoportok, a többieket az aktívaértekezlet választotta meg. A termelési érték meghaladta az SGO milliót Küldöttgyűlést tartottak a kisiparosok Tegnap délelőtt az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának' tanácstermében tartotta meg megyei küldöttérékezletét a KIOSZ Tolna Megyei Választmánya. A megyénk 3400 kisiparosát tömörítő szervezet a korábbi hónapokban lezajlott választásokon és ipa- rosgyűléséken megválasztott 53 küldöttét a gyűlés levezető elnöke Varga János, a megyei vezetőség tagja, tolnai esztergályos . kisiparos köszöntötte. Riajtuk kívül szintén köszöntötte az elnökségben helyet foglalókat: Mátyás Istvánt, a megyei tanács elnök- helyettesét, Vanya Györgyöt az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának osztályvezető-helyettesét, Varjas Jánost, a Hazafias Népfront Tolna Megyei Bizottságának titkárát és Skribek Pált, a KIOSZ országos vezetőségének tagját. Ezt követően a kisiparosok, megyei küldöttgyűlésének tagjai Simon József, megyei KlOSZ-titkár előterjesztésében ismételten áttekintették a megyei szervezet ötéves tevékenységét. — A legutóbbi megyei küldöttgyűlés óta — tartalmazta a választmány beszámolója — több mint öt év telt el. Ezalatt jelentősen kicserélődött a szervezet tagsága, nőtt felelősségérzete és javult közhangulata. Eredményes voll az együttműködés megyénk állami és tanácsi szerveivel és tovább szélesedték a kapcsolatok a szövetkezeti egységekkel és üzemekkel. Tolna megye gazdaságpolitikai cél k i tűzései nek megv alósítá - sát — elsősorban a lakossági szükség letek k i elégetésében — eredményesen segítette a kisipar. Simon József ezt követően a KIOSZ szervezeti munkájáról. vatemint az alapszabály szerinti tevékenységről, a szervezeti irányításról, a munkamódszerről, és a munkastílusról szólt. Elmondta, hogy Tolna megyében biztosították a feltételek az alapszabály szerinti működésre éppúgy a középszintű, mint a kisiparos alap- szervezeti testületekben egya ránt. A megyei testületek tevékenységében erősödött a csélekvőkészség, és az alap- szervezeteket segítő elemzőmunka is. Mégis: Tolna megyében e területen nem érték el a kívánt eredményt az alapszervezeti testületet munfcájíában, és a küldött taggyűlések még sok helyűt: formálisak voltak. A megyei titkár a gazdaságszervezési kisiparos munkát áttekintő összefoglalója után szólt a KIOSZ gazdasági szervezőmunkájáról is. Elmondta, hogy Tolna megye kisiparosainak száma az eltelt öt év alatt 400 taggal, a foglalkoztatottak száma pedig 260-nal nőtt. Az 1985-ös évben a kisiparosok termelési értéke megyénkben meghaladta az 560 millió forintot. A szolgáltatás a beszámolási időszakban erőteljesen növekedett, korszerűbbé és kulturáltabbá vált. A kisiparosok — sajátos lehetőségeikhez mérten — abban is közreműködték, hogy megyénk városaiban összefüggő üzlet- és műhelysorok alakuljanak ki. Sőt, szerepük volt abban is — igaz, hogy csekély mértékben —, hogy megyénk kistelepüléseinek alapellátása is javuljon. A KIOSZ megyei szervezetének titkára kitért a kistelepülések kisipari ellátottsága javulásának okaira is, majd több olyan területtel is fogSinion József szóbeli kiecé- szítőjét mondja lalkozott, amely a szocialista nagyiipar és az államilag támogatott kisipar kapcsolatrendszerét érinti. Így: a kisipari műszaki fejlesztés gép- és eszközellátásáról, a szocialista gazdálkodó szervek és a kisiparosok együttműködésének jelenéről és tennivalóiról. A testületi szervek munkáját elemző összefoglalója után az imént ismertetett írásbeli előterjesztéshez a megyei választmány nevében szóbeli kiegészítést fűzött. Kiemelte, hogy a megyei lakossági szolgáltatásiból 58,5 százalékban veszi ki részét a kisipar. Az utóbbi években — a létszámbeli visszaesés ellenére is — az alapszerveze- tekben tevékenykedő kisiparosság összetétele lényegesen javult. A megyei titkári szóbeli beszámolót követően az ülés levezető elnöke megnyitotta a vitát, amelyben 12 kisiparos kért szót. A rendkívül sokrétű, tartalmas, mindennapi működési körülményeiket és gondjáikiat is taglaló hozzászólásokban elsőként Kiszker György, a tamási alapszervezet küldötte beszélt az épí - tőipari' megrendelési készség, öntevékenység és érdékeltség szerepéről. A szünetet követően Mátyás István, a Tolna Megyei Tanács elnökhelyettese emelkedett szállásra: — Ez a beszámoló tartalmazza — mondotta — a megyéi' kisiparosság által megtett öt év eredményeit és tényeit. Megyénk kisiparosaira számítunk. Az általuk megtermelt érték szerves részi' Tolna megye gazdasági eredményeinek. A megye kisiparosainak döntő többsége jó színvonalom, a lakosság tiszteletét is kiérdemelve, korrekt munkát végez. A társadalmi közérzet javulásához a kisiparosok munkája is hoz zájárul. A megyei tanács elnökbe lyettese beszédének végén közölte, hogy a kisiparosok tevékenysége a jövőben is egyértelműen biztosított. Garancia erre az MSZMP kongresszusának rájuk vonatkozó dokumentuma. A vita zárásaként Skribek Pál, az országos vezetőség tagja, vecsési kisiparos mondta el kritikus és nagy tel- szést arató beszédét. Ezt követően kitüntetések átadására került sor. Egy pénzügyminiszteri és öt KIOSZ Országos Vezetőségi kitüntetést adták át. Majd sor került a választásokra. A küldöttértekezlet megyei titkárnak ismét Simon Józsefet választotta meg. Megválasztottak a megyei választmányt, az ellenőrző bi zottságot és a KIOSZ decemberben Budapesten megtartandó országos küldöttgyű lesének megyei delegáltjait. Új hajógyári termék a kikötői ponton Útnak indították a Ganz Danubius balatonfüredi hajógyára legújabb gyártmányának, a kikötői pontonnak a prototípusát, amelyet a norvég MC Gregor Navire cég rendelt meg. A pontont körülbelül egy hónap múlva kötik ki az oslói rakparton. A hajógyáriak ilyen tengeri pontont még nem készítettek, a norvég megrendelést széles körű piackutatás előzte meg. A göteborgi vevő az év elején adta fel megrendelését, s a Ganz Danubius rendkívül gyorsan, néhány hónap alatt elkészült a hajókikötő szerelésével. A mintegy 40 millió forintot érő ponton 58x20 méteres alapterületű, súlya 645 tonna, összesen 180 tonnányi terhet bír el Felületét különleges csúszás- gátló anyaggal borították be, hogy biztonságosabbá tegyék a konténereket szállító teherjárművek fel- és lehajtását a pontonra. A teherautók ugyanis ezen a kikötőn keresztül begurulhatnak az ott horgonyt vetett nagy tengeri teherhajókra, így a konténer- szállítmányokat már a hajón rakodhatják át. Ez jóval egyszerűbb és gazdaságosabb, mintha a partról, hatalmas darukkal kellene a víz fölött átemelni a rakományt. A ponton tervezésénél azt is figyelembe kellett venniök a szakembereknek, hogy a partfal mentén áradás, illetve apály esetén egy-két méterrel változhat a vízszint magassága, s a pontonnak ezt a szintkülönbséget ki kell tudnia egyenlíteni. A norvég exportra gyártott ponton referenciául szolgálhat majd más külföldi kikötők számára is. Reumatológusok ifjúsági fóruma Xéhányan a résztvevők közül Fotó: Malinger János A Magyar Reumatológusok Egyesülete és a Tolna Megyei Tanács Kórház-Rendelőintézet reumatológiai osztálya szombaton és vasárnap rendezte meg Ten- gelicen, a megyei tanács oktatási és továbbképzési intézetében a reumatológusok ifjúsági fórumát. Az országos szintű tanácskozáson az egyesület 35 éven aluli fiatal orvos tagjai, szám szerint 83-an vettek részt, meghallgattak 34 előadást és aktivitásukkal, tapasztalataik közreadásával jelentősen hozzájárultak az ifjúsági fórum sikeréhez. A kétnapos rendezvény első körüljárt témája a számítástechnika orvosi alkalmazása volt. E nagyon aktuális napirendhez az országosan is * elismert szekszárdi kórházi számítóközpont biztosította a számítógépeket és a programokat, így vita után gyakorolni is lehetett. A szombati nap második napirendje alapján a derékfájásról, illetve annak gyógyításával kapcsolatosan hangzott el két előadás. Sor került egy szakmai fórumra is, ahol prof. Görnör Béla a reumatológiai szakképzés és to-- vábbképzés céljairól szólt. A tapasztalatátadást szolgálta az esetismertetés, ahol érdekes, ritka, 'tanulságos eseteket hallgattak, illetve beszéltek meg a résztvevők. Vasárnap kerekasztal-konfe. renciával zárult a fórum. Itt elsősorban a szakvizsga kérdéseivel, a bekövetkezett változásokkal, a követelményrendszerrel ismertették, meg azokat, akik iné: nem szakvizsgáztak, illetve a már szakvizsgát tett orvosoknak elmondták azokat: az elvárásokat, amelyekkel szakmailag előrébb tudnál; lépni. A kél nap után amikor Gömör Béla professzort arra kértük, értékelje az elvégzett munkát, elmondta, a kitűzött célnak megfeleli a rendezvény, nagy aktivi tást tanúsítottak a fiatal orvosok. Úgy ítélte meg. hogy a Tengelicen hallottak, a viták mindenkinek segítséget nyújtottak és ez Si betegék javát is szolgálja majd. A Magyar Reumatológusok Egyesületének e/, volt az első ilyen ifjúsági fóruma, s a vállalkozás sikeressége arra ösztönöz, hogy legyen folytatása.
